A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-27 / 26. szám

m AJÓ PÁSZTOR r % *TMT' 7-IK OLDAL SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYEST MIHÁLY — Testvérek, elérkezett az idő, hogy a kezünk­­foen levő nő sorsa fölött döntsünk. Az általános nézet az, hogy gazdag váltságdíjért ki kell őt adni férjé­nek. Ez ellen nem emelt senki szót. — Tehát beleegyeztek minclanyian? — kérdezte a vezér. Erre a 'banditák egyike felszólalt: — Ezt én nem tartom célszerűnek! Az ilyesmi­vel még eddig minidig bajba kevertük magunkat. Egynéíhányan igemlőleg bólintottak. Ettől ked­vet kapott Vilmos és közibe kiáltott: — Meg kell őt ölni! — Te hallgass, — mordult rá Angyal Bandi. — Neked még most sincs szavad. A többiekhez fordulva hozzá tette: — A felhozott aggályok alaptalanok! Csak jól kell csinálni a dolgot! Lorántffyt ügyesen kell be­hálózni. Ki vállalkozik erre? Most előlépett egy nyúlánk, termetes alak. — Én vállalkozom rá, — mondotta. — Jól van Fai kas János, — intett fejével a ve­zér. — Te ismered őt! Hogy ügyes fickó vagy, meg­mutattad azzal is, hogy kiszöktél a börtönből. "Mi tehát megbízunk téged, hogy Lorántffy Elemér úr­ral érintkezésbe lépj és neje levelét neki átadjad. Hiszen, hogy ennek jól meg fogsz felelni.-— Vezér, — válaszolta Farkas János, — re­mélem, meg lesztek velem elégedve. Holnap estig birtokodban lesz Lorántffy Elemér válasza, vagy ta­lán ő maga is itt lesz. — Ide ne hozd! — kiáltotta Angyal Bandi. — Csak tudni akarcm, megadja-e, amit kívánok. Akkor majd kijelöljük a helyet, ahol a pénzt le kell tenni! Farkas JáncD igenlőleg bóintott fejével. Mielőtt azonban eltávozott volna, Horváth Vilmos kereste az alkalmat, hogy beszélgeténbe eredhessen vele. Sza­vaiból kivette, hogy Lorántffyt ismeri s ő szörnyen kiváncsi volt mindenre, ami vetélytársára vonatko­zott. 1 ... Hozzá sompolyogva igy szólt: — Úgy hallom, hegy te ajánlkoztál Lorántffy felkeresésére. — Igen is én! Talán van valami kifogásod elle­ne? — Oh legkevésbé sem, csak inteni akarlak, mert Lorántffy veszedelmes ember ám! — Oh, nagyon jól isimerem őt! — Talán neked is van valami törleszteni valód? • — Van is, nincs is, ahogy vesszük. Voltakép nem is ő vele, mint inkább a nővérével volt bajom. — Hogy-hoigy? — kérdezte Vilmos kiváncsian. — Hej, pajtás, sok lenne azt mind elmondani! Elég az hozzá, hogy ő miatta lettem gyilkossá. — Akikor kezet foghatunk egymással! — kiál­tott fel Vilmos szinte örvendezve. — Ugyan kit öltéi te meg, hé? -- nézett rá Far­kas János kicüinylőleg. — A szeretőmet! —verte mellét Horváth Vilmos es szinte (büszke volt e véres tettre. — De nagy virtus volt ez, — bigyesztette ajak át Farkas János. — Egy védtelen nőt megölni inkább gyávaság, mint hőstett! Már az én esetem egész más volt. Én már mondhatom, hogy ember vagyok a tal­pamon! Ültem is a börtönt néhány hónapig. — Vallottál-e? — Vallettám, mert kifogott rajtam a csendőr­­hadnagy s mert Etelka kisasszony, kiért magamat Táldoztam, cserben hagyott. — Éppen úgy, mint engem is az én kisasszo­­—szólt Vilmos. — Hej, a nők ugylátem, min­donu egyformák. Hamisok, alattomosak, mint a ki­­•gycic. raiárL Etelka Ikisasszony is itt van? ~ %'cs! Legalább nem hallottam hogy itt lenne, persze, jobb neki otthon, — jegyezte meg V wmcis gúnyosan.- Hogy jobt-c, nem tudom, — felelte a cigány merengve. - Nem hiszem azonban, hogy valami jó dolga lenne. De nemlsérdemel egyebet! . ^ fivérével együtt, — tette hozzá Vilmos. — ej, ha én egyszer a körmeim közé kaphatnám őt. Ugyan mit csinálnál vele, csirizrágó ? Azt, amit te tennél a nővérével, ha kezedbe kaphatámd! Farkas Jáncs lehorgasztotta fejét. , Ho3'.y én mit csinálnék? — mondotta felfo­­haszkodva. Talán semmit! Horváth Vilmos meglepetve nézett rá. Talán bizony szerelmes vagy Etelka ikisasz- Bzonybia? — kérdezte. A cigány hallgatott. Horváth Vilmos most job­­ban szemügyre vette őt. Csinos fickónak találta s a jé-iJooi \ alga azt hitte, hogy a jobb körökhöz tar­tozik, azonban rossz fát tett a tűzre és emiatt kényte­len heáillani a szegénylegényeik közé. A beszélgetésnek csakhamar vége szakadt, mert a vezér oda jött hozzájuk. — Farkas János, — mondotta, — készülj! Hol­napra már hirt kell kapnunk. Te pedig, Vilmos gye­re velem! A varga felállott s a vezér után kullogott. A töb­biek köröakörül heverésztek, némelyikük ei is aludt. Többen pipázgatva beszélgettek, egynéhányan kár­tyáztak. A barlang sötét háttéréibe érve, Angyal Bandi megállóit s igy szólt a vargához : — Hova és hogyan? — kérdezte Vilmos csodál­kozva. Hiszen a barlang végén vagyunk már! — Nem egészen, — felelte Angyal Bandi jelen­tős pillantással. — Majd mindjárt meglátod, hol kell bejutni, Annyit azonban mondok neked, ha abból, amit eddig láttál és látni fogsz, bármit is elárulsz, akkor napjaid meg vannak számlálva. Ne gondold, hogy talán kijátszhatsz engem. Bárhol lennél is, ke­zem utolérne téged. Most pedig ügyelj ide! Azt aka­rom, hogy addig is, miig Lorántffyné itt lesz, kiszol­gáljad őt. Ha esetleg innét hirtelen el kellene mene­külnünk, mellette maradsz, mig valamelyikünk ismét visszatér. Érted ? — Értem, — bólintott fejével Vilmos. Angyal Bandi most eltávolította a rozsét, mely Itt fel volt halmozva. Egy nagy követ kimozdított he­lyéből s egy üreg tűnt fel szeme előtt, melyen egy em­ber kényeim esen bemehetett. — Eredj előre, majd én (követni foglak, — mon­dotta Angyal Bandi. Horváth Vilmos tétovázva nézett rá. — Eredj, ha mondom! — kiáltotta a bandita. — Tán csak nem félsz? A varga kénytelen kelletlen bebújt a sötét odú­ba, őt nyomban követte Angyal Bandi. Egy tágas, száraz barlangba jutottak, mely a rab­lók kincsesháza volt. Itt voltak felhalmozva a rabolt portékáik. összehajtogatott drága szőnyegeken ült egy szép szőke nő. Vállait drága bunda takarta, mely talán szintén lopott jószág volt. Horváth Vilmos mély megilletődéssel nézett rá. Ilyen magasztos szépséget még scha sem látott! Most már értette, hogy Lorántffy Elemér miért nem törte magát Gizelláért, holott ez úgyszólván kar­jába dobta magát! A bandita vezér Ilonkához .közelített: — Asszonyom, — mondotta tiszteletteljesen, — eljöttem megtudakolni, van-e valami kívánsága? — Adja vissza szabadságomat, — mondotta er­re Ilonka oly hangon, melynek bánatos csengése a szívbe vágott'. — Vissza fogja kapni, asszonyom! Ennek termé­szetesen magas ára lesz! — De mi jogon követel ön pénzt értem? Angyal Bandi mosolygott. — Mi se törvényt, se jogot nem ismerünk! Úgy igyekszünk pénzhez jutni, amint csak lehet, és ke­gyedre nézve csak hízelgő lehet, hogy magas árat ké­rünk érte. Kegyed kincsesháziunknak legértékesebb zsákmánya, melyet csak nagy váltiságkiijért vagyok hajlandó kiadni. Követünk holnap bemegy a városba férjéihez. Ilonka lehorgasztotta fejét. . --; Oh Istenem, — mondotta, — reményeim is­mét nem fognak teljesedéübe menni! — Miért ne mehetnének? Ez csak férjétől függ. Anni pedig a kegyed személyét illeti, legyen meg­győződve, hogy a legjobb bánásmódiban fog részesül­ni. íme itt van egy jó ember, aki kizárólag a kegyed szolgálatára van kirendelve. Higyje el, nekünk nenn célunk, kegyedet hosszasan itt tartani. Ha férje meg­küldi a váltságdíjat, akikor kegyed még holnap szabad lesz. — Elemér el fogja küldeni, — mondotta Ilon­ka. — Meg vagyok győződve, hogy nincs olyan ma­gas ár, amit meg ne adna érettem. — Annál jobb kegyedre nézve, férje már itt is van a környéken és keresi kegyedet. Mi most alkal­mat nyújtunk neki, hogy visszaszerezhesse és kegyed előtt is bebizonyítsa, milyen nagy súlyt fektet a ke­gyed bírására. Követünk már a hajnali órákban indul. — Ki az? — kérdezte Ilonka. — Ez most nem tartozik a dologhoz. Ha nem is tudja meg mindjárt, nem nagy baj. Most az a fő, hogy megírja a férjének szóló levelet. Elővett egy piszkos darab papírt és áront. — Nem éppen finom papír, de elég alkalmas arra, hogy néhány sort rá lehessen imi, — mondotta. — És most írja meg férjének, hogy kegyed a kezünk­ben van és csak jó váltságdíjért vagyunk hajlandók kiadni. Figyelmeztesse azonban, hogy meg ne pró­bálja ellenünk tenni valamit, mert akkor az ön életé­nek vége! Amint Farkas János vissza nem tér . . . ön megszűnik élni. — Farkas János? — kérdezte Ilonka elrémülve. Angyal Bandi meglepetve nézett rá. — Talán ismeri Farkas Jánost? — Nem tudóim az-e ? — felelte Ilonka izgatottan. — Ezt mindjárt tisztába hozhatjuk,. — mondotta a banditavezér s átmérve a másik osztályba, behívta Farikas Jánost. (Folytatjuk) . IRODALMI DÍJNYERTESEK A magyar diáklap vers- és leiráspályázata 1958 április 20-val zárult. A verspályázat első diját Baránszky Jób László nyerte, második dijat Nyári Sándor, harmadik di­jat Jócsinszky Ádám. Az ér­tekezések első és második di­ját a Birálóbizottság nem Ítél­te oda senkinek, harmadik helyezést Zaják Endre V. gimnazista tanuló nyert inns brucki leírásával. A Birálóbizottság ezenkí­vül dicséretre javasolta Ele­kes Attila, R. Gy., Kloster­neuburg, Emhecht Miklós. Gyimes B. István, Papp Ti­bor, Borsa Antal, Kolumbán Miklós, Sipos Julia és' Siklós István verseit. A bírálóbizottságok tagjai a következők voltak: Vers. Márai Sándor elnök, Papp László, Szinyei-Merse Erzsébet, Flórián Tibor, Ba­­kucz József és Thassy Jenő. Értekezés. Juhász Vilmos élnek, Papp László és Bakucz József. A GANGSTER HALÁLA BOSTON — A Brink féle másfélmillió dolláros rablás egyik tettesét, John F. Bucel­­lit agyonlőtték cinkostársai. Éppen az autójába ült, ami­kor a lesipuskás valóságos sortüzet adott le rá revolve­réből. Aztán az autót nekifut­tatta egy teherautónak, hogy balesetnek nézzék a történte­ket. Buccelii alig egy hónap­ja szabadult ki a börtönből, ahol két évet ült. Kábitószer­­csempészés miatt is folyt .el­járás a gangster ellen, akivel nyilván azért végeztek társai, mert “eljárt a szája.” SZABOTÁZS DETROIT A General Motors autógyár vezetősége szerint a Fisher Body Divi­sion telepein, Kansas Cityben 58 autót szabotáltak. Ismeret­len tettesek festéket mázol­tak a kocsira. A Chrysler gyárnak is nehézségei van­nak. 1500 munkást hazakül­döttek a calif or niai May­­woodiban levő . telepeikről, mert 200 másik munkás, a ve­zetőséggel való nézeteltéré­sek miatt, egyszerűen kisé­tált a gyárból. NEM VOLT ÁRTATLAN RÓMA. — Az olasz bíróság úgy döntött Pietro Cessati ügyében, hogy neki ad igazat. A 29 éves férj nászéjszakáján falképnél hagyta ifjú felesé­gét, mert az csak az utolsó p ercben vallotta be, hogy “már nem ártatlan.” Az asz­­szomy tartásdijért perelt, de a biró úgy döntött, hogy köte­lessége lett volna házassága előtt bevallani, hogy már ko­rábban viszonya volt egy má­sik férfivel. Uj apácarend Olaszországban VATIKÁN VÁROS. — Olaszországban egy hetven­hat esztendő® passzióig ta szerzetesnő. Jézusról elne­vezett Gemma Miagdolna anya uj apáca-rendet létesített. A rend, melynek neve: Szent Gemmen nővérei, azt tűzte ki céljául, ‘hogy a papi hivatá­sokért imádkozzék és ellássa a szemináriumok szolgálatát. Boldoggáavatás Rómában RÓMA. — A Szent Péter bazilikáiban a napokban tar­tották meg az 1958-as év első boldoggá a va tási -szertartását. A Iboldogck sorába emelték Teresa de Jesu-s Jóimét Ibars spanyol sar-utlan karmelita apácát, a “Elhagyott öregek nővérei” kongregációjának alapítóját. A clevelandi -katolikus egy­házmegye püspöke, Edward F. Hóban, akit XII Pius pápa érsJkké nevezett -ki, most töl­tötte be 80-ik életévét. Hóban é.s.k elhárít magá­tól mindenféle ünneplést eb­ből az alkalomból is. Az egyetlen dolog, amivel jelét adja születésnapjának, a nyilvános nagy-mise szolgál­tatása és hálaadás csütörtö­kön a székesegyházban, Közel húsz püspök és ér­sek jen el Clevelandba, hogy meghallgassa Hóban érsek születésnapi hálamiséjét. Az ünnepélyes mise 10 órakor ken tőd ik a St. John székes­­egyházban. Utána a vendég főpapokat Hcban érsek ebéd­re látja vendégül otthoná­ban. A most 80 éves főpap Íror­szágban született és Chicagó­ban s.Tmteiték pappá 1903- bc.n. Tizennyolc évvel később 43 éves korában, chicagói se­gédpüspök lett, Mundelein bíboros mellett, és 1943-ban XII Pius pápa kinevezte Cleveland segédpüspökévé. Clevelandba 1943 januárjá­ban érkezett és Joseph Schrcmbs j sekn ft asszisz­tált. Hárem év múlva Schrcmbs érsek halála után lett clevelandi püspök. Fá­radhatatlan munkájáért, amellyel az egyházi munkát szociális és kórházi intézmé­nyek létesítésével , bővítette, XII Pius pápa érsekké nevez­te ki. Hóban érsek nem gon­dol magas korában sem a pi­henésre, sőt messze előre né-1 zö programon dolgozik, mely­nek első pontja a már meg- - valósított Szent Család Rák- Kórház Otthon. Hóban érseket az olasz kormány kitüntette a legma­gasabb polgári érdemrend­del, ami annál nagyobb meg­tiszteltetés, mivel az -olasz, kormány legutóbb a polgári házasság kérdésében vitába keveredett az egyházzal. Ml ÚJSÁG A NAGY VILÁGBAN? . LONDON Bölciii György és Rónai Mihály András a PEN elnöke elé járullak, kegy (scáriict ad­janak a magyarországi FEN-club tevékenységéről. A vizsgálatot ia PEN tavaly őszi tokyoi kongresszusa határozta el komprcimittáltságuk miatt. BÖlöniék “vé­dekezésié” még nem került nyilvánosságra, de Rónai Mihály András nyilatkozatai annál jobban megdöb­bentették a londoni emigrációt. Dicsérte Kádárt, mint a “legnagyobb magyart”, akivel már csak azért is “kö­zösséget érez”, -mert az ő fogai is kihullottak — a hiá­nyos táplálkozástól. BEGRÁD — Tito marsall bizalmasa, az állami egyik gazdasági vceztője vette át a jugoszláv szak­­szervesetek tisztét. A légi élnek menesztésével ter­mészetesen sorozatos leváltás is együtt jár és mindez lényegileg azt jelenti, hogy a jugoszláv (kormány 'szi­gorúbb állami -ellenőrzés alá helyezte a szakszerveze­teket. BERLIN — A keletnémet statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta, hogy 1957 első felében mint­egy 108 millió munkaórát vesztett el a munkaidőbő]. A statisztikai adatok természetűben támadják a jog­címnek nyilvánított okokat: betegség, polgári köte­lességek elintézése, állóidő, munkadarabra várás. A nóta vége természetesen az, hegy az óriási mennyi­ségű túlórázás helyett meg kell szilárdítani-’a mun­kafegyelmet és “javítani kell a dolgozóknak a mun­kához való hozzáállását.” Hallotta már? . . . hegy az ire-k és skó­tok kelta nyelvét legtöbben Kanadában beszélik, a Cape Breton szigeten. , . . hogy a hármai ország­utat 200,900 kínai munkás építette 14 hónap alatt. Az országút hossza 726 mérföld. . . . hogy a papagáj köny­­nyekfc-en tanul szavakat nők­től, mint férfiaktól. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a női hangot könnyeb­ben tudják utánozni a papa­gájok. . . . hogy a csiuaua kisku­tya nemcsak ' arról hires, hogy picinyke és szép, ha­­; nem arról is, hogy a mexicoi I azték őslakck hiedelme sze- I rint pórázon vezette a holt lelkeket a alvilág útvesztőin. HÓBAN ÉRSEK 19 ÉVES Pártolja hirdetőinket!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom