A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-12 / 50. szám

2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; _________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította__________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 " ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Cgy évre__________________$6.00 One Year_________________S6.0C fii évre ____________ $3.50 Half Year $3.5( Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. ÍGY HAZUDNAK ŐK A kommunisták ravaszul hazudnak: úgy, hogy igazat mondanak. Fél igazság a hazugok fegyvere. Egy eseménynek csak egy oldalát ismertetik, egy beszédből vagy cikkből vagy könyviből csak azt idé­zik, ami ferditési céljaikra megfelel. Adlai Stevenson, oroszországi körútjáról haza­térve beszámolt élményeiről a legérdekesebb ezek között, hogy ugyanakkor amikor a hivatalos Oroszor­szág kigyót-békát szórt a Libanonban fegyveres erő­vel interveniáló gonosz amerikai imperialista hábo­rús uszitókra, a nép, az istenadta nép, Leningrádtól a végtelen síkságokon át egészen a kínai határig min­denütt a legnagyobb szívélyességgel fogadta őt, az amerikait. Mit idéz a budapesti sajtó Stevenson beszámoló­jából? Ezt: “Az oroszok erőforrásai mérhetetlenek, energiájuk óriási és mindent megtesznek, hogy túl szárnyalják az Egyesült Államokat az élet valamenv­­nyi területén. A világ népeinek meg kell tanulniok egymás mellett élni, ezért elő kell segíteni a keres­kedelmi és kulturális cserét, az Egyesült Államok­nak mindent szintén tárgyalnia kell az oroszokkal.” Több mint 10 éve áll fenn az Egyesült Nemzetek szervezete s az első évtized tapasztalatai alapján — a szervezet alapokmányának értelmében — refor­mokra lenne szükség. Amerika javasolt oly módosí­tásokat, amelyek a szervezet működőképességét elő­­mozlitanák. Hogyan jelenti ezt a budapesti sajtó a magyar népnek? így: “Az ^^^^ü^^HnmoL^^^mnmaiya^nmgkivmőa^ mert a világszervezet — jelenlegi formájában — nem felel meg egyes USA-körök háborús céljainak.” Alaszkában, a Yukon folyó mentén, kutyaszánnal szedték össze a szavazatokat. Arair/ember a Svábhegyen A Svábhegynek akkor még csak tervezett villanegyede egyik meglehetősen elhanya­golt utján egy ápolt fehér-­­szakállu, jóságos arcú, ke.e­­sz-emíi öregur sétált, bot.al a kezében. A nyári napfény bő­séges, n ontotta sugarait, a Dunán fehér, karcsú propel- 1 r k úsztak, Budáról Pestre J döcögtük az omnibuszok és a Lánchídon, a pesti hídfőnél két krajcárt kellett fizetnie annak, aki át akart a Duna jobb partjára menni. Mindennapi reggeli sétáját végezte. Nyugodt, kimért lé­pésekkel. A Svábhegy elhanyagolt utján, szemben az öregurral, ketten haladtak. Apa és fiú. Az apa fogta a fiú kezét, aki matrózbluzt viselt, sárga, ci­pőjéből rövid harisnya kan­dikált elő. Az^ apa karja ^egyszerre csak megrándult és a fiú érezte édesapja kezének gyenge szorítását. Fi. m szólt a matróz­­blu, os ki. diákhoz, — annak ..z öi g oácsinak, aki velünk ze. j.n jöt, szépen, illedel­mesen emeld meg a sapkádat. A fiú felnézett édesapjá­ra. -— De miért? — Azért, fiacskám, mert ez a bácsi Jókai Mór. A kisfiú szeme felcsillant. — Jókai Mór? . . . Az, aki “Az aranyember”-t irta? Az, fiam! — Meg a “Kárpáthy Zol­tán”-!? Igen fiam! A! kisdiák néhány percig szinte mozdulatlan szemmel nézett a feléjük közeledő ur felé, aztán egyszerre, hirtele­­nül kikapta kezét édesapja kezéből és mintha puskából lőtték volna ki, futott, rohant előre. Az öre^uu^előtt megállt. Az Öregur íspmvnőt tartott. A fiú lekapta sapkáját és a fu­tástól kissé lihegő hangon, de azért bátran megkérdezte: — Igazán a bácsi irta “Az aranyember”-t? A kékszemü, jóságosarcu öregur mosolyogva nézett a pöttöm legényre. — Én Írtam, fiacskám. Miért kérdezed? A kisdiák mély lélekzetet vett. • És .... és a “Kárpáthy Zoltán”-t is a bácsi irta? Az öregur bólintott. Meleg hangon felelte: — Azt is én írtam, fiacs­kám . . . De miért vagy erre olyan kiváncsi? A kisdiák szembogara kita gult. Csak nézett-nézett fel a mindig mosolygó öregurra, ismét mély lélekzetet vett, aztán kibuggyantak száján a szavak: Csak azért, bácsi, ké­rem ... Kádár, Mijnich és a szabadságharc után Ma­gyarországból el nem menekült újságírók talán azt hiszik, hogy a magyar nép az efféle maszlagot beve­szi. Tévednek. Az újságolvasó elhiszi ezt a hirt ad­dig, ameddig igaz — az utolsó két szóig. KIÉ A LEVEGŐ? I Jó Pásztor Verses Krónikája KŐKORSZAKTÓL RAKÉTAKORSZAKIG Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Tegyük fel — tették fel a kérdést a rakétaki­­sérletek egyik vezető tábornokának — tegyük fel, hogy a szovjet rakéta fel lenne szerelve fényképező­géppel és kémkedne. Lelőné a rakétát? A tábornok meghökkent a kérdéstől, majd a fejét rázta: Nem tu­dom, hogyan kell 25,000 mérföld sebességgel haladój rakétát lelőni. Az újságírók kérték, hogy ne térjen ki a kérdés elől. Nem az a fontos, tudja-e lelőni, ha­nem az, hogy akarná-e Jogunk van-e lelőni? A tábor­nok végül beismerte, hogy nem tudja. Ez az apró incidens, amit az egész ország látha­tott és hallhatott a televízión, csak kihangsúlyozza, hogy az emberiség a rakéta kapcsán egy uj korszak előtt áll. A rakéta nemcsak uj fegyver — még csak .nem is egy uj közlekedési eszköz —, hanem valami, ami felveti a kérdést: kié a levegő? Vagy ha úgy tét-! szik: kié a világűr? Felettünk a “levegő” sok-sokezer, | sokmillió mérföld “magas”. Kinek van joga ahhoz a j levegőhöz, amely például Amerika fölött van? Az emberiség ebben a kérdésben még a sötétben j tapogatózik. Most lesz első ízben kísérlet arra, hogy a UN előtt tárgyalják meg a fogas kérdést. A mi be­nyomásunk az, hogy ha az ember oly nehezen tud megegyezni még abban is, hogy kié a föld, amelyen él, hogyan tudná eldönteni, hogy kié az a tér, ami a j föld és ég közt van? SZÍNES SZÉGYENFOLT Jamaica fővárosának, Kingstonnak polgármes­tere, Mrs. Iris King, a hálaadásnapi hétre ellátoga­tott Amerikába, a United Church Women meghívá­sára. Louisville, Ky.-ban betért egy patikába, egy csé­sze kávét rendelt. Azt mondta neki a ki-nem-szol­­gáló clerk: “Mi kávét szinesbőrüeknek nem szolgá­lunk fel. Kaphat egy csésze kávét, de azt kint kell meginnia.” — Köszönöm! — mondta a polgármesternő és távozott. Mikor az ősember fázott barlangjában, vackán dideregve gondolta magában: Mily szép lesz majd éltem, mily szép lesz majd álmom: ha majd a tűz titkát egyszer megtalálom! Évezredek múltak, tüzet csiholt végre, s uj titkokra vágyott megint forró vére. Elavult a bunkó, uj fegyver kellene, hogy még a tigrist is legyőzhessem vele . . . Súlyos legyen, mégis, könnyen forgahassam s ellenemet véle könnyen levághassam.” S mert barlangi ősünk oly nagyon akarta, megszületett végre az első kőbalta. Jöttek, múltak aztán újabb ezredévek; születtek, elmúltak újabb nemzedékek. I S bár még köböl vala az ősember ágya, újabb fegyver után loholt forró vágya. Kőbalta, kőlándzsa lassan elavultak js egymást biztatgatták: teremtsünk már újat! Formát öltött hát a nagy-nagy merész álom: oly fegyver, mely célba messziről találjon! Megvalósult a vágy és nyíl lett belőle: s minden élő gyorsan pusztult el már tőle. Célzott vele ősünk, nyila célba talált: feltalálta ősünk a szárnyaló halált. Ezredévek jöttek, ezredévek múltak, nagy darabja telt el a nagy életutnak. Ismét elavultak a régi fegyverek s uj ölő-szerszámra vágytak az emberek. Jött a golyós puska, ágyú és gépfegyver: de gyorsabb ölésre vágyott még az ember. | Készen hát ölésre uj fegyverek lettek: submarin, bazuka, eroplánok, jettek. Atombomba után a hidrogén bomba, mellyel országokat dönthetnek majd romba. És gyorsabban, miként a gondolat számol: újabban az Égen rakéta villámok * ❖ Merre, hova, ember a rombolás utján? Mért nem oltod szomjad a bölcseség Untján? Tovább azonban nem tudta folytatni. Odaugrott az öreg­­úrhoz, elkapta kezét azt amelyikben a hot volt — rá hajolt és megcsókolta. Szerencsei átékosok királya volt PHOENIX, Ariz. — Gus GreerJbaum, a tiltott fogadá­si üzérek phoenixi bandájá­nak koronázatlan királya, 6f éves és felesége Bass 64 éves gyilkosság áldozatai lettek Fejedelmi kastélyukban át­vágott torokkal űoltan talál­ta őket a szobalány. Valószí­nű, hogy gambler bosszú van a tragédia mögött. A házból semmi érték nem tűnt el. I Greer.baumnak tiz év előtt meggyűlt a baja a rendőrség­gel a fogadási üzlet miatt, mire ő a tisztesség útjára lé pett és bűnös utón szerzett óriási vagyonát előkelő hotel épitésskre és vásárlásokra fordította. Övé volt egy idő­ben a hires lasvegasi Flamin­go Hotel, később a 11 emele­tes Riviera, és társtulajdono­sa volt az El Cortez Hotelnek Nevada Cityben. A Flamin­gót 1954-ben eladta kilenc millió dollárért, 4 millió dol­lár haszonnal. Ennek a hotel­nek építője a hírhedt alvilági figura Bugsy Siegel volt, akit 1947-ben gambler ellenségei I agyonlőttek. DRÁGUL A CIPŐ A cipőgyár osek jelentik, hogy tavasszal a cipők ára 10 százalékkal emelkedni fog a magasabb előállítási költsé­gek miatt. SZABADSÁG A moszkvai rádió jelenti: Kazaksztán ázsiai tartomány­ban kiadták az általános va­dászati engedélyt: lőhetnek a téli szezonban 100,000 antilo­pot. MINDENKI LOP £S HAZUDIK? Egy régi közmondás szerint minden emberiben rejtőzik egy bűnöző, akármilyen tisztességes is le­gyen. Ez a rejtett bűnöző csak az alkalomra vár J. E. Reid szerint, aki az ország legkiválóbb bűnügyi' szakértői közé tartozik. Reid tökéletesítette a hazug­ságmérő gépet, amely ma már minden rendőri nyo­mozás elkerülhettelen kellékei közé tartozik. Legtöbbünk abban a hitben élt, hogy az embe­riséget két csoportra lehet osztani: az egyikbe tar­toznak azok, akik megmondják az igazat, a másik­ba: akik hazudnak. Ez igen egyszerű lenne, ha igy volna. Az igazság azonban az, hogy mindenki hazu­dik alkalomadtán, sőt lop is, Reid szerint. ; Az utóbbi 25 évben Reid úgy kutatta a hazug­ság elméletét, ahogy az orvos kutatja a betegség okát; Reidnek ez a foglalkozása. A hosszú évek során több mint 25,000 embert vizsgált ki; bűnözőket, állítóla­gos megbízható alkalmazottakat, felelős állásra pá­lyázó embereket és féltékeny férjek feleségeit. És mind ez idő alatt, akárcsak a görög bölcs, Diogenes, Reid sem talált 100 százalékig becsületes embert, sa­ját magát is beleértve. Szerinte mindnyájan hazudunk és ha alkalom adódik, lopunk is és nagyobb bűnök elkövetésétől a legtöbb embert csak a büntetéstől való félelem tart vissza. Annyit elismer Reid, hogy bár mindenki bizo­nyos fokig tisztességtelen, az apróbb és nagyobb bű­nözők közt óriási a különbség. Hivatásos bűnöző az, aki 1000 dolláron felül lop. A legfurcsább, hogy ezek az emberek nem ér­zik bűnösnek magukat, sőt úgy találják, hogy nekik jár az illegális “pótlék”. Akik apróbb összegeket lop­nak, mert gyakran a szükség rákényszeríti őket, sok: kai többet szenvednek a lelkiismeretfurdalástól. Reid szokatlan karriérjét egy véletlennek kö­szönheti. Amikor Reid elvégezte jogi tanulmányait, Amerika a legnagyobb gazdasági válságon ment ke­resztül; állást nehéz volt kapni és Reid megkísérelt bejutni a chicagói rendőrséghez. Sikeres felvételi vűzsga után a rendőrségi laboratóriumba kért beosz­tást, ahol egyre több időt szentelt a hazugság-mérő gépnek. Százával vizsgálta a gyanúsítottakat és egy* e javította a “ládát”. 1947-ben otthagyta a rendőrt jégét és megnyitotta a saját irodáját, ahol most hat imberrel dolgozik. Reid ügyeinek 60 százalékát bűnügyek képezilv, i 40 százalékát álláspályázók kiválogatása és házas! sági ügyek nyomozása képezi. ; Érdekes megállapitás az is, hogy a nők különb höző és más okból hazudnak, mint a férfiak. A leg'­­föbb férfi nyereségvágyból lop és hazudik, a leg­­ö"cb nő azért, hogy segítsen vagy megvédjen vala­­:it. A hazugság mérlegelésénél annak is nagy szere­ié van, hogy hol nőtt fel valaki. Egy embert, aki nyo­­nortanván született és nevelkedett, ahol a lopás és íazugság létfentartási ösztönből fakad, sokkal ne­­lezebb rajtakapni, mert annak a lopás vagy hazugk ság nem bűn, csak eszköz. Ha azonban ugyanazt a né­zvést kapja, amit egy jobb környezetben élő gyermek <ap, neki is úgy dolgoznak az ösztönei, mint a jobb íevelést kapott gyermeknek. Bár a környezetnek íagy hatása van az egyén erkölcsi felgogására, Reid zerint nincs bizonyiték arra, hogy egyes fajhoz, /agy nemzetiséghez tartozó csoport többet hazudik, mint a másik. Berlini válság és berlini humor — Hogyan lehetne megoldani ezt a legújabb bér­űm krízist? — A dolog nagyon egyszerű. Megválasztunk egy amerikait Berlin polgrámesterének, azután inditvá­­lyozzuk az amerikai kongresszusnak, hogy vegye fel Nyugat-Berlint az államok sorába, mint 50-ik álla­mot. ¥ V V Utas: Félnek? Taxi soffőr: Dehogyis félünk. Ellenkezőleg, már rég nem voltunk olyan nyugodtak, mint most. Hat egész hónapig hyugton hagynak minket — ilyen még. nem volt! * :!: * Kruscsevnek azért fáj a foga Nyugat-Berlinre, mert ott megnyílt Conrad Hilton ultramodern hotel-; je. Azt szeretné világgá kürtölni, hogy “Megnyílt g Szovjet Birodalomban a világ legszebb, legelegáni­­sabb, legkényelmesebb szállodája, amelynek nincsen párja a kapitalista világban.” Tűzharc a galileai haláron Izrael és Szíria határán több óra hosszat tüzér­ségi párbaj volt. A sziriaiak lövöldözni kezdtek iz­­reali földművesekre, akik a mezőkön dolgoztak, fel­gyújtottak egy izraeli falvak Egy izraeli pásztor éle­tét vesztette, három földműves megsérült. Szíriái oldalon nem volt veszteség. Az Egyesült Nemzetek fegyverszüneti felügyelő bizottsága közbenjárására a sziriai katonaság abbahagyta a támadást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom