A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-23 / 21. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA

EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT

No, 21. SZÁM

The GOOD SHEPHERD is the largest! Hungarian Weekly Newspaper in America I

VOL. 36. ÉVFOLYAM

Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Bufí'aloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap

Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend.

péntek, 1958 május 23.

ÖNVESZÉLYES ÖNZÉS

Ezekben a napokban, amikor délamerikai országokban gyalázatos tüntetések és zavargások a külkereskedelmi és vámpolitikára terelik a figyelmet, a kongresszusban ádáz harc folyik önző érdekeltségeknek éppen azon követelései körül, amelyek a délamerikai események hátterében az Amerika elleni gyűlölködés parazsát szítják. Igaz, a délamerikai kommunisták is élesztik a tüzet. De ezt a tüzet itt rakták, Amerikában — oly gazdasági politikával, amelyet a déli szomszédok méltánytalannak és károsnak vélnek és amelyek ellen szüntelenül ágaskodnak, panaszkodnak.

A magas vámokról van szó, amelyek megnehezítik idegen országoknak, köztük a nagyobbára szegény délamerikai országoknak, hogy nyerstermékeiket — ércek, fémek, hús, kávé, stb. — jó árop eladhassák az Egyesült Államokban. Az amerikai történelemben, a kezdettől a mai napig, végighúzódik a vámvédelem körüli vita és harc. Kezdetben a fiatal iparnak szüksége volt a külföldi verseny elleni vámvédelemre, az ipari fejlődés magasabb fokán a magas védővám inkább a gazdagodást szolgálta, a világháborúk tapasztalatai azután megérlelték azt a meggyőződést, hogy az amerikai piacnak védővámokkal való eltorlaszolása nemzetközi veszedelem, nemzetközi feszütlségekre vezet. Roosevelt külügyminisztere, Cordell Hull, a világbéke egyik biztosítékaképpen kezdeményezte és keresztül is vitte a méltányos, úgynevezett ikölcsönös (reciprocal) (kereskedelmi szerződéseket. De ezt a méltányos vámrendszert a kongresszus az önző érdekeltségek nyomására többizben és több helyen átlyukasztotta és ma az a helyzet, hogy a méltányosság csak papíron van meg.

És most Sztálin után Kruscsev is bejelentette, hogy gazdasági háborúban akar és fog a szovjet győzni. Ennek a gazdasági háborúnak során a szovjet mint vásárló jelentkezik ott, ahol Amerika nem vásárol eleget . ft-ipgrika most kevesebb kávét vásárol Braziliától és Colcim’biától, mint azelőtt és emiatt a két kávétermelő ország gazdasági krízisben van. Mindjárt jelentkezik a szovjet: hajlandó óriási menynyiségü kávét átvenni. Az amerikai bányaérdekeltség vámvédelmet követel és kap és Bolivia, amelynek különböző ércek a fő export cikkei, bajba jut. Az olajérdekeltség nyomására az amerikai kormány csökkenti venezuelai olaj behozatalát, emiatt Venezuela sokmilliós kárt szenved és — a múlt napokban a csőcselék garázdálkodása sejteni engedte az elégületlenség magas hőfokát.

Elvben már jó ideje rájöttünk arra, hogy a szabad világ gazdasági megerősödése Amerikának is életérdeke és hogy ezért lehetővé kell tennünk a szabad országoknak az Amerikába való eladást, hogy dollárokra szert tehessenek és ezekkel a dollárokkal amerikai árukat vásárolhassanak. Ezt az általános érdeket általában elismerik, de egyik iparág a másik után panaszolja a külföldi olcsóbb áru fojtogató versenyét és vámvédelmet kér és kap. Most az elnök a kongresszustól felhatalmazást kér, hogy a vámtételeket 5 százalékkal leszállíthassa 5 év folyamán, tehát összesen legfeljebb 20 százalékkal. A képviselőház pénzügyi bizottsága erre nem hajlandó.

Semmi kétség, a külföldi verseny egyes iparoknak árt, például a japán selyem vagy a svájci óra versenye. De az általános nemzeti érdek előbbrevaló, mint egyes iparok érdeke. Sajnos, a mostani gazdasági válság fegyvert ad azoknak az érdekeltségeknek kezébe, amelyek önös érdekeikért harcolnak, figyelmen kívül hagyva az általános nemzeti érdeket.

Veszélyes politikai áskálódás

Burma ázsiai köztársaságban, a kommunista Kina veszedelmes szomszédságában, most választási harc van. A választási jelszavak itt is, mint mindenütt a nagyvilágban: Amerika! Szovjet!

Rangoon fővárosban az amerikai követség előtt a kommunisták tüntettek az “amerikai háborús uszitók” ellen és az orditozókhoz csatlakoztak buddhista szerzetesek is. “Ne avatkozzatok a mi belső ügyeinkbe!” — kiáltozták.

Csakugyan beavatkozott-e Amerika a burmai választási harcba? .■

Nem. De az, hogy nem igaz, nem tartotta vissza U Nu miniszterelnök híveit attól, hogy U Nyin helyettes miniszterelnök táborát meg ne gyanúsítsa kiadós amerikai barátsággal. U Nu lapja azt irta, hogy U Nyin 600,000 dollárt kapott kampányköltségek fedezésére. U Nyin erélyesen tagadja ezt, de — a választási harc hevében egyre megy, hogy egy ravasz híresztelés igaz-e vagy sem.

Camden (N. J.) utcáján egy magánautóba hátrált egy teherautó. Egy utas szörnyethalt, egy vezető súlyosan megsebesült.

Araerika-ellenes tüntetések az orosz Sputnik árnyékában

Úgy látszik, az ördög különös kegyét élvezi a szovjet. Felbocsátottak több mint ezer mérföld magasságba egy uj, minden eddiginél többszőrbe nagyobb és (hatalmasabb Sputnik müibolygót és ez minden 106 pereiben körülrepüli & földtekét. És ha szeme volna, a föld több részén gyönyörűséggel szemlélné Amerika kudarcainak és veszteségeinek messzeható tanujeleit.

.Vörös óriás

Mielőtt végig tekintenénk a legújabb válságos fordulatokon, vegyük előbb szemügyre, orosz jelentések alapján, az uj Sputnikot. Ez majdnem 3000 font súlyú mübolygó, telerakva világüri megfigyelő, mérő készülékekkel. Több mint kétszer olyan súlyú mint az előző, második Sputnik volt és százszorta nehezebb; mint a jelenleg a föld körül bolygó három amerikai műhold legnagyobbika, a 30 és' fél font súlyú Explorer. A Sputnik súlya ijesztő. Azt jelenti, hogy az oroszoknak van rettentő erejű rakétájuk, mely ilyen nehéz tárgyat szinte végtelen magasságba képes kilőni. Ez a rakéta képes egyébre is: képes atom- vagy ‘hidrogénibcmbát Ikiröpiteni 5-6 ezer ■mérföld távolságba — romibadöntheti New Yorkot vagy ■Chicagót. Mi még messze tartunk ilyen magyerejü rakéta tervezésétől és gyártásától.

Amerikai óriások

De bármennyire ijesztő is az uj óriási orosz Sputnik sikere, egyáltalán nem kell attól tartani, hogy holnap vagy holnapután vagy bármikor a belátható jövőben: ennek a Sputtmikinalk rakétája hiidrotgénbombát tud szórni New Yorkra vagy Chicagóira. Mert Amerika “hasonló jóval” szolgálhat a Kreml urainak. Amerikának ugyan nincsen: még 5-6 ezer mérföldre kilövő rakétája, de van 1600 mérföldes rakétája bőven, és ezek európai és észak-afrikai U. S. bázisokról! kilőve, percek alatt felgyújthatják Moszkvát és Leningrádot. Az oroszoknak éppen azért van szükségük 5- 6 ezer mérföldes rakétára, mert nekik nincsenek, mint nekünk, 1500 mérföldes rakétabázisaik. A szükség kényszeríti őket 5-6 ezer mérföldes szuperrakéta készítésére, ami azonban nem az utolsó szó a fegyverkezési verseny ben, mert előbb-utóbb Amerika is

eljut idáig a fegyvergyártásban.

A szovjet és Amerika fegyveres ereje kiegyensúlyozza egymást és ez az egyensúly a béke legfőbb biztosítéka addig is, amíg sikerü'lvaiamilyen módon véget vetni a fegyverkezési versenynek.

Közben tovább folyik a hidegháború, és ebben a népek leikéért folyó versengésben Amerikát sorozatos vereségek érték, jibibban. Dél- Amerikaban, jüanon arab országban és legrégibb s leghűségesebb francia barátaink

fővárosában.

Haragos szomszédok

Dél-Amerika több köztársaságának fővárosába baráti látogatásra ment Nixon alelnöík és oly an barátságtalan fogadtatásra talált, amilyenre még nem volt példa déli jó szomszédaink: körében. Peru fővárosában az egyetemi diákok és a velük elkeveredett (kommunistáik leiköpték, kővel dobálták meg- Amerika kiküldöttjét, Uruguayiban, Ecuadorban és Colombiábam is kudarc érte az alelnököt, aztán az olajban gazdag és amerikai dollárokká,n dúskáló Venezuela fővárosában valóságos • lázadásba fajult az Amerika elleni tüntetés, úgy hogy Nixont csak pincélos hadikocsik kiséretével lehetett biztonságosan eljuttani a repülőtérre, ahonnan sietve hazarepült.

E példátlanul durva, tüntetések közepete hidegvérrel kell Ítélnünk. Ki az oka a délamerikai diáfeág és csőcselék gyüílölködéének ? Az eredendő bűn, aiely Amerikát ezekkel a spnyol-amerikai népekkel szemen terheli, az, hogy mi többe dolgozunk és gazdagabbak vagyunk. Az irigység hajtórejét nem lehet túlbecsülni De vannak a délieknek kőnkét panaszaik is:

versenyeznünk, Uncle Sam kénytelen volt elhanyagolni a déli szomszédokat, kevesebb gazdasági segélyt nyújtott délamerikai ország oknak, mint amennyit ezek elvártak.

8. Erős ellenérzést vált ki Dél-Amerilkábiain íu, hogy Amerika támogatja a déli diktátorokat — a dominikai Truj illőt, a cuíbai Batistát, és támogatta Peron argentínai és Jimenez venezuelai diktátort, az utóbbit pedig, miután hazájából menekülni volt kénytelen ,barátságosain befogadta.

Mit tegyünk? Büntessük meg a délameriíkai népeket pár ezer diákjuk és a nagyvárosi csőcselék gyalázatos viselkedése miatt, Nem. A szovjet résen áll, ugrásra készen áll, segítséget ajánl, fel ott, ahol az amerikai segítség késik vagy nem elegendő. Amerika segítse meg a gazdasági bajokkal küzdő déli szomszédokat. Ez legyen a méltóságteljes válasz az elszenvedett méltatlanságokra.

Arab ország nyugat és kelet közt

Jogos panazok

1. Gazdaságibajokat okoz •náluk az amerilti nyersanyag behozatal korltozása, egyrészt az ameriki ipari és bánya érdekeltséfk önző vámpolitikája miat amelyet a kongresszusbanceresztül tudnak vinni, másiszt a jelenlegi amerikai gídasági lelassulás miatt, aniyet nevezhetünk akár receíziómak, akár gazdasági válsának.

2. Minthogy «világpolitika frontján a hatmas szovjettel1 kell gazdagi téren is

Libanon arab köztársaságban polgárháború van. A keresztény és ayab lakosságú kis országban az arab nacionalisták fegyveres erővel, tüntetésekkel és bembavetésekkel akarják meghiúsítani Shamoun elnök újraválasztását; a nyugatbarát kormány megbuktatásával Nasser diktátor uj arab birodalmába beolvasztani akarják országukat. Mivelhogy a kormány a demokratikus nyugat oldalán áll, a csőcselék Tripoli kikötővárosban és Beirut fővárosban gyújtogató és bombavető merényleteket intézett az amerikai könyvtárak és az amerikai követség épülete ellen. Az ország északi részét a lázadók egyidőre hatalmukba kerítették. A csőcselék és a rendőrség összecsapásainak több mint 50 halottja volt. A kormány helyzete megingott, miértis a Földközi-tengeri U. S. hadiflotta megindult Libanon felé és amerikai repülőgépek a libanoni kormány kérésére könnyű fegyvereket küldtek, hogy a libanoni katonaság és rendőrség meg tudja fékezni a lázadókat. (Rossz jel ,hogy a katonaság egy része átpártolt a lázadókhoz.

A kormány ebben a kritikus helyzetben mégis erősen tartja magát, könnyűszerrel elbánt a Nasser által a szi-Hírek a világ minden részéből

MOSZKVA — Az egyik moszkvai technikai főiskolában elkészítettek egy kísérleti automobilt, melynek egész kocsiteste plasztikból van.

BELGRAD — Lyubuszki faluban nagy lakzi volt és a szokásos jó hangulat — mignem hirtelenül bedőlt a mulatozók és táncoló násznép alatt a> padló és az egész társaság — 50 férfi és nő, beleértve a fiatal párt és az örömszülőket is — a pincébe zuhant. A lakodálmat a szomszéd házban folytatták, óvatosságból a pincében.

BUENOS AIRES — Az elkergetett diktátor Peron fiatalon elhunyt szép szőke felesége emlékére, halála évfordulóján, tüntetést rendeztek a még mindig nagyszámú peronisták a belvárosban. Nem tudják, hol van eltemetve Evita Peron; holttestét a diktatúra bukása után a hatalomra került tiszti társaság eltüntette.

TOKIO — Hatezei1 japán diák, kommunista vezetés alatt, tüntetett az amerikai és angol követségi épületek előtt, a bombarobbantási kísérletek abbahagyását követelték.

LISSZABON, Portugália — A Fayal szigeten levő Valdeira tűzhányó, amelyet évszázadok óta kihűltnek hittek, elkezdett forró homokot szórni, de kárt még nem okozott.

PEKING — A Kankiang folyam áradása veszélyezteti Kiangsi tartomány rizstermését. Negyedmillió városi és falusi ember gátakat emel az áradat ellen.

BOGOTA, Colombia — Nixon alelnök a colombiai kormánynak Ígéretet tett, hogy Amerika igyekezni fog a kávé árát magas színvonalon tartani. A kávé Colombia fő kiviteli cikke; ha a kávé olcsó, Colombia financiális bajba jut. •

ALGÍR — A francia hadvezetőség jelenti, hogy az 195.4 november 1 óta dúló lázadás során eddig 112,- 000 algériai felkelő vesztette életét. A franciák vesztesége 6400 halott és körülbelül 750 eltűnt. A polgári lakosságból 1322 európai és 8355 arab pusztult el.

ATHÉN — A parlamenti választás a nyugatbarát Karamanlis kormány győzelmével végződött, pártja elnyerte az abszolút többséget (300 mandátum közül 173-at), de ugyanakkor a betiltott kommunista párt helyét elfoglaló úgynevezett demokratikus unió az eddigi 17 mandátum helyett 78 mandátumot nyert.

BUDAPEST — Gomulka lengyel kommunista vezér három napon át tanácskozott a magyar pártvezérekkel és ezekkel együtt kiadta a jelszót, hogy nem szabad eltérni a moszkvai vezetéstől. A lengyelek, a szovjet közvetlen szomszédai, nem mernek ujjat huzni Moszkva uraival, kényszerűségből ők is támadják Ti tot.

NEW DELHI — Nehru miniszterelnök kritizálja a szovjet uj támadását Tito ellen. Azt mondja, hogy ez jogosulatlan beavatkozás egy idegen ország belügyeibe.

PEKING — Csen Ji alelnök kijelentettek, hogy Kínának a közeljövőben lesznek atombombái.

VARSÓ — Egy amerikai repülőgép orvosságot, élelmiszert és ruházati cikkeket hozott az északi országrészben az árvíz folytán hajléktalanná lett és nélkülöző lengyelek számára. A segítséget a Vörös Kereszt osztja szét.

riai határon át becsempészett lesipuskásokkal. Az amerikai részről kilátásba helyezett fegyverek biztos alapot látszanak nyújtani arra, hogy az arab-szovjet imperializmus támadását ki tudja védeni Libanon.

Válságban a köztársaság

Algériában felkelők kivégezték három francia hadifoglyukat s ez válságot robbantott ki Algériában és Franciaországban. A katonaság Algériában fellázadt az országos kormány ellen, önállósította magát. De Franciaországnak csak egy kormánya lehet, nem lehet katonai kormányzat Afrikában és civil kormányzat Párisban. Egyiknek győznie kell. Pfimlin, a francia miniszterelnök, a parlamenttől kapott felhatalmazás alapján még erősen tartja magát, de még nem lelhet tudni, vájjon a válság megoldása az lesz-e, hogy De Gaulle tábornok veszi át a hatalmat. A tábornok kijelentette, hogy nem szándékozik a katonaságra támaszkodva erőszakkal magához ragadni a hatalmat, de vállalja a nemzet vezetését, ha erre a nemzettől kap felhívást.

Ez a válság, amely a világháború után megalakult negyedik francia köztársaságot alapjaiban rendítheti meg, Párisban és Algériában Amerika-ellenes tüntetésekkel indult meg. Miért? — kérdi csodálkozva az amerikai. Azért, mert Amerika egyeztetni próbált a franciák és az algériaiak közt, nem teljesíthette a szélsőségeseknek azt a követelését, hogy nyíltan és egyenesen a felkelők ellen forduljon, akik végre is a függetlenségért harcolnak, úgy ahogyan egykor az amerikai 13 gyarmat népe függetlenségéért harcolt.