A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 4. szám

A JÓ PÁSZTOR

7-IK OLDAL

SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE

Irta: TÖLGYESY MIHÁLY

Mindenki el volt képedve, az öreg Darvai pedig irtózatosan el kezdett szitkozódni, akasztói áravalónalk és mindennek elnevezte Nagyot, ki most hirtelen összeszedte magát s igy szólt Eleméihez csititólag:

— Ugyan mit beszél. Igazán nevetséges, hogy engem ilyesmivel vádol, amit egyébiránt ki is kérek magamnak.

—- A pénzt vissza kell adni! —ordította Darvai.

•— Az ilyen gazembert fel kell akasztani.

Nagy Aladár villámló szemekkel fordult Dárváihoz :

— Maga hallgasson, vén lókötő.

— Ön tanúim lesz, — fordult az öreg felé Elemér.

— Oh nagyon Szívesen, — felelte az öreg a legnagyobb készséggel. — Azt hiszem, sok szerencsétlen urnáik, kiket az a jó madár kifosztott, eszébe fog jutni a simafed el ü dohányszerence.

Nagy Aladár érezte, hogy meg van semmisítve. Ha a dolog napfényre derül, akkor ő örökre lehetetlenné lesz téve.

Hirtelen gondolt egyet s büszkén 'kiegyenesítve magát, igy szólt előkelő gavallér tempóval:

— Ha ön azt hiszi, hogy én alávaló módon nyertem, iiine visszaadom a pénzt.

— Ezzel én nem elégszem meg, — felelte Elemér ridegen. — Ön ^megérdemli, hogy megbélyegeztessék s a jó társaságból kitiltsák.

— És felakasszák, — tette hozzá Darvai harsogva.

Nagy Aladár könyörgésre fogta a dolgot. Mire Elemér igy szólt:

— Jöjjön át a szobámba, ott majd beszélek a fejével.

XXXI. FEJEZET.

Az orgyilkos.

Nagy Aladár a jelenvoltak zúgása között távozott a szobából, különösen Daivai éktelenül kiabált 6 nem 'épen kellemes jelzőket dobált a távozó után.

Elemér szobájába érve, Nagy Aladár megsemmisülve rogyott egy székre.

— Uram, — mondotta —, egész léteim az ön kezében van, legyen irgalmas velem szemben.

Egy feltétel alatt hallgatni fogok, — felelte Elemér.

— Oh beszéljen. Mindent megteszek, — kapott az ajánlaton Nagy.

— Előbb kérdezni akarok valamit. Miért hazudott nekem, mikor arról a vén emberről érdeklődtem magánál? Miért mondta, hogy Rezsnyáknak hívják, mikor Darvai a neve.

— Ki mondta ezt önnek? — kérdezte Nagy Aladár megdöbbenve.

— Azt ne keresse. Érje be azzal, hogy biztosan tudom. Ez is mutatja, hogy ön nem igaz utón jár. Erre mutat a titkos sürgöny is, melyet tegnap kapott. Adja ide a kulcsot, mellyel a sürgönyt meg lehet fejteni.

Nagy Aladár felszökött s indulatosan fakadt ki.

— Uram, hogy kívánhat olyat?

— Azért kivárnom, mert tudni akarom, mi van abban a sürgönyben!

— Mi köze hozzá? Az én magán ügyeim közönyösek önre nézve.

— Tudni akarom, milyen utakon jár. És ha kívánságomat nem teljesíti, meg fogom önt semmisiteni.

Nagy Aladár kivett a tárcájából egy szelet papirt s az asztalra dobta. |

— Itt van, — mondta.

— A sürgönyt is adja ide.

Aladár hallgatott.

— Nes, nem adja ide? — kérdezte Elemér szi- Igoruári.

Nagy Aladár most felhorkant.

— Ezer mennykő! Hisz ön revolvert szegez a mellemnek, mint valami útonálló. Ön zsaroló.

— Az nem vagyok, de ön hamis játékos, aki megérett a börtönre. És ha meg nem teszi kívánságomat, fel fogom jeleníteni. Tanúm lesz a fél falu. És ha egyszer cn ellen megindul az eljárás, alighanem még sok mázról is le fogják rántani a leplet.

Nagy Aladár fogait csikorgatta dühében.

— Ez hallatlan fellépés! ön ugylátszik erőnekerejével komprcmitálni akar engem.

— Én csak azt a sürgönyt akarom megkapni. Ha ez megtörténik, akikor nem bánom, ménjén ahova tetszik. De ha kívánságomat visszautasítja, dl kor kiméletlen leszek ön iránt. Most válasszon.

Nagy Aladár kénytelen volt a sürgönyt kiadni. Elemér zsebre tette. De ahelyett, hogy szabadjára ereisztétte volna Aladárt, még tovább faggatta.

í

— Most azt mondja meg, mi kaja van önnel Durváinak.

— Semmi! — kiáltotta Nagy. — Az egy vén

gazember, aki mindenkibe belekéit. —*

— Majd ennek is a nyomára jövök, — jegyezte meg Elemér. — Egyelőre ön nem fogja elhagyni a falut. •

— Ohó! — kiáltotta Nagy. — Ez nem állott a feltételek között.

— Engedőimet kérek, én csak azt mondtam, hegy nem fogom feljelenteni. Ebből azonban non következik, hogy szabadon mehet, ahova tetszik. Ez annyit tenne, mint a vizsgálatot meghiúsítaná.

— De ön azt mondotta, hogy a sürgöny kiszolgáltatása után mehetek, ahova tetszik. É; ón el is fogok menni. A városban dolgom van, amit az ön kedvéért nem fogok elmulasztani.

— Úgy sejtem, hogy ott vár valakit.

— Mindenesetre. Talán bizony ezt is tudni akarja?

— Sejtem is már, — felelte Elemér. — Ön bizonyára a sürgöny küldőjét várja.

Nagy Aladár hallgatott s kalapja után nyúlva, menni akart.

— Várjon! — rivalt rá Elemér. — Én is megyek ennél. Látni akarom az illetőt.

A hamis játékos arca szinte eltorzult a haragtól.

— Mi jogon követeli ezt?

— Mindenesetre több jogon, mint amilyenen ön hamis játékaival a mások pénzét elszedi. Egyébként tudja meg, hogy egyenesen az ön kedvéért jöttem ide.

Nagy Aladár most megdöbbenve nézett rá. Valami titkos félelem szállott beléje.

— Ki ön? — kérdezte titkon remegve.

— Meg fogja tudni, amint itt lesz az ideje.

— Azt már látóim, hogy nem lókufár.

— Ezt bizony eltalálta, — jegyezte meg Elemér gúnyosan.

Nagy Aladár rászegezte rémült tekintetét. És most egyszerre mintha hályog esett volna le szeméről. A fiatal ember vonásaiban egyszerre felismerte egykori kedvesének: most Lorántffynénak vonásait.

— Ez tehát a fia Elemér, az őrült fiatal nő férje, aki eljött nejét keresni és a tetteseket számon kérni.

E gondolatnál hideg verejték ütött ki homlokán. Térdei remegni kezdtek, úgyhogy kénytelen volt viszszaülni a székre.

így ült egy percig, azon gondolkod v a, hogy miképen huzza ki nyakát a hurokból. Utoljára is arra a meggyőződésre jutott, begy valamikép ki kell fogni rajta. Ez pedig már most csak úgy lehetséges, ha mindenbe beleegyezik, amit Elemér akar.

Ez az eltckélés csodálatos változást idézett elő benne. Lelke egyszeriben visszanyerte rugékonycágát s igy szólt:

— Uram, úgy látom, valaki az ón személyeimet illetőleg tévedésbe ejtette önt. Elismerem ugyan, hegy kártyajátékom nem volt mindig egészen korrekt, ele semmi más bűn nem nyomja lelkemet, Amit. önnel tettem, az csak egy ártatlan csíny volt; játék befejezte után felfedeztem volna mindent s pénzét visszaadtam volna. Hogy ezt önnek bebizonyítsam, Íme, kijelentem, hogy nem.fogok elmenni innét egész holnapig ö ha tetszik, velem jöhet a székvárosba. Akkor majd meg fog győződni, hogy nem úgy van, amint ön gondolja. Ha tetszik, legyen vendégem holnapig akkor majd az én kocsimon együtt bemegyünk a városba.

— Köszönöm, — mondotta Elemér hidegen. — Itteni szállásomat holnapig megtartem, de reggel nyelekor már ott leszek önnél.

— Nagyon fogok örvendeni, — vigyorgott nyájasan Nagy Aladár s eltávozott.

Elemér engedte őt menni, úgy okoskodott,-hegy úgysem mehet messzire, ha kereket old isi Egyrészt örült is, hogy elmegy, legalább mindjárt hozzáfoghat a titkos sürgöny kibetüzéséhez.

A fontos papirt kiteregette maga elé s elővette a megfejtéshez szolgáló kulcsot. A munka igen gyorsan ment :-j rövid idő alatt a következő értelmet betűzte ki:

“Csütörtökön öt órakor ott leszek.”

Aláírás n em volt.

Elemér arca csalódást árult el. Ennél sokkal tef;t et várt. így azonban a sürgöny csak azt tartalmaz ta, amit már különben is tudott, hogy valaki megérkezik.

De legalább meg fogom tudni, ki érkezik meg holnap öt órakor. Nagy Aladárt titkon .szemmel kell tartani, hogy meg ne szökhessen.

Midőn később még egyszer az ivóba ment, Nagy Aladárt ott találta élénk 'beszélgetésben a kocsmáressal.

— Ön még itt van? — szólt rá.

— Itt vagyok, mert nem szoktam korán lefeküdni.

— Kocsmárcs ur, —szólt Elemér a fogadóshoz, — adjon nekem gyertyát.

— Hiszen van a 'gyertyatartóban.

— Az csak egy fél szál, vagy talán annyi :;em.

— Elég lesz az urnák, inig levetkőzik.

(FOLYTATJUK)

A

LEGSZEBB AJÁNDÉK

AZ UJ

Bizonfi Szótár:

AMERIKA EGYETLEN

MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR

SZÓTÁRA

Kilencedik bővített kiadás.

KÉT SZÓTÁR EGY KÖTETREN2

KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak $6.00

MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN

Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen:

A JÓ PÁSZTOR

1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio

KANADA FEGYVERES EREJE

A RAB VAKÁCIÓI

Joseph Kostal 37 éves sötét imuiltu gonosztevő esetében az a legérdekesebb, hogy többször volt szabadságon, mint börtönben. Rablótámadások mellett gyilkosság is terheli a lelkiismereté't — íha ugyan van és ennek ellenére éveken át szabad volt, mint a madár, de veszélyesebb minden ragadozónál, mert a zsebében is, a lakásán is állandóan töltött fegyvere volt. Végül sikerült őt lelőni, de ezúttal lövési sebbel kórházba került az FBI detektív is, aki őit ártalmatlanná tette.

Kostal esete nem közönséges bűnügyi krónika, hanem oly tanulságot rejt magában, amely gondolkodóban kell ejtsen mindenkit, akinek a jogszolgáltatással valami kapcsolata van. Nézzük a tényeket. Több mint 20 évvel ezelőtt, 16 éves korában, már rablás miatt állt a fiatalkorúak Ibirósága előtt s megúszta egy évi “prbaidővel.” 1950-ben újabb fegyveres rablótámadásért 5 évtől életfogy tiglamig terjedő Ibörtcmbüntetést kapott. De már két év múlva kiengedték a börtönből, mert ott jól viselkedett.

Nos, ez rossz tréfa. Semmi értelme sincsen az ilyen Ítéletnek: 5 évtől holtanapjáig . . . és már kiét év múlva újra rászabadítják a társadalomra a megátalkodott gonosztevőt. Még rosszabb tréfa, ami ezután következett: Rét évvel a szabadonlbocsátás után újra rabolt, újra fegyverrel a kezében rabolt, és ekkor a californiai bíróság, ahelyett hogy ráhúzta volna a korábban kiszabott vizes lepedőt, az életfogytizlani börtönbüntetést, megintcsak öt évi-életfogytiglani terminust adót neki. Vájjon az életfogytiglaniból hány évet szolgáltattak le vele? Erre sem a saoramentoi bíró, sem a californai kegyelmi tanács nem tud feleletet adni, mert a javíthatatlan holduprabló már egy év után megszökött a börtönből.

Az FBI országszerte kereste, kutatta, végül megtalálta és a ratblási bűnügyiben átadta a biróságnak, de — nem tudta, hogy közben ez az ember gyilkolt is. Szerencsére már 11 nap után 'sikerült a szökevényt elfogni. Ezúttal a szokottnál is szigorúbb őrizet alatt tartották a coloradói | Golden börtönben, ahol a Coloradoban elkövetett gyilkosság miatt folyt , a vizsgálat. De ő nem várta be a vádeme- J lést és az ujahlb ítéletet, ha- i nem mesteri fogással vissza! nyerte szabadságát: a bör- I tönőrt belekte, bezárta a cellájában és elszökött. Ez sovemlber 21-én történt és a véreskezü ember mostaniig szabad volt. A Times Squaren az FBI emberei felismerték s tűzharc után, melyben ő is, egy FBI detektivis megsérült, újra lakat alá tették.

Mi következik ? Megint kap 5 évtől-életfogytiglanig, a legközelebbi kegyelemig vagy szökésig szóló ítéletet?

Ez a story és a tanulság világos: Eltekintve attól,

hogy az ilyen veszedelmes fickóra jobban kell a börtönben vigyázni, nem szabad pár év múlva rászabadítani a társadalomra. Nevetségesen hat az olyan ítélet, amely életfogytiglanira szól papíron és két vagy több évre a valóságban.

HALLOTTA MÁR . . .?

. . . hogy nagy a különbség gyapjú és gyapjú közt. Ausztráliában 1700 különböző gyapjufajtát produkálnak a birkafarmokon.

. . . hogy Formosa szigetén vannak a világ legmagasabb parti sziklafalai, amelyek némelyike 6000 láb magas.

. . . hogy as első Nobel díjat 1901-ben osztották ki.

(Canadian Scene) A kanadaiak békeszerető emberek. Messze a 'világfeszültség gócpontjaitól, e nagykiterjedésü, óriási fejlődési lehetőségeket nyújtó országban az emberek minden energiájukat arra fordítják, hogy hazájukat jobbá és kellemesebbé tegyék.

Kanada állandó hadereje viszonylag kislétszámu, de századunk három háborújában megállta helyét és hírnévre tett szert a csatatereken.

Kanada erősen kivette részét a szabadságért való harcból. A második világháborúban például, akkori 11.5 millió lakosával Kanada 19 billió dollárt költött hadi kiadásokra és több mint 1 millió kanadai férfi és nő szolgált a haderő kötelékeiben.

Az első világháború előtt Kanada védelme egy csekély létszámú állandó 'hadseregre és egy nagyobb számú milíciára volt bizva. Anglia 1871- ben vonta vissza csapatait az ország belsejéből és a fiatal nemzetnek önmagának 'kellett védelméről gondoskodnia. Angol csapatok 'csupán ! a keleti és nyugati partokon isvg' tengeri támpontokin maradtak.

Mivel Kanada 1814 óta békében élt az Egyesült Államokkal, nem volt szüksége véderőre déli határai védelmére kerületenkint és járásonkint milíciát szerveztek. Ebből fejlődött ki azután a kanadai hadsereg és számos egységének azóta világhírűvé vált neve.

Kanadai csapatok, mint elkülönített egységek elsőizbem a századforduló táján harcoltak idegen földön, amiden 2,400 főnyi haderőt küldtek a délafri'kai angol-bur háborúba.

A délafrikai háború és az első világháború között Kanada katonai ereje lassan fejlődött. A háború kitörésekor Kanada Angliával egy napon üzente meg a 'háborút. Öszszes hadereje 3,000 rendes katonaságból és 74,000 főnyi milíciából állott.

A háború folyamán úgy a rendes hadsereg, mind rnilicia nagy mértékben kifejlődött, úgyhogy az ellenségeskedések megszűntekor Kanadának 418,000 embere volt tengerentúl. Mindkét háborúban Kanada fejenkénti hozzájárulása úgy emberanyagban, mint anyagiakban túlhaladta az 'Egyesült Államokét.

Az első világháborúban a kanadai szárazföldi hadsereg lét száma 600,000 ember volt, a másodikban 730,000. Az aránylag kis létszámemelike- i dést a kanadai királyi tengerészét és a légihaderő 300,000 ember pótolta. 1939-ben Kanada egy héttel később üzent hadat, mint Anglia. Azonnal, átküldött egy hadosztályt és a Kanadai Légierő több- egységét. A Kanadai Tengeri Haderő nagyszerű pályafutását az életbevágó fontosságú Éiszakatlanti utánpótlási virial védelmével és felügyeletével kezdte meg.

Kanadai hadserege nagyrészt önkéntesekből állott. Később ugyan bevezették á sorozást az ország védelmére és a besorozottak közül a háború vége felé néhányat elküldték tengerentúlra is, de kevés vett részt a tényleges harcokban.

Az ellenségeskedések befejezése után Kanada visszatért a szigorúan vett önkéntes haderő rendszerére. Még a 'koreai háború alatt is, amidőn a kanadai csapatöilt az Egyesült Nemzetek haderejének kötelékében harcoltak, nem került sor sorozásra. + /

Kanada jelenlegi honvédelmi politikáját két tény határozza meg. Mindenekelőtt, Kanada áz Északatlanti NATO Szövetségben és az Egyesült- Nemzetek ■szerve2' zetében olyan nemzetközi katonai kötelezettségeket, vállalt, amelyek nagyobb haderő fenntartását követelik meg, mint amilyet azelőtt szükségesnek tartottak.

Kétségtelenül fenn áll egy az ország területe elleni tá*

dig Oroszország és az északamerikai szárazföld ipari központjai ellen irányuló esetleges légitámadások kanadai területen haladnának át és részben kanadai célpontok élten is irányulnának.

Ennek következtében, sokezer mérföld hosszúságú tengerpart j aval, K a n a d á n a le ilyan állandó készenlétben levő, mozgékony és jól kiképzett haderővel kell rendelkeznie, amely az ország bármely részét érő támadást sikeresen visszavethet és ; bárhol harcba vethető. Ugyanakkor ■erős szárazföldi légvédelemre van szüksége, amely az oriszág északi részein áthaladó hatalmas radárvonalakra támaszkodik. Nélkülözhetetlen továbbá számára egy erős védelmi jellegű légierő fenntartása.

Ezenkívül állandó haderővel kell hozzájárulnia a NATO szövetség haderejéhez, melynek keretében csapatokat tart Németországban, légiegységeikte tengerentúl és állandó készenlétibén kell tartania tengeri haderejének egy részét.

madás veszélye. Mig Kanada baráti kapcsolatokat tart fenn déli szomszédjával ad-