A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-31 / 44. szám

A Jó PÁSZTOR 8. OLDAL | Pünkösd után 23. vasárnap f EVANGÉLIUM f Szent Máté 9. fej., 18—26. szakasz. Az időben egy elöljáró jött Jézushoz, iraádá őt, mondván: Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog. Erre fölkelvén Jézus, kö­veté őt tanítványaival együtt. És ime egy asszony, ki vérfolyásban szenved 12 év óta, hozzája járulván, hátulról megillető köntöse szegélyét, mert mondá magában:.Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok. Jézus pedig megfordulván, s meglátván őt, szóla: Bízzál, lányom, a hited meggyógyított téged. És meg­gyógyult az asszony abban az órában. Amint pedig Jézus az elöljáró házába ért és látta a fuvolásokat és a zajongó sereget, mondá: Távozzatok, mert nem halt meg a leány, hanem alszik. És kinevették őt. — Miután pedig eltávolították a sereget, beméne, meg­­fogá a kezét és a leányzó felkelt. FEKETE FÜST ÉS FEHÉR FÜST jZENTBESZÉD Korom üzenet: "Nincs még pápai" A mai szent evangéliumot a halál gondolata len­gi.át .). . Úgy a fejedelmet, mint a vérfolyásban szen­vedő asszonyt a halál viszi Krisztushoz, ahhoz a Krisztushoz, aki hatalmas a szavakban és tettekben egyaránt és ahhoz a Krisztushoz, akitől mindketten menekülést, szabadulást kérnek és várnak a halál elől. “Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog,'’ — igy könyörög a fejedelem Krisztushoz, “hacsak ruháját illetem is, meggyógyu­lok,’’ — igy sóhajt fel magában a szenvedő asszony, ugyancsak Krisztushoz. “Uram, halódunk, de jer, tedd reánk kezedet, adj hitet szivünkbe és mi élni fogunk,” igy kellene közülünk is mindenkinek felkiáltani Krisztushoz, a mai szent evangélium nyomán. De nemcsak az evan­gélium, hanem az élet, a tapasztalat nyomán is. Kö­zeledünk'a halottak hónapjához, novemberhez, alig pár nap választ el már csak bennünket halottak nap­jától, — haldoklik körülöttünk minden, illő és méltá­nyos tehát, hogy legalább ezekben a napokban gon­doljunk mi is a halálra, gondoljunk elsősorban a mi halálunkra! Meghalunk! Ezt hirdeti a nagy természet, ezt Hirdeti nekünk a temető. “Mindennap halunk, hal­­doklunk, mindennap eltávozunk és mégis örökké­­■valknak képzeljük a földön magunkat,” — igy kiál'*' ’el Szent Jeromos. — Az élet semmi más, mint tol dozás és foltozás; toldozzuk-foltozzuk életünk fona­lát, mig egyszer mégis csak elszakad. És ki tudja, mikor halunk meg; ki tudja, hogyan halunk meg? Az evangéliumban azt olvasom: “Nem tudjá­tok, mikor jön el a háznak ura, este-e vagy éjfélkor, vagy kakasszóláskor, vagy reggel.'’ Saul, a zsidók ki­rálya, Gelboe hegyén szövögeti győzelmi ábrándjait és ahonnan a dicsőségbe akart bevonulni, onnan vo­nult be a halál országába. Hány gazdag csinál magá­nak nagyszerű terveket a jövőre nézve; hány tudós, hány művész akarja még egy-két nagy hírű müvei gyarapítani hírnevét, de hát ide is, oda is belenyúl az élet Ura s azt mondja: “esztelen, az éjjel számon ké­rik tőled lelkedet!” Hány szegény szeretne még egy­két évvel tovább élni, hogy még valamit szerezzen a családjának, hogy felnevelje kicsinyeit; de hiába minden, a halált nem lehet megvesztegetni . . . Há­nyán mondhatják el Ezekiás királlyal: “Az én nap­jaim közepén megyek az alvilág kapuihoz, keresve esztendeim maradványát.” Gondoljunk mi is gyakran, legalább