A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-19 / 38. szám
s-IK OLDAL Ä Jö PÁSZTOR Pünkösd után 17. vasárnap EVANGÉLIUM / / Szent Máté 22. fej., 34-46. szak. Az időben a farizeusok hallván, hogy elnémította a szadduceusokat, egybegyülének s kérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt: Mester, melyik 'a nagy parancsolat a törvényben? Mondá neki Jézus: Szeressed a te Uradat, Istenedet teljes szivedből és teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb és első parancsolat..A második pedig hasonló ehhez: Szeressed felebarátodat, mint önmagadat. E két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták. Öszszegyülvén pedig a farizeusok, kérdé őket Jézus, mondván: Mit tartotok ti a Krisztus felől? Ki fia ő? Felelék neki: Dávidé. Mondá nekik: Miképen hívja tehát őt Dávid lelkében Urának, mondván: Mondá az Ur az én Uramnak: ülj az én jobbomra, mig ellenségeid lábad zsámolyává teszem? ... Ha tehát Dávid őt Urának hívja, hogyan lehet annak ő fia? — És senki sem tud neki egy szót sem felelni, sem nem merte őt senki többé azon naptól fogva kérdeni. SZENTBESZÉD Amióta emberek járják ennek a földnek hátát, sőt mi több, amióta a világ világ, mindig voltak, vannak s lesznek törvények, amelyek bizonyos isteni vagy emberi parancsot tartalmaznak és amelyek ennek alapján valami isteni vagy emberi akaratot fejeznek ki és akarnak érvényre juttatni. Az Úristen a maga akaratát részint a nagy természet, részint pedig a tanítása, a kinyilatkoztatás által adta az emberiség tudtára . . . Isten törvényt adott a nagy természetnek, a nagy mindenségnek; törvényt az élettelen és élő lényeknek, — törvényt szabott az ásvány, a növény- és állatvilágnak, törvényt az égitesteknek, de törvényt adott a lelkes lénynek, az embernek is. Az isteni, a természeti törvények mindenkit, mindenhol és minden időben köteleznek, azokat felfüggeszteni avagy azoktól fölmenteni csak magának az Úristennek áll jogában. Az emberi törvényeket ellenben az emberi szükségletek hívják életre. Minél bonyolultabbak az embereknek egymáshoz való viszonyai, minél nagyobbak az ellentétek az egyes társadalmi^ osztályok között, minél nagyobbak az emberek igényéi és szűk-, aégletei és végül — valljuk csak meg őszintén — mill él inkább eltávolodnak az emberek az isteni örök és általános érvényű törvényektől, annál több emberi, múló és ideig-óráig érvényes törvényre van üziikség. Az emberiség bölcsőjénél még egyáltalán ’em is volt törvény, később, az emberek szaporodtáral mindegyre jobban szaporodtak a törvények is és . na már ott tartunk, hogy annyi mindenféle emberi törvény, emberi rendelet van, hogy nincs az az ember fia, aki azt mind a fejében megtarthatja. Egymás után keletkeznek az uj törvények, szinte gomba módjára látnak napvilágot az uj törvénykönyvek. Szinte nincs is már dolog az ég alatt, amire ne lenne törvény, nincs személy a legmagasabb polcon állótól a legkisebb árváig, ki ne állana a törvény hatalma alatt. És amidőn eszembe jut a sok emberi törvény s amidőn elgondolkozom azok fölött, akkor eszembe jut az is, hogy Uram, Istenem, mily gyarló, milyen gyenge is az ember, hogy annak ellenére, hogy szinte annyi a törvény, mint a haja szála, mégsem jó, pedig hát minden törvénye azt célozza, hogy jó legyen, — ugyanakkor eszembe jut valami más, amit a mai szent evangéliumban olvasok: “E két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták.” Krisztus Urunk, az isteni, az örök törvényhozó nem ad rakásszámra törvényt, nem ad törvénykönyveket se híveinek . . . Krisztus Urunk voltaképen csak egy parancsolatot ad: a szeretet parancsolata, ami csak azért kettő, mert az* Istenre és az emberekre vonatkozik és Krisztus Urunk erre a kettőre azt mondja: “E két parancsolaton függ az egész törvény.” Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szivedből és minden erődből és szeresd felebarátodat, mint önmagadat,” ez az egyedüli krisztusi törvény. VÁDOLNAK ÉS CÁFOLNAK BUDAPEST — A magyar kormány kémkedéssel vádolja a budapesti U. S. követség egyes tagjait. Hivatkozik Szűcs Géza hadnagy vallomására, mely szerint egy amerikai katonai attasé — aki azóta már elhagyta Magyarországot — katonai információkat kért tőle. Dániel Sprecher, a követség gazdasági tisztviselője az országúton munkásokat kikérdezett a vetéskilátásokról és parasztoknak a kolhozokba való kényszerítéséről. Azzal is vádolja a magyar kormány az amerikai diplomatákat, hogy 75, sőt több mint 90 mérföld sebességgel hajtanak autókat. Egyben megcáfolja a magyar kormány azt az egy idő óta elterjedt hirt, hogy Mindszenty József biboros hercegprímást el akarják távolítani az amerikai követségről, illetőleg az országból. Az uj heiicopterek vizen is le tudnak szállni és buvárhajót nyomozó készülékkel rendelkeznek. Tiszteld szüléidét! Tiszteljétek gyermekeiteket! A mózesi kőtábla negyedik parancsa kifejezetten csak a szülők tiszteletét Írja elő. Kérdés azonban: kimerül-e ezzel minden lényeges tartalma? A katolikus hittudósok sohasem állították ezt, mert hiszen, ha a negyedik parancsot úgy fogjuk fel, mint a családi közösség és családi élet alaptörvényét, akkor nyilvánvaló, hoy a szülők tiszteletének igen fontos feltételei, kellékei és következményei vannak. Napjainkban pedig egyenesen azt figyelhetjük meg, hogy jóllehet a parancs a szülők tiszteletét hangoztatja, a parancs értelmezésében mindinkább a gyermek tisztelete kerül az első helyre. Nagyjában úgy tömörithetnők ezt a felfogást, hogy a parancs érvényesülésére csak abban a mértékben számíthatunk, amilyen mértékben a szülők is tisztelik gyermekeiket. Neves papokat orvosokat és lélekbúvárokat találunk e felfogás szószólói között. A GYERMEKI ÖNZÉS Köztudomású, hogy az ember szellemi érésének egyik mutatója az önzésnek csökkenése. Az önzés kimondottan gyermeki jelenség. A gyermek felismerő képessége még nem eléggé fejlett ahhoz, hogy önmagán kívül egyebet is átfoghasson. A környezeti összefüggéseket, amelyekbe születése beleállitotta, csak hosszú évek múltán fokozatosan kezdi észlelni. Nem vehetjük rossznéven tőle, hogy önmagán kívül nincs tekintettel senkire és semmire. A megdöbbentő önzés, amelyet kisgyermekek oly gyakran tanúsítanak, a dac és ellenszegülés, a hálátlanság és hasonló hibák, amelyek az érett embernél súlyos bűnök lennének a negyedik parancs ellen, a gyermeknél egészen más elbírálás alá esnek. Kiforratlanságok ezek, amelyekkel szemben sok megértést kell mutatnunk, hogy a gyermeket lassanként rávezethessük a helyes magatartásra. A szülők hivatása, hogy gondozzák és szellemi érettségre neveljék gyermekeiket. Szellemi érettség pedig sokban annyi, mint szabadulni az önzéstől. Mindenki, azonban csak azt adhatja, át másokak, amije van. S a gyermekek nagyon jó megfigyelők. Hamar rájönnek, hogy szüleik alkalmazzák-e' önmagukra is erkölcsi tanításaikat. Ahhoz tehát hogy gyermekeiket kiemelhessék az a szülőknek nagy fokú önzetlenséget kell igazolniuk. Elengedhetetlen, hogy valóban a gyermekeikért éljenek. Bármilyen keserűnek tetszik, az igazság az, hogy az uj élet első lépése előre a régi élet első lépését követeli hátra. A szülőknek természetszerűen m a g u k ra kell venniük bizonyos korlátozásokat. Ha ez fájdalmat okoz nekik, akkor csak kevéssé szeretik gyermekeiket. BIZALMI VÁLSÁG A legnagyobb ügyetlenség, amit az anya elkövethet, ha ki akarja kényszeríteni gyermekei bizalmát. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy a serdülő gyermekeknek megvannak a titkaik. Amint a személyiség fejlődik bennük, saját életet kezdenek élni, és természetesen idegenkednek attól, hogy kívülről bárki kéretlenül beleavatkozzék abba. Nem kellemes érzés a szülőknek, amikor egyszerre csak titkolózni kezd a gyerekük. A szülőknék kell úgy viselkedniük, hogy a gyermek mindent megmondhasson nekik. Ha gyermek lezsengébb éveitől kezdve megszokja hogy bárminő dolgával szüleihez fordulhat, azók sem ki nem nevetik, sem türelmetlenül el nem küldik, ha tapasztalásból tudja, hogy szüleinek valóban mindent megmondhat, még a helytelen dolgokat is: ennél nagyobb áldás" számára alig képzelhető. Ne feledjük azonban, hogy a megértés legmesszebbmenő kölcsönössége mellett is megmarad a gyermek lelkének egy egészén személyes területe, ahová senki sem pillanthat be. Okos szülők tiszteletben is tartják ezt a területet. És éppen ezzel a tartózkodással bátorítják nyíltságra a gyermekeket. Mert minduntalan kérdésekkel ráesni valakire gyakran annyi, mint tolakodni. Márpedig az érőben levő személyiség a tolakodást viseli el legnehezebben. S akkor meg éppenséggel nem, ha úgy érzi, hogy nem szeretet, hanem kíváncsiság vagy uralkodási vágy húzódik meg a tolakodás mögött. AZ IDŐ MÚLÁSA Sokszor előfordul hogy, már mindenki tisztában van azzal, hogy felnőtt a gyermek, csak a saját szülei nem. Az apa úgy akarja fegyelmezni felnőtt fiát, mint egy tízéves gyermeket, az anya ugyancsak úgy becézgeti lányát, mintha még mindig tízéves lenne. Az egyik papiró hozza fel azt az esetet, amikor a nagymama csak vonakodva adta oda leányunokájának az újságot, nehogy “elromoljék” — és az unoka akkor már orvosdoktori vizsgáira készült! Különös, hogy milyen vakok némely szülők az idő múlása iránt. Jele ez a szülők önzésének és annak is, hogy valójában mily kevéssé ismerik gyarmekeiket és — mily hibásan szeretik őket. Ha a gyermek azután nem engedelmeskedik, megvan a családi zűr. S emlegetik fenyegető hangon a negyedik parancsot is — természetesen ilyen helyzetben hasztalanul. Mert a negyedik parancs éppúgy kötelezi a szülőket is, mint a gyermekeket. Tiszteld atyádat és anyádat, igen, de apának és anyának egyaránt törekedniük kell arra, hogy olyanok legyenek, akiknek a tisztelése szinte-magától értetődik. Ha nem könnyű is sei« dolgot ujratanulni, bizonyos, hogy a szülők vannak a gyermekekért, nem a gyermekek a szülőkért. A szülők az érettebbek és éppen ezért nekik kell a nagyobb terhet is hordozniuk. A GAZDAG EMBER LEGNAGYOBB BŰNE Bellarmin Szent Róbertét egy alkalommal Róma egyik dúsgazdag előkelőségéhez hívták gyóntatni. A hatalmas ember haldokolt. Miután elmondotta bűneit és kérte a feloldozást, remegve kérdezte meg a szenttől: — Mondd meg, atyám, mi az, amit életemből legjobban kell megbánnom ? — A felesleges kiadásaidat. . . . hogy egy incs eső egy aker területen körülbelül 113 tonna súlyú. . . . hogy körülbelül tiz millió leprabeteg van a világon. . . . hogy Belgium Európa legsűrűbben lakott országa. . . . hogy a Nílus folyó a Victoria tóból ered. . . . hogy az angol királyi palotában, a Buckingham Palace-ban, több mint 2000 szoba van. A folyosókat 12 mérföld hosszúságban szőnyegek borítják. . . . hogy a vándormadarak 3000 láb magasságban repülnek. . . . hogy a pohár, ha forró vizet öntünk bele, megreped, mert az üveg külső felülete nem melegszik át egyidőben a belső felülettel. ... hogy 1957 végén Amerikában a lakások 83 százalékban volt televízió, összesen több mint 46 millió készülék. . . . hogy a fák a legöregebb élő lények a földön. . . . hogy Anchorage alaszkai városnak 1940-ben .4000 lakosa volt, most több mint 50,000. . . . hogy a 100 proof ' whisky alkoholtartalma körülbelül 50 százalék. Pünkösd után 17. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 15, 21—28 Azon időben: Éltére Jézus Tirus és Szidon környékére. És ime egy kananei asszony ama határokból kijővén, kiálta, mondván: Könyörülj rajtam, Uram, Dávidnak fia! az én lányom gonoszul gyötörtetik az ördögtől. De ő egy szót sem felel neki. És hozzá járulván tanítványai, kérték őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált. Ő pedig felelvén, mondá: Nem küldettem, hanem csak Izrael házának elveszett juhaihoz. Amaz pedig eljőve, és imádá őt, mondván: Uram! segíts rajtam. Ki felelvén, mondá: Nem jó elvenni a fiák kenyerét, és az ebeknek vetni. Amaz pedig mondá: Úgy van, Uram! Csakhogy az ebkölykök is esznek a morzsalékból, melyek lehullanak uraik asztaláról. Akkor felelvén Jézus, mondá neki: Óh asszony! nagy a te hited; legyen neked, a mint te kívánod. És leánya azon órától fogva meggy ógyula. . SZENTBESZÉD Midőn Krisztus Urunk Tirus és Szidon környékére érkezett, ime egy kananei asszony — tudniillik egy pogány nő — ama határokból kijővén, hozzá járult s könyörgött, mondván: Könyörülj meg rajtam, Uram, Dávidnak fia! ... Az én lányom gonoszul gyötörtetik az ördögtől. Az Ur, aki máskor a hozzá folyamodók szavára kész volt azonnal még a legtávolabbi helyre is elmenni és meggyógyítani a sinylődőt, most eme hozzá jövő s utána kiáltó asszony irányában úgy viselte magát, mintha nem is hallotta volna rimánkodását, mert egy szót sem felel neki. — Krisztus Urunk ezt azért tette, hogy az asszony hitét, reményét, alázatosságát és állhatatosságát próbára tegye és növelje. A tanítványok látván, hogy Jézus nem vette figyelembe ezen könyörgő asszony esedezését, közbenjártak az isteni Megváltónál az asszony érdekében és kérték az Ur Jézust, mondván: Bocsásd el ezt az asszonyt, megadva neki, amit kér . . . Az isteni Mester pedig ezt feleié a tanítványainak: Nem küldettem, hanem csak Izrael házának elveszett juhaihoz. Azonban a kananei asszony nem tágitott, hanem követte Jézust és folytonosan kiáltozott és segítséget kért tőle. — Erre az Ur mondá: Nem jó elvenni a fiák kenyerét és az «beknek vetni . . . Krisztus az akkori zsidóknak szólásmódja szerint beszélt és a fiák alatt értette a törvény követőit, a zsidókat, kik ebeknek csúfolták és megvetették a hitetlen és bálványozó nemzeteket . . . Ámde a kananei asszony Jézus eme szavainak hallatára nemcsak vissza nem rettent és nemcsak el nem állott kívánságától, sőt inkább most már beszédbe ereszkedett az isteni Mesterrel és sürgette és még buzgóbban kérte leánya részére a segélyt, mondván: Úgy van, Uram, csakhogy a kölykök is esznek a morzsalékokból, melyek lehuL lanak uraik asztaláról. Az Ur Jézus többé nem állhatott ellen a kananei asszony kérésének, hanem, legyőzetvén az ő imája által, mintegy csodálkozását fejezve ki, mondotta: Oh asszony, nagy a te hited s kiérdemelted, hogy kérésedet meghallgassam. Legyen neked, amint kívánod, azaz teljesüljön az, amit kérsz. És a kananei asszony buzgó s állhatatos imájának az lett az eredménye, hogy leánya megszabadult az ördögtől és visszanyerte az egészségét. Tanulságos a kananei asszony könyörgése, mely az igazi és Isten előtt kedves könyörgésnek példáját tárja oly szépen elénk. — Akik istenes életre adták magukat, fáradhatatlanok voltak Isten dicsőítésében. A szentek mind állhatosak és buzgók voltak az imádságban és sokan annyira elmerültek az imában, hogy egészen elragadtattak s egészen megfeledkeztek más dolgaikról. A tökéletesebb erkölcs gyakorlására nincs tehát hathatósabb eszköz, mint az imádság, mint az elmének felemelése Istenhez. Mennél gyakrabban és mennél buzgóbban emeljük fel tehát naponkint elménket Istenhez, hogy a szent zsoltárossal elmondhassuk: “Napjában hétszer, tudniillik nagyon gyakran mondok neked Uram dicséretet a te igazságod ítéleteiről.” BEIRUT, Libanon — Itt és az egész Közel-Keleten a bérgyilkosok tiszteletdijai az általános drágaságnak megfelelően magasba szöktek, az eddigi 5000 dollárról 7500 dollárra. Az utóbbi hónapokban négy nagyobb merényletet követtek el bérgyilkosok, foglalkozásszerü merénylők, akik nem nézik a kiszemelt áldozat politikai hovatartázását.
