A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-17 / 42. szám
«. Jó PÁSZTOR 3-IK OLDAL Emlékezzünk a régiekről | DR. JESZENSZKY JÁNOS. A BONCOLÁS VÉRTANÚJA Süvöltő, sipitó asszonytömeg hullámzott a prágai egyetem kapuja előtt. — Akasszák fel a vérszopót! — Hóhér vagdalja szét a testét, úgy, ahogy ő vagdosta szét azt a két szegény asszonyt! — Igen, de előbb tépjék ki a nyelvét a gaz vámpírnak ! A nagy ribilliónak s ezeknek a nem éppen barátságos kívánságoknak furcsa oka volt. Az egyetlen pedellusa ugyanis elárulta a feleségének, hogy a tudós professzor, nagyjeszeni Jeszenszky János uram, az éjjel holmi tiltott dolgot cselekedett. A kórházban elhunyt két asszony holttesét elkérte a sírásótól s aztán az éj homályában, amikor azt hitte, senki sem figyelheti már meg, pislákoló olajmécsek világánál nekilátott és éles késsel szétboncolgatta a tetemeket. A pedellus azonban éber őre a rendnek. Amikor meglátta a kivilágított termet, oda settenkedett s végignézte a professzor bűnös manipulációját, amely nem szolgálhat más célt, minthogy valami ördögi praktikának szentelje a szegény halott asszonyok zsigereit . . . A pedellusné nyomban átszólt a szomszédaszszonyhoz, az meg tovább adta a szörnyű bűnt. Már hárman, tizen, ötvenen tárgyalták a rémes éjszakát, s aztán, mintha csak valaki kiadta volna a jelszót, felvonultak az egyetem elé s hangosan követelték, hogy a hóhér metélje szét a bűnös tudós testét! A tudós orvos pedig, tiszta lelkiismeretének tudatában, no meg kicsit megbízván a fejedelmi kegyben is, amely eddig eléggé szépen kijárt neki, csak mosolygott a tudatlan asszonynép szertelenkedésén. Jeszenszky János doktor régi magyar nemesi családból eredt, de szive vágyát követve tudósnak ment. Wittenbergában meg Boroszlóban tanult, később pedig az akkori orvostudomány leghíresebb iskoláját, a pádovai egyetemet is elvégezte. A további évek során európai hírnévre tett szert. Több mint negyven orvostudományi müvet irt. így például ő irta le legelőször az egészen modern fogmütéteket, a szájpadlásoperációkat és a fogpótlásokat. Ő fejtette ki az érvágás elméletét és gyakorlatát. Az emberi bőr bonctanát elzőizben ő építette ki s például ő irta meg azt, hogy II. Lajos király felhám nélkül jött a világra s ezért kellett nyomban megszületése után friss állati bőrbe bugyolálni. Egyik leghíresebb müve az emberi nyelvről s annak megoperálható voltáról szólott. Ennek a nagy tudományának köszönhette Jeszenszky János, aki különben mindig magyar lovagnak, vagyis magyar nemesnek — irta alá a nevét, hogy egymásután három Habsburg-uralkodónak is udvari orvosa volt: II. Rudolfnak, II. Mátyásnak és II. Ferdinándnak. Az utóbbit egész gyermekkorában kezelte, ápolta s a nyelvhibás főhercegnek visszaadta a beszédkészségét. Nem csoda hát, ha a prágai egyetem büszkeségének vallotta ezt a világhirü tudóst: rektorává választotta meg. Ebből az alkalomból dicsőítő verseket írtak hozzá, rézmetszetekben terjesztették az arcképét, sőt még emlékérmet is verettek a rektorsága tizedik évfordulóján. Hogy azonban mindezt a sokoldalú orvosi tudását elérhesse, ahhoz nélkülözhetetlen volt, hogy hullákat boncolhasson, mert az orvos csak a felboncolt testen keresztül ismerheti meg az emberi szervezetet: anélkül csak sarlatánkodás az egész tudása. Igen ám, csakhogy akkoriban az emberi hullák boncolása még szigorúan el volt tiltva. Hiszen még hatvanhét évvel Jeszenszky halála után is ünnepélyes kérvényt kellett a prágai diákoknak az egyetemi szenátushoz intézniök: engedné meg már egyszer, hogy négyévenként legalább egy Ízben végignézhessenek egy boncolást. Az ilyes alkalom aztán nagy ünnepségszámba ment. Rendszerint a hóhér által kivégzett férfi-gonosztevő hulláját használták fel az ünnepség középpontjául, meghívták a város tanácsát, zászlókkal díszítették fel az egyetem épületét; azt a termet pedig, ahol a boncolás lefolyt, s amelyet sok helyütt még ma is, igen jellemzően, theátrumnak hívnak, ugyancsak felékesitettek az “ünnepies” alkalomra. Ekkor azonban még megúszta a professzor a dolgot. Az igazi baj akkor következett el, amikor a politikába ártotta magát. A tudomány és a politika már akkoriban sem fértek meg egymással közös gyékényen. A dolog úgy esett meg, hogy a prágai cseh rendek, akik tudták Jeszenszkyről, hogy lelkes magyar ember, felszólították őt, menne át Pozsonyba s iparkodjék ott a magyar rendeket meggyőzni arról, hogy a vallásszabadság ügye közös érdeke úgy a magyar, mint a cseh protestánsoknak s ezért össze kellene fogniok. Igen, csakhogy a vallásszabadság elve ellenke-MESE A PORTÁSOKRÓL New Yorkban, hej, van számos portás s mindnek elég jó dolga van. A portások társadalma, mint minden társadalom, osztályokra tagozódik. Vannak arisztokratikus, polgári, kispolgári és proletár portások. És vannak e társadalomnak kitaszítottjai is, akik a kerítésen kívül kénytelenek folytatni mesterségüket. Egyben mind egyeznek: messziről felismerik a jó tippelőt. A hotelportás az érkező vendéget nem a ruhájáról Ítéli meg, hiszen tudja, hogy senkisem utazik legjobb ruhájában. A kofferjéről ismeri fel az előkelő vagy közön-House portása. Egy Oklahoma i olajgazdag politikus 50 dollár tippel jutalmazta a Plaza portását, akinek szolgálata megkímélte őt a fáradságtól, amely a taxi ajtajának kinyitásával jár. Mint a tippre leső portások társadalma, több osztályra tagozódik a tippelők társadalma is. A tippelő rangját a tipp nagysága határozza meg. A rangsor a következő: • 1. L egjobb tippelők a poli tikusok, szerencse j átekosok, kisvárosi nagy üzletemberek. 2. Rossz tippelők a színészek, sportemberek (kivéve a zsokékat). Nem hátrálok meg, mondotta Orvai Faubus, Arkansas kormányzója (balról). Jobboldalt a U. S. Deputy Marshal átadja a végzést Littlé Rock magániskolájában Louis Henderson igazgatónak, közölve vele, hogy a magániskola nem nyílhat meg, mert az törvénytelen. Pénzhamisítás valódi arannyal A GONOSZTEVŐK LELEMÉNYESSÉGE NEM ISMER HATÁRT Amerika titkosrendőrsége hatalmas készültséggel védekezik a pénzhamisítók ellen. Bár előbb-utóbb majdnem mind börtönbe kerül, mindig akadnak újabb kísérletezők, akik szerencsét próbálnak. Ujjat huzni Uncle Sam kincstárával nem könnyű. A bankók, nagyvállalatok pénztárosai résen állnak. Bár a pénzhamisítást valóságos tökélyre emelték a leleményes gonosztevők, az- ellenőrzés hasonló arányokban fejlődött. Modern laboratóriumok állanak a kincstár rendelkezésére és itt állapítják meg, hogy a bankó valódi-e. Nemcsak Amerikában, de külföldön is szorgalmasan gyártják a hamis dollárokat. Évente emberek tízezrei károsulnak meg, mert jóhiszeműen elfogadják a bankjegyeket, melyek vizsgálatához édeskeveset értenek. Egy leleményes pénzhamisító banda sikerrel működött éveken át, mert nemcsak tiz és -huszdolláros bankókat “gyártott” házilag, de a bankzett az uralkodóház politikájával s igy a nádor, aki erőteljesen képviselte a bécsi politikát, Jeszenszkyt, mint lázitót, elfogatta. Bécsbe szállították, ahol a porkoláb nyomban olyan börtönbe csukta, amelyben nem volt sem ágy, sem szék. A világhírű tudós csak úgy pihenhetett meg, ha leült a csupasz földre. S még világosságot is csak annyit kapott, amennyi a börtöncella ajtaján vágott kis nyíláson keresztül az amúgy is sötét folyosóról éppen beszűrődött. Huszonkét hétig sínylődött ébben a borzalmas odúban három császár egykori udvari orvosa, amig végül sorát kerítették az ő ügyének is s mivelhogy éppenséggel semmit sem lehetett rábizonyítani, hát szabadon engedték, főként azért, mert a rendek erőteljesen tiltakoztak a professzor jog- és igazságellenes letartóztatása ellen. KEGYELEMBŐL MEGVÁLTOZTATOTT ÍTÉLET 1619 januárjában került vissza Jeszenszky a prágai egyetem rektori székére s elhatározta, hogy ő bizony többet nem avatkozik bele a csúnya politikába. Ámde hiábavaló volt ez az üdvös elhatározás. Akit a politikai forgószél egyszer elkapott, az többé nem tud abból kimenekülni. Márpedig a tudós és a politika viszonya egymáshoz olyan, mint ahogy a magyar parasztról mondják, ha csirkét eszik: vagy a paraszttal van baj, vagy pedig a csirkével. A tudós is, ha belekeveredik a politikába, akkor vagy a tudóssal van baj, vagy pedig a politikával. Hát Jeszenszky esetében mindkettővel baj volt. Ekkor zajlott le a fehérhegyi csata, amelyben az uralkodóház végleges győzelmet aratott a cseh protestánsok fölött. Ez két évvel volt azután, hogy Jeszenszky újra elfoglalhatta a rektori széket. S most, hogy a császár katonái benyomultak Prágába, első dolguk az volt, hogy aki csak legkevésbé is gyanús előéletű volt, azt nyomban elfogták és vésztörvényszék elébe állították. így került Jeszenszky is a vészbirák elébe, akik az akkori idők szokása szerint legelőbb is alapos tortúra alá vették a vádlottakat, igy a rektort is. Márpedig kínzással mindenféle vallomást ki lehet a vádlottból csikarni, aminőt csak akarnak. Jeszenszky is vallott, mint a karikacsapás. Ezért aztán halálra ítélték. Az ítéletet, mielőtt végrehajtották volna, előbb II. Ferdinandus császár jóváhagyása alá bocsátották. 1621 május 17-én hajtották végre a szörnyű Ítéletet az egyik prágai piacon. A hóhér kése véget vetett a további beszédnek s néhány perc múlva lehullott a fej. Ezt a fejet kitűzték a prágai Rossmarkton egy bitóra. jegynyomdák hivatalos zárószalagját is hamisították, pecséttel látva el minden száz darabot tartalmazó köteget. A kereskedők és a bankok az ilyen “csomagot” nem szokták szemügyre venni tüzetesebben, csak azért olvassák meg, hogy lássák: nem hiányzik-e belőle. Ilyen hamis paksaméták aztán országszerte forgalomba kerültek, vadonat uj, gyüretlen bankjegyekkel. Amikor aztán később Washingtonban nagyitó üveg alá került “a hivatalos zárószalag és a pecsétek” kiderült a csalás. De ezidő alatt közel kétszázezer dollár címletű bankótömeget “sóztak” a gonosztevők áldozataik nyakába. A közönséget állandóan fiyelmeztetik, hogy álljon régen, nézzék meg az üzletemberek, vendéglők, utazási irodák a bankjegyeket, mielőtt azokat a kasszába csúsztatják. Párisba nemrég Ameri-1 kából érkeztek különféle árucikkek. A vámhivatalnak feltűntek kis olcsó, porcellán szobrok, melyeket áruházakban való eladásra szántak a párisi rendelők. Az egyik vámtiszt kezében megcsendült az egyik kis szobor. Amikor leejtette és a porcellán cserepek széthullottak, fél tucat aranypénz gurult szét a földön. A vámtisztek előbb arra gondoltak, hogy pénzt próbáltak Amerikából csempészni. Csak a (későbbi vizsgálat derítette ki, hogy az aranypénzek hamisítványok voltak Valódi arannyal készültek, mert az arany Amerikában olcsóbb, mint Európában, ahol a bizonytalan valutájú országok népei, elsősorban pedig a franciák, aranyba fektetik vagyonukat, hogy megmentsék az inflációtól. Ilymódon sokszázezer dollár értékű aranyat hoztak Párisba Amerikából a spekulánsok. Néha mulatságos esetek is előfordulnak a pénzhamisítások történetében. Ilyen volt Vencel Csernik prágai grafikus ötvös művész esete. A csehszlovák vörös kormány két évvel ezelőtt pályázatot irt ki uj bankjegyekre.Csernik is jelentkezett, de lemarasztalták az elvtársak és a munkát egyik vetélytársának adták. Csernik haragra lobbant amikor a pénzügyminisztériumban értésére adták, hogy munkája nem üti meg a kívánt mértéket. Elhatározta, . hogy ő majd megmutatja az séges vendéget. Sámon tartja a kofferek számát és — mert jó emberismerő — a kofferek súlyát is. Egy vendég két pehelykönnyű kofferrel száll ki a taxiból. Mit jelent ez? Az előkelő hotel portása tudja, hogy ez az ur üzletember, aki imponálni akar. New Yorkban 325 hotelportás van, köztük 14-en a Waldorf-Astoriáiban. Átlagos fizetésük heti 40 dollár, de sokan ennél többet zsebelnek be borravalókban. Pia egy héten tartósan esik az eső, a tippek 200 dollárt is kitesznek. Nem csoda, hiszen esőben a hotelvendégek nem mennek sétálni, mindjárt a bejárathoz hivatják a taxit és a portás, aki taxit oda fütyüli, borravalót kap s ha esernyő alatt kiséri a vendéget a gyalogjáró szélére, a taxi ajtajáig, -még a rossz tippelőtől is kap tippet. Az apartment house portások száma 650, fizetésük 67 dollár körül van, tehát jóval t-cbb, mint a hotelportásoké, viszont ők alig kapnak borravalót. Nem százakra, hanem ezrekre megy a többi portásfajták száma. Vendéglő és éjjeli mulatóhely portások. Kikiáltó portások és futonc portások. A vendéglők portásait senkisem irigyli, annál inkább irigylésereméltó egyik és másik portás, aki az úgynevezett előkelő lokálok portáit őrzi. Ezek hallgatagok, mint egy angol lord vagy egy jóllakott kígyó; de annál beszédesebbek a kevésszámú beavatottak és ezek elárulják a hallgatagok nagy titkát: hogy pénzben dúskálnak. Ők a portás társadalom bárói és hercegei. A futoncok a portás társadalom páriái, amolyan törvénytelen gyermekek. Tarkabarka szegénylegény társaság. Forgalmas utcákon ólálkodnak, odalesnek leálló. autókhoz, lecsapnak ki- vagy beszálló utasokihoz és odanyujtják a tenyerüket, tippre várnak önkéntes szolgálatukért, az ajtó kinyitásáért. Mint sáskák lepik el az ilyen törvénytelen ajtónyitogató portások a színházak, koncerttermek, stádiumok kapuit és tippeket aratnak. A kikiáltó portások tudnak telitüdőből ordítani, de tudnak suttogni is. Diszkréten odasugják járókelő fiatalurak fülébe: “Szép lányok j vannak bent . . .” j Mint minden hivatásnak, úgy a portás hivatásnak is vannak legendái. A múlt évben Toots Sihor portása egy vendég taxija ajtajának kinyitásáért 100 dollár borravalót kapott. Ki adta ezt a fejedelmi tippet? Az Essex 3. Legrosszabb tippelők a nők. 4. Legeslegrosszabb tippelők az idős urhölgyek, akik a szokottnál több figyelmességet, nagyobb udvariasságot, több szolgálatkészséget követelnek meg a portásoktól. Vegyes társaság. Van a, portások közt kiszolgált kifutofiu, szobapincér, veterán, nyugalomba vonult renrőr stb és van köztük egy — egyetlenegy — egyetemet végzett csinos fiatal leány. Van köztük műkedvelő költő, iró, színész, opera és kabaré énekes.' A társadalmi ranglétra tetőfokán a C.B.S. rádió portása büszkélkedik, akinek félhivatalos elme: Madison Avenue Polgármestere. Jövőjük bizonytalan. Egyre kevesebb portásra van szükség. Apartment házakból, ahol önműködő elevátor van, elküldik, mint feleslegest, a portást. A hotelekben is kezdenek spórolni, lassan-lassan hozzászoktatják a vendégeket, hogy segítség nélkül szánjanak ki a taxiból és lépjenek be a lobbyba. Változik a világ, változik a portások világa is. KI MOND IGAZAT? Dr. Sík Endre, budapesti kormány UN delegátusa, kijelentette az UN ülésén, hogy jelenleg már nem tartanak büntetőtárgyalásokat forradalmi ténykedések miatt, Ezzel szemben Bécsiből közük, hogy egész sereg diák ellen folyik a tárgyalás, sőt hét ifjút halálra is téltek, mert 1966 októberében megtámadtak a kommunista párt helyiségét. Az osztrák kormány jelentése szerint pedig a magyar határt újabb erődítményekkel láttáik el a kommunisták. A múlt hónapban csak ketten tudtak átszökni Ausztriába. Petőfi is az övék , ,. Moszkvában megjelent egy Petőfi Sándor nevű szláv származású költő életrajza.' Nyoma sincs a könyvben annak, hogy Petőfi Sándor mennyire gyűlölte az oroszoi kát, akik Paskievics herceg tábornagy vezetése alatt vér-, befojtották Kossuth Lajos szabadságharcát. SALAMONI VÉGRENDELET WASHINGTON — Chennault repülő tábornok, aki nemrég tüdőrákban meghalt, több mint 400,000 dollárt ha-' gyott fele-f elerészben elvált és második feleségére. Az első feleségétől nyolc gyermekevolt a tábornoknak. elvtársaknaík, mit tud. Százkoronásokat kezdett hamisítani és a hamisítványok olyan tökéletesek voltak, hogy minden prágai bankban lefogadták. Csernik aztán önmagát leplezte le, egyik “müvét” elküldve a fontoskodó pénzügyminisztériumi bürokratának. Az állami bank szakértői nem hittek a szemüknek, olyan tökéletes volt a hamis százas. Bár Cser tv.5: megmagyaráz ta, hogy a hamisítványok előállítása neki háromszor ahynyiba került, mint a névértéke, tehát nem haszonlesés volt a célja, mégis tiz évi fegyházbüntetéssel sújtották a vörösök, akiben nem volt sok megértés a “művész” sértett önérzetével szemben.