ilyenkor, ősszel, a halálra, a mi halálunkra és iparkodjunk úgy élni mindennap, hogy a haláltól félni és rettegni so­hase legyen okunk. Mint középkori szerzetesek a celláikban, úgy elzárkóztak a külvilágtól a bíborosok, hogy a .vatikáni Sixtini kápol­nában minden külső befo­lyástól mentesen tanácskoz­hassanak : ki legyen az uj pápa. Amikor e sorokat Írjuk, már tclbib szavazás volt, de eredmény nélkül, egyetlen jelölt sem kapta meg a meg­követelt háromnegyed több­séget, megtoldva egy szava­zattal. A pápaválasztáson 51 bíboros vesz részt, kétharmad többséghez 34 szavazat szük­séges' és az egy szavazat “rá­adással” 35 bíborosnak kell egy személyre — egy bíbo­rosra — szavaznia, hogy ki­hirdethessék a világ közel 500 millió katolikusának: Ha­­bemus pápám, Megválasztot­tuk a pápát! A reneszánsz korából szár­mazó, festett és vésett mű­remekek kincsestáraképpen ható Sixtini kápolnában van egy egyszerű kálya, olyan, amilyent falusi házakban le­het látni. Ebiben a kályában égetik el minden egyes sza­vazás után a szavazócédulá­kat, hogy sohase váljék is­meretessé, ki kire szavazott. Amikor a szavazás eredmény­telen, a cédulákhoz nedves szalmát kevernek és a ma­gasba szálló, messzire látha­tó füst kormos. Az eredmé­nyes szavazás után száraz szalma hozzáadásával fehér füst fog terjengeni a kémény­ből, igy fogják elsőnek meg­tudni a Vatikán tájékán örö­kösen nyüzsgő hívők ezrei, tízezrei a nagy hirt. Mire e sorok nyomtatásban megje­lennek, talán már fehér füst üzenete fog felszállni a kék római ég felé. A bíborosok testületének szabály szerint 70 tagja van, de a létszám többnyire nem teljes, most sem. És minden pápaválasztáskor megesik, hogy többen a bíborosok kö­zül a világ több részéből nem tudnak elutazni Rómába, be­tegség okából. Most, a hideg­háború idején, Mindszenty /magyar és Stepinac horvát bíborosok azért nem mehet­tek el Rómába, mert a kom­munisták nem engedték ki őket. Összesen 53 kardinális gyűlt egybe a választásra. De az utolsó napokban számuk 51-re csökkent, mivel ott ér­te a halál az egyik olasz bíbo­rost és — már a választásra kitűzött időiben —- Mooney detroiti bíboros érseket. Egy kupica vodka MOSZKVA — Kruscsev, aki kigyógyult részeges haj­lamaiból, szigorú törvényt hozott: Egy vendéglőben egy vendégnek csak egy pohár vodkát szabad adni. Akinek több kell, mehet egymásután akár öt vendéglőbe, de Krus­csev ettől nem tárt, mert út­közben a részeges kijózanod­hat. "Gyere velem . . PANMUNJOM, Korea — Az észak és dél közti semle­ges területen a déli parancs­noksághoz beállított egy északkoreai határőr és el­mondta, hogy felettesét rá akarta birni arra, hogy vele együtt szökjön át a déli sza­bad zónába, és mert ez ellen­kezett, ő lelőtte, aztán fu­tott, ahogy csak bírta. Há­romszor lőtt rá a kommunista kapitányra, hogy biztosan megölje. Brüsszeli emlékek Véget ért a brüsszeli világ­kiállítás. Mesteremberek szá­zai megkezdték az épületek lebontását, a leszerelési mun­kákat. Truckok egész sora viszi a kiállítási tárgyakat — hazafelé. Több mint 40 millió látoga­tója volt a kiállításnak, mely április 17-től október 20-ig tartott. Az amerikai pavillont ta­lán megvásárolja, ultramo­dern színház céljaira, Brüsz­­szel városa. Kegyetlen őrmester FORT JACKSON, S. C. — A katonai bíróság bűnösnek mondta ki George Sovie törzs­­őrmestert, aki újoncaival ke­gyetlenül bánt, egyebek közt arra kényzeritette őket, hogy dollárbankókat darabokra tépve lenyeljenek. A vád alapján négy és fél évi bör­tön járt volna neki, de a bí­róság csak egy rangfokozat­tal lefokozásra Ítélte és hat hónapon át havi 75 dollárt le­vonnak a gázsijából. MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ KANADAI ÚTTÖRŐ TORONTO1, Ont. — Rákos Zoltán magyarszármaz-ásu ka­nadai festőművész Canadian Quo Vadis Foundation néven alapított művészi mozgalom élén áll, melynek célja sajá­tos kanadai művészet megte­remtésén munkálkodni. Se­vern Fallsban 18 szobás erdei lakban műtermet rendezett be, amelyben öt év óta több mint 5000 tanítványa nyert tőle festészeti oktatást. Most az Odeon Carlton színház mű­vészeti promenádján vannak kiállítva Rákos és más kana­dai festőművészek alkotásai. Rákos Budapesten, Bécsben és Párisban tanult, 1929-ben jött Kanadában. MAGÁTÓL FUT AZ AUTÓ MEMPHIS, Tenn. — Nagy a feje, néha busul a ló: Hej, manapság már ló nélkül fut­nak ezek a kocsik- . . . Kicsi az esze annak az ifjú hölgynek, aki azt hitte, hogy gazolin nélkül is fut az autó. Egy forgalmas utcán el­akadt a hölgy autója. Oda­ment Sawyer rendőr, hogy "kisegítse a hölgyet. Biztosan a begyujtóval van baj, gon­dolta; beült az autóba és pró­bálgatta, de hiába próbálta a begyűjtőt. Odanézett hát a gazolin mutatóra és azt lát­ta, hogy nincs gazolin a tar­tályban. — Lady, — fezólt a rendőr a hölgyhöz, — a gazolin tar­tályban egy csepp gazolin sin­­cen. A hölgy egy pillanatig el­gondolkodni látszott, aztán megszólalt: — Mit gondol, Officer ta­lán hazáig mégis elhajthatok gazolin nélkül? Pünkösd után 23-ik vasárnap SZENTBESZÉD Amint az ördöngősök Krisztushoz értek, kiáltott tak: Mi közünk veled? Jézus, Istennek Fia! — Mint­ha mondták volna az ördöngősök: Hagyjál békét ne-'; künk, Jézus! E szavak: Jézus, Istennek Fia, világo-' san mutatják, hogy ezen emberekből másnemű lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hog ya patrraszállottak között Jézus ott van, sem azt, hogy ő Isten Fia; legkevésbbé lehetett pedig ördön­­gősöktől várni ily vallomást . . . Idő előtt jöttél ide minden gyötörni? — kérdék az ördöngősök Jézustól. Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó ítéletet idő előtt már most akarja megtartani és azért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most idő előtt hol Krisztus kiűzte az ördöngősökből az ördögöt, jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a helyhez, nagy sertésnyáj legelt: Az ördögök tehát kérék Jé­zust ,mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj min­ket a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokol mély­ségébe, hagyj élnünk a földön. A sertéseket azért választhatták a gonosz szellemek, hogy a gerazenu­­soknak azáltal kárt okozzanak és őket Jézus ellen fellázítsák. Az Ur erre mondá az ördögöknek: Ered­jetek tudniillik a sertésekbe. Az ördöngősök pedig ki­­menvén, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének mind a sertések. Buzgón esedezzünk az Ur Jézushoz, hogy tá­vozhassa tőlünk a sátán cselszövévenyeit, a rendetlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi javakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más, mint aggodalom és nyugtalanság, ellenségeskedés, lelki furdalás, balsors a családban, egészség elvesztése, Isten haragja és —örök kárhozat. Törekedjünk te­hát az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereti, már e vi­lágon boldogul s egykor élvezni fogja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített, kik sze­retik. CAPE CANAVERAL, Fla. — Az itteni katonai kí­sérleti állomásról felröpitettek a világűrbe egy újfajta rakétát, zsugorított aluminiumlemez léggömböt, amely a magasságban felfúvódik 12 láb átmérőjű gömbbé és oly fényesen világit, mint az esthajnalcsillag. A raké­tát sikerült felröpiteni, hat percen át hallani lehetett rádiójának jelzéseit, de aztán elnémult a rádió s lent az állomáson szomorúan állapították meg. hogy vége van — eltűnt a végtelen mindenségben. Újabb fél si­ker, fél kudarc. Milyen szép, lélekemelő látvány lenne egy ragyogó amerikai csillag keringése a föld körül!... BEIRUT — Az amerikai katonaság utolsó egy­ségei is eltávoztak Libanonból a múlt héten, a beje­lentett határnap — október 31 — előtt. SZENT KAROLY, A FIATAL FŐPAP alatt az ő Rómából történt hathatós 'irányításával be is fejeztük a nagy világzsinatot. Ezután minden erejével azon volt, hogy a papír-törvények valósággá váljanak. Nagybátyja négy évig ural­kodott; halála után Károly Milánóba ment, amelynek már addig is főpásztora volt, bár római hivatala miatt csu­pán a távolból kormányoz­hatta. Örök példája a nagy lelki­­pásztornak. A lelkivezető leg­első erénye ékesítette őt:, szó­lása volt, hogy lelkeket csak térdelve lehet megnyerni. Hi­hetetlen tevékenység közben, a hivatalos imádságon kívül hosszasan és sokat imádko­zott ügyeiért, mindig térdel­ve, legtöbbször a feszület előtt. Hatalmas egyházme­gyéjének még az Alpesekben fekvő legutolsó hegyi falucs­káit is személyesen látogatta meg, soha nem kímélte gyen­ge egészségét, egy ízben há­rom hét alatt tizenöt templo­mot szentelt. Szeretete leginkább az if­júságra áradt: , mindenfelé önmagát egészen kifoszva. épített intézeteket. Az újkori lelkipásztorság első nagy megszervezője volt; tizenki­lenc éves főpásztori működé­se alatt egyházmegyéjében tizenegyszer, egyiháztartoimá­­nyában hatszor tartott egy­házmegyei zsinatokat; hatá­rozatait, instrukcióit máig is gyakran idézik mintakép gya­nánt. Borromeo Szent Károly ké­pe vagy szobra a világ min­den szemináriumában meg­található; egy sincs, ahol ne­vét nem tisztelnék, szelleme nem hatna még ma is, közel négy évszázaddal halála (1584) után. Miláncban, egykori érseki székvárosában, a dóm főoltá­ra alatt nyugszik; Rómában a tiszteletére épült hata^as San Carlo al Corso templo­mában pedig ezüst urnában szivét őrzik. Mennyi és mek­kora feladatokért hevült ez a szív, mely negyvenhat éves korában már megszűnt do­bogni! Ha semmi más érdeme nem volna, mint nagybátyjá­nál, IV. Thus pápánál huszon­két éves kora óta végzett bi­­borcs-államtitkári működése, már akkor is az egyháztörté­nelem legnagyobb alakjai kö­zé kellene sorolni őt. Hiszen az ő érdeme, hogy a habozó pápát rávette, hogy az évti­zed óta szünetelő tridenti zsi­natot végre-valahára befejez­zék s igy a reform ügyét dia­dalra vigyék. 1562—63-ban, ti­zennégy hónap leforgása Szent György egyház CORTLAND, Ont. — A Szt. György g. k. egyházközség november 15-én, szombat este nagy vacsorát, programos es­tét és bált rendez a delhi Ma­gyar Ház összes termeiben. A programot Zilahy Sándor színművész rendezi. MUNKANÉLKÜLIEK ÉLCSAPATA A munkanélküliség két csoportot sújtott legér­zékenyebben: a fiatal fehér munkásokat, akik a sze­­nioritás/legalsóbb létrafokain álltak s onnan legha­­marabban buktak le s a néger munkások minden kor­osztályát, tekintve, hogy négerek általában az ala­csonyabb lépcsőfokokon szoktak maradni akár hosz­­szu éveken át is. Az alacsony szenioritásu fehérek közt vannak nagy számban magyar menekültek. Ami a négerek munkanélüli státuszát illeti, a hivatalos statisztika azt mutatja, hogy ebben az év­ben számuk 900,000 volt, szemben a múlt évi 500,- 000-el. Százalékszámokban: a néger munkásoknak 12.8 százaléka van munka nélkül most, mig tavaly csak 7.7 volt a százalékszám. Ezek a számok arra vallanak, hogy négerek gyorsabban és tömegeseb­ben esnek ki állásaikból, mint fehérek. A helyzet ma ellentmondó. Az ipari Termelés és áz üzleti tevékenység kétségtelenül felélénkült és en­nélfogva sok ezer munkást újra felvettek'régi mun­kahelyükbe. De szeptemberben ugyanakkor egymil­lió munkás elvesztette munkáját. A nehezén még korántsem vagyunk túl s ezen az elszomorító tényen nem változtatnak kampányfrázisok, alaptalan kér­kedések. EVANGÉLIUM ' Azon időben: Jőve Jézus a gadarenusok tarto­mányába, mely Galileának átellenében vagyon. És amint kiszállott a szárazra, egy férfiú jőve eléje a városból, kiben ördögök valának már sok idő óta, és nem öltözött ruhába, sem házban nem lakott, ha­nem a sírboltokban. Ez a mint meglátta Jézust, le­­borula előtte, és íölkiáltvan nagy szóval, mondá: Mi közöm veled? Jézus, a magasságbeli Istennek Fia! Kérlek téged, ne gyötörj engem. (Mert paran­csolt a tisztátlan léleknek, hogy menjen ki az ember­ből) ; mivel már sok idő óta gyötörte őt, és meg vala kötözve-láncokkal, és bilincsekben őrizteték, de el­szaggatván a köteleket, a pusztákba üzeték az ördö­göktől. Kéi*dé pedig őt Jézus, mondván: mi a neved? Az pedig mondá: Sereg;-mert sok ördög ment vala beléje. És kérék őt, ne parancsolja nekik, hogy a mélységbe menjenek. Vala pedig ott nagy sertésnyáj, legelvén a hegyen; és kérék őt, engedje meg nekik, hogy azokba menjenek. És megengedé nekik. Az ör­dögök tehát kimenvén az emberből, a sertésekbe mé­nének, és a nyáj, a tóba rohana, és megfullada. Mely dolgot látván a legeltetők, elfutának, és megjelen­ték a városban és majorokban. Kimenének tehát lát­ni mi történt, és Jézushoz jövének, és ülve találák az embert, akiből az ördögök kimentek vala, felöltözöt­ten és ép ésszel az ő lábainál, és megfélemlének. És elbeszélék nekik, a kik látták vala, mint szabadult meg az ördögtől megszállott. És kéré őt a gadarenu­sok tartományának egész népsége, hogy távozzék el tőlük; mert nagy félelemben valának. Ő pedig a ha­jóba menvén, visszatére. És kéré őt ama férfiú, kiből kimentek vala az ördögök, hogy vele lehessen. De Jé­zus elbocsátá őt, mondván: Térj vissza házadba és beszéld el, mely nagy dolgot cselekedett veled az Is­ten. És az egész várost eljárja, hirdetvén, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus. Krisztus Urunk a galileai tengertől nem messze fekvő gedarenusok tartományába ment, hol két ör­döngősök a sírboltokból jöttek ki és oly dühösek vol­tak, hogy senki sem mehetett el azon az utón mellet­tük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom