A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-23 / 21. szám

A Jó PÁSZTOR 8= OLDAL ISMEBETEK KINCSESTÁRA A SELYEM ÚTJA A Krisztus előtti évszázadokban még csak a kí­nai birodalomban ismerték a selyemkészités titkát. Szigorúan őrizték ezt a kincset érő titkot, ki nem fürkészhette senki idegen. De a kész selymet szíve­sen kiengedték, merthiszen drága árat kaptak érte a Mennyei Birodalom fiai. A selyem utjának nevez­ték az ókorban és a középkorban a legfontosabb ke­reskedelmi útvonalat, amely Európából Ázsia déli részébe, Kínába vezetett. Amikor pedig az Iszlám előretörése folytán ez az útvonal járhatatlanná vált, a gazdag olaszországi kereskedővárosok — Velence, Génua, Milano — egy­másután küldtek ki utazókat, hogy ézsakon keresse­nek uj, járható útvonalat a Kínával és Indiával lebo­nyolítandó kereskedelmi forgalom számára. így ke­rült Magyarországba Julianus barát is, aki később olyan fontos szerepet játszott a magyar történelem­ben, mert ő hozott először hirt a tatárok betörési szándékáról és ő fedezte fel a Meotisz-tó vidékén lé­vő ázsiai magyarságot. Ez a cél indította útnak- Mar­co Pólót is, a világhírű utazó-kalandort. A puha esé­sű, lágy szinü. virágos mintájú selyemért hullott év­századokon át annyi kemény arany és nem ritkán piros vér is . . . ASSZONY NEM TUD TITKOT TARTANI! Kínai legendák szerint a Krisztus előtt 3000 kö­rül élt Fohi császár fedezte fel a selyemhernyók szá­lainak használhatóságát. De a Mennyei Birodalom­nak ez az uralkodója még nem köntöst szövetett ma­gának a selyemszálakból, hanem — hangszerének húrjait készítette belőle. De a kínai birodalom év­könyvei szerint, Krisztus előtt 2640-ben, Siling-Hi császárnő már elrendelte a selyemhernyó tenyészté­sét és szövőmühelyeket állított fel. Más források sze­rint a kínaiak előtt ezen a délázsiai területen élt ős­lakók már ismerték a selyemkészités titkát és a hó­dítók' selyemszöveteket is kaptak tőlük hadisarcban. Ezektől az őslakóktől tanulták meg az uj honfogla­lók a selyemtenyésztés és szövés módját. A Krisztus előtti évszázadokban már fejlett se­lyemipara volt Kínának, de halálbüntetés mellett őrizték a titkát. Mégis kiderült. A monda szerint egy szerelmes asszony révén. Hiába: asszonyok nem tud­nak titkot tartani . . . Chotan herceg, Kelet-Turkesz­­tán fejedelme, feleségül vett egy kinai hercegnőt és magával vitte országába. A szép hercegnő nyilván nem akart a puha selymekről lemondani, amelyekbe Olyan kecsesen tudott burkolózni, viszont attól tar­tott, hogy a háborús időkben esetleg nem küldhetnek neki hazulról utánpótlást, ha kelengyéje elszakad. Mindenesetre magával vitt néhány selyemgubót, mégpedig — miután ezzel szigorúan tilos dolgot mü­veit — hajába rejtette el a gubókat. , így honosodott aztán meg Turkesztánban is a selyemtenyésztés; a szövés módjára pedig a herceg­nő szolgálóleányai tanították meg a népet. Turkesztánból két görög szerzetes hozott Bi­záncba selyemgubót, Krisztus után 533-ban. Justi­­niánus császár gazdagon megjutalmazta a szerzete­seket, akik nem kevésbbé leleményes módon csem­pészték ki a gubókat bambusz-botjaik üres szárában. A jutalom arra indította őket, hogy visszatérjenek a selyem birodalmába, ahonnét második ütjük alkal­mával már szederfalevelet és selyemhernyópeték ez­reit hozták magukkal. így honosodott meg a selyemhernyótenyésztés apránként a kelet-római birodalomban, majd kétszáz év múlva innét továbbterjedt Spanyolországba és Olaszországba. De ebben az időben még nagyon drá­ga mulatság volt a selyem: ára az arany értékével vetekedett. '> n»** t**> A selyem szövésének technikáját sokkal régeb­ben ismerték a Kínán kívüli országok, mint a selyem­hernyótenyésztést, mert a Mennyei Birodalomból na­gyon sok nyers selyemszálat exportáltak. Ezt a fo­nalat — amelyről évezredeken át azt hitték, hogy valamilyen különleges, csak Kínában tenyésző fán terem — Szíriában, Perzsiában, Egyiptomban dol­gozták fel. Alexandria volt az ókor leghíresebb se­lyemszövőtelepe, Tyrusz és Berytusz városaiban pe­dig különösen értettek ahhoz, hogy biborszinüre fes­sék a kinai selyemszálat. Tökéletes szépségű’selymet csak a kinai selyemszálból tudtak késziteni. SELYEMHERNYÓ TENYÉSZTÉS ^ MAGYARORSZÁGON Olaszországból és Dél-Franciaországból terjedt tovább a selyemhernyótenyésztés Európában és csak nagysokára, a 16. század végén jutott el magyar földre. : - ! •: Wm Lippai János jezsuita atya tesz először említést a magyarországi selyemtenyésztésről és szederfane­­velésről, a “Posoni Kert” cimü, 1662-ben megjelent kertészeti könyvében. Nyilván gyorsan felkapta a nép a jövedelmező és csekély munkát kívánó terme-ARANY, SÓ ÉS RABSZOLGA... EGY ÉRDEKES KÖNYV A REJTÉLYES MÓR KERES­KEDŐK TEVÉKENYSÉGÉRŐL Az ókoriban három cssfle eszköz létezett, amelyet el­fogadtak az egész akkori mü­veit világban: só, arany éar rabszolga. Az arany értéke nyilvánvaló és tart ma is. A rabszolga azért volt értékes, mert a mai gépet helyettesi­tette:. A só pedig ia táplálko­zás egyetlen fűszere volt. Olyan közismert fűszerek mint ibors, szegfűszeg, babér­levél vagy fahéj, csak az ókor végén vagy inkább a közép­kor kezdetén tűnnek fel. (A porrá; őrölt paprika, amelyet magyarok általában nemzeti fűszernek tekintenek, spa­nyol eredetű és csak a 17. századiban kezdték használni.) És ezeket a. fontos csere esz­közeiket, az ókor végén főleg a rejtélyes mór kereskedők hozták keletről nyugatra. A mórok tevékenysége és rej­télyes kereskedelmi működé­se hosszú ideje foglalkoztatja a történészeket. Most egy ér­dekes könyv jelent meg. E. W. Bővül kutató tolláiból “The 'Golden Trade of the Moors” icimimel, amely némi bepillan­tást nyújt a: mórok működé­séibe. Mór kereskedők A mórok: — egy némi spa­nyol vérrel beoltott arab faj, amelynek eredeté állítólag Mauretániában van —■ már a Krisztus előtti időben élénk kereskedelmet folytattak. A Szahara sivatagon át hoztak délről; északra óriási Kősziklá­ikat, aranyat és rabszolgákat. A rabszolgák Szudánból szár­­maztalk, szép szálas négereik voltak és nagyszerű áraikat hoztak; a iralbszolgapiaicon. A isót a Szahara sivatag déli ré­szén bányászták —- illetve Ibányásztatták szudáni rab­szolgáikkal!. De honnan szár­mazott az arany ? Bővül szerint egy Wanga­ra nevű országból — de nem tudja, hol van Wangara. Ér­demes megemlíteni, hogy már Heiroidotos, a görög történet­iró is gyanakodott egy rejté­lyes országra, ahonnan a mó­rok az aranyat szerzik. Bővül nem tudja hol van Wangara, de tudja, hogy la­kói “pigmy” négerek, egy törpe néger faj. Az ország mocsaras lehetett, és áradá­sok után az aranypor vissza maradt a likacsos talajban, ahonnan kimosták. Az arany útja A mórok aranya utat talált Európába, főleg miután: ők magúik is megtelepedtek Spa­in yolorszáigban. Nagyon jórni­­nőségü arany volt, különösen ■kedvelt a királyi udvarokban és az udvaroknak szállító öt­­vöismühelyeikben. Ez a sok­­ezer éves arany máig is hasz­nálatiban van,. PíéWául a hires Napoleon aranyak ebből van­nak verve. Bővül könyvének legérde­kesebb része azonban a Sza­hara szivatnier története A Szahara volt a mórok ván­dorlásának országút ja. Bovill meggyőződése az—és ezt más történetíróik is*állítják — hogy a mórok idejében a sivatag termékeny volt és hemzseget az állatoktól. A.z, állatokat a rómaiak irtották ki, mert ki­elégítetlen hús-éhségük volt, tekintve hogy saját hazájuk­ban kevés volt a legelő. A ró­maiak számára a Szahara egy óriási vadaskert volt, ahon­nan a vadat — gazellát, szarvas, vadbrvailyt, istb. —1 a birodalom belsőébe szállítot­ták,. A sivatag keletkezése Hogyan alakult át ez a ter­mékeny terület kő és homok­sivataggá? A kérdésre külön­féle elméletek lannnik. Egye­seik szerint az Hő járás válto­zása okozta. A dli szél, amely most a Kaukázuf melegíti és páradús felhőké visz, vala­mikor a Szahar. sivatag fe­lett haladt el. Misek szerint, miikor a: ró maiak kiír tót ták a vadállatokat, a yér füvöm a nomád arab törseik, tevéket legeltettek. A tue harapása lést, mert a következő évszázadban márkát önálló könyv tárgyalja a módozatait: 1752-benSzebenben jelenik meg az egyik, 1770-pozsonyban a íásik. Az utóbbi jellegzetesen hosszú cime igy hagzik: “Uj módi magyar Selyemruha, azaz Magyar is Hozzá­tartozandó országoknak a selyem-eresztc bogarak­ból következendő külön hasznok és gyarajtások.” Mária Terézia nagyon szorgalmazta magyar­­országi selyemtenyésztést, harcolt érte Széchenyi István is, de a legeredményesebb munkái Bezerédj Pál fejtette ki a múlt század végén. Az őtevékenv­­ségének eredménye volt, hogy 1895-ben 94,65 család foglalkozott Magyarországon selyemhernótenyész­­téssel és másfélmillió kiló gubót váltottál be, négy millió korona értékben, ami abban az időén nagy pénz volt! Ilegelés közbeni olyan mély1, hogy elvágja a fű gyökereket, amelyek elhalnak és növény­zet hijjám a, termékeny talaj homokossá alakult át. Bővül ellenmond ennek az elméletnek. Szerinte épen el­lenkezőleg a mór tevekaravá­nok gyérülése, majd megszű­nése miatt történt az átala­kulás. A mór karavánok ide­jén a területen bővizű oázisok voltak, amelyeket ők tartot­tak, jó karban. A mórok után kő v e t k e z ő évszázadokban azonban, miután a forrásokat nem használták, azok elsor­vadtak éái .később' á homok betemette őket, Á források mélyen' a talaj alatt kerestek utat magúiknak. A Szahara si­vatagiban m,a isi vannak föld­alatti folyók és források, de 1000-1200 lábbal a talaj alatt. Egy hires expedíció Bovill elmondja ,a hires Jiu­­dar-expedieió történetét is, amely Afrika, történetéiben oly fontos szerepet játszott. A 16. századiban El Mánsur marokkói szultánt annyira izgatta, a mórok rejtélyes aranyának eredete, hogy egy expedíciót küldött a lelőhely felkutatására,. Az, expedíbio vezetője egy Judar nevű he­réit “kék,szemű spanyol” volt és 4000 embere közül 2500 spanyol volt, a tölbbi mór. Az expedíció elfoglalta, Timbuk­­tiut, a rejtélyes néger várost — amelyet ma is csak gyalog lehet megközelíteni — de nem • találta meg az arany f orrását. Judar katonái, letelepedtek, összeházasodtak ,a lakosság­gá! és ma is egy kasztot al­kotnak, amely világosabb bő­rű az, őslakosságnál, és Arma néven ismerik őket. Judar feljegyzései, vala­mint más utazóik, nyomán Bő­vül azt Írja, hogy Afrikában már fejlett és jólszervezett városállamok voltak a ró­maiak idején,, amelyekről a világ nem tudott. Ezekben a városokban a kézművesség igen fejlett fokon állt, éS: az ősi államok egyike Ghana, amely csak a múlt évben nyerte éli függetlenségét az angoloktól. Minden egybevetve, Bovill könyve igen érdekes olvas­mány, és Afrika történetének egy ismeretiem részébe nyújt bepillantást. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT LONDON. — Az egyik londoni újság találóskér-' dés-pályáz at kiírását határozta el. A lap vezetősége mindjárt megállapította, inni legyen az első díj: Egy hét Texasban, utazási és minden más költség fedez­ve ! Éis mi legyein a második dij ? Az egyik szerkesztő­nek kitűnő ötlete támadt: Két hét Texasiban, minden költség fedezve! BIRMINGHAM, Anglia. — A misszisz éjjel az ágyban dalokat dudol. Emiatt a miszter el akart tőle válni. No, Mr, Roy Beech, ez nem válóok, mondta a biró. Megengedem, a misszisz zümmögése az idegei­re mehet, de gondolja meg, mennyivel rosszabb len­ne, ha az asszony morogna, mint egy medve. KITCHENER, Ont., Canada. — A Sunnyside aiggimenházba költözött egy öreg asszony. Vitt magá­val mindenféle holmit. “Limdorn”, mondta. Az ápo­lók a Mm-loim közt turkálva, találtak 20,000 dollár ér­tékű köt vény eket. GREENLEA, Skótország. — David Ramsay, 89 éves, nyugaomba vonult hajókormányos büszkén és boldogan közli mindenkivel, akit érdekel, hogy 39 éves feleségének ikergyermekei születtek. Mitől fia­talodott meg a 89 éves aggastyán? Attól, mondta, hogy reggelire mindig porridge volt az asztalán . . . LONDON. — Kerti öntözővel, hideg vizsugárral szétugrasztotta John McQueen a szomszéd ház pin­cehelyiségében rock-n-roll táncos társaságot. Ezért a nemes és hasznos cselekedetéért 2 font sterling pénzbírságot kapott. ALNWICK, Anglia. — John Swordy, 27 éves munkás egy évi börtönt kapott egy kis lopásért. El­lopta a mamája parakeetjét és eladta, hogy pár üveg sört tudjon vásárolni. SEOUL, Korea. — Az amerikai Nyolcadik Had­sereg bűnügyi nyomozó osztálya országos nyomozást indított meg a tolvaj után, aki ellopta a bűnügyi osz­tály hazugsággépét. LONDON. — Becsukták a Mercer iskola kapuit, mert a régi iskolaépület fenntartása nagyon költsé­ges lett. Nagymultu iskola volt ez : 1542-ben állapí­tották üzletemberek, akik később tengerentúlra ván­doroltak és kolóniáikat alapítottak Amerikáiban; az iskola sértetlenül túlélte az 1666 évi nagy tüzet, ami­kor majdnem egész London leégett, ési épségben ma­radt a hitleri b omb atáim a d ások után. REGGIO CALABRIA, Olaszország. — Dome­nico Stillisanót, a 25 éves vőlegényt, a templom be­járatánál elrabolták. A menyasszony elájult. A csend­őrök elindultak az elrabolt vőlegény felkutatására. Megtalálták kedélyesen borozgató társaságban. Ba­rátaival mulatott, — akik őt elrabolták. Azért rabol­ták el, előzetes megállapodás szerint, mert Domenico vonakodott'szülei parancsára megesküdni nálánál 10 évvel edősebb menyasszonyával. PÁRIS. — Georges Henri lakatos és Bemard Guillot pék szerelmeseik voltak Lillámé Nice 47 éves hölgybe. Minthogy 'egyenlően szerették, megalkud­tak, hogy L i 1 i a n e t n a p o m k i n t váltakozva kézről-kézre adják: páros napokon Georges, párat­lan napokon Bemard. így is történt és békesség és boldogság honolt a ihároimszögöm belül. Míg egy na­pon konfliktus tört ki a 31 napos hónapok 'elszámo­lása körül, mert ezt a páratlan napot páratlan nap követi. így Georges rosszul járt. De nem nyugodott bele a ibalsorslba és a konfliktus párbajra vezetett. Hotelszobáiban mérkőztek, és amikor Liliame rájuk akadt, mindketten a padlón fetrengtek — Georges feje sörösflaskóval betörve, Bemard karja késsél át­vágva. TRIP-TIPS STRITCH BÍBOROS MÜKART KAP A Vatikániból jelentik, hogy Stritch bíboros érsek, akinek jolbbkarját amputálták, a na­pokban: elhagyhatja a kórhá­zat és idővel mükart készíte­nek számára. Ha többen vannak, kedélyesebb a hangulat, amikor az egész társaság együtt van. Pártik, piknikek, kirándulások, konvenciókra biztonságosabb, gyorsabb, mulatságosabb és sokkal olcsóbb, mint gondolja. CSOPORTUTAZÁSOKHOZ FELVILÁGOSÍTÁSÉRT PHONE MAin 1-9500 CLEVELAND TRANSIT SYSTEM iát Anglia uj jetrepülőgépei zajtompitóval vannak ellátva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom