A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 2. szám
2-lK OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította A j.i tPÁSZTOR Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Saerkesztf»ég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 <^fSSfe> 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Cgy évre__________________$6.00 One Year_________________$6.0t fél évre_________________S3.50 Half Year__________________$3.50 ntered as second class matte,1 September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. A SZOKÁS HATALMA 'Marokkó királya, V. Mohammed modernizálni próbálja országát. Többek között törvényt hozott a tö-bbnejüség ellen. De a maradi mór dk, a fanatikus arabok nem hajlandók lemondani e kiváltságukról. Mindössze annyit “haladtak a korral”, hogy beérik 4 feleséggel. Ennek magyarázata, hogy a feleoégtartás ma már többe kerül, mint a régi időkben. Marokkó igazrágügyminisztere annak a reményének adott kifejezést, hogy egy-két nemzedék után majd eltűnik a tübbnejüség is az országból. A Korán 4 feleséget engedélyez, Marokkó szultánjának 2 felesége van. A berber törzsek például monogámok. Tuniszban is törvényt hozlak a tobbnejüség ellen, de azokat, akiknek még a tö vény előtt tök! r feleségük volt, nem büntetik meg. % A másik “haladás a korral”, hogy tilos a gyermekházasság. 15 é1 vernek kell lennie a menyasszonynak, 18 évesnek a vőlegénynek. Azelőtt 11 éves lányokat vettek feleségül 50 éves arabok. De a szokás hatalma még mindig nagy és valóban kell hozzá néhány emberöltő, amiig ezek a barbár szokások eltűnnek. II. Elizabeth angol királynő két gyermekével és Margaret hercegnővel a Sand•ingham kastélyban. Debrecenben mindenki doktor KÉT SZÁZALÉK KAMAT A szovjetről minden rosszat el lehet mondani csak azt neun, hogy uzsorás. Egyiptomnak és Burmáinak, Afganisztánnak és a magyar népnek hitelbe ac árut és a hitelért mindössze évi két százalék kamatot számit. Nagylelküek! Minden 100 dollár után mindöszsze 2 dollár kamatot hajtanaik be az adós országokon, amelyeket áru és fegyver szállításokkal boldogitanak. Mi, kapitalista országok gyermekei, csodálkozva kérdezzük, hogyan találja meg a szovjet a számítását ilyen olcsó hitellel? Itt a magyarázat: Eg’ áruért, ami 100 dollárt ér, 150 dollárt számítanak; igy hát megelégedhetnek nevetségesen csekély kamattal, hiszen a 2 százalék nem 3 dollárt, hanem 53 dollárt hoz a moszkvai konyhára. Hiteles tanuk erre a számításra Dr. Nyárádj- Miklós, volt pénzügyminiszter, aki annakidején kereskedelmi tárgyalásokat folytatott a moszkvai hamii- Olcsó Jánosokkal. FÜSTBE MENT MILLIÓK Hivatalos statisztika szerint 19 billióval több cigarettát szívtak el ézidén Amerikában, mint a mull éviben, összesein 410 billiót. Eltekintve attól, hogy a cigaretta árát emelték az utóbbi években a szűrőkre való hivatkozással, a közönség, melyet éveken át figyelmeztettek a világ legkiválóbb kutató intézetei és szakorvosai a tüdő-, gyomor- és tcrckrák -veszélyére, még többet dohányzik. Bízva a filterekben, melyek az orvosok szerin. “a biztonság hamis illúzióját nyújtják csak, de nem védelmet”, az emberek még többet füstölnek, mint valaha. Különös, hogy míg akadnak önfeláldozó emberbarátok, akik életük javarészét áldozzák a nemes célnak, hogy kimutassák a forró dohányfüstben rejlő rákokozó elemeket, azok, akiknek életét akarják megmenteni, ahelyett, hogy megköszönnék az önzetlen segítségét, kézlegyintéssel intézik azt el és eoalkazért is folytatják a füstölést. A modern orvostudomány m e-gh ossz abb it ot ta az emberi életet. A National Cancer Society kimutatta, hogy a dohányzás átlagban 5 évvel rövidíti meg az életet. Akit tehát penicillin, terramycin és más csodálatos szerekkel megmentenek mondjuk a tüdőgyulladástól, az kifog az orvosokon, mert ugyanakkor öngyilkosságot követ el a cigarettafüsttel és tüdőrákkal fejezi be életét, öt évvel korábban, mint kellene. A jószimatu vizsla Palágyi Lajosnak, a kitűnő színésznek és szenvedélyes vadásznak volt egy közismerten jószimatu vizslája. Bárhová is ment, mindig magával vitte a kutyát, igy egyszer a Pannóniába is, ahol ebédelni akart. Ordy Árpád, aki aznáp vee tartott, szorgalmasan böngészi az étlapot. Egyszer csak felfigyel a kutyára és megkérdezi: — Miért áll úgy a kutyád, mintha vadat érezne? — Tudod, ez egy kitűnő érzésű vadászkutya. Megszimatolta, hogy ma fogoly van az étlapon. Csokonai Vitéz Mihály, a | költő és Budai Ézsaiás, a tudós között egyszer, barátságos beszélgetésben az a kérdés is szóba ikerült, vájjon micsoda mesterember van Debrecenben legtöbb? — Alkalmasint csizmadia, tímár vagy iszapó, — vélekedett a professzor. Csokonai elmosolyodott: — Hát én tudom, hogy Debrecenben legtöbb a doktor. —- Ugyan ne szóljon, édes öcsém uram! — mondotta a udós professzor. — Hova gondol? Hiszen egész Debrecenben nincsen több hat orvos-doktornál, meg tizenöt drurgusnál! Már pedig én csak azt vallom, hogy Debrecenben .ebtöbb a doktor és ha a lagytiszteletü ur nem átalla, hát fogadjunk tiz fent jó verpeléti dohányba, hogy nscem van igazam. Budai Ézsaiás nevetve tartotta oda ,a tenyerét: — Hát fogadjunk, öcsémirívm, már csak azért is, mert így kis jó dohány mindig eleél a magamfajta szegény mb érnék. — Holnap délben bebizoíyitom a nagytiszteletü proiesszor urnák, 'hogy nekem ián igazam. — mondotta Csokonai és elbúcsúzott a jeles tudóstól. Másnap reggel Csokonai Mihály bekötötte az orcáját fehér kendővel, mint akinek • i foga fáj és elindult a piac KEGYETLEN SZELLEMESSÉG Soult marsall, Napoleon egyik hadvezére, egyszer londoni tartózkodása alatt meglátogatott egy gyárat, amely nek munkásai ünnepélyesen fogaiiták és egy munkásnő virágcsokrot is nyújtott át neki. A munkások mind ünnep lő ruhában jelentek meg a fogadtatáson és Soult az üdvözlő szónoklatra adott válaszában kijelentette, hogy 100 font sterlinggel kívánja meg'utalmazni ezt a figyelmességet, már csak azért is, hogy megtérítse a kiadásukat: hiszen mindegyiküknek fehér kesztyűt kellett vásárolni erre a ceira. E szavakra kilépett a sorból egy munkás és igy szólt: —- Milord, nekem ne adjon pénzt kesztyűre, mert az én két kezemet ellőtték Toulousenál az ön tüzérei. Azzal felemelte két béna karját, amellyel bizony csak nagynehezen végezhetett valami könnyebbfajta munkát. — Ebben az esetben máskép kell megemlékeznem rólad, — szólt meghatottan a marsall. — A kezeket ellőt ték, de a lábaid ép-k, igy hát harisnyára van szükséged. És tiz font külön jutalomban részesítette. KEMPELEN SAKKAUTOMATÁJA Mai napig is rejtély, miben állt Kempelen Farikas, a zseniális magyar feltaláló sakkautornatá jának titka? Valóban gép sakkozott-e, vagy ember ült a furcsa szerkezetben? Mindkét feltevésnek vannak hívei és van irodalma. A gép maga állítólag akkor pusztult el ,amikor a feltaláló Napóleont megverte sakkban és a császár düheiben összetörte a szerkezetet. A sakkau t cm a ta alkotójáról -csak azt tudja a 'közönség, hegy ezt a gépet szerkesztette. Pedig sok más feltáratlan találmánya is van ennek az elfelejtett magyar zseninek. Kempelem Farkas 1734-ben született. Győrben és Pozsonyban tanult és ia 'kamarabi vata 1 ná 1 volt tisztviselő. Onnan helyezték át Bécsibe, ahol bemutatták Mária Teréziának. Ennek a bemutatásnak kevesen tudják a történetét. Hire járt, hogy a császárné -roppant szomorú, mert gyakori foetegeskedése miatt kénytelen naphosszat az ágyat őrizni. Kempelen Farkas megtudta ezt és -egy olyan mozgatható ágyat szerkesztett, -amelyet az ágyban fekvő -beteg maga ideoda irányíthatott. Bemutatták ezt a találmányt a császárnőnek. Nagyon megtetszett neki a furcsa ágy. Feljegyezték -róla: naphosszat azzal szórakozott, hogy az ágyat a s-zcLia egyik végéből a másikba tologatta. írta: TÓTH BÉLA felé. Alig tette ki a lábát a házból, szemközt megy vele nemes Bisothka uram, a gubás-mester és -az az első szava, hogy: — A foga fáj a ténsurnak? Meleg hamut rá, nem segít egyéb. húsz fontot,' mert megéri a tanulság, hogy milyen tudákcs állat az ember. Csokonai szépen megköszö-'i jte a jó tanácsot és Bisothka uram nevével együtt beleírta a könyvecskéjébe. Alig megy tizenöt lépést, találkozik egy öreg diákikai, aki már .messziről kiáltja: — Hideget rá, Miska, hideget! Tapasztalásból tull-oni, mert nekem is sek bajom volt a fogammal. Vitéz Mihály ezt is szépen megköszönte es ugyancsak 'beleírta a könyvecskcé ébe. Míg kiért a piacra, liagalább is húsz íninden rendű jó emberre akadt, aki kérés nélkül is legott ajánlott valamot a fogfájás ellen. De a piacon kezdődött csak igazán az ajánlgatás. A sok jó kofaasszony körülvette Csokonai Vitéz Mihályt és szapora nyelvük forgot!, mint a kerepelő: i — Zsálya használ arrul,' nemzetes uram! — De -már csak jobb a kőrisbogár! — Szé-kfüolaj kell arra, Vitéz uram! — De bizony fodormentaolaj! — Majoránnaolaj! —- Hallgasson ke-dték, Sári néni! A fogfájásnak csak cgy orvossága van: fekete kutya szőre, égett borba főve! — No, é-n meg azt mondom, hogy a gőzölés használ! így és még százféleképen beszéltek a jó kofaasszonyok ás CsG-nokai mindent feljegyzett, a tanácsadók nevével együtt. Mikor aztán a bíró, a fiskus, a nótárius meg még vagy ötven úri ember is elmondta, mikép sciábadulhat meg az ember a fogfájástól, szembe megy a költővel nagytiszteletü Budai Ézfjjás professzor ur^m és ráteszi a kezét Vitéz Mihály vállára: — A foga bomlik öcsérnuramnak? Nohát -én csak annyit mondok, 'hogy az ellen csak egy jó orvosság van: a borbély hideg vasa. Csokonai ezt is feljegyezte, aztán átadta a könyvecskét az érdemes tudósnak: — Nagytiszteletü -urammal együtt éppen hetvenkilenc ' -ktc-rcm akadt ma reggel, és ha akarnám, lenne még száj is. Mart' Debrecenben min denki doktor. Kérem hát azt a -tiz font verpelétit. Azzal leoldozta képéről £ kendőt. — Nagy lurkó vagy, ccsém de igazad van. — mondott: nevetve Budai Ézsaiás, — csak legyen elég börböncéd küldöm a dohányt, és pedij Ä hangukksináló Makó Lajos, a hires szegedi direktor, nemcsak kit-ünő igazgató, hanem lelkes “publikum” is tudott lenni, ha rákerült a sor. Ahányszor uj darabot játszott a szinház, amit rendszerint ő rendezett, a bemutató estéjén a leglelkesebb tapsoló mindig Makó volt. Valósággal vezette ilyenkor a tapsot, nagyokat kacagott a mókákon, vagy gyászos arccal ült helyén a drámai .jelenetek alatt, .erősebb jeleneteknél még könynyel is-' 'kipotyogták.. Valóságos hangulatcsináló volt, akarata ellenére is. Történt, hogy az egyik ismeri . színházbarátnak meghalt az egyik legközelebbi rokona és hatalmas vagyont hagyott rá Örökségül. Barátunk hálából az Örökhagyó iránt, díszes temetést kívánt rendezni. Csak azon aggályoskodott, hogy miután minden rokon örökölt valámit, a temetésen nem lesz meg a kellő gyászos és -a helyzethez illő hangulat. Gondolt nagyot és merészet. Bement a színházba s a következő furcsa ajánlatot tette a méltán meglepett Makónak: — Igazgató ur, kerül, amibe kerül, de arra vagyok bátor kérni, hogy mint szakember vállalja el nagybátyám temetésén a hangulatcsinálást. JÓT TESZ A BAJ Foote, az angol szinpaá egyik legnagyobb komikusa az életben is sokszor megnevetette kartársait. Egyszer egy nagyon kiállhatatlan, mogorva lorddal találkozott, aki mindig azon siránkozott, hogy nagybeteg. — Hogy van, milord? — kérdezte tőle Foote.-— Rosszul, nagyon rosszul, — volt a válasz — egészen kivett a formámból ez a baj. nagyon megváltoztam . . . — Folytassa csak, -milord —- mondta komolyan a -komikus — ez -csak előnyére fog szolgálni. Néhány nap múlva megbízták Kempelent, tervezzen kutat a schönbru-nni palota elé. Ezt követte gyors egymásutánban a budai várpalota -restaurálása, az apatini szövőgyár felállítása -és a budavári régi szinház felépítése. A budaiak ugyanis panaszkodtak a nádornak, -hogy semmi szórakozásuk eines. Ennek a panasznak az eredménye az lett, hogy Kempelent megbízták a budai várszínház — akikor rendházkolai-t-or — átépítésével. Mária Terézia ekkor már sek fontosabb ügyben kikért e Kempelem Fai kas tanácsát. Leányaihoz irt leveleiben minduntalan -említi: megbeszéltem Kempelenn el ez t vagy azt.. . Ekkoriban már Kempelen irta az udvari ünnepélyekre az alkalmi szín darabokat is. Ismerte a fiatalember az egész udvari társaságot. Egy -alkalommal valami Pelletier nevű francia bűvész bámulatos produkciókat mutatott be az urvárnál. Mária Terézia nagyon érdeklődött az ilyesmi iránt és megkérdezte Kempelent : nem csalás e a francia bűvész mutatványa? Kempelen válasz helyett hárem -hónap szabadságot kért. Aztán bemutatta gépemberét, a hires sakkau torna tát7 Éppen ekkor járt a bécsi udvarnál Pál orosz nagyherceg, Nagy Katalin cárnő fia. Mária Terézia sietett megmutatni az orosz trónörökösnek Kempelen találmányát, A trónörökös -tetszését -megnyerte a csodálatos -gép és így került Kempelen Szentpétervárra. Legalább is igy írták eddig a történészek. Kempelen Béla, a dédunoka családi adatai szerint azonban az oroszországi ut hiteles története nem ilyen regényes, Egyszerűen az történt, hogy Kempelen Farkas fivére, János, magasrangú katonatiszt, Mária Terézia -megbízásából Oroszországba, a cári udvarhoz készült (akkoriban. Ez a tábornok vitte ki öccsét Oroszországba. Oroszországban Katalin eárnő uralkodón ekkor. Igen megkedvelte Kempelent és sokat tanácskozott vele. Kempelen Farkas majdnem ottragadt Oroszországban, mert beleszeretett egy előkelő orosz hercegkisasszonyba. A szerelem azonban ozere-n-c;-étlenül végződött; Kempelennek haza kellett utaznia — a hercegnő nélkül. Legendák terjedtek el rövidesen, hegy Kempelen Farkas elkészítette a hercegnő pontos viaszmását és ez a viaszbáb élethűen tudta I utánozni a hercegnő mozgását és hangját is . . . Kempelen idehaza megnősült és családot alapilett. Első felesége Piani Franciska volt, ennek halála után pedig Gobelins Annamáriát vette feleségül. Kempelen Farkasnak gyermekei születtek és az utódok eladva a csallóközi javakat, beköltöztek Pozsonyira. SOK A JÓBÓL A hires görög költő, Anakreon, egykor Polykratestől öt talentumot kapott ajándékba. Két éjszakán át folyvást azzal tépelqdött, mit csináljon ezzel a pénzzel s ezután visszaadta Polykratesnek. mert nem akart oly ajándékot, mely álmatlanságot okoz. CHARLIE, A BŰNBAK Charles Wilson, aki a General Motors elnöke és Si'senliower elnök hívására honvédelmi miniszter volt, most panaszkodik, hogy Eisenhower bűnbakot akár csinálni belőle, őt teszi felelőssé azért, hogy1 a fegyverkezésre nem kért elegendő pénzt ez év elején a kongresszus-tói. Az igazság, mondotta Charlie az, hogy ő 40 billió körüli összeget javasolt, ellenben az elnök -csak 38 és fél (billiót kért a kongresszustól. A szókimondó Charlie (akinél csak a felesége szókimondóbb) azt is panaszolja, hogy Amerika népe -éretlenségről tett tanúságot, amikor hisztérikus ijedelemte esett az orosz sputnik sikere miatt. Mindenki tudta, hogy az oroszok mesterséges, bolygó íeiröppeatésére készülnek, ez tehát nem lehetett meglepetés, mondta Charlie. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy Amerika eddig 17 billió dollárt költött rakéta kutatásra és gyártásra. Ezt Truman elnök indította el a koreai háború idején, amikor ugyancsak megmutatkozott a harcias Sztálin igazi arculata.
