A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 3. szám

A JÓ PÁSZTOR

8, OLDAL

ISMERETEK KINCSESTÁRA

A FEKÉTE GYÉMÁNT

Nagy csodálkozásra adott alkálimat a fekete kő! Nem volt újság ilyent találni azon a vidéken, de a csodálkozás fociba az volt, (hogy a fekete kő meggyulladt iés úgy égett, mint a fa. Sőt még jobban. Olyan meleget árasztott, amikor egy kupac követ meggyujtottak, hogy alig lehetett a közelében maradni.

Hordta is boldog, boldogtalan. Aki tehette kocsival vitte magával. A füstje kissé fojtó volt, a szaga lseim valami finom, de pompásan égett. Aztán meg ott volt helyben. Csak a hegy oldalába kellett egy jókora barlangot vájni és dőlt belőle a — kőszén. Mert az volt a fekete kő.

Hogy miből lett, hogyan lett a fekete kő, azon először nem igen gondolkoztak az emberek. Egyszerűen tudomásul vették, hogy mesés tüzelőanyaguk van. Persze, akadt 'élelmes ember, aki a kincset jó pénzért árulta. Bőven volt belőle, jutott másnak is, dekát annak, akinek a területén találták, nem volt kötelessége ingyen adni mindenkinek.

Már jól bent jártak a barlanggal a hegy belsejében és a fekete szénréteg lefelé vezetett a föld mélyébe, amikor egyszer sajátságos leletre bukkantak. Az az ember, aki a szenet ott fejtette, nem akart hinni a szemének. Olyan volt az egész, mintha egy fatörzs együtt vált volna szénné. Szerencsére a fejtő maga is kiváncsi ember volt és az egyéb kőtörmelék közül nagyon óvatosan bontotta ki a leletet. Vigyázott, hogy el ne rontsa. Amikor aztán az egész kikerült a kőzetből, megmutatta a gazdájának. A gazda nem méltányolta az ember buzgóságát. Még össze is szidta, hogy ilyen faragásokkal tölti az idejét, ahelyett hogy a szenet fejtené. Időbe került, amig a szénfejtőnek sikerült meggyőződnie arról, hogy a szénből való f atörzs nem mesterséges csinálmány, hanem t ermészete s k é p z ődmény.

így jutottak arra a feltevésre, hogy a Szénnek növényből kellett származnia. Levél-lenyomatokat, fakéregutánzásokat. máskor is találtak a szénben. Csakhogy sem a levél, sem a fakéreg nem hasonlított semmiféle ma ismert fára. Sokat spekuláltak, hogyan keletkezhettek ezek a szénben, míg végre kialakult a szén keletkezésének története.

Világos, hogy erre nem volt elég sem az a furcsa gyökeres, csonka fatörzs, amelyet egy helyen találtak, hanem sok adat kellett és sok meggondolás, amíg véglegesen megállapodhattak abban, miből és hogyan lett a kőszén.

Mint minden kérdés, ez is hosszú és alapos kutatás után szűrődött csak le. Szerepet kapott a megfigyelés is ebben, mivel már a föld igen Beik helyén találtak szenet, vagy olyasmit, amiből — feltételezték — majd később kőszén lesz. Csak persze, az idővel volt baj. Arra senki sem emlékezett, még a legöregebb ember sem, hogy milyen volt a szén — azelőtt.

Nem is emlékezhetett, hiszen a szén éveinek száma millió években számítódik! A furcsa, megszenesedett, kővévált faterzsek, növénynyemok olyan növények maradványai voltak, amelyek már neun is élteik a földön, vagy ha éltek is, nem olyanok voltak, mint akkor.

A kőszén bizony növényekből keletkezett. Többszáz millió évvel ezelőtt —ember akkor miig nem élt a földön — a mai páfrányok ősei lepték el ia földet. A mai fák még nem voltak. De az ősvilági páfrányféleségeknek valóságos Eldorádójuk volt a földön. El nem képzelt óriásokká nőttek meg. Volt közöttük 100 láb magas is. Ilyen volt a peesétmycmios és a pikkelynyomcs fa.

Ezek az óriás fák a nedves, vizenyős talajon erdőnyi mennyiségben tenyésztek. Mellettük persze más növényzet is volt. Hogy-hcgynem, az erdő egyszer csak lassan süllyedni kezdett. Nedves, lapos talaját mindjobban beborította az iszap, — százezer, millió évekig tartott ez a folyamat —, s az egész növényzet a föld alá került. Néha még a földkéreg is mozdult egyet, ilyen helyen összegyűrődött s a föld alá jutott növényzet isszonyu nyomás alá és hő közelébe került, és — lassan elszenesedett, azaz szénné vált.

A földi életben azonban az óriásoknak sincs több és nagyobb szerepük, mint a parányi lényeknek. A tenger partok sekély vizein olyan növények éltek, amelyek parányokból állottak. Nagy darákon iboritották be a viz felületét a moszatok s ezek a moszatok olyan kicsiny növényekből tevődtek össze, amelyekből 250,000 fért egy gyüszübe. Ezek a moszatok a vizek felszínét ma is belepő békanyál ősei voltak. A moszatok aztán vagy a szárazföldre kerültek, vagy rengeteg gyűlt össze belőlük a sekélyebb vizekbe, s megint csak az iszap lepte be őket, szóval ezek is a föld alá jutottak és elszenesedtek, akár csak az óriás fáik.

Szénnéváláisi folyamatról ima is beszélünk. A Balaton partján kiterjedt tőzegtelepek tanúskodnak erről. A szenesedés ugyanis nagyon lassú folyamat

Christine Nystrom 16 éves diáklány lopott autón menekült az üldöző rendőrök elől száz mérföldes óránkinti sebességgel a new yorki Hutchinson parkban. Melefutott Richard Sperling sportautójába, Sperling szörnyethalt, a lány életben maradt.

Szahara — kincs a homok alatt

A világ legnagyobb sivatagának olaja megváltoztathatja a világpolitikát

Ezen a héten azt olvashattuk, hogy olyan angol és amerikai világcégek, mint a Shell, Sinclair és British Petroleum csatlakoztak a franciákhoz a Szahara olajának kiaknázására. A nyugatnémet kormány már előzőleg 500 millió dollár értékű részvényt vásárolt a franciáktól, mert hisz a Szahara jövőjében. A világtörténelem egyik legnagyobb hazárdjátéka folyik most a sivatagban. Ha sikerül a Szahara olaját kiaknázni, az megváltoztathatja a világtörténelem menetét is. Ma Európa rá van utalva az arab olaj forrásokra és ez egész kÖ- zelkeleti politikánkat befolyásolja. A szaharai olaj pótolhatja az arab olajat és ez esetben nemcsak a Suez csatorna, hanem az egész közelkelet másodrangu jelentőségűvé válik. Ezért határozta el magát a francia kormány, hogy példátlan erőfeszítést tesz a szaharai olaj kiaknázására.

Mi van a sivatagban?

Minden, ami a szaharai olaj kiaknázásával összefügg, irgalmatlanul nehéz és a vállalkozók ellen játszik: politika, éghajlat, terep, stb. Billiókat fektetnek be és emberek ezrei kockáztatják életüket és egészségüket, mielőtt egyáltalán tudnák, hogy az olaj elszállithatő-e a Szaharából. Tudniillik a szaharai olajat Algíron át kellene szállítani, amely egyelőre harcban áll Franciaországgal.

Az írott történelem kezdete óta a Szahara sivatag egyike volt a föld legbarátságtalanabb részeinek. (Ámbár állítólag valamikor termékeny volt.) A szó “Szahara” primitiv arab nyelven olyasmit jelent, hogy “a föld, amely csak átjárásra való.” Régóta sejtették, hogy gyilkosán forró homokja alatt ásványi érc és olaj van, de! csak az arábiai olaj felfede- j zése óta foglalkoztak komolyan a szaharai olaj feltárásával és csak a suezi incidens óta ilyen lázasan.

Mennyi olaj van a Szaharában? Senki sem tudja pontosan, de azt hiszik, annyi, hogy elláthatja egész Európát. Ma hat kutból bugyog az olaj és minden hónapban egy újat fúrnak. Az olajtelep mellé két repülőteret kellett épiteni, mert az anyagot repülőgépen kell szállítani a Szaharába. Régebben még a vizet is repülőgépen szállították, nem is . szólva az élelmiszerről. Az itt dolgozó munkások a haza) bérek háromszorosát kapják és még így is nehéz embert találni erre a munkára.

Messze a tengertől

Ez a szaharai olaj láz egyike a legfurcsábbaknak az olaj történetében. Sehol a világon nem ilyen nehéz olajat termelni, mint itt. Minden egyébtől eltekintve — messze van a tengertől. Akár Texasban, akár a közelkeleten az olaj a tenger közelében van. Kuwaitban majdnem a tengerparton. De az első szaharai olajtelep 431 mérföldre esik a Földközi tengertől.

A Szahara gyilkos éghajlata közismert. A hőmérséklet nappal 130-140 fog körül van, de a nap leszállta után fagypont alá eshet. A sárgásvöröses homokot szél kavarja, amely nemcsak embernek és állatnak ellensége, hanem a gépnek is. Gépek karbantartása a homokviharok miatt nagyon nehéz. A kavargó szél állandóan változtatja a táj jellegét, néha ezer láb magas homokbuckákat (dunákat) csinál vagy hord le. A téli hónapokban a tikkasztó meleg után a hőmérséklet éjjel 50 fokkal eshet zéró alá.

Csak egyetlen dolog olcsó a Szaharában: az olaj, amely helyben van. Ezt az olajat használják a fúrók diesel motorjának hajtására. Az olaj olyan tiszta, hogy finomitáa nélkül lehet használni a gépekben.

A viz problémája

Közismert dolog a Szahara sivatag viztelensége is. Imitt-amott oázisok vannak vagy vizgödrök, amelyeket évezredek óta ösvények, csapások kötnek össze. A karavánok ezeknek az ösvényeknek mentén járnak és eltévedni az ösvényről halálos veszéllyel jár, mert aki eltéved, nem talál vizet. Egy embernek átlagban napi 5 kvart vízre van szüksége ebben a hőmérsékletben, de az olaj munkások tiz kvartot is használnak. A teve, amely a .gyomrának egy részében képes vizet tárolni, kibirja három napig is viz nélkül.

De az olajfurásnál nem fiz emberi használatra való vizen múlik a kérdés: azt lehetne repülőgépen is szállítani. Egy fúrógép azonban napi 15,000 gallon vizet használ fel hűtésre. A franciák több artézi kutat fúrtak és vizet találtak' 130-200 láb mélységben. Az olajfurások addig meg sem kezdődhetnek, amig a vizet fel nem tárták. A baj az, hogy az igy feltárt viz úgynevezett “geológiai viz” — vagyis évezredek óta van a talaj alatt, nem pedig az eső által ujul meg. Nem lehet tudni mennyi van belőle a talajban. Próbáljak már 8000 láb mélységbe lefurni, de nem találtak természetes vizet, ami beszivárgás utján jutott oda.

. .

A polgárháború határán

Mindeme nehézségek tetejébe — amelyeket csak futólag vázoltunk — figyelembe kell venni, hogy a vállalkozás a polgárháború határán történik. Algir nacionalista guerillái harcot folytatnak a franciák ellen a teljes függetlenségért. Az elmúlt hónapokban az algíri guerillák több támadást intéztek szaharai olajtelepek ellen, két haláleseteit és több sebesülést okozva. Két olajtelepet a had-' | sereg tanácsára el is hagytak, mert túlságosan ki voltak téve a guerillák támadásának. Amig Franciaország nem rendezi politikai kapcsolatát Algírral, a szaharai olaj I kiaknázására nincs remény. De ennek dacára a franciák már elkezdték egy 600 mérföld hosszú kombinált vasútvonal és olajvezeték építését, amely a sivatagot összeköti egy földközi tengeri kikötővel.

A tét oly nagy, hogy a vállalkozók semmiféle kockázattól nem riadnak vissza. Azt remélik, hogy 1961-ben már 16 incses csövekben folyik

és különböző fokozatai vannak. Először a növényzetből csak tőzeg lesz, Ennek a széntartalma 55—60%, tehát nem valami kiváló fűtőanyag. Évmillióik kellenek ahhoz, hogy a tőzegből barnaszén legyen. Ennek már 70—78% a szénitiartalma. A fekete szén 80—91 % szenet tartalmaz és az antracit 94—98%-ot. Ez azt jelenti, hogy a széntartalcm elég és a tölti rész hamm alakjában marad vissza. Érdekes, hogy a grafit is szén, még pedig egészen tiszta szén. ‘A : ::~;zákban agyaggal keverve használják.) A szénméválás ideje 20—30 millió esztendő.

UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT

.... ■' —————................. '1 -—— 111— i*

CAGLIARI, Sardinia, Olaszország. — Antonio MozziO, 35 éves földibirtokos és menyasszonya, a 32 éves Elena Serra a színes pántlikákkal feldíszített kocsiban a közeli San Montiferro felé utaztak, ahol a templomiban már várta őket a násznép. De alig értek San Montiferro határába, a vőlegény komoly arccal odaszólt mátkájához: “Meggondoltam magamat, nem akarok veled ímegesküdni.” Szólt és leugrott a kocsiról és odébbállt. És mit tett a menyasszony? Beszaladt egy vaöáruüzletbe, vett egy nagy konyhakést, utánaszaladt a vőlegényének egy kocsmáb a és a nagy kést hátulról a nyakába szúrta.

KEELUNK, Formosa. — Egy rendőrnek feltűnt, hogy Pien Csing An matróz ügyetlenül csoszog, mintha részeg lenne. Nem részeg volt az ipse, hanem tol- . vaj. Csizmájában 30 zsebóra volt.

LONDON. — Margaret hercegnő egymásután 1 két tiszteletbeli doktorátust kap ott: zenei és orvosi * doktori diplomája van.

BÉCS. — Maria Hauser, 21 éves menyasszonyt, útban a templom felé, elgázolta egy autó. Jöttek a mentők s Maria kérésére előbb a templomba vitték, ahol megesküdött a vőlegényével, aztán vitték a kórházba.

LONDON. — Percy Butler lottó számát 16,000 dolláros nyereménnyel húzták ki. De kideiült, hogy Butler a nyerő szám szelvényét vagy nem küldte be vagy elkallódott. Mindenesetre — a nyereménytől elesett. Ezt nagyon a szivére vette és amikor London utcáin csavarogva találták, még a nevét sem tudta megmondani. Elvesztette az emlékezőtehetségét.

BUKAREST. — Petru Groza, az oroszok első helytartója, később a köztársaság elnöke Romániában, 72 éves korában meghalt, öt év óta már csak elnöki címe volt, de semmi hatalma.

FRANKFURT. — Egy fiatal gépirókisasszony, hazatérve néhány napi téli vakációjáról, szobája ajtaját felfeszitve találta. De semmisem hiányzott. A betörő a következő cédulát akasztotta egy friss virágcsokorra: “Lopni jöttem, de megbabonázott a fényképe, beleszerettem magába, ezért a friss virágokkal újra eljöttem és most minden jót, boldogságot kívánok magának.” .

SOUTHWARK, Anglia. — A kutya, ha beszélni tudna, azt mondaná: Nem élhetek fa nélkül! Az itteni állatvédő egyesület ezért a városi tanács elé terjesztette javaslatát: a kutyatartási engedélyért befolyó összegeket fordítsák fák ültetésére.

FRANKFURT. — Osnabrück és Münster nyu- * gatnémetországi városokban megtiltották oly mozi plakátok kifüggesztését, amelyek Marilyn Mcnrcet testhezálló ruhában ábrázolják.

ATHÉN. — A borbélyok szövetsége követeli a Gillette tipusu és a villanyos borotvák importjának tilalmát, mert ezek az önborotváló eszközök tönkreteszik a borbélyipart.

MÜNSTER, Nyugat-Németország. — Meghalt 102 éves koráiban a Kecskebáró, polgári nevén Alfréd von Renesse báró. Kora fiatalsága óta állattenyésztéssel foglalkozott és a ikecsketenyésztést választotta specialitásának. A kecskét a szegény ember tehenének nevezte el és ezzel a propagandájával hamar népi szerűvé tette magát, igy ragadt rá a Kecsikefoáró becézőmév. Különösen a barna kecske tenyésztését propagálta. Azt hitte és hirdette, hogy a kecske eredetileg barna volt és csak az idők folyamán őszült meg afeletti bánkódásában, hogy az emberek k e esket enyésztóssel foglalkoznak, anélkül, hogy ehhez értenének.

KAISERSLAUTERN, Nyugat-Németország. — Kurt Hermann az SS munkaszolgálatban résztvett az oroszországi hadjáratban, fogságba esett, az oroszok nyolc évi börtönre Ítélték, majd rabmunkára Aue keletnémetországi városba hurcolták el, ahol urániumbányában dolgoztatták. Nemrég sikerült neki megszökni és szülővárosába, Siegelbachba eljutni. Nagy örömmel fogadták öreg szülei, mindjárt elvitték a főtérre és megmutatták neki a falu hősi halottainak emlékoszlopát, melyre az ő neve is be van vésve. Őt ugyanis 1945 december 31 dátummal hivatalosan holttányilvánitották. Felesége azóta férjhezment.

KENT, Anglia. — Herne Bay, az angcl-bur háború 76 éves veteránja, költözködött és ekkor, a sok régi lim-lom közt talált egy corned beef kannát, auie- i lyet 1899-ben kapott a katonaságnál. Jó étvággyal elfogyasztotta a húst, amely, mint mondotta, friss volt és Ízletes.

majd a szaharai olaj a kikötőkben állomásozó hajók gyomrába. A vizió izgató, és az emberi akaraterő részére nagy kihivás. A lehetőség, hogy az életfontosságú olajat nem egy ellenséges indulatu ország kegyéből kapja Európa, és hogy az olaj olyan útvonalon jöhet, ahová a szovjet befolyás nem terjed, óriási erőfeszítésre fogja sarkalni a vállalkozókat. ?vőzsa