A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-20 / 25. szám
Emlékezzünk a régiekről | BOSSZÚ A FÖLDOSZTÁSÉRT Agyonverték a nép barátját Mialatt Róma hatalma a hódítások révén anynyira terjedt, hogy mindenütt voltak már birtokai, a nép nyomorult állapotban tengődött. A meghódított földterületek néhány gazdag nagyúri család birtokába kerültek, akik a szabad parasztokat kiszorították telkeikről s a földmivelést rabszolgákra bízták. Olaszországban majdnem az összes szántó- és kaszálóföldeket a dúsgazdag római urak bírták s volt közöttük nem egy, aki öt, hat, némelyik, tízezer rabszolga fölött is rendelkezett. A nagybirtokok felfalták a kisbirtokokat s a kisbirtokosokból proletárt csináltak. A baj egyre nyomasztóbbá, kétkségbeejtőbbé vált, mig végre akadt két római férfi, akik a nép nyomorúságát átérezve szembe mertek szállni a nagybirtokosok önző osztályérdekeivel. Ezek testvérek voltak s a római történelem Grakkhuszok néven ismeri őket. Tibériusz Grakkhusz és Gájusz Grakkhusz fiai voltak a plebejusi eredetű Tibériusz Szemproniusz Grakkhusznak, aki Szcipió Afrikánusz Kornélia nevű leányát bírta nőül. Házasságukból tizenkét gyermek származott, ezekből azonban időközben kilenc elhalt, sőt atyjuk is elhunyt, úgyhogy az özvegyen maradt Kornéliának az a három gyermek volt már minden reménysége, akiket a sors meghagyott számára. Büszke is volt reájuk akkora mértékben, mire csak a legnagyobb szeretettel eltelt anyai lélek képes. A gyermekek — két fiú és egy leány — rendkívüli tehetségekkel voltak megáldva és igen szépen fejlődtek. Állítólag egy alkalommal egy kápuai úrnő látogatóban volt Kornéliánál, a Grakkruszok anyjánál és dicsekedve mutogatta drága ékszereit, melyek nyakán, karján és fülein díszelegtek. Kornélia közönyösen hallgatta barátnője hivalkodását s csak akkor szólt közbe, mikor gyermekei az iskolából viszszatértek. Ekkor keblére vonta, csókjaival árasztotta el őket és rájuk mutatva igy szólt barátnőjének: “íme, ezek az én ékszereim!” Kornélia minden törekvése odairányult, hogy gyermekeiből hasznos polgárokat neveljen. Leányát nőül adta Kornéliusz Szcipió Afrikánusz Juniorhoz, aki Karthágót lerombolta. A nép innen kezdve tiszteletből Szcipió anyósának kezdte őt nevezni, mire Kornélia több Ízben kedvetlenül felkiáltott: “Miért nem hívnak engem valahára a Grakkhuszok anyjának?” Beteljesült nemsokára ez a vágya is. A legkiválóbb görög tudósokat fogadta fiai mellé tanítókul, kiktől nemcsak ismereteket, hanem Ízlést, fennkölt gondolkodást és szigorú erkölcsi elveket sajátítottak el. A Grakkhusz-fiuk között Tibériusz volt az idősebb, aki ennélfogva politikai szereplését is korábban kezdte öccsénél. Atyját fiatal korában elveszítvén, egészen anyja befolyása alá jutott, aki iparkodott őt minden tekintetben mintaszerű férfiúvá nevelni. Tibériusz Grakkhusz tizenhét esztendős korában már a harctéren is feltűnik. Ekkor vett részt abban a hadjáratban, melyet Szcipió Emiliánusz. vezetett Karthágó ellen. Kivette a részét a háború összes borzalmaiból. Elsőnek mászta meg Karthágó falait s egyedül szerencséjének köszönhette, hogy halva nem maradt a csatatéren. Pár év múlva az a kitüntetés érte, hogy mint rendőrfőnök Mancinusz konzult kisérte spanyol földre s résztvett a numanciai hadjáratban. Etrurián s más tartományokon való keresztülutaztában felismerte a sivár viszonyokat és visszaéléseket is egyúttal, melyek a siralmas állapotokat okozták. Miután Róma naggyátétele lebegett szemei előtt, az volt a szándéka, hogy megszünteti azokat a visszaéléseket, melyek Rómát a lejtőre szorították. Belátta, hogy egy hatalmas birodalom, melyben csak nagyon gazdagok és nagyon szegények vannak s ahol néhány száz kiváltságos család kezében egyesül minden vagyon és minden jog, sokáig fenn nem állhat, mert előbb-tuóbb a belső zavarok fogják válság elé állítani a római birodalmat. Sarkalta Tibériuszt népjóléti terveinek végrehajtásában az a sok felhívás is, melyet a nép köréből intéztek hozzája, hogy vegye kezébe az elnyomottak védelmét. Hogy terveit megvalósíthassa, szüksége volt a képviselői hatalom elnyerésére, hogy a népgyüléseken olyan törvényeket hozhasson, melyek segítségével reformjait keresztülviheti. Tibériuszt meg is választották képviselővé s nyomban, hogy ez megtörtént, benyújtotta a telektörvényt. A nép helyzetén már korábban is több kiváló római férfiú akart segíteni, de az arisztokrácia mindannyiszor meg tudta akadályozni, hogy ezek a törekvések törvényerőre emelkedjenek. Tibériusz azt javasolta, hogy az állami íöldek-A JÓ PÁSZTOR 8, OLDAL Rosszmájú emberek UTAZÁS A FŐID KÖRÜL EGY PERC ALATT ! A JÓEGÉSZSÉG TITKA; VIGYÁZZUNK A MÁJUNKRA. MELYNEK MŰKÖDÉSE SZABÁLYOZZA AZ EMBERI TEST VEGYI EGYENSÚLYÁT Az orvosoík gyakran figyelmeztetik betegeiket, hogy vigyázzanak a májukra. De' a páciens, akinek nem sok sejtelme van arról, hogy miféle vegyik folyamat megy végbe saját testében, talán oda sem figyel az intő szóra. Pedig nem ártana egy és mást megtanulni a májról, erről a titokzatos “vegyi leboratóriumról.” A máj működésétől függ a szívverésünk, emésztésünk, agyműködésünk, vérkeringésünk és izmaink ereje. Az emberi testben levő vegykonyha, a máj, mindenféle hasznos vegyi anyagot termel, melyekre a szervezetnek elengedhetetlen szüksége van. Tcbbei között a máj tartalékolja a vitamin születésünktől kezdve egész életünkön át a csontjaink velejében. A máj tartja egyensúlyban sexuális működésünket is. A test só és víztartalmát is a máj tartja egyenslyban az amino acidok gyártásával. Vérzés esetén meghalnánk, ha a máj nem sietne minden alkalommal a segítségünkre. A máj harcol a testbe, vérbe tolakodó vírusokkal és azok mérgeivel mielőtt a méreg megbénítaná a szervezetet. Saját ostobaságunk ellen is védelmet nyújt: ha például túlsók orvosságot szed be valaki, a máj óvja meg ennek hatásától a szervezetet. Az élelmiszerekből energiát bocsájt ki a máj, átalakítva ezeket a vegyi anyagokat olyan vegyszerekre, melyekre szüksége van a testnek és amelyeket féltud venni a szervezet. A zsiradékot is a máj tartalékolja a testben, hogy ha éhezünk, legyen utánpótlásunk. Ilyen sokoldalú tevékenység mellett nem csoda ha a máj a legnagyobb “mirigy” az emberi testben, amelynek egynegyvened részét képezi. Aféle összekötő állomása a testnek a máj, ide futnak be a gyomor tápanyagot szolgáltató erei és a szív oxygént adó erei. A máj 'keveri, adagolja a kettőt, mint egy jó szakács, táplálva a sejteket. A túlmunka megöli a máj sejteket. De a máj, mint olyan “halhatatlan”. Naponta meghal és naponta újjászületik. Újra és egyre regenerálódik. Az agy, a szív sejtjei pótolhatatlanok, de a máj örökéüetü, mindaddig, aimig az ember életben van. Állatokkal végzett kísérletek bizonyítják, hogy ha levágtak a májból egy darabot, az sietve pótolta önmagát. Pontosan ugyanannyit adva önmagához, .mint amennyit elvettek belőle. Ha a máj mégis megbetegszik, akkor valóban baj van. De ezt is hűségesen jelzi, úgy hogy a betegnek van ideje orvoshoz sietni és segíteni betegségén. Az alkohol a legnagyobb ellensége a májnak, amely könnyen gyógyul. • A máj, mint kötelességtudó munkás, betegen is tovább végzi a dolgát. Orvosok olyan eseteket említenek, amikor a máj 90 százaléka elpusztult, de azért tovább termelte az albumint. A máj betegnek az újabb gyógymódok alapján sok vitamint adnak. A különféle vitaminok pótolják a hiányt. Májkivonatot is kap a beteg, nemcsak máj tartalma, de különféle vitaminjai miatt. Amerika laboratóriumaiban és kórházaiban nagyszabású kutató munka folyik, hogy a máj “titkait” felfedezzék és ilymeiion segítsék az emberi szervezetet olyan esetekben, amikor a máj felmondja a szolgálatot. A rend félelmetes őrei BUDAPEST. —- Miég mindig folyik a forradalomban resztvettek utáni kutatás. A hangulat legjobban jellemzi egy klüföldi látogató megfigyelése: “Az emberek nem mernek ránézni egy rendőrre, attól félnek, hogy ezzel magukra vonnák a figyelmet.” A 7 legjobb vicce A szovjetben megvalósult a nemek teljes egyenlősége. A nőket és a férfiakat egyenlően mint barmokat dolgoztatják. bői ötszáz holdnál többet senki se bérelhessen; a fiúgyermekekkel bíró családfők még kétszázötven holdat bírhassanak. A többletet az állam vegye el a bérlőktől s a befektetésekért kártalanítsa őket. A felszabadult földeket pedig harminc holdanként megfelelő bér ellenében a polgárok között ossza szét. Ennél kisebb birtokokat pedig ingyen engedjen át az állam örökös tulajdonjoggal a népnek azzal a kikötéssel, hogy az ilyen birtokok másra át nem ruházhatók, sem el nem adhatók. Tibériusz telektörvényéből hatalmas politikai küzdelem lett, mely csatasorba állította mindazokat, akik a törvény által érdekeikben rövidülést szenved-, tek. A gazdagok elhatározták, hogy olyan képviselőket fognak ezután választani, akik ezt a törvényt megsemmisítik és a régi állapotok fenntartására ígéretet tesznek. Tibériusz, hogy ezt megakadályozza, viszont arra törekedett, hogy az alkotmányos szokás ellenére magát újból megválasztassa. Tibériuszt ez az indítványa még inkább megerősítette népszerűségében a tömeg előtt, de annál jobban magárazuditotta a gazdagok gyűlöletét. Ezek csak egy célt láttak maguk előtt: mindenáron mc»j buktatni őt, akár tisztességtelen fegyverekkel is. Tibériusz megválasztása, ha a törvényes formák érvényesülhettek volna, nagyobb küzdelem nélkül ment volna keresztül. A szenátus tagjai azonban elhatározták, hogy Tibériuszt elteszik láb alól. Elég korán értésére jutott neki az ellene szőtt merénylet, de már nem tehetett ellene semmit. A gyűlés napján nagy izgalom uralkodott az öszszes pártok között s zavargás tört ki. Az arisztokrácia törvényszegéssel, hazaárulással és pártütéssel vádolta Tibériuszt s erélyesei; készült fellépni ellene. Tibériusz már tudta, hogy életét veszedelem fenyegeti s midőn a nép a nagy zavar oka felől tudakozódott, kezével a fejére mutatott, igy akarván jelezni, hogy életére törnek. Az arisztokraták azonban még ezt a mozdulatát is rosszhiszeműen félremagyarázták s vad lármában törtek ki, egyre azt kiáltozták: — Halál reá! Koronát kér a néptől! A következő pillanatban aztán általános lett a kavarodás. Szcipió Nazika, Tibériusz unokaöccse, aki a főpap tisztséget viselte, felszökött helyéről és elkiáltotta magát: — Utánam, aki a hazát meg akarja menteni! Ez volt a jel arra, hogy kezdődik a mészárlás. A gazdagok felfegyverkezve rohantak ki s párthiveik követték őket. Tibériusz hívei között nagy mészárlást vittek végbe, miközben őt magát is megfutamították. Tibériusz Jupiter templomába akart menekülni,, de a papok bezárták előtte a templom kapuját. Menekülés közben tógájában megbotolva földre esett, de már nem volt képes felemelkedni, mert áruló képviselőtársa, Szaturejusz úgy fejbevágta egy hatalmas doronggal, hogy szörnyethalt. Tibériuszon kivül háromszáz társa esett el ebben a küzdelemben, kiket temetetlenül a Tibériuszfolyóba dobáltak. De itt még nem volt vége a kegyetlenkedésnek. A merénylet befejezése után a szenátus még vizsgálatot is inditott és Tibériusz híveit törvényszék elé állíttatta. Elég volt, ha az elfogottakra rábizonyították, hogy Tibériusz hívei közé tartoznak s nyomban készen volt az Ítélet, mely halállal sújtotta a szerencsétleneket. így végezték ki Tibériusz egykori tanítóját, Diofáneszt, továbbá Kájusz Villiuszt, kit viperákkal megtöltött hordóba vetettek, Bloziusz bölcsészt a szenátus kiűzte Rómából, másokat pedig börtönbe hurcol tatott. SANTA CRUZ, Bolivia. — Kommunisták és más felforgató elemek rövidéletü tömeglázadása a kormány ellen, a rendőrségnek nagy munkát okozott. Az egyik rendőrt a csőcselék elfogta és fel akarta akasztani. Egy amerikai katolikus pap, Joseph F. Gripps, Detroitból, a tömeg közé ment, megszerezte a kötelet, amellyel a rendőrt ki akarták végezni. A kötelet reverendája alá rejtette, szóval tartotta a csőcseléket, amig segítség érkezett és sikerült a rendőr életét megmenteni. YOUNGSTOWN. — Joseph Rushton atya, aki azelőtt az episcolális egyház tagja volt, 11 évvel ezelőtt tért á.t a katolikus bitre és most szentelték fel pappá. Rushton atya különleges egyházi engedéllyel báróim; nappal felszentelése előtt édesapját és édesanyját megkeresztelte. WJNONA, Minn. — Jacob H. Wolfe, a helyi templom legrégibb minisztránsa 80 éves. Wolfe 68 éve minden nap minisztrál és továbbra is folytatni akarja. Most az egyházközség a Catolic Action érdemérmével tüntette ki. SYDNEY-, Ausztrália. — A második világháború befejezése óta Ausztrália több mint egy millió' bevándorlót fogadott be. Az emigrációiba azonban egy kis aránytalanság csúszott be, amit most igyekeznek • kiegyenlíteni. Kevés volt ugyanis a bevándorlók között — a leány. Ausztráliába 160,000-el több férfi érkezett, mint nő. A 20 és 29 év közötti férfiak, tehát az úgynevezett “nősülendő’’ kor beliek 50,000-el haladják tful a megfelelő korú nőket. Ezek legtöbbje olasz vagy görög fiatalember. A külömböző egyházak támogatják az olyan házasságkötéseket, amelynél a menyasszonyt a vőlegény az óhazájából hozatja és “helyettessel” köt házasságot, hogy azután feleségét könnyebben behozathassa Ausztráliába. A kormány bevándorló hatóságai azonban jobban Szeretik, ha alapos mérlegelés után, behozatja a férfi leendő feleségét és csak azután kötik meg a házasságot, ha már mindketten ausztráliai földön élnek. Ezek a hivatalok attól tartanak, hogy az ilyen “távolból’’ kötött házasságok boldogtalanságra vezetnek és nem bizonyulnak állandónak. A kormány ezért igyekszik elősegíteni a nők bevándorlását, különösen Olasz- és Görögországból. Nagy nehézségekbe éppen nem ütközik, hogy ilyen bevándorolni szándékozó lányokat találjanak. Ennek egyik oka, bogy az ilyen lányoknak nem kell hozomány. Az Ausztráliába érkező nagy óceánjáró hajókon havonta 10,000 uj bevándorló lép a “zöld kontinens” földjére 'és ezek mostanában Európából mind több éis több női utast hoznak. Esetről esetre jönnek olyan hajók, amelyeken sokkal több a női utas, mint a férfi. Ezek a nők utitárs anélkül jön-, nek és az úgynevezett “házasuló” csoportba tartoznak. A köznyelv már elnevezte ezeket az óceánjárókat “menyasszony hajóknak’’. Legújabban már a sydeyni kikötőben meg kellett erősíteni a rendőrség létszámát, mert az Aurelia nevű hajón több mint 200 menyasszony-jelölt érkezett. A parton várakozók körében pedig a férj jel öltek sokkal ■nagyobb számban jelentek meg. LONDON. — Mrs. Rita azt panaszolta válókeresetében, hogy 13 évi házassága alatt a férje, Richard Rogers farmer csak egyszer egy évben gondoskodott szórakozásról, elvitte az évi marhakiállitásra, és csak minden második évben egyszer vitte moziba. A bíró kegyetlenség cimén kimondta a válást. BRISTOL, Anglia. — Mrs. George Lefeuvre telefonált a rendőrségre: “Igaz az, hogy a férjemet kiengedték a fogházból? Ő telefonált, bogy kint van. Szeretném tudni, igaz-e.” A rendőrök felnyitották Mr. Lefeuvre celláját, üresen találták. Még aznap elfogták és visszavitték a cellájába Lefeuvret, a cellatársával együtt, akivel együtt szökött meg. ELIZABETH, N. J. — A városi tanács szigorúan megintette az esküvők után hangos tülköléssel autózó házassági meneteket, hogy a törvény tiltja a felesleges tülkölést. Ez igy nagyon szárazon, bürokratikusán hangzik, ez a hang nem illik friss házasok vidám ünnepi hangulatához. Ezért a városi tanács a szigorú intelmet megtoldotta egy gáláns Ígérettel: Ezentúl minden esküvőre készülő fiatal pár a házassági engedéllyel együtt kap a rendőrségtől egy hivatalos üdvözlő lapot, szívélyes gratulációval és — szigorú intelemmel. WASHINGTON. — Anniikor a főváros politikai köreiben és a cocktail pártilkom azt suttogták beavatottak, hogy Usher L. Burdick, ia 79 éves northdakotai republikánus kongresszusi képviselő feleségül szándékszik venni 30 éves titkárnőjét, Mrs. Jean Rodgerst, az ezüsthajói honatya a kíváncsiskodóknak csak ennyit mondott: “Bolond leírnék!’’ Bolond vagy nem bolond, az öreg törvényhozó feleségül vette a fiatal titkárnőt. Február óta sok viz folyt le a P'otomacon és sióik szó hangzott el a Dombon. És sok szót, ' zokszót is váltottak Mr. és Mrs. Burdick. Éb a vége válás lett. És tartáisper.
