A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 2. szám

Vizkereszt után első vasárnap Szt. Lukács 2, 42-52. EVANGÉLIUM Midőn Jézus tizenkét esztendős lett, fölmenvén azok Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint és be­végezvén az ünnepnapokat, midőn visszatérőben vol­tak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben s nem vették észre a szülei. Vélvén pedig azt, hogy az utitársaságban van, ménének egy napi utat s keresék őt a rokonok és ismerősök között. És amikor nem ta­lálták, visszatérének Jeruzsálembe, keresvén őt. És három nap elmúltával megtalálták őt a templomban, a tanítók között ülve, amint hallgatá s kérdezé őket. Álmélkodának pedig mindnyájan, akik őt halták, az ő okosságán és feleletein. S meglátván őt, elcsodál­­kozának. És mondá neki az ő anyja: Gyermekem, miért cselekedtél igy velünk? íme atyád és én bán­kódva kerestünk téged. Ő pedig mondá nekik: Mi­ért, hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e, hogy az én Atyám dolgaiban kell lennem? De ők nem ér­ték a beszédet, melyet nekik mondott. Akkor haza­tért velük és Názárethbe méné, s engedelmes vala szüleinek. Anyja meg szivében tartja vala mindez igéket. Jézus pedig növekedők bölcsességben és kor­ban s kedvességben Istennél s embereknél. SZENTBESZÉD A mai rombadőlt családi szentélyek láttára na­gyon időszerű, hogy az Egyház minden évben ezen a vasárnapon mintának állítsa oda a názárethi^ kis Szent Család egyszerű házikóját minden katolikus család elé. Ebben a kis hajlékban oly erény-virágok ékes­kednek, amelyeknek illata még két evezred után is frissitőleg hat a romlásnak indult családi életre. Szá­mokkal alig felmérhető, hogy évszázadok folyamán mennyi sok keresztény csaladot telitett meg boldog^ Sággal a názárethi házból örökölt, szenteket nevelő szellem. Csak egyet említek. Názáreth és Naziánz. Két kis falu ez. Egyik Júdeábán, a másik Kis-Ázsiának Kappadocia tartományában. Az elsőből jndult ki a szellem, mely szent családot nevelt a másikban is. A naziánzi család öt tagját — kivétel nélkül — szentként tiszteli az Egyház. E családnak Máriája Szent Nonna volt, példás háziasszony és anya. Szenteket nevelt, mert maga is szentéletü volt. Férje, naziánzi Szent Gergely, nemcsak a város ■ tolgármestere, de az életszentségnek is valósággal nintaképe volt. Nem akarták, hogy polgármesterük .egyen, mert sokkal méltóbbnak találták őt arra, hogy püspökük legyen. Több, mint 100 éves korában halt meg, mint mindenkinek szeretett atyja. Három gyermekük közül a legidősebb volt Szent Gorgómia, aki tökéletes mása az áldottlelkü édes­anyjának. Jótékonyságát mindenki ismerte s mert népes családanya volt, egyesek mindig intették, hogy gondoljon nagyszámú gyermekeire is. Meglepően ítzép az ő felelete: “Az Isten áldása, melyet jócsele­kedeteink által kiérdemeltünk, mindenkor nagyobb örökséget biztosit számunkra, mint a vagyon.” A temetése alkalmával az ő bátyja mondotta halotti beszédében, hogy elhomályosul az Isten kép­mása a lelkében akkor, ha a saját arcát ékesíti, vagy ha kihívóan öltözködik . . . Ez a Gergely testvér nem volt más, mint a na­ziánzi szent család második gyermeke. Az Anya­­szentegyház naziánzi Szent Gergely néven egyik leg­kiválóbb hittudósát tiszteli és ismeri benne. A legfiatalabb gyermek Cesarius volt, aki ko­rának legképzettebb és leghíresebb orvosa lett. Ő az egyetlen keresztény, akit az egyházüldöző Julián császár sem akart mellőzni. Mikor végre mégis fel­szólította őt a hite megtagadására, röviden igy felelt: “Krisztus hive vagyok és—Krisztusé maradok!” SZINESBŐIÜEI SZINVAKSÁGA A Kairóiban rendezett kommunista és társulás világkonferencián a gyarmati uralom alól felszaba­dult országok szószólói önkormányzatot követeltek azoknak a népeknek, Ázsiában és Afrikáiban, ame­lyeknek az angolok és a franciák még nem adták meg a teljes önrendelkezési jogot. Ezek: Ciprus szi­get, Kenya, Uganda, Kamerun, Szomáli, Oman, Ma­dagaszkár st!b.. De elfelejtették megemlíteni ,hogy inig az ango­lok, franciák és hollandok százmillióknak megadták az önkormányzatot (India, Pakisztán, Indo-Kiinia, Holland Kelet-India, Ghana stb.), van egy uj gyar­mati hatalom, a szovjet, amely gyarmati sorba dön­tött egész sereg népet, színeset és fehéret: mongolo­kat és turkméneket, keresztényeket, mohamedáno­kat, buddhistákat, litvánokat és magyarokat, néme­teket Kelet-Németországban és Kelet-Porőszerazág­­ban, bolgárokat és románokat, és ugyanilyen sorsot szánt az arab országoknak, Afrika népeinek is. Korunk egyik veszedelmes furcsasága ez: az egyedüli gyarmatosító hatalom a gyarmatosításról 1 emondott hatalmak elleni agitáció élére állt A J<5 PÁSZTOR A hadsereg újfajta repülőgépe, a* RP-71 Drone, amely éjjel száll el ellenséges hadállások felett és a sötétben készít felvételeket különleges felvevő készülékkel. Xi. Pius pápa a gondolkodás és a tett embere XI. Pius pápa megszemélye­sítője volt a gondolkodó és a cselekvő embernek. Alapjá­ban véve tudós, lelkiismeretes történelmi kutatója a múlt­nak, keresője, tanulmányo­zója azoknak a tényeknek, amelyekről nem egy Ízben már maguk a történelemtudó­sok is megfeledkeztek. Élete nagyobb részét köny­vek társaságában töltötte el. Jó ideig a hires milánói Amb­rus könyvtárának a vezető­je volt, majd prefektusa lett a még híresebb vatikáni könyvtárnak, Harminc év alatt tizenhét könyve jelent meg. A könyvek jórészt tör­ténelmi tárgyuak. De a cselekedetek embere I is volt. Jellemző, hogy fiatal korában buzgó és lelkes hegy­mászó volt. Az Alpesek olyan magaslataira került el, aho­vá bizony csak kevesen mer­ték követni. 1889-ben har­minckét esztendős korában, egy lelkésztáfsával, Don Lui­gi Grassellivel ő volt az első, aki a Monte Rosa nevű hegy tetejére, 15,217 lábnyi magasságra a tenger felszí­nétől. A milánói Alpesek Klubja ma is büszke arra a jelentésére, amelyet annak idején a pápa tett négy napi utjának körülményeiről, ne­hézségéről, a természettel folytatott harcáról. A következő esztendőben, ugyancsak Don Luigi Grasse­­li társaságában, 15,780 lábnyi magasságra ment a Mont Blancon, és a legmagasabb hegytetőről uj utat vágott Chamonix felé, amelyet most is a pápa családi nevéről, Rat­­ti ut-nak neveznek. S amikor a szentszék megbízottja volt három évig Lengyelország­ban, akkor is bebizonyult, hogy mennyire a cselekvések embere. A vatikáni diplomá­ciának ebben a tisztségében felbecsülhetetlen szolgálato­kat tett, és megkedveltette magát a lengyel néppel. Egy kortársa igy rajzolta meg a pápa jellemképét 72 éves korában: Pius pápa középtermetű ember, széles vállu, fehér ha­jú, és arckifejezése rendkívül kedves, barátságos, atyai. Fiatalos erővel viseli hetven­két esztendős korának terhét. Határozottságot, energiát fe­jez ki minden gesztusa. Szem­üveget visel, és a szemüve­gen át két rendkívül értelmes szem néz az emberek leiké­be, a világ titkaiba. Ajka úgy­szólván állandóan mosolyra hajlik. Gyors léptekkel jár, amiből alpesi turista múltjá­ra következtetni lehet. Elődeitől, akik dolgos, munkás, friss levegőn élő em­berek voltak, nemcsak nagy­szerű szervezetét örökölte, de bizonyos erkölcsi tulajdonsá­gait is: hajlamot a józan, életre, az egyszerű dolgok szeretetét, hajlamot az ener­gikus mozgásra. Elmélkedő természetéből következik, hogy meglehető­sen szűkszavú. De bárki szól is hozzá, azt figyelemmel hallgatja meg, elárulva, hogy csakugyan hallgat az illető­re. Itt-ott közbeszól, kérdést tesz fel, a maga véleményé­nek ad kifejezést, de azt is olyan formában teszi, hogy az elmélkedő lélek ereje nyi­latkozik meg szavaiban. Legszívesebben könyvekről és tudományos kérdésekről beszélget. Akkor hallgatag­­ságát felváltja a közlékeny­­ség. Látszik rajta, hogy ér­dekli a tárgy, hozzászól, kér­déseket tesz fel, kérdésekre válaszol. i Lualdi bibornok, aki gyer­mekkora óta ismerte a pá­pát, igy nyilatkozott róla: Már gyermekkorában két jellemző tulajdonsága volt: a rendszereiéivé* a nyugalom. Egész életén át ez a rendsze­retet és ez a nyugalom kisér­te végig. Mindig tudatában volt annak, hogy elsősorban kötelességét kell teljesíteni és. azután következik a pihe­nés. Igazán jó, hűséges barát tud lenni, de barátijaitól is el­várja, hogy kötelességüket | teljesítsék és ne hivatkozza­nak arra, hogy barátságból: kénytelenek voltak elhanya- j golni a kötelességüket. S ezek j a szempontok, amelyek már j fiatalkorában megnyilatkoz­tak, megmaradtak benne j olyan mértékben, hogy a hoz­záintézett levelekre szemé­lyesen válaszol. Nem siet, mert tudja, hogy mindennek megvan a maga ideje, de a halasztás nem jelent haloga­tást. Azt jelenti, hogy a kel­lő időben elvégzi azt, amit el kell végezni. Akinek ennyire lelkiisme­retes a természete, mint Pius pápának, az'szorgalmas, dol­gos ember is. Csodálatos a munkaképessége. Rendesen hét órakor kel fel és attól a perctől kezdve, hogy felkelt, amig megint ágyba tér, a köz­beeső időt a munka tartal­mával tölti ki. Elképzelhető, hogy milyen sokféle elfog­laltsága van. De rendszerete­­téből és rendszerességéből kö­vetkezik ,hogy amivel foglal­kozik, az teljesen leköti fi­gyelmét és nem tűri, hogy más irányú elfogultság be­leavatkozzék'ebbe a munká­jába. Elhatározásaiban ren­desen igen megfontolt, amit annak kell betudni, hogy tu­datában van szavai és csele­kedetei jelentőségének és mi­előtt valamire rászánja ma­gát, azt előbb kétszer is meg­gondolja. Akik jól ismerik, azt mondják, hogy rendkivü ked­ves, szeretetreméltó termé­szete van. Egy amerikai püs­pök azt szokta róla mondanj : “The nicest man I know.” Ám bármennyire kedves ember, nem tartozik azok közé, akik fölöslegesen közvetlenek, és ily mód akarják esetleg a ba­ráti elismerést megszerezni. Amikor nagy problémák megoldásáról van szó, ezek­nek a problémáknak lényegét természetesen csakis, legben­sőbb környezetével közli. Amikor végre döntést hoz, az visszavonhatatlan, merthi­­szen hosszú, alapos elmélke­désnek leszürődése. Életprogramja évek óta ugyanaz. Hét órakor kel és fél óra múlva a hálószobája mel­letti kápolnában kismisét mond. Közvetlenül utána fel­szolgálják a reggelit, amely egy csésze kávéból, vajból és kenyérből áll. Kilenc órakor Gasparri bibornokot, a pápai államtitkárt fogadja, a vati­káni kongregációk prefektu­saival tárgyal, ha azt a hely­zet megköveteli. Az államtit­kárral és a prefektusokkal folytatott tárgyalások délig lekötik. Azután magánaudien­cián fogad néhány kivételes látogatót, majd nyilvánosság­nak is rendelkezésére áll. Naponként fogad nagy cso­port zarándokokat, akik sok­szor a félvilágot beutazták, csakhogy ennek az audienciá­nak az élményében részük le­hessen. Két óra harminc perckor ebédel, sőt néha későbben is, ha az audienciák túlságosan lefoglalták. Ebédje rendesen igen egyszerű. Ebédjével rendszerint együtt jár egy pohár bor is. Ebéd után a vatikáni kert­ben sétálgat, bármilyen is az időjárás. Sétája másfél óráig szokott tartani és azután visszatér dolgozószobájába s folytatja munkáját. Este nyolc órakor magánkápolná­jába tér, ott imádkozik és es­te kilenckor vacsorázik. Va­csorája ép olyan egyszerű, mint ebédje. Ebéd és vacso­ra közben gyakran^ leveleit diktálja. Két titkára mindig vele van. Tiz órakor vissza­vonul könyvtárába. Azután a könyvet, amelyet olvasott, magával viszi az ágyba és ott folytatja az olvasást éjfélig. J--------------­BIZTOS HELY BUFFALO, N. Y. — Car­­melo Giambra olyan bankba akarta tenni a pénzét, amely­ben azt biztosan őrzik. A Liberty Bankba vitte, le­tétbe helyezett 23,775 dollárt. De rosszul járt. Mert fel­ismerték, mint á fegyveres rablót, aki egy héttel azelőtt ott rabolta a pénzt. i NAGY CSALÁD GAFFNEY, S. C. Mrs. Em­­ma Littlejohn meghalt — senkisem tudja, ő maga sem tudta, hány éves volt. De az anyakönyvvezető tudja, hogy 12 gyermeke volt és unokái­nak, dédunokáinak, ükunokái­nak száma pontosan 214. Vizkeresztet követő vasárnap. Szent Máté 4. rész, 8. EVANGÉLIUM Az időben hallván Jézus, hogy János fogságra vitetett, eltére Galileába. S elhagyván Názáreth vá­rosát, jőve lakni a tengermelléki Kafarnaumba, Za­bulon és Neftalin határain, hogy beteljesedjék, ami megmondatott Izaiás próféta által: Zabulon földje és Neftain földje, a tengermelléki ut a Jordánon túl, a pogányok Galileája. A nép, mely sötétségben ül vala, nagy világosságot láta és a halálárnyék tarto­mányában ülőknek világosság támada. Ez időtől kezde Jézus tanítani és mondani: Tartsatok bünbá­­natot, mert elközelgetett a mennyeknek országa. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk egy alkalommal, amidőn meg­hallotta, hogy Keresztelő Szent János börtönbe vet­tetett, Judeából Galileába ment. Keresztelő Szent Já­nos ugyanis Júdeábán, Jerikó mellett tanított és ke­resztelt, amely alkalommal megdorgálta a képmuta­tó farizeusokat és az írástudókat “viperák fajzatai” címmel illette. Ezért a farizeusok és az Írástudók bosszút forraltak és arra bírták Heródes Antipást, hogy Jánost fogassa el, hogy a népet fel ne lázitsa. Jézus tehát, amint Galileába érkezett, elhagy­ván Názáreth városát, jőve lakni a tengermelléki Ka­farnaumba, Zabulon és Neftalin határain. Krisztus a maga tanítását előhírnökének a pré­­dikálásához csatolta és fellépett Jézus akkor, amint Keresztelő Szent János lelépett, mint a nap a hajnali csillag után. Bünbánat és hit szövege minden prédi­kációnak. Ez volt célja Krisztus tanításának, tudni­illik az embereket bünbánatra szólítani és az erköl­csök megváltoztatására és szent élet folytatására felhívni, hogy az Ő halálával megnyitandó fényes mennyországba való belépésre érdemessé tegyék magukat. Ime,^ az Ur Jézus, az örök mennyei boldogság után való törekvésre szólít fel bennünket. De hogy azt elnyerhessük, rajta kell lennünk, hogy azt meg­érdemeljük. Csak a boldog halhatatlanság kívánatos, a boldogtalan halhatatlanság rosszabb, mint a meg­semmisülés. Ékesítsd fel tehát lelkedet olyan tulajdonságok­kal, amelyek azt az örök életben is diszesitik. Ha, te azt most e földi életben elmulasztod, olyan ruttá lesz halhatatlan lelked, hogy az örök mennyei boldogság honából örökre ki lesz zárva. Azért mondja isteni Üdvözítőnk: “Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát val­­ja? Vagy. mi váltságot ad az ember leikéért?” Daily Worker — csak vasárnap? Az amerikai kommunista párt lapja, a Daily Worker, haldoklik. Gates, a szerkesztő, azt mondja: vége. De a párt “országos igazgatási bizottsága” azt mondja: nem igaz, hogy vége, megpróbálják legalább vasárnapokon megjelentetni a lapot. Az utolsó szót a 60-tagu országos bizottság fogja kimondani. De még mielőtt az országos bizottság megszólal, van egy megjegyzésünk. Ne bigyje senki, hogy a Daily Worker teljes vagy részleges megszűnése a párt végét jelentené. Inkább azt jelenti, hogy előfizetők ezrei — elveik fenntartásával — lemondták az elő­fizetést, mert tudják, hogy az FBI számom tart min­denkit, aki kommunista lapra előfizet. Persze van­nak olyanok is — talán ugyancsak ezrével —, akik a magyar szabadságharc brutális vérbefojtása után kiábrándultak a kommunizmusból, miután kommu­nista hitüket alapjában megingatta Kruscsev, amikor lerántotta a leplet Sztálinról, a szadista tömeggyil­kosról A modern riksa kuli biciklivel huzza riksáját For mosa szigetén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom