A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-28 / 9. szám
w A JO PÁSZTOR 8. OLDAL VÉGRE - ŐSZINTE BESZÉD Végre! Eisenhower felelt Kruscsevnck! * Mint minden újságolvasó az egész világon tudja, a szovjet hónapok óta küldözgetett fenyegető, igérge í ő, f él re v ez e t ő, pro pagan da-h azugcúgokkal Epékéit leveleket az amerikai és más szabad és semleges kormányoknak, és ezeknek a propagandaleveleknek a végibe oda volt biggyesztve Bulganin orosz miniszterelnök neve. Pedig hát az egész világ tudja, hogy Bulganin csak kirakatfigura és a levelek Írója a diktátor, Nikita Kruscsev. A kormányuk, amelyek .ezeket a “Bulganinleveleket” kapták, válaszukat Bulganinnak címezték. De most változás történt. Miután Kruscsev egyik Bulgamin-1 eveiében egyebek közt azt is irta, hogy Dúl-1 les külügyminiszterrel nem akarnak tárgyalni, betelt a mérték, elég volt a köntörfalazásból, Dulles megfogalmazott egy válaszlevelet, amelyet Eisenhower elnök irt alá és ebiben a levélben már — elsőizben — Kruscsev kapja, saját személyében, az őt megillető válaszokat. VISSZA NEKI Az Eisenhower-Dulles levél figyelmezteti a szovjetet, hogy a hidegháborúi feszültség enyhítésére egy állt alán nem lehet számítani, ha Kruscsev diktátor Bulganin aláírásával mindenféle javaslatokat teisz, ugyanakkor Kruscsev saját nevében szónokolva gyalázza az amerikai úgynevezett háborús uszítókat, imperialistákat. El::ő eset az is, hogy a Dúl 1 es-Eisenihower levél ceufclkodó hangon vág vissza a hazudozó Kruscsiev- Bulganinnalk. Kioktatja a kétfejű oroszt, hogy Amerikában nemcsak nincsen, de nem is lehet háborúra áhítozó kormány, mert az alkotmány szerint csak a kongresszus indíthat háborút. Tetszik tudni, üzeni Amerika a szovjetnek, nálunk a kormány a néptől kapja hatalmát, nem pedig hatalmat gyakorol a nép felett. És hozzáteszi: idegen országok felett sem gyakorol hatalmat, mint ahogyan a szovjet hatalmat gyakorol Magyarország és a többi erőszakkal alávetett ország felett. Miután ily módon őszinte szavak hangzanak el a Moszkva és Washington közti levél- és szó-csatában, nem sok kilátás van arra, hogy összeülhet az orosz-nmerikai-ango 1 :fráncia államfői konferencia. Erre annál kevésbbé van kilátás, mert ma a helyzet Számtani pontossággal a következő: Kruscsev-Bulgaíiin a csúcskonferencia programjára 10 pontot ajánl, amelyek mindegyikéről Amerika hajlandó alkudozásba bocsátzcni, ezzelöszeimben Amerika 8 pontot ajánl, amelyek egyikéről sem akar imég csak hallani sem a szovjet. YALTA? NYET! A magyar olvasó szempontjából a nyolc amerikai pont közül legfontosabb az, hogy Amerika követeli a yaltai és későbbi egyezmények betartását, a magyar és a többi csatlós sorba döntött nemzeteknek lehetőség adását arra, hogy szabadon, szabad szavazással döntsenek, milyen kormányzat alatt alkarnak élni. Itt mindjárt meg kell jegyezni, hogy nem is csoda, ha a szovjet ilyesmiről hallani sem akar, hiszen nem lehet a legcsekélyebb kétség sem afelől, hogy szabad választáson miképpen döntene a magyar és a többi raibneimzet. Szálkád szavazás a szovjet szégyenletes kirúgását jelentené a csatlós országokból. A chicagói nemzetközi repülőtéren zuhant le ez a C-119 katonai csapatszállító repülőgép. Legénysége könnyű sebesüléssel úszta meg a kalandot. A természet egyensúlya Ha megbontjuk, a természet ellenségünk lesz íme néhány példa rá és Van egy tudományos sarktétel, amely szerint “a természetben minden állandó.” Legalább is a mi szemléletünk számára, a mi érzékeink és műszereink által felfogható “természetben.” Az ember számára ugyanis a tér mészet végétért a földnél és az azt körülvevő vékony légrétegnél. Reményeink vannak, hogy az ember egykor megismeri a földön túli világot is, de mai ismereteink birtokában meg kell elégednünk földünkkel. Az emberi civilizáció kezdete óta a probléma az volt, hogy az ember miként használja ki, amit a természet nyújtott neki. Minden amit csinálunk, tulajdonképen nem más, mint átalakítása a földön talált természeti forrásoknak, emberi munka és emberi képzelő erő által. A legbonyolultabb gép vagy műszer is csak vas vag^ réz vagy üveg, ami pedig a földön található. DR. SJAFRUDDIN PR AW 1RENEGAR A A történelem utjai iki's z ámith at at lanck. Lchefziéges, hogy idővel meg kell tanulnunk Dr. S. P. kimondhatatlan nevét. Mert nem lehet tudni, talán Indonéziában győznek az antiikommunista felkelőik és ez esetben Szukamo elnök (a feleségével együtt) lebukik a színpadról és helyébe lép a köztársasági elnök főszerepében Dr. S. P. A Kossuth Publishing Co. (3i905 Whitman Ave., Cleveland 13, tel. MIÉ 1-8009) egy tankönyvsorozat (kiadását vette tervbe. Az eddig megjelent AlBC, kisolvasókönyv és magyar történelem nagy hiányon segítettek. A menekült magyar, ifjúság tankönyvhiánnyal Iküd. A Kossuth Kiadó tervbevette még egy magyar nyelvtan, irodalomtörténet és Magyarország földrajzának, valamint egy hozzávaló atlasznak a kiadását is, azonban hiányzik hozzá az anyagi alap. Az ausztriai és németországi magyar iskolák igazgatói az amerikai magyarsághoz fordulnak a kérelemmel, hogy teremtsék meg a szükséges alapot, hogy a tanulnivágyó magyar ifjúságnak ingyen lehessen biztosítani a magyarság ismeretét. Rcmhányi Árpád az innsbrucki magyar középiskola, Dr. BéldiBecht Imre a wiesenihofi középiskola, Ákos Ernő az iselsibergi Juliana királyné reálgimnázium, P. (Síimegh Lothar a kammeri Collegium Hungaricum, P. Dr, Galambos Dénes a németországi magyar reálgimnázium és Dr. Ambrus Szamiszló ugyanezen gimnázium felső és alsó tagozatának igazgatói. A Kossuth Publishing az összes tankönyveket előállítási áron adja a magyar középiskolák számára. A gyűjtési kampányt Holkiky Károly volt képviselő vezetése alatt egy katolikus és protestáns papokból alakuló bizottság fogja végezni. Ha igaz az, hogy a természetben minden állandó — vagy egyszerűbben mondva, semmi sem vész el — miért kell aggódnunk egyes nyersanyagok kimerülése miatt. Azért, mert számunkra akkor is elvész, ha a természetben nem veszett el. Vegyünk például egy tonna szenet. Elégetjük és ha vizet forralunk vele, a vizből gőz keletkezik. A gőz pára alakjában felszáll a magasabb légrétegekbe, ott hideg levegőt érintve, eső alakjában lecsapódik. Az eső megtermékenyíti a talajt, megduzzasztja a folyókat. A megduzzadt folyó potenciális erőforrás — megfelelő gépek segítségével kihasználhatjuk ugyanolyan energia termelésére, mint amit az egy tonna szén jelent. Ha nem vizierő formájában használjuk, más formában nyerjük vissza. Például a talajt termékenyíti, a fákat növeszti, amelyből ismét csak tüzelő anyagot nyerhetünk, vagy.a legelőt ikövériti, amelyen az általunk elfogasztott husállatok legelnek, vagy gabona, esetleg ipari növény fejlődik általa. Az egy tonna szén semmi esetre sem “veszett el”, ^véglegesen, noha nem tudjuk nyomonkö\ritni az útját. Miért van vízhiány? Napjaink egyik problémája a vízhiány. Nemcsak Amerikában, ahol az ipari és mezőgazdasági fejlődést tartja vissza, hanem primitiv, elmaradt országokban, ahol hihetetlen nyomor okozója. De a világ teremtése óta a földön levő viz menyisége állandó. Hogyan lehetséges, hogy egyszerre “vízhiány” van? A földön levő viz menyisége csakugyan állandó — de nem ott, ahol fel tudjuk használni. Vajmi keveset jelent számunkra, hogy a viz — és mindig édesvizre kell gondolnunk — a tengerbe folyik kihasználatlanul. A föld lakossága viharos gyorsasággal növekedett az elmúlt fél évszázadban. A multAzázadban még nem szá m i tóm i iőgy folyóink kihasználatlanul ömlenek az óceánokba — ahelyett, hogy előbb öntöznénk vele vagy ipari célokra használnánk vagy gátkat duzzasztanánk vele mielőtt a tengerbe ömlik. A tengerek, folyók, tavak és jégmezők vízmennyisége csakugyan állandó, de nem bennünket szolgál. A természet és az ember Tudósok állandóan figyelmeztetnek bennünket, hogy egyensúlyt kell tartanunk a természetben. Ha megbontjuk a természet egyensúlyát, az ellenünk fordul. íme egy példa. Amerikában, különösen a sűrűn benépesített vidékeken, a talajnak egyre nagyobb részét borítja aszfalt. A városok kiterjednek és országutak cement kígyói borítják a tájat. Mi ennek a következménye? A talajnak akkor van egy bizonyos vizlekötő képessége, ha növényzet van benne, amelynek gyökerei magukba szívják és tárolják a vizet. Ilyen a fa, fü, bokor, vetemény, stb. Ha a talajnak ezt a vizlekötő képességét elvesszük, az eredmény kétféle lehet: vagy árvíz vagy szárazság. Ez ellenmondásnak látszik, de ez a tény. Szárazság azért, mert a talajban egyre kevesebb viz képes tárolódni gyökérzet hiányábn. És árvíz azért, mert ha hirtelen esőzés éri ezt a felszívásra képtelen talajt — vagy hirtelen nagymennyiségű hó olvad meg a hegyekben — a víztöbblet túl hirtelen duzzasztja meg a folyók medrét. Azelőtt amig a hegyekből a folyókba jutott az olvadó hó, sokszáz mérföldet tett meg a talajban, amely egy részét visszatartotta. Ma úgy folyik végig a talajon, mint ha cement medencében ömlene — mondja egy szakértő. Állatok a természetben Az egyensúly törvénye érvényesült az állatvilágban épugy, mint a növény világban. A huszas években a kanadai Alberta tartomány egy részében elszaporodtak a mezei patkányok. Macskákat importáltak — és ime mi történt ? A macskák kiirtották ugyan a patkányokat, de ők maguk elszaporodtak és elvadultak. Ma oly nagyok és vérengzőik, hegy vadászni kell őket. Mi a “kártékony” állat? Afrikában az oroszlán kétségkívül kártékony, mert nemcsak megtámadhatja az embert, de pusztítja a nyájat. Kenya egyik körzetében nagy erőfeszítéssel kipusztitották az oroszlánokat és mitörtént? Gazellák, antilopok, vizibivalyok és más növényevők anynyira elszaporodtak, hogy pusztítják a veteményt és lelebelik a mezőt a háziállatok elől. A helybeli hatóságok most a lakosság kérelmére két oroszlán párt fog “importálni.” Azok majd “helyreállítják a helyes egyensúlyt”, hogy egy bizonyos területen hány növényevő és hány ragadozó állat képes megélni. Ezek csak kiragadott példák a természet egyensúlyi törvényéből. A nagy kérdés: hány ember számára van teremtve ez a föld. Mert egy bizonyos ponton túl az ember kénytelen lesz megbontani a természet egyensúlyát — vagy hogy ezt elkerülje, kénytelen saját létszámát csappantam, sajnos háborúk által. Az egyetlen nyitva álló harmadik ut: nemzetközi együttműködés által kiaknázni a természetből azt, amit az nyújtott, anélkül, hogy egyensúlyát megbontanék. KISZABADUL SPRINGFIELD, 111. Nathan Leopolt, a gazdar chicagói szülők kivételesen tehetséges fia, 20 éves korában egy hasonló korú, hasonlóképpen koraérett és tehetséges iskolatársával arról elmélkedett, milyen érzése lehet annak, aki embert öl. Hogy saját tapasztalatból megtudják ezt, meggyilkoltak egy 14 éves fiút. Nathan Leopoldot és Richard Loebot életfogytiglani börtönre Ítélték. Loebot évekkel ezelőtt a bört önben egy rab társa halál-Élet a vasfüggöny mögött Népidemokiatikus tyukleves \ ' Tanulságos humoreszk a pesti Népakaratból. Az ország lakosságának ssna szolid kisa.í. cégiéihez tartozom, amely eddig nem talált semmi kivetnivalót a hazai Vendéglátó Vállalatok munkájában. Nem 'vagyuk ha1: onás, így pontosam tudom: attól még nem biztos, hogy csakugyan jó napúm lesz, mert a pincér jó napot kíván, miikor (belépek a Vendéglátó Vállalatba. Az sem lényeges, hogy megkérdezze, mit parancsolok? Én ugyanis mindig csak kérni szoktam s ha olykor várnom is kellett egy röpke félórát, míg észreveoznek, llát Istenem, nem beszéltünk meg randevút pontosan 13 óra 27 perckor az asztalomnál. No meg aztán szakértőiktől hallottam, hogy a pincér is ember és ezzel a véleménnyel teljesen egyetértek. Én tehát nem jövök ki a sodromból a Vendéglátó Vállalatnál. Most sem birálgatni, ikritizálgatmi, egyszóval most sem akadékoskodni akarok. Ellenkezőleg: egy olyan nagyszeiü ujitáasal szeretném segíteni a Vendéglátó Vállalatok munkáját, amely uj korszakot nyithatna meg a vendégek és vendéglátók békés egymás mellett élésének történetében.' A kifürkészhetetlen sors arra kényszeritett, hogy néhány napon át a Vendéglátó Vállalat (kezére adjam magam. Ugyancsak 'a kifürkészhetetlen sors kegyetlen végzése folytán szeretem az Ujházy-tyuklevest. Ez eddig magánügy. De éppen azt akarom itt közölni, miképpen válik, például az Ujházy-tyukleves 'közüggyé? Nos, bementem egy margitszigeti étterembe és kiéltem' egy Ujházy-tyukl evest. Megkaptam, megettem 'é,-j fizettem érte 25 forint 30 fillért. De én nagyon szeretem az Ujiházy-tyuiktevest, ezért este ismét csak azt kértem. Megkaptam, megettem és fizettem érte 28 forint 60 fillért. Tehát ugyanabban az éttereimben az Ujházy-tyukleves déliben 25 forint 30 fillér, este 28 forint 60 fillér. Ez teljesem logikus ,elvégre mindenki tudja, hogy este minden tyuk drágább, mint bélben. Én azonban valami megmagyarázhatatlan gyanú kényszerére mégis elkértem az étlapot, hogy saját szememmel győződjek meg az Ujházy-tyukleves óráról. Meggyőződtem. Világosan, félreérthetetlenül, arab számjegyeikkel volt beírva': Ujházy-tyukleves... 22 forint. Tovább böngészve az étlapot, ímegállapitottam, hogy a fizetőpincér teljesen jogosan számolt a 22 forintos U jházi-ty üld evesért délben 25 forint harminc fillért és este 28 forint hatvan fillért, mert az étlap legalján ott ragyogott az értelmes információ: “Délben 15 százalékot, este 30 százalékot számítunk az étlap áraihoz.” Világos ez? Értelmes ez? Egy étel ára 2,2 forint, de ennyiért sem délben, sem este nem fogyasztható. Hát at kor miikor és hol 22 forint és Ina 25 forint, akkor miért 22 forint, azaz miért 28 forint hatvan fillér? Vajon ki találta fki ezt a számtani rejtvényt és mennyit kapott az újításért, de főleg mit sorsolnak ki a szerencsés megfejtők között? A külföldi például, aki nem érti ezt a szerény felvilágosítást, különös véleményt alkothat magának a hazai fizetőpincéreik számoló tudományáról, hogy becsületéről ne is beszéljek. Van egy javaslatom. Huzzá ki az étlap aljáról azt a kis fel világositó magyarázatot és Írjanak mindjárt annyit az egyes ételek neve mellé, amennyit azért délbein és este valóban fizetni kell. Igaz, belátóim, ez leegyszerűsítése a dolgoknak, de ebből talán nem származik bai. Van, egy miég jobb javaslatom is. Írják, például az Ujházy-tyukleves mellé: ára délben 28.60 . . . este 34 forint. De az étlap tetejére gépeljék jól olvashatóan nagy betűkkel, ritkítva a következőt: “Az árakból délben 15 százalék, este 30 százalék engedményt adunk.” A bevétel nem változna, de gondolják csuk el, milyen más a forma? Próbálják meg egyszer. Majd meglátják, menynyivel népszerűbbek lesznek. ra szurkálta. Leopold 33 és fél évet töltött a börtönben, ott több tudományban és mesterségben kiképezte magát, több nyelvet megtanult, rabtársai részére tanfolyamot tartott, könyvtárt vezetett. Most, 53 éves korában, kegyelmet kapott, néhány hét múlva elhagyhatja a börtönt. Életcélja: szolgálni az emberiséget, kórházban vagy laboratóriumban. Anyagi gondjai nincsen ék, apja végrendeletében 50,000 dollárt ha‘E y. * gyott részére, amit most megkap. Szobafogságban . , , Eisenhower elnök tiznapi üdülésre a melegebb déli vidékre, Georgiába ment, ahol golfozásra és vadászásra készült. De a meleg Georgiában hideg most az időjárás és az elnök, orvosa előii'ására, napjait szobávan tölti, még pedig a kandalló előtt. A hülés és rekedtség javul. A kihasználás módja SEGÍTSÉGET KERNEK A KÜLFÖLDI MENEKÜLT MAGYAR ISKOLÁK
