A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-17 / 3. szám
Á JÖ ^ÁSáTGE-j.Kv OuDAli SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE ■■WHIM IBII—■!■■!■ ..............IIII.........I..MM—nrmrun—I Irta: TÖLGYESY MIHÁLY A szerencse először Elemérnek kedvezett és egyre-másra nyert. Ezt a kibicek rossz előj elnök tartották s megjósolták, hogy majd a végén csattan az ostor. Maga Elmér is már hajlandó volt elhinni, hogy Nagy Aladár nem játszik hamisan. E pillanatban egy köpcös vén ember lépett be a szobába. Nagy Aladár láttára arca egyszerre olyan piros lett a haragtól, mint a paprika. Oda is lépett az asztalhoz s dühösen szólt: — Haltja-e, cudarság az, amit az ur csinál. Nagy Aladár eleinte rá sem akart hedeiikmi s nyugodtan osztott tovább. — Cudarság! — ismételte az öreg fokozódó indulattal. Die addig jár a korsó a kútra, míg egyszer eltörik. Az orrát már egyszer betörték. Most indulatosan felszökött Nagy Aladár s odaát: — Fogja be a száját, mert különben megjárja! Az ispán megfogta Nagy Aladár karját és igy szólt csititólag: — Ne hallgass te arra a részeges vén emberre. Bizonyosan most is ittas. Aztán az öreghez fordulva, hozzátette: — Darvai, maga most hagyjon békével bennünket. Ha Nagy úrral baja van, végezze el vele máskor. Ennek nincs itt helye. — Végzek ig majd vele, — fenyegetődzött Darvai. — Megismertetem én vele a magyarok Istenét. E szók után dohogva húzódott félre, de azért a háttérből is folytonosan fenek edett reá. Elemér csak hallgatta, hogy mi lehet ez? Mi baja lehet ennek az öreg embernek Nagy Aladárral. Nagy azonban ügyet sem vetett az egészre s ismét osztott. A kocka most hirtelen megfordult. Elemér néhány fordulóra elvesztette mindazt, amit eddig nyert, sőt már tuladon pénzéhez kellett nyúlnia. A szerencse fordulása valóban bámulatosnak látszott. Nagy Aladár csaknem minden fordulónál nyert. Elemér nem tudta elképzelni, miként történhetik ez? Vigyázott Aladár urnák minden mozdulatára, de nem vette észre, hogy paklizna. Az ispán csak mérsékeltén vesztett s e miatt nem is igen bosszankodott, mert Na»gy Aladár a nyereségből bő ven hozatott bort. Most hirtelen félbeszakítást szenvedett a játék. Ugyanis a postamester szolgája lépett be sürgönnyel a kezében. Az ispán 3i3 felugrott, ele még Nagy is, és mind a ketten egyszerre kérdezték, kié a sürgöny? A szolga szó nélkül Nagy Aladárnak adta át a sürgönyt, ki azt rögtön fel is bontotta. Elemér észrevette, hogy csupa számokat tartalmaz. Tehát titkos sürgöny. Nagy Aladár felállott s átment a másik szobába, ott elővett a tárcájából egy papírt, mely az úgynevezett kulcsot tartalmazta és melynek segélyével a titkos irásu sürgönyt meg lehetett fejteni. Arca némi változást mutatott, midőn a többihez visszatért. — Uraim, mára befejeztük a játékot, — mondotta. Az ispán kérdezősködött a sürgöny tartalma fellő!. Nagy Aladár azonban ezt válasz nélkül hagyta és barátságosan fordult Eleméihez: — Uram, nagyon örvendek, begy egy pár kellemes érát tölthettem társaságál an. Remélem, még holnap is itt lesz? — Oh, igen! — Nos, akkor még lesz szerencsénk, ha ugyan nem leszek ter hére. — Nem, nem, — válaszolta Elemér. — Végtelenül le vagyok kötelezve, hogy az itt tartózkodást rám nézve oly kellemessé teszik. Az ispán, gondolta magában, hogy ennek a fiatal urnák annyi pénze lehet, mint a pelyva, hogy veszteségét figyelembe se veszi. Szétváltak. Elemér kibéreli!.e a vendégszobák egyikét s olt töltötte az éjjelt. Az este Íréit dolog történt, amiről felvilágosításit akart nyerni. Első volt az a bizonyos öreg, aki Nagy Aladárnak olyan súlyos. vádakat végett a fejéhez, a második volt a ti l os irásu sürgöny, melynek tartalmára valóban rgen kiváncsi volt. Szinte ösztönszerüleg sejtette, hogy feleségének eltűnésével áll összefüggésben. Másnap már jókor talpon volt s mindenekelőtt ■reggelit készíttetett magának. Hogy a tegnapi veszteségét fel som vette, ezáltal nagyot nett a kocemáros szemében. Elemér reggelijét elköltve, óvatosan elővette a kocsmárcst s. az iránt érdeklődött, hogy ki volt az a vén ember, aki tegnap erre becstelenséget hányt szemére Nagy Aladárnak. — Az öreg Darvai volt, — hangzott a válasz. Elemérnek további kérdéseire elmondta, hegy az öreg ur nyugalmazott körjegyző s valamikbr katona is volt. — Jómódú ember? — kérdezte Elemér. — Oh, dehogy. Sovány nyugdiján kívül alig van valamije. A segélyző pénztárból is kap valami csekély támogatást. — Ee az italt szereti ? — Oh, annak nem ellensége, válaszolt a bocim ároG mosolyogva. A bort nagyon szereti az öreg s bizony megesik gyakrabban, hogy leissza magát, kivált, ha potyaborhoz jut. — Talán haragosa Nagy Aladárnak? — Nem mondhatnám, uraim. — Akkor hát, miért tett szemrehányást Nagy Aladárnak? — Magam sem tudom, uram. Nyilván legutóbb történhetett köztük valami, amit még nem tudok. — Rossz ember ez a Nagy Aladár? Erre a kocsmáros ide-oda vonogatta a vállát. — Beszéljen nyíltan, — szólt Elemér. — Nem fogom elárulni. Tudnom kell, kivel van dolgom, mert Nagy ur ma kétségenkivül ismét eljön kártyázni. A kocsmáros ravasz ember volt. Ha Nagyot eláztatja, akkor ez a fiatal ur többé nem ül le vele kártyázni s akkor elmarad a busás kártyapénz. — Uram, — mondá —, Nagy ur nem rossz ember, csak nagy kártyás és rossz gazda. Ezért úszott el a vagyona. — Nem vette észre, hogy hamisan játszik? — Oh nem, uram. Ilyesmire ő nem képes. Nagy ur máskülönben nem rossz ember. Elemér tétovázni látszott. Hamisnak talán még sincs igaza. Talán valami okból haragszik rá s ez okból rosszat mondott róla. — De azért feltette magában, bogy Dar vak felkeresi és kikérdezi. Ebben azonban gátolva volt, mert csakhamar jött Nagy Aladár. — Jó reggelt, jó reggelt, — mondotta mind a két kezét Elemérnek nyújtva. — Hogy aludt? — Köszönöm, nagyon jól, — válaszolta Elemér udvariasan. — Van-e már valami programja mára? — Nincs, uram. — Szeret ön vadászni? — Oh igen. Ez legkedveltemm foglalkozásom egyike. — Ám akkor kimehetnénk a nádasba kacsázni, vagy szárc'ázni. Meglátja, nem fogja megbánni. Elemér erre hajlandó volt. Nagy Aladárnak két. puskája is volt, az egyiket átadta Elemérnek s útnak indultak a határba a nádashoz. — Útközben beszélgetésbe elegyedtek. — Ki volt az a vén ember, aki tegnap oly durván megtámadta önt? — kérdezte Elemér. —Szót se érdemel, — legyintett kezével Nagy Aladár. — Egy vén ke: hely. — Mi a neve? — Úgy hiszem Rozsnyóknak hívják. Tótorozágból szakadt ide a jámbor. Elemér meg volt iepetve. Már most ki hazudik? A ihoc:máros-e, vagy Nagy Aladár? Valószínűbb azonban, hogy Nagy Aladár az, aki nem mond igazat. A vadászat jó eredménnyel végződött. Elemér egy tucat szárcsát ejtett zsákmányul, útközben egy nyulat is lőtt. Nagy Aladár bámulta az ügyességet, mellyel a lőfegyvert kezeli b úgy gondolta magában, hegy ez a fiú inkább beillik úri gavallérnak, mint lócs'rzárnak. * Eute felé ismét együtt volt a kompánia. A kíváncsiság Izsákot is áthozta, mert még ma nem látta a fiatal embert. Az öreg Darvai is megjelent s dohogva húzta meg imagát a sarokasztalnál, de máskülönben csendes esi viselkedett. Megint huszonegyet játszottak és ismét Aladár adta a banket; a dohányszelencéje ismét előtte feküdt és világért oda nem adta volna az ispánnak, ki többször kérte, hogy cigarettát sodorjon magának. Elemérnek ez feltűnt, annyival is inkái b, mert Aladár ma igen vakmerőén játszott és mindig nyert. Nyeresége már közel járt a hatozáz forinthoz. Elemér most éles szemekkel figyelt az osztásra 3 egy meglepő felfedezést tett. Osztás kőiben Nagy Aladár úgy tartotta a kártyákat, hogy azokat a dohányszelence sima lapja visszatübi özte D mindig láthatta, hegy milyen kártyákat oszt ellenfelének. így aztán könnyű volt nyerni. Elemér hirtelen felszökött ültéből s kezét a dohányszelencére téve, dörgő hangén kiáltotta: — Az ur hamisan játszik! Nagy Aladár elsápadt, mindenki felugrált helyéről. — Ön alávaló fortélyhoz folyamodik, — folytatta Elemér. — Ön úgy oszt, hogy a kártyát dohány szelencéje tükörsima lapja fölé tartja s onnét kinézi. Ez gálád eljárás. A jelenlevők mind az asztalnál termettek. Maga az ispán is kővé meredt bámulatában. Egy próbaosztás rögtön bebizonyította, hogy Elemérnek igaza van. (FOLYTATJUK) Ki mond igazai? NEW YORK. — Most derült ki, hogy August Lindt UN menekültügyi főbiztosnak, aki, mint megírtuk, titokban löt napig Budapesten volt, a Kádár kormány 629 Ausztrálba szökött magyar ifjú nevét adta át, akiket állításuk: szerint a szülőik fhazakivánnalk. Mr. Lindt el is járt az osztrák kormánynál, ahol közölték vele, hogy az ifjak valamennyien azt mondták, hogy a szülőiktől titkos üzenetet kaptak, hogy semmiesetre _ se jöjjenek vissza és ne ihigyjenek a hazahívó leveleknek. Harc a papság ellen CARACAS, Venezuela. — A kormány, amely alkudozni próbált az egyházzal, újra kezdte a papság üldözését. A múlt hét folyamán letartóztatott öt papot még mindig nem engedték szabadon. A kormány kétségbe vonta a pápai nunciusnak azt a jogát, hogy menedékjogot nyújtson Dr. Rafael Caldera keresztény demokrata politikai vezérnek, akit a rendőrség halálra keresett. A papságot azzal vádolják, hogy kormány ellenes röpiratokat terjeszt az országban. A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ UJ Bizonfi Szótár; AMEI3IKA EÍjJYETLEX MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővített kiadás. KÉT SZOT AU E(iY KÖTETIK EX! KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak $6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen: Ä JÓ PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio A hét legjobb vicce MEGÍRTA 1! LEVELÉT... Egy idő óla megszoktuk, hogy Moszkvából levelek röppennek ki a nagyvilágba, Bulganin levelek. Ez Kiuscsev ere z diktátor uj propaganda módszere : Bulganin mi: bzterelnü: aláírásával széliül d leveleket, amelyekben a szabad világ kormányait hol gyilkos ko rjbaesG'v:el fenyegeti meg, hol a béke kilátásait csillogtatja meg előttük. A cél mindig kettes: egyrészt erősíteni a propagandát, hogy a szovjet, egyedül a szovjet, őrködik a béke fenntartásán, másrészt viszályt szítani Amerika éo a többi szabad nemzet közt, amelyek egyik13-másika elfogadhatónak tartja a Bulganin levelekben foglalt Krusesev ajánlaté hat, mig mások nem látnak ezekben a levelekben mást, mint a szokásos hidegháború: taktikázást. Tolakodás A közvetlen cél a 19 levél megbúvónál az veit, hogy elébe vágjanak Eisenhower elnök nagy megnyitó 'beszédének a kongresszusban. Régi diplcmáj ciai szokás ilyesmit nem engedett meg, ez a nemzetközi durvaság legocsmányabb megny ilvánulása, a ! tisztelotiemég netovábbja. Azt jelenti: Mi tudjuk, j hogy evétől tökön Eisenhower elnök állást fog fog,1 lakni, egy ebeket közt, a f egy verkezés eset kentévé kérdévében is, ele minket nem érdekel, hogy ez az ember mit fecseg; itt a mi mondanivalónk, ezt olvassák ! — Tudja, hol történt a hiba a múlt októberben ? — kérdezi valaki a pesti villamosban. — Hogyne — hangzik a válasz: “Beleavatkoztunk saját beliigyeinkbe.” * Idegenforgalmi híradó: Budapest vérfürdőváros. Ingyen társasutazások Szibériába, Tekintse meg Budapestet a magyar-szovjet barátsági hónap után. A mérleg másik serpenyője MADRID — Jósé Maria Gonzalez rajzolómiivész egy folyóiratban két birct ábrázoló képet rajzolt, mindkettő kezében mérleg volt, az egyik mérlegnek serpenyői egyensúlyban voltak, de a másiknak egy serpenyője valamivel lejjebb sülyedt, mert egy kis ezüstpénz volt benne. A művészt e rajzért két hónapi fogházra és 25 dollár pénzbírságra ítélték. LENIN MERÉNYLŐJE Moszkvából jelentik, hogy Fanya Kaplan, aki 1918-ban gyilkos merényletet kísérelt meg Lenin ellen, most meghalt a börtönben. Orvosnövendék volt és a merénylet után úgy nyilatkozott, hogy Lenint el akarta tenni láb alól, mert ő elárulta a forradalmat. Lenin, akinek két golyó hatolt a testébe, személyesen interveniált, hogy a Cseka ne lövesse agyon a diáklányt. Szeretem azt, akit he tudok csapni . . . Az uj Bulganin leveleik egyike, az, amelyc': Eisenhower elnökhöz intézett, ’különcben Ízléstelen és szemtelen, amennyiben diczcrően emlékezik a genfi konferenciái a, ahol Eisenhower elnök olyan őszintén állt hi a béke megóvása érdekében. Ez a dicséret azért szemérmei!en kihívás, mert Genfiben csakugyan Eisenhower meggyőzően nyilatkoztatta ki Amerika feltétlen békés szándékait, ellenben néhány hónappal utóbb, amikor a genfi határozatok megvalesitáuáia került sor, Krusesev másik segédje (nem Bulganin, hanem Molotov) a szalad világ külügyminisztereinek szemébe röhögve, mindenre, amit Géniben, elvben elhatároztak, egy hatalmas Nyelet mondott. Me t megdicsérik Eisenhowert, amiért Genf ben hagyta magát rászedni. Ezzel kapcsolatiban megemlítést érdemel, hogy a szovjet minden évforduló alkalmából 'megdicséri Roosevelt elnököt. Roosevelt a kedvenceik közé tartozik, ment hagyta magát Sztálin által becsapni, de amikor a becsapás már nyilvánvalóvá lett, Roosevelt már nem élt és nem leplezhette le Sztálin gazságát. Ösiitmdijas diákok NEW YORK — Az egyetemi világszolgálat — World University Service — jelenti, hogy az Egyesiift Államokban jelenleg 765 magyar menekült diák tanul ösztöndíjjal, 290 különböző főiskolában. Az ösztöndíjak másfél millió dollárt tesznek ki. Több mint 350 diák 'visszavonta az ösztöndíj iránti kérelmét, mert közben megfelelő állást kaptak. Alig 100-an voltak, akiket kellő előképzettség hijján vissza kellett utasítani. Az ösztöndíjasoknak körülbelül a fele technikai egyetemekre és főiskolákra jár. Hallotta már? . . . hogy a 100 proof whiskey alkohol tartalma körülbelül 50 százalék. . . . hogy a görögök már 250 évvel Krisztus előtt ismerték a gyorsírást. . . . hogy egy férfi öltönyben körülbelül három és fél font gyapjú van. . . . hogy évente körülbelül 100,000 amerikai gyermek szeme sérül meg játék közben.
