A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-26 / 52. szám
2. OLDá l, Ä jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította_________ i minden pénteken Published every Friday Megjelenik minden pénteken Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 173« EAST 22ud STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 osÉgllfe» 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Cgy évre----------------------------$6.00 fél évre---------------------------$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year ------------------------$6.00 Half Year -------------------$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. EGY KIS ELLENMONDÁS A kinai köznevelési minisztérium, tipikus kommunista felületességgel, elitélte a “kényelmet és fényűzést”, amely céltalan és különben is “burzsoá hagyaték.” kényelemről vagy fényűzésről szó sincs a kommunista Kínában, ellenben az élet kétségbeejtően zord, az emberek a lét határán vergődve, erejük végső megfeszítésével napi 12 órát dolgoznak. A nyilatkozat abból az alkalomból hangzott el, hogy a diákok olyan “kényelmet és fényűzést” követeltek, mint hogy például az iskolai órák után és előtt ne kelljen mezőgazdasági munkát végezniük, hanem tanulhassanak. Az ellenmondás ebben a nyilatkozatban az, hogy maga a kommunista rendszer is a jobb jövő reményével kecsegteti híveit. Nem tudjuk, hogy a kommunisták szemében mit jelent “kényelmet és fényűzést” de azt tudjuk, hogy a kényelmes élet, a jó élet elérése minden egyén és minden társadalmi rendszer végcélja. Megfeledkezve erről, a kinai kommunistái csak azért Ítélik le a kényelmet és jólétet, mert szá mukra elérhetetlen állapot. OKOS BÍRÓ Sherman Kelly biró New Jerseyben aféle salamoni bölcsességről tett tanúságot, amikor egy Marvin Sneider nevű vádlottat, aki elvált feleségének nem fizetett tartásdijat, munkaidő utáni elzárásra Ítélt három hónapra. Ha a vádlott börtönbe kerül — mondta a biró — nyilvánvaló, hogy * képtelen feleségét és gyermekeit támogatni, akik pedig rá vannak szorulva a támogatásra. Sneidernek munkaidő után kell jelentkeznie a fogházban, ahol bezárják és csak reggel engedik ki. Ha elmulasztja a jelentkezést az elzárásra, az elzárás automatikusan meghosszabbodik. Okos és praktikus Ítélet, amely az igazi bűnöst sújtja és nem azokat, akik már amugyis is szenvedtek általa. NINCSEN TELJES EGYENLŐSÉG Ha Lenin kilépne márvány koporsójából, összecsapná a kezeit: Hát még mindig nincsen teljes egyenlőség a kommunizmus anyaországában? Bizony nincs. Adlai Stevenson, aki nemrég keresztül-kasul járta a szovjet paradicsomot, azzal a közléssel lepte meg az amerikai újságolvasó közönséget, hogy ott éppen úgy mint Amerikában az ipari vezetők tízszer, tizenötször többet keresnek, mint a gyári proletárok. Az is kezd lassan-lassan közismertté válni, hogy Oroszországban a pártvonalon kötéltáncoló irók, művészek és tudósok arisztokrata rangsorba emelkednek, úgy megszedik magukat, mint az állítólag a háború kövérre hízó amerikai municiógyárosok. És mindennek tetejébe most azt olvassuk, hogy az orosz úgynevezett szakszervezetek lapja keservesen panaszkodik, hogy a nők egyenjogúságával is baj van. Az alkotmány meg a törvények kimondják minden téren a nők és a férfiak egyenjogúságát, de a gyakorlatban a férfiak gorombán bánnak a nőkkel. Ez nincsen rendjén, az olyan férfit, aki görbén néz egy nőre, Szibériába kell küldeni! A NAGYLELKŰSÉG NETOVÁBBJA Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizottságában a szovjet delegátus javasolta, hogy a világszervezet hatalmazza fel Hammarskjöld főtitkárt, hogy követelje a kizsákmányoló országoktól, fizessenek többet az arábiai olajért és a jövedelemtöbbletet fordítsák elmaradt népek megsegítésére. India és más elmaradt országok delegátusai nyomban tiltakoztak a nagylelkű szovjet kezdeményezés ellen, hasonlóképpen az olajban gazdag arab országok képviselői is kikérték maguknak, hogy a szovjet beavatkozzék az ő belső ügyeikbe. Élesen támadta a szovjet javaslatot még Irák is, amelynek forradalmi kormánya rá van utalva a kommunisták támogatására. A szovjet javaslat természetesen nem az elmaradt országok javát célozta, hanem halászgatás akart lenni zavaros vizekben. Ugyanis most alkudozások folynak az arab kormányok és külföldi olajvállalatok között az arab részesedések felemeléséről és a szovjet segíteni akar a túlzottan követelőző araboknak, hogy ártson a kapitalista vállalatoknak. Sajnos, nemcsak a szovjet áskálódik ily ártalmas módon, hanem /-V.v. Clevelandban igy káliéit kiásni a hó alól a családi autói. Muzsikáló kövek, fák Sok olyan különös és csodálatos jelensége van a természetnek, melyek rejtélyét évszázadokig természetifölötti, kisérteti erőknek, szellemeknek, Ihazajáró telkeknek, démonoknak, sőt magának a sátánnak tulajdonították. A görögök azt tartották, hogy a világnak hét csodája, hét megmagyarázhatatlan rejtélye van és ezek között a hellének .-fantáziáját legjobban talán a zenélő Memnon- ZO'O ok izgatták. Az ókori Egyiptom titokzatos világának furcsa tüneménye ez. A sivatag szélén két óriási fáraószobor áll, Merr)non fáraó keképmásai. Hajnalban, mikor a kelő nap első sugarai a hideg kőre esnek, a szobor muzsikálni kezd. A régi görögök úgy zarándokollak el a zenélő MemnonszoQiokhoz, mint a világ hét csodájának egyikéhez. Magyarázatát adni a különös tüneménynek nem tudták. Arra gondoltak, hogy a zenélő szobor furcsa képességét talán a legendás egyiptomi papvarázslóknak köszönheti, akik fekete mágia segítségével idézték elő ezt a földöntúli jelenséget. Ma már tudjuk a zenélő Memnon-szobrok tüneményének természetes magyarázatát. Szó sincs fekete mágiáról és egyiptomi varázslókról: Hiszen a Memnon-szobrok a muzsikálást csak Krisztus után 27-ben, a nagy földrengés után kezdték el. A természetes magyarázat egyszerűbb, semmint gondolnék. A nagy földrengés töibb helyen megrepesztette ezeket a szobrokat, a kőben tölcsérszsrü és zeg-zugos repedések támadtak. A sivatag éjszakája igen hideg, a szobrok éjszaka lehűlnek. Abban a pillanatban, amikor a nap feljön, a kőszobor repedéseibe szorult levegő pillanatok alatt felmelegszik jelentékeny gyorsasággal és igyekszik kiterjedni, kifelé hatolni. Ez az örvénylő levegő, amely a repedés tölcsérébe beleszorult, abban a pillanatban, amint kiérkezik a szabadba, olyan gyorsasággal terjed szét, hogy a környező levegő is rezgésbe jön és a vidéket zenei hangokkal árasztja el. Ilyen különös zenei tüneménye a természetnek a szirének éneke is, akik Odysseus hajóstársait bűbájos énekükkel elcsábították. Az éneklő sziklák titka ime hát megoldódott. Vésztjósló és sötétebb a “jajveszékelés kapujáénak, a Bab el Mandeb-szorosnak furcsa tüneménye. Ezt a szorost jajveszékeíő sziklák övezik kétoldalt. Sírnak, emberi hangon jajveszékelnek ezek a sziklák és bizony a Vörös-tenger kijáratánál hajdan sok babonás hajósnak okozták a vesztét. Az arab szó: “Bab el Mandeb” nem is jelent mást, mint a “jajveszékelés kapuját.” A természetes magyarázat ebben az esetben is könnyű. A délarábiai ődhegység, meredek szakadékain, furulyaszerüen csipkézett partjain, hosszú barlangodvain a szél utánozza az emberi hangot olyan élethűen, hogy a tapasztalatlan hajós óriást hall segítségért bömbölni s bizony inába száll a bátorsága, elveszti a fejet és halálát leli a veszedelmes szírieken. A “Mórok utolsó sóhaja” — igy hivja a köznyelv azt az érdekes tüneményt, mely a ragyogó Alhambra, a világ legszeszélyesebb palotája közelében, Granadában nyugtalanítja az éjszakákat. A magas sziklákon büszkélkedő Alhambra közelében van egy halom. A halom felől éjszakánként szomorú emberi sóhajtásokat hallani. A legenda szerint 1492-ben, amikor Ferdinand király kiűzte az utolsó mórokat az Ibériai félszigetről, Boabdil mór fejedelem erről a halomról vett fájó szívvel búcsút a földkerekség legpompásabb fejedelmi palotájától, az Alhambrátói. A búcsú pillanatában akkorát sóhajtott bánatában, hogy ez a sóhaj a mai napig is hallható. Eddig a legenda. A tudomány mást mond. A tudó-A Jó Pásztor Verses Krónikája ELTŰNT AZ ÉGI CSILLAG... KARÁCSONYI BALLADA Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Próféták bölcs jóslása elhangzott kéjres-régen: sejtelmes titkok titka: csilla# gyűlt fel az égen. A csillagot nevén még senkisem nevezte, de Jézus jöttét fénye már ragyogva jelezte. Távolról jött a Csillag, sebes fény szárnyán szállott, Betlehem felett végül, mint égi fény megállóit. Mély álmukból ébredve a pásztrok reszketnek: felfénylik lelkeikben már fénye a Keresztnek. Szférák zenélnek halkan, angyalok énekelnek: durva jászolban szalmán nyugszik az Égi Gyermek. ’. ... óh ne féljetek balgák, e Fény az Égi Váltó: mert ma született néktek a Földre a Megváltó!” Seregi angyaloknak az Igét igy hirdette ?s pásztoroknak lelke értelmét megsejtette. . . . Magasságos Mennyekben Dicsőség Istennek és Földön égi béke a jószivii embernek.” A pásztorok közelgnek . . . még kissé, félve, óva a szemükbe csap ott menten a fénylő égi csóva. “. .. . Megváltó Fiu-Isten, nem vagy már láthatatlan, szemünk felismert menten a Szent Kisded Alakban.” ... A Csillag messze fénylik: Három Királyok jönnek s a Jászol fölött áll még fénye a fényözünnek. Leszállnak tevéikről és ők is térdre hullnak, aranyat, tömjént, niyrrhát ajánlnak fel az Urnák. . . . Felnőtt az Égi Gyermek. Homlokán égi fényjel í s ha jött, ragyogás támadt a legsötétebb éjjel. Tanított . . . csodákat tett ... A holtak feléledtek le lelkében már hordta árnyékát a Keresztnek. Csorgatta drága lelkét az emberek leikébe, hirdette szent igéit ... de készült már az Égte. A megváltás szent utján felért a Golgotára, mert földi megváltásnak kereszthalál az ára. Testét keresztre vonják az Isten Szent fiának: csak néhányan könnyeznek, de sokan hahotáznak. “Atyám!” — rebegi ajka . . . Némán felnéz az Égre .3 durva keresztről csorog a földre drága vére. ... A Földön hahotáztak. Égben nagyalok sírtak 3 átadták drága testét a sötét sziklasirnak. . . . Eltűnt a fényes Csillag az Ég nagy távolában: gyűljön fel hát most fénye a Lelkünk Templomában! olasz szövetségeseink egyik olajérdekeltsége is, amely az amerikai és angol 50—50 arány helyett 75—25 százalékos osztozkodást ajánl az araboknak. Az olasz kormány magatartását ebben az ügyben figyelemmel és aggodalommal kiséri Amerika és Anglia. MIT KELL TENNI ÚJÉV NAPJÁN Szilveszteri babonák és népszokások Mivel az uj esztendő gondosan betakarja kosarát, a kiváncsi halandók hosszú idő óta a jóslásnak ólomöntéstől a papucsdobálásig terjedő ezernyi furfangjával próbálják felemelni a kosár tetejét. Az ujesztendei kiváncsiskodásokon kívül még rengeteg tarka-barka népszokás teszi mulatságossá, derűssé ilyenkor az emberek életét. Itt van mindjárt az az általános újévi, főleg falusi szokás, hogy pontosan éjfélkor nagy lármával, durrogtatással “elverik” az óesztendőt. Szegény óesztendő csak elkullogna anélkül is, de milyen szívesen elveri a port rajta az, akinek sok bosszúságot okozott! És ilyenkor még az izgága férj sem a feleségét veri, hanem a tepsit vagy a kerítést. Hát még milyen szívesen durrogtat ilyenkor a kocavadász, aki tudja, hogy akárhová lő, valahol csak eltalálja az óesztendőt. De ha már elvertük az óesztendőt, lássuk például Göcsejben hogyan köszöntik az újat. Hogyan? Hát zeneszóval. Ha egész éjjel húzta is a banda, a vonósok reggel újra gyantáznak és rázendítenek sorban az ablakok alatt. Régi göcseji szokás az is, hogy malacot vágnak újévkor, ^mert az “szerencsét túr a házba.” (Hát szó, ami szó, nem is rossz a piros, ropogósra sült malacpecsenye.) Hajdúnánáson sokan azt vallják, hogy aki újév első napján déli harangszókor megmosdik, egész évben tiszta és egészséges lesz. (Nem tudjuk, mennyire válik ez be a gyakorlatban, mert azt mondják, hogy az orvosoknak azért akad egy kis dolguk Hajdúnánáson is.) Baján az idősebb asszonyok a következő tanácscsal segítik a lányokat a férjhezmenésben: “Szilveszter éjjelén, ha tizenkettőt üt az óra, ülj le háttal a nyitott ajtónak, húzd le a papucsodat és dobd ki az ajtón. Ha úgy esik le, hogy orral kifelé áll, akkor férjhez mész az uj esztendőben, ha befelé néz, akkor itthon maradsz.” (Hogy ez miért segítség a férjaezmenéshez? Egy kis ügyességgel el lehet úgy is lobni azt a papucsot, hogy orral kifelé essen le. S egalább megtanulják a lányok — gondolják a bajai isszonyok —, hogy a szerelem mellett egy kis ügyesség is kell a férjhezmenéshez.) Bezdán a következőt tanácsolják a férjmezmenendő lányoknak: “Nyalábolj fel újév napján annyi iát, amennyit csak bírsz, vidd be a házba és számold Tieg. Ha páros, akkor még altban az évben férjhez mész, ha nem, akkor még várnod kell.” (Lehet, hogy van benne valami, csakhogy a bezdai lányok azt tartják, hogy nincsen olyan nyaláb fa, amelyikre még egy darab ne férne.) Dunántúlon igényesek az eladó lányok, ilyenkor íjévkor még azt is tudni akarják: fiatalabb vagy dősebb lesz-e a vőlegény? Ennek pedig igy szól a receptje: “Újév reggelén egy darab fával kopogtasd meg a disznóól ajtaját. Ha először az öreg disznók közül röffen valamelyik, akkor idős ember vesz feleségül, ha malac röffen előbb, akkor fiatal ember vesz 3l” (De mit csináljon az a szegény hajadon, ha egyszerre kezd röfögni valamennyi?) Az általános szokások közé tartozik az is: “Uj iv első napján nem szabad pénzt kiadni, ilyenkor izon igyekezz, hogy te kapjál, mert akkor egész évben igy lesz.” (Ebben csak az a bökkenő, ha senki sem ad ki pénzt, akkor ki fog kapni?) mány a “mórok sóhajtását” a szél zeg-zugos mtjával, a hegy vidék alakulásával magyarázza. Dehogy jár vissza szegény Boabdil sóhajtása, a szél szorul meg egy tölcsérszerü hegyszorosban és igy jön létre a sajátságos természeti tünemény. A németországi Fekete erdőben sötét éjszaka kisértet orditozását a baglyok huhogása, a hollók károgása és az eredei állatok ijedt kórusa kíséri. A nép hite szerint pogány hősök, a germán mitológia alakjai tartanak ilyenkor véres vadászatot. A tapasztalat ás a tudomány kevésbé sötét magyarázatot tud az erdő ordítozó kisértetére. Az éjszakai erdő teljes nyugalomban alszik, a levegő szinte mozdulatlan. És akkor váratlanul a semmiből egy szélszőnyeg hull alá. A szél csak kis területet mozdít meg, de olyan irtózatos erővel, hogy a fák felorditanak. És ami a legkülönösebb, csak ezen az egy helyen fuj a szél, az erdő többi részén kísérteties csend honol. Az állatok pánikszerűen menekülnek erről a helyről, ahol a “kisértet” ordit. A tudomány zuhanószélnek hivja ezt. A “kisértet” ordítása mindig csak pár percig tart, aztán váratlanul csend lesz. Hát nem titokzatos játéka ez a természetnek ? Nubiában, a Senaar oázisben tenyészik egy házmagasra megnövő tüskés akácfajta, amelyet trombitáiénak hívnak. Ez a trombitafa helyenként egész erdőket alkot. És a fák törzsétől éjjel-nappal titokzatos furulyázást, fütyülést, trombitálást lehet hallani. Az egész erdő indulót játszik és a néphit szerint hajdani igazhivő harcosok beszélnek a fákból. Egyszerű a természetes magyarázat. A fában előszeretettel telepszik meg egy rovarfajta, amely petéit a kéreg alá, a tüskékhez rakja. Amikor a petékből kikel a lárva, elindul hosszában a kéreg alatt felfelé és babszerü kinövéseket okoz. - A gyakoribb eset azonban az, hogy a lárva átfúrja a fa kérgét és igy bújik ki a napvilágra. Szegény fa, melyen ezek a rovarok megtelepedtek, a “megszólalásig” hasonlít egy furulyához. Agyon van a kérge lyukasztva. S a furulya meg is szólal. A szél játszik rajta nagy művészettel. A természet sajátságos játéka mindez.
