A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-21 / 8. szám

Á JÓ PÁSZTOR

3, OLDAL

| Emlékezzünk a régiekről |

KAZINCZY, A NYELVÚJÍTÓ

Kazinczy Ferenc, a magyar irodalom nagy reformátora, uj irodalmi nyelvünk megteremtője, régi magyar nemesi családból származott. 1759 október 27-én született Ér-Semly énben. Kitűnő nevelésben részesült, irói 'hajlamai korán jelentkeztek. Apja azt szerette 'volna, ha katona lesz, de a kis Feri inkább amolyan vallásos, érzelmes hajlandóságú gyerek volt. Egyházi és más müveket fordít magyarra, tcrványgyakorlatra megy Eperjesre, majd Pesten joggyakornoknak esküszik fel. 1784-ben vármegyei aljegyző lesz, majd pedig, mint már munkái révén elég ismert nevű férfiút, iskolafelügyelővé nevezik ki. Tiz északi vármegye iskoláira ügyel fel s működése alatt vagy 200 uj iskolát állít fel.

Akkoriban, II. József császár idején, az volt a törekvés, hogy az iskolákat a felekezetek kezéből kivegyék s államosítsák. Ezért említi Kazinczy büszkén, hogy működésiének iránya ellenére “tenyerükön hordozták a papok, mert érzették, hogy feje, szive tiszta”.

Közben irodalmi munkássága lázasan halad előre. Shakespeare, Goethe-s mások munkáit ferdít ja. Az iskoláktól is visszavonul, hogy egészen az irodalomnak élhessen, amikor belevág életébe a derült égből lecsapó villám.

1794 december 14-én éjjel Alsó-Regaieeön elfogták, mert a MartinovicS-féle kátét ő is leírta magának. Ez a szelíd, jámbor ember ott állt bírái előtt, mint forradalmár. Halálra Ítélték s ezt a rettenetes ítéletet csak kegyelemből változtatták “számhálátlan” esztendőre, életfogytiglan való börtönre.

— Elevenen eltemettetni! -1— kiáltott fel Kazinczy, mikor első börtönébe bedobják. Valóban, akkor' a börtön elevenen való eltemettetést jelentett.

Bűzös, levegőtlen kazamatákban gyötrik: Budán, Obrovicban, Speilbergben, Kufsteinban és Munkácson. Speilbergben egy olyan odúban élt, mely soha nem volt kimeszelve. Az ablakot nem volt szabad soha kinyitni.

— Miért? — kérdezte a naiv rab.

— Itt nem szabad semmit kérdezni — volt a válasz.

A felügyelő látogatása idején Kazinczy nem állt fel.

— Mi dolog az, hogy ez az ur nem áll fel előttem? — kérdé a tömi őcfelügyeíő.

— Kegyelmes uram, — felelt maga Kazinczy, — halálra vagyok dagadva, azért,

2382 napig raboskodott s csak 1801 június 28- án kapott kegyelmet egy csásizárhü katonatestvére k ö zften járására.

Ott, a bűzös cellákban, a gonosz börtönfelügyelők kínzása alatt acélosodott meg az érzelmes Kazinczy Ferenc keményakaratu férfiúvá. Ott lett vezér, ott tökélte el magát arra, hogy életét, ha kiszabadul, nyelvünk és irodalmunk újjá,teremtésének szenteli.

Mai embernek szinte elképzelni is nehéz, milyen volt akkor nyelvünk állapota, amikor Kazinczy elhatározta, hogy egy Goethét, egy Shalkespearet fog magyar nyelven megszólaltatni. Olyan volt a magyar nyelv, mint egy évszázadok óta elhanyagolt ódon park. Gyepjét felverte a gyom. A bokrok kuszán egymásba nőttek, a fák gallyai letöredeztek. Egészen közönséges fogalmakra nem; volt magyar szó. Fel kellett hát újítani a magyar nyelv szókincsét. Ez a mozgalom, melynek nyelvújítás a neve, Kazinczyt tisztelte legfőbb vezérének.

Hívei, a neológusok dicsőítették, de ellenfelei, az ortihológusok, akik ellenezték az újítást, becsmérelték. Mellette állt Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Szemere Pál, ellenfelei közül a legismertebbek Kisfaludy Sándor és Verseghi Ferenc.

1811-ben jelenik meg Kazinczy epigraimás kötete, a Tövisek és virágok, amelyben az újító eszmék maradi elleneseit gúnyolja. Erre az ortbológusek gúnyos röpiratot adtak ki, a Mondo latot, melyre viszont Kazinczy hírei válaszoltak egy ellenröpirattal. (Felelet a Mondolatra, Írták Kölcsey Ferenc és Szemere Pál.)

Hogy fogalmunk legyen arról, mi nem volt Kazinczy előtt nyelvünkben, tartsunk egy kis szemlét azon szavaink felett, melyek a nyelvújítás alkotásai.

Akkor készült a zongora, a művész, az olvasmány. Akkor lett általános az év, a hölgy, a verseny, a csokor, a zamat, a rideg. Próbáljunk csak ma beszélni ilyen szavak nélkül: regény, ütem, elnök, főnök, mérnök, higany, szivar, erény, jog, állam stlb.

Hogy beszélnénk mi ma, ha nem ismernők ezeket a szavakat?

De Kazinczy nemcsak szavak alkotására buzdított. Jót S jól — énekelte egy epigramájában s azt mondta, nem elég, ha az író helyesen ir, beszél, úgy ahogy más. Neki arra kell törekednie, hogy beszéde “elegáns, ujzengésíi legyen”. Ez az uj zengés jellem-A Vanguard rakéta, amely kevéssel indulása után felrobbant. A Navy most egy újabb Vanguarddal fog szerencsét próbálni.

A “rettenetes hóemberek”

h Himaláya tetején és az afganisztáni határ menti hegyekben látták az emberszabású szörnyetegeket

Jelentette a világsajtó, hogy egy szovjet tudós, aki az afganisztáni határ mentén levő hegyekben végzett kutató munkát, találkozott a sokat emlegetett “hóemberrel.” Eddig ezt az emberszabású

vei, *ndulás előtt.

szörnyeteget a Himaláya csúcsain látták expedíciók és tibeti bensztilöttek. A közelébe sohasem sikerült jutni mert a nehéz terepen a hóember gyorsan, biztosan járt, mig az alacsonyabb régiókból érkező pásztorok, turisták csak nehezen mozogtak a hólepte bérceken és szakadékokban.

Egy angol expedíció ezelőtt 9 hónappal a Himaláyán táborozott és egy reggel a sátraik körül hatalmas lábnyomokat pillantottak meg. A vezető lialálsápadtan mondotta: — A hóember járt itt . . . Az élelmiszer készletekből hiányzott a hús, de máshoz nem nyúlt a titokzatos látogató. A lábnyomokat követve

az angolok utána eredtek. 0

Többórás kutatás után egy kiálló szikla sikon meglátták a hóembert. Ez is észre vette, hogy üldözik és nagy köveket gördített az utjukba. Aztán eltűnt.

Az orosz tudós, aki a Pamir fennsíkján találkozott a hóemberrel, azt állitja, hogy van valami gorilla szerű a teljesen mezítelen, de fehéres és vöröses szőrzettel borított testíi élőlényben. Ez az ember-állat nem félt az orosztól, nyugodtan haladt a

maga utján, mint ,aki biztos a dolgában. Két lábon járt, lelógó, hosszú, szőrös karjai majdnem a földet érték. A jeges, havas köveken tökéletes biztonsággal és gyorsasággal mozgott.

A szovjet most expedíciót indit a Pamir hegységbe, filmfelvevő gépekkel, remélve, hogy sikerül ismét találkozni ilyen hóemberrel és elfogni egyet. Tanulmányozni akarják mert azt gyanítják, hogy ez az élőlény még a kőkorszakból maradt vissza és nem fejlődött tovább a sivár hegyek között.

Egy 39 éves svájci hegymászó, Norman GÁ. Dyhrenfurth, aki a Convair Astronautics alkalmazottja, ugyancsak expedicióra készül a Himaláya hegységbe. Fegyver helyett filmfelvevő készüléket visz magával. Egy dúsgazdag texasi olajmágnás finanszírozza a kalandos expedíciót, melynek célja végre szembe kerülni “a rettenetes hóemberrel.”

A tibetiek “Yetinek” hívják a hóembert melyet gyakran láttak hegylakóik. Nepal hegyi, falvaiban is akadnak farmerek, akik esküdöznek, hogy találkoztak a majomszerben járó hóemberrel.

zi lá-gyhangu dalait is, sőt fordításait, szonettjeit is, melyeknek ő a ímeghonositója irodalmunkban. “Az én boldogítom” című verse az első magyar szonett.

Uj zengzet jellemzi prózáját is, érdekes memoárkötetét: Pályáim emlékezete, és útleírását is: Erdélyi levelek. És uj zengzet szállt a poros zempléni faluból levelei által szerte az országba mindenkihez, aki Magyarországon irt, mert Kazinczy mindenkivel levelezésben állott. Huszonegy óriási kötetbe gyűjtötte össze az Akadémia és tette közé Kazinczy levelezését.

Dolgozott utolsó lehelletéig. 1831-ben kolera tört ki a felső vidéken, rövid betegeskedés után ez ragadta el Kazinczy Ferencet is. “Amit hagyok —- írja egy helyen —, úgy hiszem, az 'hevíteni fog sziveket, mikor már nem leszek is”.

Élet a vasfüggöny mögött

Tiéd a gyár, magadnak dolgozol?

Kalotainét kidobták a gyárból, melynek ő jelszavas társtulajdonosa,

A budapesti Népakarat panaszoló ládájából.

Feleségeim, a kecskeméti. Kinizsi Konzervgyáriban 'dolgozott, amely a közelmúltban egyesült Kecskemét máisik konzervgyárával. Julius 5-én feleségem megkapta a felmond ólevelet. Nagyon fájt ez az elbocsátás.

%

Érdeklődni kezdtünk, hogy mi az oka, miért küldték el. Feleségem egyik helyről a másikra járkált, de senki sem tudta, megmondani, hogy miért küldték el. Végül bement a feleségem Beretvás igazgató elvtársihoz és nyíltan feltette a kérdést. Az igazgató közölte, hogy nem személyi kérdés, hiszen a munkája ellen semmi kifogás nem volt, azonban ők* megkérdezték az én vállalatomat, a MEZŐKER-t, hogy én mennyit keresek, azt mondták, hogy szépen. “Férje olyan jól keres — mondotta Beretvás elvtárs, — hogy a feleség helyzete nem kívánja meg, hogy külön pénzt keressen.!’

Nem kívánom szépíteni a dolgot, én a vállalatomnál tényleg nem keresek rosszul. Havi átlagjövedelmeim az elmúlt esztendőiben 1547 forint a levonások előtt. Ehhez csak azt szeretném megjegyezni, hogy négy gyermekünk van és a vizen kívül mindent vennünk kell, hiszen sem földünk, sem más jövedelmünk nincs,

Kalctai József.

Jó LENNE EGY ÖRÖKLAKÁS

Budapesten sok a bajuk az embereknek. Legnagyobb bajuk az, hogy nem találnak megfelelő lakást. Ezen a bajon segíteni lehet úgy, hogy a lakárkereső nem bérbeadó lakást keres, hanem öröklakást, — vagyis egy nagy háziban egy kis lakást, (amelynek egy csinos összeg lefizetése fejében tulajdonosává lehet.

Mennyi ez a csinos össze? ■ A pesti Népakarat közli a következő adatokat:

Beköltözhető egyszobás öröklakás ária 70—80,- 000 forint, kétszobásé 100—120,000 forint között van.

Hogy mit jelent beköltözhető öröklakás, arra nézve nem lelhet kétség: oly lakás, amelybe be lehet költözni.

i

Hát van másféle öröklakás is? — kérdi elcsodálkozva az olvasó. Bizony van nem-beköltözhető öröklakás is, és annak átlagos ára 45,000 forint. Ez a magyarázat azonban nem nyugtatja meg az olvasót. Kiérdi: Miért fizetne egy család 45,000 forintot egy öröklakásért, ha abban más család lakik?

Azért, mert reméli, hogy egy napon megüresedik az a lakás a család kihalása okából.

DOKTOR UR, IGAZÁN MEGBÁNTA?

A balatonfüredi szanatórium; szinházterimében orvoskongresszus volt. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter bevezető előadásában azt fejtegette, hogy az orvostudomány nemzetközi, sőt nemzetek felett áll, és ezzel kapcsolatban megemlítette, bogy sok magyar orvos külföldre utazott uj ismeretek szerzése céljából. %

Megemlítette azt is, hogy az októberi “ellenforradalom” után sok magyar orvosi külföldre utazott — nem látogatóba, hanem kintmiaradáisra. És hozzátette : “A legtöbben már megbánták, hogy a tömeghisztéria áldozataivá váltak”.

Doktor urak, akik ezt olvassák, mondják meg, csakugyan ímegbánták-e, hogy Amerikába jöttek?

Akik megbánták, visszamehetnek, de Doleschall miniszter már jóelőre figyelmezteti őket:

— Aki nem követett el idehaza bűnt, visszatérhet. Persze régi állását nem kaphatja meg, egész egyszerűen azért, mert azt már elfoglalták.

Kegyetlen játék a szavakkal

BERLIN. — A keletnémet szovjetzónában, a neuhausi acélöntődében a munkások követelték, hogy túltermelési bonuszukat ne csak a hivatalnokoknak, hanem nekik is adjanak és. követelésük teljesítésé ig Sztrájkkal fenyegetőztek.

Minthogy a szovjet-zóna alkotmánya a sztrájkjogot elismeri, az acélöntődé munkásainak 5 szószólóját nem sztrájkfenyegetés!, hanem bojkott fenyegetés címén ítélteik el — többi évi f egyházbüntetésre.

Norman G. Dyhreníurth hegymászófelszerelésé-