A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-03 / 27. szám

A JŐ PÁSZTOR

7-IK OLDAL

SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE

Irta: TÖLGYEST MIHÁLY

— Ez az nagysád? —kérdezte AngyaUBiandi, ki Ilonkával szemben oly finicim modort tanúsított, mintha nem rablótanyán, 'hanem szalonban lenne.

— Ő az, ő az, — suttogta Ilonka alig hallhatólag.

— Én vagyok, — erősítette meg Farkas János.

— Én voltaim az a gonosz fickó, aki kegyedet akkor este halálos veszélybe döntöttem. Én örülök legjobban, hogy az ádáz terv akkoriban meghiúsult.

— Ki bérelte fel önt? — kérdezte Ilonka.

— A nagyságos Etelka kisasszony! Ő volt az oka mindennek! Mikor már mindent megtettem, akkor rutul cserben hagyott, sőt elcsapott, mint valami bitangot! Hát hiszen az is voltam! Gyilkos és nyomorult! Be is voltam zárva, de kiszöktem a börtönből és most itt vagyok. Beálltam rablónak Angyal Bandi csapatjába. Holnap felkeresem a nagyságos urat, és át fogam neki adni a kegyed levelét. Megírta már?

— Meet írja meg, — felelte Ilonka helyet Angyal Bandi.

Ilonka nem tétovázott és csakugyan megírta a levelet, úgy, amint azt Angyal Bandi diktálta.

— Az első lépés készen van, — dörzsölte kezeit Angyal Bandi. — Most már magától jön a többi.

Farikas átvette a Szelet papirt, melyen Ilonka sorai állottak és gondosan elrejtette.

— Mondja meg Angyal Bandi, meddig kell hát még várnom?

— Nem sokáig, nagysád! Talán már holnap kora reggel itt lesz a váltságdíj. És akkor boldogan elmehet.

Meghajtotta magát és kiment. Horváth Vilmos visszamaradt. Elétkezett tehát a jó alkalom, hogy négy szem közöt beszéljen vele.

— Asszonyom, úgymond, — kegyed tehát csakugyan Lcrántffy Elemérné?

— Az vagyok! Ön talán kételkedik? Oh menynyit szenvedtem azóta, mióta férjemtől elszakítottak és milyen kínokat áll ki ő is.

— No nem nagyon, — mondotta Horváth gúnyosan.

— Hogy érti ezt? — kérdezte Ilonka meglepetve.

— Lcrántffy ur nagyon jól érzi magát igy és vígan éli a világát. Hogy otthon hány szeretőt használt, el, nem tudom, de hogy itt is szeretőt tart, ezt tudom.

Ilonka megdöbbenve nézett a szólóra. De csakhamar mély felháborodást mutatott az arca,.

— Ez nem lehet igaz! Férjem nem lehet hűtlen.^

— Hogy szeretőt tart magának, az a mai fogalmak szerint nem is lehet nagy hűtlenség, — biggyeszté ajkát a varga. — Mit is tehetett volna egyebet, midőn neje elhagyta őt.

Ilonka rávetette rémült tekintetét.

— Mit beszél? Hogy én elhagytam őt? Oh Istenem, hiszen a legnagyobb örömmel mennék hozzá.

— De őn ennek nem, örülne ám, mert mint .már mondottam, szeretője van neki.

— Nem lehet igaz! — kiáltotta Ilonka. — Ezt én el nem hiszem. Ő neun ismer itt senkit.

— Oh, az ilyen ismeretségek az egész világon hamar mennek, kivált, ha mindkét fél akarja.

—'Ncim igaz, nem igaz! — kiáltotta Ilonka s bedugta fülét, hogy ne is hallja a rágalmazó beszédet.

E pillanatban visszatért Angyal Bandi. Nyilván meghallotta Ilonkának legutolsó szavait s ebből megtudta, hogy a varga csakugyan elkezdte már szóthintenii a viszály rnagvát a két hitestárs között.

— Horváth Vilmos, jer velem, — szólt.

— Miért menjek? Ide rendeltél engem a nagyságos asszony mellé!

— Ez igaz, de azért nem szükséges mindig itt lenned! Nagyon tele beszélnéd a fejét.

— Oh csak vigye őt, — szólt Ilonka esdekelve.

— Nem is akarom többé látni!

— Ugyanezt kívánom én is nagysád. Remélhetőleg holnap már máskép lesz minden, — jegyezte meg Angyal Bandi. — Gyere Vilmos.

A varga azonban nemi mozdult.

— Nos, miit állsz itt, mint a kőszent? Nem hallottad, mit mondtam? Jer vissza a többiekhez.

— Én maradhatnék, — felelte nyakasam Vilmos.

— Ha én a nagyságos asszony Szolgája vagyok, akkor nekem itt a helyem.

— De nem hallod, hogy ő maga sem kívánja, hogy itt légy? És most mozdulj, mert ha nem, akkor kilóditlak ám.

— Hát igy tartod meg azt, amit nekem Ígértél?

— kiáltotta Horváth.

— Azt ígértem, hogy beszélhetsz a nagyságos aszszonnyal. Ez megtörtént és most gyere.

Mindjárt galléron is ragadta a vargát s magával húzta. Horváth Vilmos miég egy égő pillantást vetett Ilonkára s kibújt a nyíláson, melyet Angyal Bandi ismét az előbbi módon eltakart.

Szegény Horváth Vilmos egész éjjel nem bírt

aludni. Mindig a szép asszony forgott elméjében. Gizella is csak csinos teremtés, de ehez képest semmi. Ez olyan, mint egy menybeli angyal.

— Hej, ha én őt a magaménak mondhatnám, én lennék a világon a legboldogabb ember. De holnap elviszi az én halálos ellenségem. Tűrhetem-e azt? Nem, — gondolta magáiban fogait összeszoritva.

Másnap a banditavezér mindig másfelé foglalkoztatta' őt, úgy, hogy nem is láthatta Ilonkát. Pedig de szerette volna tovább szőni a rágalom undok szálait.

Farikas János ez alatt a városba érkezett és csakhamar megtudta, bogy hol lakik Elemér. Ahogy be akart menni a fogadóiba, a kapus feltartóztatta őt.

— Hova, hova cigány? — kérdezte.

— Lorámtffy úrhoz akarok menni.

— Olló, nem megy az olyan könnyen. Mit akarsz

ott?

— Levelet hoztam számára.

— Add ide, majd én átszolgáltatcm neki.

— Nem, nem, —szaibiódott Farkas János. — Személyesen (kell neki átadni, nekem igy hagyták meg.

A kapus erre igy szólt:

— Azért még nem jutsz be a házba. Még csak az kellene, hogy itt spionkodjál. Majd lehivatom a nagyságos ur komornyikját, ennek aztán átadhatod a levelet.

Hívása folytán György le is jött.

— Mi az, Péter ur? — kérdezte.

— Ez a fickó itt egy levelet hozott a nagyságos ur számára. Nem akarom azonban beereszteni őt, mert félő, bogy oda talál valami ragadni az enyves kezéhez.

György odanézett a levél kézbesítőjére s szinte hátrahökkent. Farkas János azonban egész nyugodt maradt s úgy tett, mintha nem is ő lenne az egykori lovász.

— Te vagy Farkas János? — kérdezte György kerekre nyitott szemekkel.

— Soha életeimben nem voltam Farkas János,

— felelte a cigány. — Az én becsületes nevem Csetrés Gazsi. De ez nem tartozik a dologhoz. Itt a levél, ez a fő.

György átvette a levelet. Mindjárt sejtette, mi van a dologiban s óriási felindulásban elfutott vele.

— Nagyságos ur! — kiáltotta. — Egy levelet hoztak . . .

Többet nem bírt mondani, mert a szava elakadt. Elemér izgatottan nyúlt a levél után, de alig, hogy egy pillantást vetett rá, felkiáltott:

— A feleségeimtől van, az én egyetlen boldogságomtól.

