A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-11 / 28. szám

' 8-IK OLDAE A A J0 PÁSZTOR Pünkösd után hetedek vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 7. fej., 16—21-Az időben monda Jézus: óvakodjatok a hamis prófétáktól, kik juhok ruházatában jönnek hozzá­tok, belül pedig ragadozó farkasok; gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vájjon szednek-e a tövisbokor­ról szöllőt, vagy a bojtorjánról fügét? így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyü­mölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt nem terem­het. Mnden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem, ki­vágnak és tűzre vetnek. Azért tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket. — Nem mindaz, aki mondja nekem: Uram,. Uram, megyen be mennyek országá­ba, hane maki Atyám akaratát cselekszi, ki meny­­nyekben vagyon, az megyen be a mennyek országába. SZENTBESZÉD Sok prófétáról tesz emlitést az ószövetségi köny­vek gyűjteménye. Vannak kis és nagy próféták, akik­nek tiszteletreméltó jövendöléseit olvasatjuk a Szentirásban. Az Úristen őket bízta meg, hogy kö­zöljék az embereknek az Ő szent akaratát. Azt hinné az ember, hogy a tizenkét kis prófé­tával azután végleg le is zárult a próféták serege; ugyanis az Újszövetségben mindenről tudomást sze­rezhettünk, amire csak szükségünk volt az Istennel való kapcsolatunk kiépítésére. Sem több, sem keve­sebb nem lehet, sem hozzáadni nem lehet semmit ahhoz, amit az Ur Jézustól, kaptunk, mert mindent átadott nekünk, amit csak az Atyától kapott. Mégis úgy látszik, vannak még uj próféták is Krisztus a mai szent evangéliumban emlitést tesz róluk: Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik bárány öltözetében jönnek hozzátok, de belül ragadozó far­kasok ... Ezek is próféták, de hamis próféták, akiktől őrizkednünk kell! Bizonyos, hogy az Ur figyelmeztetése nem volt hiába való, mert uton-utfélen találkozunk ilyenek­kel. A számuk valóságos légió. Céljuk az, hogy s sátán szerepét átvéve, hamis jelszavaikkal eltánto­rítsák a jóakaratu embereket az igazságtól. Mézes­mázos hizelkedéseikkel igen sok esetben eredményes "s a munkájuk. Aratnak a gyöngébb lelküek köré­ljen. Könnyen elérhetik céljukat, hisz kedveznek az ■ ímberi gyarlóságnak és — sajnos — igen kevés tisz­­talátásu ember van, aki észreveszi rajtuk a bárányi gyapjusjma ruházat alatt a ragadozó farkast. Mi a kötelességünk az ilyen álprófétákkal szem­ben ? Kerülnünk kell őket s minden erőnkkel meg kell akadályozni rombolásukat. Nem is olyan nehéz megismerni őket, mert bár a nyáj közé tartozóknak hirdetik önmagukat, de szavuk és viselkedésük el­árulja, hogy a lázitásaikban nem a jóakarat az irány­mutatójuk. Megvetőleg beszélnek a hit egyes igazságairól vagy legalább is tréfálkoznak azok felett, hogy meg­­gyöngitsék a tiszteletet, mely minden hivő lelkében él szent hitünk örökszép igazságai iránt. Gúnyt űznek szent dolgokkal, nevetségesnek tün­tetik fel az Egyház kétezer esztendős, lelkeket ne­velő szertartásait. ' Véleményt nyilvánítanak az isteni parancsola­tokról, készek kijelenteni azt is, hogy azok nem min­denben kötelezők, különösen napjainkban már di­vatjamúlt ósdiság ragaszkodni azokhoz. Bebeszélik önmaguknak s másoknak, hogy az Isten sem kíván ja tőlük azoknak betartását, mint ha az Isten a pa­rancsolatokkal lehetetlenre kényszerítené az embert és nem az emberi boldogulás örök feltételeként ren­delte volna azokat. Különösen gyászos és ördögi a szerepük a gyű­lölet hamis prófétáinak, akik az ő egyéni sértődött ségüknek és sértett hiúságuknak úgy akarnak elég tételt keresni, hogy egyetlenkedést és széthúzást idéz­nek elő a hitköségben- A papnak feltétlenül az igaz ság mellé kell állnia. • Ne menjenek templomba, ne fizessetek semmit — ilyenfajta jelszavakkal sugdosódnak körülkörü i az anyagias kevéshitü ember bedől nekik, hiszel jobban esik a fülüknek azt hallani, hogy ne fizesse nek. Szívesebben elköltik ők a pénzüket italra, min1 a templomra. így szórják az ő hamistanuságuknal mérgét a vigyázatlan lelkek között. De majd jön hamarosan a leszámolás órája i a farizeusi lelkekre fenyegető jajt kiáltó Mester sza va dörgedelmes Ítéletet fog mondani felettük és kö vetőik felett. Testvérek, vigyázzunk! Hitünk hűséges betar­tása kötelességünk, még ha életünkbe is kerül. Hogy tántoríthat el tehát minket egy gyűlölködő kígyói csábító Tőle? Rep. Oren Harris (D), Arkansas Bobért Lishman, Chieí Counsel A kongresszusi vizsgálóbizottság kihallgatta Bernard Gildfine nagyiparost, Sherman Adams elnöki tanácsadó barátját. Oren Harris képviselő a bizottság elnöke. Robert Lishman az ügyvivője. Bonifác pápa fogsága Ez a történet egy király vakmerőségéről és egy pápa krisztusi -békés türelméről szól. 78 éves volt Benedict Gae­­tani, midőn 1294 ben Szent Péter trónjára megválasztot­ták. Az uj pápa a VIII. Boni­fác nevet vette fél. Uralkodá­sa után azonban bajok támad­tak közte és IV. Fülöp fran­cia király között, aki király­ságát császársággá akarta melni és kilenc évi uralma alatt nem volt válogatós az eszközökben. Az egyháztól igen gyakran elszedte a ja­vakat és megsértette azon szabadságaikat, melyeket az egyház törvényileg biztosi­­tott magának. Az uj pápa ellene szegült Fülöp fc-sztogatási hajlamai­nak és érré az történt, hogy a francia király tömdöcbe zá­ratta a pápa egyik követét. De még ennél is tovább ment és egy levelet hamisitott, melyben az állt, hogy a pápa nemcsak erkölcsi, hanem vi­lági hatalmat is akar gyako­rolni a' franciák felett. Erre a levélre azután a francia ki­rály választ irt, melyben a pápa jogtalan beavatkozását visszautasítja. Ezt a két leve­let nagyban terjesztették az országban. A pápa azonban mindennek ellenére békülni ikart és 1303-ban kísérletet is ett erre. Fülöp azonban nem sietett kibékülni, hogy az rgyházi javakat továbbra is lógta lanu 1 haszná lhassa. Volt a királynak egy ta­nácsadója, William de Noga­­'et, egy lelkiismeretlen em­­áe-r, aki semmi aljasságtól se ’iadt vissza. Nogaret az utób­­si időben jóbarátságba keve­redett a Colonna olasz család­iad, melynek tagjai Rómából .‘lmenekültek Franciaország­ja, mivel a pápa ellen állan­dóan merényleteket szőttek. \ két jeles család azután igy terült össze és együtt főzték i terveket VIII. Bonifác pá­­>a ellen. A sok tervezgetés eredmé­­lye az lett, hogy Nogaret azt íjánlolta Fülöp királynak íogy hívjon össze Louvre vá­mosába egy gyűlést a francia burákból, amelyen azon vá­lót emeljék Bonifác ellen, íogy törvénytelenül válasz­­ato-tt meg pápának. A gyü­­ést össze is hívták és azon ok nevetséges vádat emel­ek Bonifác ellen. Elhatároz­ók azon, hogy uj pápát kell •álasztani. Bonifác, midőn értesült a ’rancia főurak gyűlésének iá tá ro za t ár ó1, t a nácsosabb -iák tartotta azt, hogy Rómá­ból elmeneküljön és igy ment \nagni városba. Attól tar­tott, hogy az ellenségei ki­szolgáltatják a franciá király­nak. Anagniban barátai vol­tak, akik között nagyobb biz­tonságban érezte magát. * “Halál Bonifácra! SdJiáig éljen a francia király!” Ezek a felkiáltások hang­zottak el Anagni utcáin. No­garet. Olaszországba ment ki­rályának parancsára és vele volt Jacopo Colonna, a pápa esküdt ellensége. Magukkal vittek 1600 jól felfegyverzett lovas és gyalogos katonát is és mentek Anagni ellen. Anagni városi tanácsát meg­vesztegették a francia király emberei és igy történt, hogy a francia katppák és vezérek minden ellenállás nélkül lép­tek be Anagni városba 1303 szeptember 7-én. Alig érkeztek meg a város­ba, Nogaret egyenesen azon ház elé ment, ahol a pápa tar­tózkodott. Mennydörgő han­gon kért bebocsáttatást a pa­lota kapuja előtt. Bonifác lakosztályában ült, két bíboros volt a társaságá­ban: Ostia és Sabina. Odakint a ház előtt a tömeg kiálto­zása erősödött. Hirtelen nagy recsegés hangzik, a palota ka­puja betört és egy szolga fut a pápa szobájába. — A francia zászló leng mindenfelé, szent atyám, — mondotta. A palota kapuját betörték és az egész ház No­garet és Colonna kezében van. A pápa arcán egy pillanat­ra szomorú árnyék vonult át. Sokan elhagyták őt, de azért volt ereje és bátorsága arra, hogy a túlerővel egymaga szembeszálljon.-—Nyissátok ki az ajtót — mondta a szolgának. Mint mártír akarok meghalni egy­házam szolgálatában. Azután megparancsolta, hogy főpapi öltözékét hozzák be. Mivel a palotába betört emberek türelmetlenekké váltak, gyorsan magára ölti az egyházi ruhákat. Az ajtó hirtelen kinyílik és a kato­nák élén berohannak oda No­garet és Colonna. A meglepe­téstől azonban lábuk egy pil­lanatra gyökeret vert. Bonifác készen várta eket. Szent Péter utódját ellensé­gei teljes főpapi díszben ta­lálták, trónján állva és arc­cal azon kis oltár felé nézve, mely szobájában állott. A tia­ra fején volt és egyik kezé­ben az apostoli kettős keresz­tet, a másik kezében pedig a kulcsokat tartotta. Először Colonna tért ma­gához meglepetéséből. Hogy zavarát leplezze, nevetni kez­dett. — Az eretnek! — mondotta azután gúnyosan. Ragadjátok meg'őt, Szent Péter törvény­telen utódját. I Az olasz főnemes köpött egyet. Majd nem bírta tartóz­tatni tovább dühét és lehúz­ta nehéz kesztyűjét a kezé­ről, Bonifáchoz ugrott és kesztyűjével annak arcába vágott. A szent atya ajkáról a vér vékonyan kezdett csör­gedezni. Nogaret nevetett. — Öreg lator — mondotta Nogaret —:, nem látod, hogy uram, a francia király azért küldött engem ide, hogy el­lenségeidtől megvédj elek? A katonák röhögni kezdtek a gúnyos megjegyzésre és Nogaret folytatta: —- Azért jöttünk mi ide, hogy téged, a pápai szék el­rablóját, Lyon városba kisér­jünk. Ott azután a főtanács meg fog fosztani hatalmadtól és szépen le fog tenni a rava­szul elrabolt trónról. Bonifác eddig hallgatott, most azonban a méltatlan megbántás és gúny felforral­ta vérét. Úgy állt ott a rö högő emberek között, mint a bátorságnak, méltóságnak és erőnek felséges képe. — Itt a fejem, — mondotta azután csendesen. Az egyház szabadságáért én, a törvé nyes pápa és Jézus Krisztus földi helytartója, hajlandó vagyok magamat feláldozni eretnekeknek. Azt akarom hogy mártírhalált haljak Krisztusért és az Ő igaz egy házáért. Nogaret és Colonna halálos csendben' hallgatták végig a pápa halálosan komoly sza vait. — Kötözzétek meg, — mon dotta Nogaret — és helyezzé tek biztonságba. A tömeg Bonifáccal együtl eltávozott. * Hárem napon keresztül tar tották Nogaret katonai fog ságban Bonifácot és ezen ide alatt feldúlták a palotát. A negyedik napon Anagli népe fellázadt és megtámadta No­garet csapatait, kiszabadítot­ták a pápát fogságából. Boni­fác megkegyelmezett az ősz szes foglyoknak, kivéve azo­kat, akik részesek voltak £ fosztogatásban. Azután Ró mába ment, ahol egy hónap múlva visszaadta bátor leikéi Téremtőjének. 1303 oktcibei 11-én halt meg, nagy láz kö vetkeztében. HALLOTTA MÁR...? -. . . hogy a második világ háború alatt a világ minden részében 250 ideiglenes ame­rikai katonatemetőt létesí­tettek. . . . hogy Columbus zász Iáján az F és Y betűk Ferdi nánd és Izabella castiliai és aragoniai király és királyné neveinek kezdőbetűi. Pünkösd után hetedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9-ik rész. 33 sz. Az időben elmenvén Jézus, két vak követé őt, kiáltván feléje és mondván: Dávidnak fia, könyö­rülj rajtunk! Amikor pedig haza érkezett, hozzá mennének a vakok és mondá nekik Jézus: Hiszitek-e, hogy ezt megcselekedhetem veletek? Feleiének ne­ki: Igen, Uram. Akkor illeté szemeiket, mondván: A ti hitetek szerint legyen nektek. S megnyilának szemeik. És Jézus meginté őket, mondván: Vigyáz­zatok, hogy valaki meg ne tudja. Ők pedig kimen­­vén, elhiresztelék őket az egész földön. Azok kime­nete után, ime hozának eléje egy néma embert, aki­ben ördög^ volt. És kiűzvén az ördögöt, szóla a néma és csodálák a seregek, mondván: Ilyent még soha nem láttak Izraelben ... A farizeusok pedig mon­dák: az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket És körüljárá Jézus mind a városokat és falvakat, tanítván az ő zsinagógáikban és hirdetvén az ország evangéliumát és meggyógyítván minden nyavalyát és betegséget. SZENTBESZÉD Midőn Krisztus Urunk Kafarnaumban Jarius nevű zsinagógafőnök meghalt leányának feltámasz­tása után hazafelé ment saját házába, melyben la­kott, ime ezen alkalommal útközben két vak követé őt, akik felkiáltanak hozzá: Dávidnak fia, könyö­rülj rajtunk és ments meg minket a nyomorúságtól, melybe vakságunk folytán sodortattunk; add visz­­sza szemeink világát, mert mi hisszük, hogy te Dá­vidnak fia vagy, azaz a megígért Messiás, kinek a vakság és más betegségek gyógyítása a próféták által megjönvendöltetett. Az Ur útközben nem adott feleletet a vakok­nak. Ezt pedig azért tette, hogy őket próbára tegye s felgerjessze bennük a gyógyulásba való hitet s az egészség utáni vágyat, de másrészt azért, hogy ok­tatást adjon arra nézve, hogy az imádsághoz na­gyon is szükséges az állhatatosság. Mikor pedig haza érkezett Krisztus Kafarnaum­­ba, hozzá ménének a vakok és mondá nekik Jézus: Hiszitek-e állhatatosan, hogy azt, amit kértek, tud­niillik szemeitek világát visszaadjam nektek, én meg­­jselekedhetem ? Aztán illeté Jézus a vakok szemeit, mondván: A ti hitetek szerint legyen nektek! . . . Ekkor meg­nyilának a vakok szemei, azaz látni kezdőnek. Jé­zus pedig meginté őket és mondván: Vigyázzatok, hogy valaki meg ne tudja. Jézus komolyan figyelmeztette a vakokat, hogy 3zt ne hireszteljék a nép között; ezáltal meg akarta mutatni az Ur, mennyire elfordul a csodák fitogta­­:ásától és a hiú dicsőségtől. Erre tanít minket is Krisztus, hogy mi is utálattal fordulunk el a fitog­­satástól és a hiú dicsőségtől. A vakok kimenetele után, ime hozának Jézus elé egy néma embert, akiben ördög vala, és Krisz­tus az ő parancsszavával kiűzte az ördögöt a néma emberből és szólott a néma . . . A farizeusok pedig, amint az Ur a néma ember­hői kiűzte az ördögöt, mondák: Az ördögök fejedel­­ne által űzi ki Jézus az ördögöket. A nép őszintén magasztalta Jézus csodatetteit, de a farizeusok rigykedtek Krisztusra és azt állították, hogy ő bű­vész és ördöge van s ezáltal visz véghez oly csodá­­atos dolgokat, nem pedig isteni erejével Ez a leg­­íagyobb istenkáromlás, melyet Jézus oly sok csodá­val megcáfol. Isteni Megváltónk nem haszonlesésből, nem di­­üsőséghajhászatból, de Istentől való küldetésének be­bizonyítására és tanításának mint Istentől valónak ’rimutatására vitte véghez csodáit. MELEGSZIK A FÖLD Geológusaink számításai és bizonyítékai szerint i född kérge fokozatosan melegszik. Ennek egyik oka, hogy a túlnépesedett föld minden élőlénye, főleg az emberiség carbon dioxidevel látja el a föld légkörét. Sz valóságos “üvegházzá’ melegházzá változtatja majd a földet” jósolják a tudósok. A sarkvidék jéghegyei lassan, de biztosan ol­­vadoz-nak. Ezzel egyidejűleg emelkedik a tenger fel­színe. Ha csak tíz százaléka olvad el a jéghegyek­nek, Amerika viz alá kerül. Bár a melegedési folya­mat lassú, öt-tizezer év múlva oda jutunk, hogy Ve­lence szerűen, cölöpökre fogják építeni az uj váró­­jókat, nehogy elnyelje őket — a tenger. Az amerikai kormány két rakétát készült fellő­ni az atmoszféráiba, hogy ott lebegjenek és készülé­keik segítségé vei jelentéseket adjanak az időjárás változásairól. Az eljövendő nemzedékek tehát elkészülhetnek •á, hogy “a tél kimegy a divatból”. Nem kell majd :üteni, inkább többet hűteni, mert amilyen arány­ban melegedik a föld, olyan mértékben nő majd a hőség a trópusokon. A másik melegítő tényező a napsugarak hatása i világűrben, amely aztán földünk légkörére is ha­ust gyakorol. Minden nap többet lés többet tudunk meg a ter­mészet titkaiból és ki tudja, eljön talán az idő, amikor valóban szabályozni is tudjuk majd a zabolátlan idő­járást. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom