A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-10 / 41. szám
1 8*IK OLDAE Pünkösd utáni 20. vasárnap J / EVANGÉLIUM / Szent János 4. fej., 46—53. szakasz. Az időben, mikor Galileába indult, jól fogadták őt a galileabeliek, mivelhogy látták mindazt, amit Jeruzsálemben müveit vala az ünnepen, mert ők is ott valának az ünnepen. Tehát Jézus ismét a galileai Kánába méné, hol a vizet borrá változtatta. Volt pedig Kafarnaumban egy királyi ember, akinek fia beteg volt. Midőn ez meghallotta, hogy Jézus Judeából Galileába érkezett, hozzáméne és kére őt, hogy jöjjön le és gyógyítsa meg fiát, mert már halálán van. Mondá azért neki Jézus. Ha csak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek. Feleié a királyi ember: Uram, jöjj le, amig meg nem hal gyermekem. Mondá neki Jézus: Menj el, a te fiad él. Hitt az ember a beszédnek, melyet Jézus mondott neki és elméne. Amint hazafelé tartott, már elébe jöttek szolgái és jelenték, mondván, hogy fia él. Tudakozódék tehát tőlük az óráról, mikor jobban lett, s mondák neki, hogy tegnap hét órakor hagyta el őt a láz. Megérté tehát az apa, hogy épen ebben az órában mondta neki Jézus: A te fiad él. És hitt ő és egész háza. SZENTBESZÉD Ebből a csodás történetből két mozzanatot figyeljünk mi meg, közelebbről ... Az egyik mozzanat az, hogy a királyi embert a fia érdeke, a fia gyógyulásának kikönyörgése vitte Jézushoz ... Ha fia nem lett volna beteg, akkor talán sohasem tért volna meg. Ez az egyik mozzanat. A másik pedig az, hogy az apa a fia révén, a fia által lett hívővé, a fia által ért Jézushoz. Ebből a két mozzanatból tanulhat és tanuljon is a szülő és a gyermek egyaránt. Az evangéliumi királyi embert fiának a testi betegsége, a fia életéért való aggódás vitte az Ur Jézushoz. Minden bizonynyal ez az apa előzőleg sok mindent megpróbált már i *s csak mint utolsó menedékhez fordult Jézushoz . . . Tanulják meg a szülők azt, hogy gyermekeik nemcsak testi, hanem még inkább a lelki bajaikban is járuljanak Jézus elé és tanulják meg azt is, hogy Jézus ne legyen az utolsó menedék, hanem legyen az első! A gyermek sorsa végtére is az Isten kezében van. Ez egyszer bizonyos! De bizonyos az is, hogy minél jobbak a szülők és minél buzgóbban tudnak imádkozni gyermekeikért, annál többet képesek kieszközölni Istennél gyermekeik érdekében. Mózes anyja beállott cselédnek a királyi leányhoz, akinél fia nevelkedett, csak azért, hogy fia közelében legyen s annak javát szolgálhassa. így kell beállani minden >'.gyes apának és anyának gyermeke kedvéért a jó Isién szolgálatába. A gyermekek pedig tanulják meg, hogy a szülők az ő közbenjáróik Istennél, hogy a szülők imádkoznak érettük, imádkoznak az ő földi s örök boldogságukért . . . ROMEO ÉS JULIA TRAGÉDIÁJA RÓMA — Enzo Fornari 24 éves daliás ifjú úgy szerette Maria Pepe 17 éves szép varrólányt, mint a veronai Romeo szerette Júliát. s Az esküvőre már megtörtént minden előkészület és együtt voltak a szükséges Írások. Az Írások közt volt Maria születési bizonyítványa, amelyből kiderült, hogy ő törvénytelen születésű leány, lelencházból vitte haza Filomena Pépé özvegy asszony. Maria kétségbeesetten szólt szerető anyjához, aki nem az ő anyja volt: “Vége a boldogságomnak^ Enzo nem fog velem megesküdni.” De igen, de igen, biztatta, vigasztalta a jóságos nevelőanya. De hiába, Maria vigasztalhatatlan maradt. Pár órával később Ifilomena asszony a konyhában egy cédulát talált: “Elmegyek örökre. Ne is keressen senki.” Egy héttel később a Tiberis sárga vizéből kihalászták egy fiatal leány holttestét, a városi halottasházba vitték. Amikor ezt a hirt az újságban olvasta, Enzonak első gondolata és, Filomane asszonyhoz szólva, első szava ez volt: “Menjünk, nézzük meg, biztosan Maria . . .” Maria volt. Megsiratták szegény szép leányt, akit egy szó, egy kegyetlen szó elválasztott örökre a boldogságtól. Enzo bement a fürdőszobába. Kisvártatva kijött és igy szólt Filomena asszonyhoz: “Mérget ittam.” Kórházba vitték, de alighogy ágyba fektették, már halott volt Julia Rómeója. A Helene nevű hurrikán milliós károkat okozott Myrtle Beachon, Carolinában. S JÖ PÁSZTOR A “SZÉLÜTÉS” OKAI NÉHÁNY HASZNOS TUDNIVALÓ ARRÓL. HOGY MI OKOZZA A BETEGSÉGET Időnkint egy-egy betegség valami prominens személy által dramatizálva lesz — ilyen eset volt például Roosevelt polioja vagy Eisenhowcv elnök szélütése. Ilyenkor aztán többet tudunk meg a betegségről, az újságok széltébenhosszában leírják és szakértők nyilatkoznak. A betegség, ami az elnököt legutóbb érte, népies magyar nyelven “gutaütés”, de általában “szélütésnek” vagy egyszerűen “hüdésnek” nevezik. Valójában nem más, mint az az állapot, amelyben az agy nem kap elég vért, mert valami akadályozza, hogy elegendő vér jusson az agyba. Miután ez egyike a leggyakoribb betegségeknek Amerikában — és némileg összefüggésben áll a szív állapotával is — érdemes ezt a betegséget kissé jobban szemügyre venni, miután a középkorúak betegsé ge. Kevesen tudják azonban, hogy gyermekek, sőt csecsemők is áldozatai lehetnek ennek a rendkívül elterjedt betegségnek. szesedése folytán nyílásuk összeszűkül és a vér nem tud elég simán áramlani rajtuk. Ez rendszerint össze van kötve azzal, hogy a vérben egy zsiradékszerü anyag van, aminek neve cholestrol. A cholestrol süriti, majd röggé változtatja a vért ahol szűk nyílásra talál. E’z a leggyakoribb eset. Az is előfordulhat azonban, hogy egy vérrögöt vagy gyakran buborékot a véráram a test más részéből visz az agy felé. .2 Egy másik oka a szélütésnek a vérömleny. Az agy felé vezető egyik ér vagy magának az agynak egyik ere megreped a mészlerakódás és keménység miatt. Ebből nehezebb kigyógyulni, mint a szélütés bármely más formájából. Tudniillik az érnek egy darabja megrongálódott és ritkán nő össze. Még ha össze is nő, rendszerint megszükül. Néhány esetben sikerrel pótolták a megrongált érdarabot, de ezek kivételek^ nyomás és görcs A “KIS” SZÉLÜTÉS A szélütésnek baljóslatú hire van, az emberek rendszerint halállal vagy végleges bénulással hozzák összefüggésbe. Az igazság az, hogy a szélütések többsége “kis” szélütés, amely nem okvetlenül rövidíti meg az ember életét. Gyakori eset, hogy valaki átesik egy kis szélütésen, anélkül hogy tudomása lenne róla. Az agyvelőnek rengeteg oxigénra van szüksége — a testünk által elhasznált mennyiség 20 százalékára'. Az oxigént az agynak csak a vér tudja szállítani. Minden percben mésfél pint vérnek kell az agyon áthaladnia, hogy kellően el legyen látva oxigénnel. Ha az agysejtek öt percig nem kapnak vért, elhalnak és beáll a halál. Ha csak kis területen halnak el az agy sejtek, akkor bénulás következik be. A bénulás természete attól függ, hogy az agynak melyik része maradt vér nélkül és mely sejtek haltak el. Az elnöknek, mint emlékezetes, egy ideig a betegsége alatt nehézsége volt a beszéddel, különösen bizonyos hangokkal. Ez azt jelenti, hogy agyának ama sejtjei maradtak vér nélkül, amelyek a beszédet mozgató idegeket irányítják. De agyának vértelensége szerencsére csak rövid ideig tartott és igy a kár nem volt végleges. A SZÉLÜTÉS OKAI A szélütésnek valójában 4 főoka van és azok a következők : 1. A vérrög. Az erek elnpe-3. Ismét másik formája a szélütésnek “compressziő” vagy összenyomódás által jön létre. Itt az történik, hogy egy megdagadt agy sejt — például kóros daganat miatt — nyomást gyakorol egy szomszédos véredényre és megállítja folyamát. 4. Egyik leggyakoribb forma az érgörcs. Az orvosok nem tudnak megegyezni abban, hogy mi okozza az érgörcsöt, de a tény az, hogy a görcs összehúzódást okoz, ugyanúgy mint amikor görcsöt kapunk bármely tagunkban. Az összehuzódott ér természetesen megakadályozza a vér keringését az agy felé. A FIATALSÁG SZEREPE Bár a szélütések 75 százaléka olyan embereket ér, akik 50 évnél idősebbek, említettük, hogy fiatalok is szenvedhetnek tőle. A fiatalság azonban, mint oly sok más betegégnél is, nagy előny ebben az esetben. Fiatal embereknél ugyanis a megrongált véredények szerepét gyakran a szomszédos véredények veszik át. Gyakran esik meg, hogy fiatal embernek valamely testrsze szélütés folytán megbénult, de később visszanyerte mozgását. Ez azt jelenti, hogy a szomszédos véredények fokozatosan átvették á megrongált véredények szerepét. Ha gyermekkorban, vagy épen csecsemőkorban következik be a szélütés — ami persze ritka — a betegség magyarázata az, hogy a véredényeket valami betegség rongálta meg, például reumatikus láz. A szélütés átlagos I életkora azonban 64 év, és valami ki nem derített oknál fogva, áldozatai inkább férfiak mint nők. NEM TUDJUK MEGELŐZNI Egyelőre az orvostudománynak nem áll rendelkezésére semmiféle eszköz a szélütés megelőzésére, — kivéve, hogy megfelelő táplálkozással és elegendő testmozgással csökkenteni lehet a szélütés valószinüségét. Szerencsére a szervezet maga — különösen az egészséges, erőteljes szervezet, képes egymagában is regenerálódni. Az orvosok szerepe az, hogy a szélütés után a vért hígítani igyekeznek, hogy a rögképződésnek elejét vegyék. Ma már. jó gyógyszerek vannak, amelyek hígítják a vért. Az elnök, másfél évvel a betegsége után még mindig szedi a gyógyszereket, amelyek hígítják a vérét. A szélütést nem lehet könynyedén venni, de emlékezni kell arra is, hogy gyakori és hogy nem az élet végét jelenti, sőt még csak nem is a hasznos, munkával telt évek végét. Amerikának minden évben kétmillió szélütéses betegsége van, de az eseteknek csak kis százalékában okoz halált és még kisebb százalékban végleges bénulást. SÁRGARÉPA DETROIT — A megyei számvevőség 10 dolláros csekket kapott ezzel a kisérőlevéllel: “Évekkel ezelőtt többször voltam a megyei kórházban és a kórház zöldségkert j éből sárgarépát lopkodtam. Az Ur kegyelme megtartott, most már egészen egészséges vagyok és itt küldöm a rég elfogyasztott sárgarépa árát.” FARUK KISAUTÓT VETT NÁPOLY'— Faruk, a trónjavesztett kövér egyiptomi király és nőcsábász, vett egy Ford Thunderbird autót, de nem tudja hasznát venni, mert — nem fér át a kocsi ajtaján. . . . hogy Paul Revere, az amerikai függetlenségi háború hőse, francia származású volt, apja Périgueux francia városban született. . . . hogy a rozsdásodás több veszteséget okoz, mint tüzek és árvizek. . . . hogy a vatikáni kerteket Rafel, a nagy festőművész tervezte meg. Pünkösd utáni 20. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 7. rész, 30. szakasz Azon időben egy városba méné Jézus, mely Naimnak neveztetik s vele ménének tanítványai és nagy népsokaság. Mikor pedig a város kapujához közelgett, ime egy halott viteték ki, egyetlen fia anyjának, ki özvegy vala és a város igen sok népe ment vele. Kit mikor meglátott az Ur, könyörülvén rajta, mondá neki: Ne sirj. S oda járulván, illeté a koporsót. Azok pedig, akik viszik vala, megállának. És mondá Jézus: Ifjú, mondom neked, kelj fel! És felüle, aki megholt vala és szólni kezdett. S átadá őt anyjának. Elfogá pedig mindnyájukat a félelem s magasztalták az Istent, mondván: Nagy próféta támadt köztünk és hogy az Isten meglátogatta az ő népét. SZENTBESZÉD A nainü özvegy anya meghalt egyetlen fiának feltámasztásáról szóló szent történetben szemeink elé van állítva a halál képe, hogy itt, a világon örökké nem élhetünk, azt a mindennapi tapasztalás eléggé tanítja. Nincs emberheá illőbb cselekedet, mint a halál gondolatával megbarátkozni s a haláltól nem félni. Semmi sem bizonyosabb, mint az, hogy minden egyes embernek kivétel nélkül, előbb-utóbb meg kell halnia. Hisz a Szentirás is azt mondja, hogy: “Elvan végezve, hogy az emberek egyszer meghalljanak.” Tálán az tölti el félelemmel keblünket, hogy a halál ideje bizonytalan. Igaz, hogy mi nem tudjuk a halál idejét; mert sokszor a legnagyobb beteg is felgyógyul és a legegészségesebb ember is rögtön meghalhat . . . Úgy éljünk tehát nap-nap mellett, mintha azonnal kellene meghalnunk. Annak tudása, hogy hamarább halunk meg, mintsem azt gondolnók, arra bírjon minket, hogy sem erőben, sem ifjúságban, sem egészségben ne bizakodjunk és megjobbulásunkat, és az erkölcsi jámborság gyakorlását ne halogassuk napról-napra és ne hagyjuk életünk végére, hanem kezdjük meg lelki üdvösségünk munkálását azonnal, fiatal korunkban, életünk erejében s akkor a testi halál után a túl világi életben a valódi boldogságot, Istennek szinről-szinre vUó látását elérhetjük; azért ne rettegjünk a haláltól, hanem inkább Szent Pál apostollal fohászkodjunk, — mondván: “Kívánok elválni és az Ur Jézus Krisztussal lenni.” Hírek a világ minden részéből LONDON. — Cyril Salmon bírói névtelen levélíró megöléssel fenyegette meg, mert kilenc fehér Teddy-boyt .(fiatal gangsziert) négerek bántalmazása miatt egyenkint négy évi börtönre ítélt. A zavargások Notting Hill külvárosban napokon át tartottak s okuk főleg a négerek bevándorlása folytán fokozódott lakáshiány volt. ATHÉN. — Az Athos-hegyi orosz orthodox kolostorban tűz pusztított, mire az athéni orosz követ pénzsegélyt ajánlott fel a szerzeteseknek. Ezek visszautasították az ajánlatot és hozzátették üzenetükhöz, hogy nem hajlandók elfogadni a követ bejelentett látogatását. BARI, Olaszország. — Egy olasz hajó ide hozta Husszein jordáni király két páncélos Mercury autóját. (Talán menekülésre készül a király? . . . ) MOSZKVA. — A Leninről elnevezett jégtörő hajót három atomreaktorral látták el. A hajó egy évig vizen lehet egyfolytában, mindössze néhány gram urániumot fog elhasználni naponta. a PUSZTULÁS UTÁN MI LESZ? Az amerikai bankok a Federal Reserve Systemtől felhívást kaptak, hogy gondoskodjanak előre a bankszolgálatról atomháború esetében. Hivatalos nézet szerint atomháborúban az a fél fog győzni, amely a tömeges pusztulás és a pusztító ellentámadás után hamarább tud ismét lábraállni. Abból a feltevésből indulnak ki, hogy atom- és hidrogénbomba támadás esetében 40 millió amerikai életét vesztené és 30 millió megsérülne, a legtöbben rádióaktiv kisugárzás folytán. De nagy területeken egyáltalán nem lenne pusztulás és a lakosságot ott csak pánik fogná el, az elpusztult területekről az életbenmaradottak oda menekülnének, élelmet és hajlékot keresve. Ily körülmények közt a nemzet megmaradása függ attól, hogy akik életben maradtak, azonnal magukhoz térjenek és támadásba mehessenek át. Félig-meddig normális életnek előfeltétele, hogy az embereknek pénzük legyen. És itt a bankokra nagy feladat vár. Gondoskodni kell arról, hogy akinek valamely elpusztult bankban volt takarékbetétje, pénzüket felvehessék más, épségben maradt bankokban, melyek az elszámolást majd később megejthetik az elpusztult bankkal, amikor ennek újjáépítése megtörténik.
