A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 4. szám
AMCAÍ&.A LÉGHAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tk« GOOD SHEPHERD s« ssö® ia*g«« W»«J*:W {’{»'«»«paper in America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ. PHILAI FÜGGETLENSÉG VOL. 36. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1958 január 24 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 4. SZÁM MÁR TUDJÁK. HOGY Á NÉPFRONT MIT JELENT A (harmincas évei ben a nyugateurópai országok szocialistái még nem tudták, hogy mit jelent a szociáldemokraták és kommunisták, no meg a radikális polgári elemek együttműködése. Azt hitték, hogy a kiszélesített front nagyobb) erőt ad a haladószsllemü csoportoknak, mintha külön-külön hirdetnék elveiket. A Moszkvából kiadott jelszó megértésre talált és több országban, leginkább Franciaországiban megvalósult a Népfront gondolata és ennek elmaradhatatlan következménye volt a kommunisták megerősödése. Franciaország kiheverte a betegséget, de később, a háború után, amikor Moszkva újra kiadta a népfront jelszót, Magyarországon és a többi, fokozatosan csatlóssorba süllyedt országokban, utoljára Csehszlovákiában a koalíciós kormányzat menthetetlenül a szovjetizáláshoz vezetett. Megint próbálkoznak Mindez ima a hidegháború politika ábécéje és az uj moszkvai csalogatás már ellenállásra talál. Ma már minden ország szociáldemokratái tudják, hogy mire megy a játszma: Egyesülni a kommunistákkal, koalíciós kormányokat alakítani a nemzeti egység jelszavával, a kormányban a kommunisták magukhoz ragadják a hadügyminisztériumot és a rendőrséget, vagyis a tulajdonképpeni államhatalmat, aztán kieL rúd alják mindenféle hamis vádakkal a kormány mérsékelt elemeit. Rákosi Mátyás ezt a politikai stratégiát szalámiszeletelésnek nevezte. Nem állnak kötélnek Párásban a napokban ülést tartott a Szocialista Intel matiei.ale, amfeiy ffeir • Ertr úpa 1 egnagyidfob szociáldemokrata pártjai voltak képviselve. Egyhangúlag kimondták, hogy1 a szociáldemokraták minden országban a szabad világ oldalára állnak és harcolni védekezni fognak a kommunista beszivárgás ellen. Ez a határozat mutatja, hogy a szociáldemokraták “ismerik a csíziót”: A demokratikus, parlamentáris rendszert arra használni, hogy befurakodhassanak a kormányzatba és belülről megfúrhassák a demokráciát. Ezzel a ravasz módszerrel Moszkva fullartárjai másodszor hasztalanul próbálkoznak. REKORD KÖLTSÉGVETÉS Eisenhower elnök a kongresszus elé terjesztette az uj költségvetést, a julius 1-től 1958 junius 30-ig terjedő pénzügyi évre. A kiadások csaknem 74 ezer millió dollárt tesznek ki, ebből 40 és fél billió honvédelmi célra megy. Ez rekord békebeli költségvetés. Csak a világháború és a koreai háború éveiben voltak magasabbak a kiadások és a bevételek. A költségvetés egy hatalmas füzetben van feljegyezve, amelynek súlya négy font. Számok és dollárok végnélküli milliói vannak ebben a könyvben. Ami mindenki számára érthető és mindenkit érdekel ebből a számhalmazatból, a következő: Az adókat nem emelik. A levélbélyeg 3 cent helyett 4 cent lesz; a bevételi többletből a postások fizetésemelést kapnak. A népjóléti kiadásokat 600 millió dollárral csökkentik, hogy több jusson katonai kiadásokra. A honvédelmi kiadásokból több mint ötezer millió dollár megy a messzeható rakéták gyártására, hogy lépést tudjunk tartani a szovjettel ezen a téren, tekintve, hogy a rakéta a jövő fegyvere, mely idővel feleslegessé fogja tenni a bombavető repülőgépeket. A kormány felhatalmazást nyer, hogy az államadósságot, amely 275 billió dollárt tesz ki, uj adósságvállalással növelje. A költségvetési év valószínűleg deficittel fog végződni, azért is, mert a jelenlegi gazdasági pangás folytán kevesebb adóbevételre van kilátás. Szakértők véleménye szerint a 74 billiós költségvetés nem haladja meg a nemzet fizetési képességét és a nemzeti jövedelem további emelkedésére van kilátás, mihelyt a jelenlegi átmeneti lelassulás véget ér. Richard Nixon alelnök 45-ik születése napját ünnepelték a GOP honleányok. A szovjet hűn listáját kézhez kapta Bulganin Ha békét akar a szovjet akarnia keli a 12 év óta elkövetett jogtalanságok jóvátételét is Különösek a történelem utjai. Egy helyzet megismétlődik és mégis egészen más. 1941 őszén Roosevelt elnök a japán háborupárti kormánytól olyasmit követelt, többek közt a meghódított kínai területek kiürítését, amit Toio kormánya nem fogadhatott el; elkerülhetetlen lett a háború és Pearl Harbortól Hiroshimáig élethalálharcot kellett folytatni a békéért. Most Eisenhower elnök a tolakodó és fenyegetőző Bulganin levelekre olyan választ küldött, olyan követeléseket emelt, amelyeknek teljesítését a Kerml uraitól nem lehet elvárni. Elkerülhetetlen lett-e ezáltal az orosz-amerikai háború? A világűrből uj Pearl Harbor kataszitrófa fenyeget? Nem! veleknek, amelyeket Kruscsev diktátor a Bulganin aláírásával küld széjjel, az a céljuk, hogy szétugrasszák az európai NATO Védelmi közösséget. Az orozok bizakodása, hogy ez legalábbis részben sikerülhet n<Júk, nem egészen alaptalap Ugyanis a nyugateurópai szövetségesek bizalma Amerika megtorló erejében megingott, miután a sputnikok nyomában amerikai részről nyíltan beismerték a hivatott személyek, hogy bizony a légüri kísérletek és a messzehordó rakéták dolgában az oroszok előnybe jutottak belünk szemben. A Uj idők A különbség 1941 és 1958 közt az, hogy akkor felkészületlenül állt a nemzet, ma pedig teljesen felkészülve néz bármely eshetőség elé. Akkor, azon a végzetes szombat estén és éjszakán Pearl Harborban az elegáns tiszt urak és a még elegánsabb hölgyek gondtalanul mulatoztak és vasárnap reggel még fel sem keltek és roncsokká lőve sülyedtek a kikötő vizébe az amerikai (hadiflotta ticélóriásai. Most másképp van. Az amerikai légierő B52 atombombás repülőgépei itthon és európai, afrikai és ázsiai bányugateurópaiak attól tartanak, hogy háború esetén a szovjet messzehordó rakétáival elpusztítja az ö városaikat és Amerika — a szovjetnél jelenleg gyengébb lévén — nem tudná megfelelően erős megtorlói |akcióval az orosz támadást kivédeni. Ez a magyarázata annak, hogy a december közepén Párisban tartott NATO konferencián az európai kormányok a mérséklet álláspontjára helyezkedtek és követeljék, hogy Amerika kíséreljen meg minden lehetőt az oroszokkal való békés egyezkedésre. zisokon nemcsak 15 perces alarmra állnak harcra készen, hanem mindegyik bázis repülőgépeinek egy része örökö-Másodszor jégre menni? Ez lévén a helyzet Nyugat- Európában, a szovjet egyre hangosabban kezdett dobolni: egyre erélyesebben javaslta, követelte az amerikaiorosz államfői konferenciát, olyant, amilyen már volt egysen, éjjel-nappal, a levegőben vannak és egy perc időveszteség nélkül megindulhatnak oroszországi célpontok felé, olyan bombarakománnyal, amelynek pusztitóereje minden képzeletet felülmúl. Ma tehát teljes bünlistát olvashatunk Kruscsev és társai fejére anélkül, hogy elmaradhatatlan háborút provokálnánk. Ebből kiindulva, próbáljuk elemezni a jelen helyzetet. Eket akar verni a szövetségbe A sorozatos fenyegető leszer Genfben és — semmi eredményt nem hozott. Mindegy, nem eredmény kell a szovjetnek, hanem ellentét szitása Amerika és az európai szövetségesek közt. Amerika a genfi tapasztalatok alapján vonakodik másodszor is jégre menni, ugyanakkor az európaiak, akik orosz rakétáktól rettegnek, az amerikaiorosz alkudozást sürgetik. Természetesen a szovjet üti a vasat, amig forró, és ütni fogja tovább is, mindaddig, amig Amerika helyre nem hozza a fegyverkezési mulasztásokat és kénytelen viszonylagos gyengeségét bevallani. Eddig minden látszólag a ! szovjet óhaja és stratégiája i szerint megy: A Nyugat szorítja Amerikát, alkudozást j sürget, és a szovjet újabb és újabb Bulganin levelekkel nyomatékot ad a szorításnak. Őszinte beszédet! De Amerika nem áll kötélnek. Igen, üzente Eisenhöwer elnök Bulganin utján Kruscsev diktátornak, mi hajlandók vagyunk arra, amit európai szövetségeseink ajánlanak, hajlandók vagyunk vej letek egyezkedési alkudozásba bocsátkozni, de persze bizonyos feltételek mellett. Ezek a bizonyos feltételek fontosabbak, mint az Igen és a Nem, a Da és a Nyet. Az amerikai feltételek röviden igy foglalhatók össze:“ Mu- I tassátok meg, hogy őszintén a békés kibontakozást akarjátok.” Ezt 1 joggal követelheti Amerika, mert, mint Dulles külügyminiszter nemrég joggal mutatott rá, a szovjet eddig még egyetlenegy megállapodást sem tartott be, minden megállapodást csak propagandázásra használt ki. Például a genfi konferencián a szovjet ünnepélyesen lekötelezte magát, hogy Nyugat- és Kelet-Németország egyesítését a nép szabad szavazása alapján elősegíti; aztán, amikor a részletek megbeszé, lésére került sor, Molotov I külügyminiszter azt mondta: Nyet! Ezért most Eisenhower elnök azt kívánja, hogy mielőtt újabb genfi államfői konferenciát tartanának, előbb minden függőben levő kérdésben meg kell egyezni, úgy hogy a genfi konferencia tulajdonképpen csak a már megkötött egyezmények szentesítésére szolgálna. (Mielőtt folytatnék az amerikai feltételek ismertetését, közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy a szovjet máris elutasította az előzetes megbeszéléseket, a diplomáciai alkudozást és a külügyminiszterek előkészítő konferenciáját, igy hát a mostani Eisenhower Bulganin-féle üzenetváltásnak gyakorlati eredménye aligha lesz!) Az első amerikai feltétel: a genfi megállapodás betar-RÖVID HÍREK SAN FRANCISCO. — Csak imiotit jelentette a. Navy, .(hegy 1950 augusztusában, a koreai húrom első heteiben, San Franciscoi ól 40 méríöldnyire felrotioamt és elpusztult egy B29 repülőgép, amely atcanboimbát vitt. A katasztrófának 17 áldozata volt. A lezuhant atombomba nem robbant fel. SZÓFIA. — A vezető kommunista pártlap szerkesztőjét elbocsátották, mert a hivatalos vonaltól eltérő véleményt nyilvánított. Megtiltották neki, hogy bármely más lapba cikkeke Írjon. LONDON. — Ősztől kezdve légi közlekedés lesz London és Moszkva közt. RIO DE JANEIRO. — Brazília nem tudja eladni a világpiacon egész kávétermését. Mindjárt jelentkezett a szovjet: Hajlandó átvenni az egész termésfelesleget, ha Brazilia felveszi Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatot. A szovjetnek persze nem kávé kell, hanem lehetőség arra, hogy kommunista ügynökökkel és kémekkel tudja elárasztani Braziliát. WELLINGTON. — Uj-Zéland lakossága újra nagy többséggel elvetette a száraz törvény javaslatot, vagyis alkoholtilalmat. SEOUL. — A délkoreai ellenzéki párt öt vezérét letartóztatták, mert állítólag összeesküvést szőttek Syngman Rhee elnök kormányának megbuktatására. VARSÓ. — A kormány úgyszólván lehetetlenné tette a nyugatra való utazást, amennyiben az útlevél diját 5000 zlotyra emelte fel. Ez a hivatalos árfolyam szerint, több mint 200 dollárnak felel meg. MANZANILLO, Cuba. — A szigetország keleti végén működő felkelő haderő fényes nappal betört Manzanillo városba, a cukorkereskedelem központjába, a lázadók raboltak, gyújtogattak, aztán visszavonultak a hegyek közé, még mielőtt Batista diktátor katonasága oda érkezhetett volna. A felkelők gerilla háborút folytatnak: tartózkodnak a rendes katonasággal való összecsapásoktól. fása, szabad szavazás elrendelése egész Németországban, a mostani szovjetzónában is. (Ezt a követelést a szovjet nem teljesítheti, mert ha szavazásra kerül sor, kiderül, hogy a keletnémet szovjetzóna lakosságának több mint £0 százaléka esküdt ellensége ( a szovjet rendszernek, a szov| jet gyarmati elnyomásnak.) A másik feltétel: a yaltai egyezmény betartása. Yaltában annak idején Roosevelt és Sztálin többek közt megállapodtak abban, hogy a szovjet azokban az országokban, amelyeket az orosz vörös hadsereg fog megszállva tartani, szabad választás utján a népek maguk határozzák meg, hogy milyen — demokratikus vagy kommunista — kormányzatot akarnak. Ezt a yaltai megállapodást Sztálin lábbal taposta, a kelet- és közép-európai országokra a vörös hadsereg ráerőszakolta a kommunista zsarnokságot, igy többek közt Magyarországra ráerőszakolta a két választáson is óriási többséggel a nép által elvetett proletárdiktatúrát. (Amerika eszerint a csatlós országok felszabadítását követeli és a magyar szabadságharc vérbefojtása után ugyan kinek lehet a legcsekélyebb kétsége, hogy az orosz válasz ez lesz: Nyet!) Mllékégánycn a fő problémák Minthogy a szovjet ezeket az alapvető feltételeket nem hajlandó teljesíteni, szinte mellékesekké válnak az Eisenhower válaszában foglalt többi javaslatok: Az atombombagyártás abbahagyása és az atomenergiának békés célokra ofrditásai biztosíték meglepetésszerü atomtámadás ellen; lemondani az Egye- ! sült Nemzeteknél a vétó jogá-! ról; fokozatosan csökkenteni a régimódu fegyverkezést; a légüri hajózás lehetőségei! , tekintve, már most lemondani arról, hogy a világűrben katonai célokra kísérletezzenek rakétákkal, stb. A fenyegető és propagandázó üzenetek küldésében ezután valószinüleg szünet fog beállni. A szovjet tudomásul veszi, hogy nem félünk és hogy most oly erővel fogjuk felfokozni rakétatermelés\jünket, hogy hamarosan semmivé lesz a szovjet időleges főléhye. Most nem a szovjettel való alkudozásnak jött el az ideje, hanem a világíiri és rakéta kísérletek felfokozása Amerika közvetlen feladata. A szovjettel való alkudozás: nak sikere csak akkor lehet, | ha amerikai gyengeségre és európai aggodalmaskodásra nem számíthatnak a Kreml ■urai. MEGJELENT az 1950 évi KÉPES Nagy Naptár É'Ofizetőiníkneik már szétküldtük ezt az érdekes és tanulságos olvagniv al ul ka! tele kötetet. Aki rokonainak vagy barátain a: ajándékozni akar egy vagy to do naptárt, rendelje meg mielőbb', amig a készlet tart. Ára a papirdrágulás ellenére sem változott, mindössze $1.00.