Kezei annyira reszkettek, hogy nem bírta felbontani. Beletelt egyikét perce mig izgatottsága némileg lecsillapodott.

Végre is, ha levelet küld, akkor1 életben van és igy vissza is lehet kapni.

Fellbcntotta tehát a levelet és elolvasta. Most uj felindulás fogta el őt.

— Hol az az ember, aki ezt hozta?

— Azt hiszem, még lent van és várakozik.

— Hozd ide őt azonnal.

György elrohant. Pár perc múlva hozta Farkas Jánost.

Elemér is ráismert és magánkivül kiáltotta:

— Hogyan kerültél te ide? — Te rabszökevény vagy.

— Nem vagyok, nagyságos ur.

— Hát mi vagy? Nem a börtönből szöktél meg?

Erre közve szólt György:

— Nem ismeri el, hogy ő Farkas János.

— Nem is ez a 'kérdés, — jegyezte meg a cigány,

— a levelet elolvashatták és én most arra választ akarok.

Elemér határtalan haragra lobbant s a cigány elé toppanva, kiáltotta:

— Ti mertek nekem feltételeket szabni, ti rongyos cigányok? De majd elbánok én veletek. Bekisértetem az egész hadat.

Farkas János megcsóválta fejét.

— A nagyságos ur tévedésiben van. Én nem a cigányoktól'jövök, hanem Angyal Bandi, a nagy banditavezér küldött engem ide.

Elemér hátra bökkenve kérdezte:

— Angyal Bandi ?

— Úgy van, nagyságos ur.

Elemér egy percig merően nézett a cigányra. Aztán kifakadt:

— Még Angyal Banditól sem ijedek meg. Annak is van üra a világon. Ami pedig téged illet, hogy merészeltél ide jönni, te rabszökevény, te? Nem félsz, hogy elfogatlak és visszahurcoltatlak oda, ahonnan elszöktél ?

— Nem félek, — felelte a cigány nyugodtan. — Ha engem 'elfogat, akkor a nagyságos asszony holnap már nincs többé. Tessék csak elolvasni még egyszer jól a levelet. Angyal Bandi az ilyenekben nem érti a tréfát.

Elemér még egyszer átfutotta neje sorait. Arca felváltva, hol piros, hol fehér lett. Szemeit felváltva hol a levélre, hol a cigányra szegezte. Felindulásában hamarosan nem tudott megállapodásira jutni.

— Bezáratlak, hitvány cigány, — 'kiáltotta vég.. . (Folytatjuk)

AMERIKAI

EGYHÁZAK

Az Amerikai Egyházak Évkönyve szerint az Egyesült Államok területén több mint 308,000 templomban dicsérik az latent és a hívők száma töfclb mint 1C8 millió.

Hatvan millióra rúg a protestáns és harmincnégy millióra a római katolikus egyházak tagsága. A zsidó hitközségek 5 yí millió hívőt •számlálnak; a keleti ortodox egyházak 2ló milliót; hatvanezer buddhista is él az országban és 80,000 mohammedán.

A külömiböző amerikai feleíkezeteik száma 258, amelyeket 350,000 lelkész szolgál. Nincsen statisztika arról, hogy az összes egyházaknak és zsinagógáiknak milyen mabiEetiségü tagjai vannak, de általános következtetések némi világosságot vetnek erre a kérdésre is. A protestáns egyházak tagjai főleg északeuróipad (bevándorlók lesz árma zo^ 11 álból kerültek ki, a római katolikus egyház tagsága pedig főleg ir, dél- és k'Özépeurópai elődöktől származik. A keleti orthodox egyházakhoz tartozók legnagyobb része örmény, szerb, ukrán, orosz és görög eredetű.

A legutolsó évek folyamán valamennyi egyház tagsága megszaporodott; több a hivő, a lelkész és a templomépület. Nagyobbak a felajánlások is.

Az Amerikai Egyházak Évkönyve szerint tíz amerikai polgár közül hat rendszeresen látogat templomot; 100 évvel ezelőtt öt amerikai közül csak egy volt a templomjáró. Az utolsó 30 év alatt az egyházak tagsága megduplázódott, bár a lakosság csak 40 százalékkal szaporodott ez idő alatt.

Meghalt Korén Lajos

Egy new yioriki aggokibázóban 63 éves korában meghalt Koren Lajos, a Slovak News és Slovak American hetilapok szerkesztője, alki az 1918-as októberi forradalom után ellenezte azt, hogy a volt magyar Felvidéket Csehországhoz csatolják. Budapesten egy pár hívével együtt kikiáltották az önálló szlovák köztársaságot, amely magyarlakta területeket nem foglalt volna magáiban. Emiatt menekülnie kellett, de itt is Szlovákia f ü g g e tlenségéért küzdött, azzal a kijelentéssel, hegy a szlovák nép szoros kapcsolatiban kell maradjon a magyarsággal, mert nem annyira ezeréves együttélésük, mint inkább a földrajzi és közgazdasági tényezők erre utalják eket. Az utóbbi években, eikedvitel'einedve a szlovák fajvédők kilengéseitől visszavonult a mozgalomtól.

BÁBEL

Az Egyesült Nemzetek kulturális szervezete érdekes kimutatást állitott össze könyvf ordításokról. 1956-ban 52 országban összesen 27,617 könyvet fordítottak le az ország nyelvére. Az országos és vidéki nyelvük száma 195. Ezeknek a nyelveknek listája ábécé-rendben az abkhaz nyelvvel kezdődik és a zulu nyelvvel végződik. Az abkhaz nyelvet a Fekete-tenger partján élő szovjet népcsoport beszéli, a zulu afrikai bsnszülöttek nyelve.

A fordítások terén az élen állnak: Lenin müvei 331 fordításban és Jules Verne (akit fiatal korunkban Verne Gyulának neveztünk) 143 fordításban.

CALIFORNIA! HIHEK

MAGYAR NAP

Az Amerikai Magyar Szövetség helyi osztálya sikeres Magyar Napot rendezett Los Angelesben. Művészi műsor és tánc nyújtott szórakozást. A közönséget az osztály elnöke, a betegségéiből alig felgyógyult Father Sem jóm Vendel üdvözölte. Az esemény vendégszónoka volt az épen Los Angelesiben tartózkodó Kiss Sándor református lelkész, volt parasztpárti képviselő, aki a forradalom után menekült Magyarországról.

Beszédében, amelynek részleteit a L. A. Times is közölte, megbélyegezte Nagy Imre és társai kivégzését.

BOLDOG VISZONTLÁTÁS

Itt telepedett le Zsoldos Andor, volt budapesti újságíró, és költő. Feleségével, Ilonával érkezett és boldogan látták viszont 10 esztendő után gyermekeiket, először találkoztak hat unokájukkal. Zsoldos Andor első útja a Forest Lawn 'temetőbe vezetett: barátja, jóakarója, fiának keresztapja Szőke Szakáll sírjához.

JELES DIÁK

Másfél évvel ezelőtt jöttek Magyarországról Hanley Béla és felesége Erzsébet két fiukkal. Nagyobbik fiuk, a 15 éves Rudolf, a Stevenson Junior High School tanulója, aki 50 társával együtt indult az évvégi essay versenyben, melynek témája: “The Teenagers Responsibilities to the Parents” volt. A tehetséges fiú, aki ideérkezésefcor egy szót sem tudott angolul, első lett a versenyben. Éremmel tüntették ki és egy írógépet is kapott ajánd'éiklba.

NYÁRI MULATSÁGOK

A Southern California American Hungarian Club julius 4-én tartja tradicionális Fourth of July piknikjét a bloomingtoni Magyar Házban.

A Los Angelesi Első Magyar Református Egyház julius 6-án, vasárnap rendezi évente szokásos Magyar Napját a Horváth Hallfoian.

Az Öregaimerikások California! Családjának idei első piknikje julius 13-án lesz a Magyar Ház kertjében és termeiben.

AMERIKAI MAGYAR KARRIER

Hegedűművésznek készült és amerikai üzletember lett a Brassóból ideszámnazott Taffet Mihály. Több mint 11 év óta az egyik legnagyobb amerikai appliance üzletnek, a Braverimam Brothers Appliance Store-nak tulajdonosa. A 'hatalmas üzletiben mindig szívesen látott vendégek a magyarok, akiket magyar szóval köszönt a tulajdonos. Taffet Mihály felesége egyetemi tanárnő, két kislányukkal boldog családi életet élnek a San Fernando Valleylben levő otthonukban.

HÁZSZENTELÖ

Krajcsics János, az Öregamerikások Californiai Családjának elnöke és felesége Berta — a Clevelandiéi származó volt Mrs. Orosz — házszentelö pártyt rendeztek ingle wood! uj 'otthonukban. Teljes szómban megjelentek mindkettőjük ittélő családtagjai.

DR. KÁRMÁN UJ KITÜNTETÉSE

A Southern California egye temen diszdoktorrá avatták Dr. Kármán Tódort, a világhírű magyarszármazásu tudóst, Herbert Hoover Jr., v. helyettes államtitkár sponsoroilásában. Az avatás alkalmával Dir. Kármánt az amerikai repülő technika és aj etrepülés úttörőjének nevezték. A 77 éves tudós magas kora ellenére bámulatos aktivitást fejt lú. Néhány napot fog tölteni a Berkeley egyetemen, majd Hollandiáiba repül, onnan julius végén néhány napra viszszatér dél-californioi otthonába, mielőtt újra Európáiba menne.

VESZTJÓSLÓ HANDABANDAZAS

Libanonban döntő csapásra készülnek a Kairo-Moszkva tengely által felfegyverzett lázadók, meg takarják dönteni a nyugatbarát kormányt, Nasser és Kiuscecv járszalagiára akarják kötni ezt a ma még független, felerészben mohamedán, felerészben keresztény arab államot.

E kívülről, ellenséges oldalról vezetett lázadás elfojtására Libanon kormánya az Egyesült Nemzetek segítségét kérte, úgy, ahogyan annakidején, 1950 őszén, Nasser az Egyesült Nemzetek segítségét kérte az angO'l-francia-izraéli invázió ellen. Akikor a szovjet a támadóik ellen foglalt állá t, az Egyesült Ne mzetek elveihez híven. Most más a helyzet. Most a szovjet a támadóik oldalán áll és ezért az Egyesült Nemzetek tékeibiztositó beavatkozása ellen foglal állást. Él? teszi ezt a régi, Sztálin-Visinsribi-féle dühös, fenyegetőző hangén: Minthogy az Egyesült Nemzetek szervezete nem egyéb, mint eszköz Amerika kezében, az Egyesült Nemzetek beavatkozása amerikai támadás jellegével bírna, és ezt a szovjet nem tűrheti. Más szóval, a szovjet az Egyesült Nemzetek esetleges békemüvét már jóelóVe jogtalan támadásnak ((aggreszsziónak) minősíti, megtoldva fegyveres beavatkozás burkolt f eny égetésé vei.

Amire az árnuló világnak csak egy felelete van: Ha az Egyesült Nemzet: k bókebiztositó akcióját a szovjet jogtalan támadásnak nevezi, akkor vájjon mi keresnivalója van a szovjetnek az Egyesült Nemzetek szervezetében? És még ezt kérdi az ámuló világ: Miért vett részt — jóban és rosszban, jól és rosszul — több mint 10 éven át az Egyesült Nemzetek munkájában a szovjet, ha ezt a világszervezetet Amerika vak kiszolgálójának tekinti?

Ez még csak szócsata, ele a propagandaharsona után Iklcnmyen megszólalhatnak a fegyverek is.

Amerika végleg csatát vészit a Közel-Keleten, ha veszni hagyja Libanont, mert ha Libanon elbukik 'és Nasser arab birodalmába beolvad, tarthatatlanná válik a következő kiszemelt áldozat, Jordán is. Aztán következik Szaudi-Arábia és végül Irak. És elvész Amerika és Európa olaja.

f

t