A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-09 / 19. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 . ____________53 __________________ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: fey évre _______________$6.00 One Year---------------------------$6.0( Fél évre__________________$3.50 Half Year ---------------------------$3.5< $6.00 $3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year--------------------------$6.00 Half Year .. . $3.50 Second class mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. IZRAEL 10 ÉVES Izraelben és világszerte megünnepelték Izrael állam megalapításának 10-ik évfordulóját. Különösen nagyszabású volt a new yorki emlékünnepély. Ott megjelent Moshe Dayan izraeli tábornok, a szinai győzelmes hadjárat hadvezére. Az arab ellenségesség és bojkott tovább tart, a szovjet még egyre több fegyvert szállít Nasser országainak és Nasser folytatja izgatását, hogy a ma még a Nyugat oldalán álló arab országokat beolvaszthassa birodalmába, megkaparintsa Szaudi-Arábia, Irák és a kisebb arab sejkek olajkincsét. Ezután az arab terv Izrael megsemmisítése minden oldalról történő katonai támadással. A parányi Izrael bízik abban, hogy tönkre tudja verni az összes arab országok hadseregeit, ezek tízszeres számbeli túlereje ellenére. Kritikussá a helyzet csak akkor válnék, ha a szovjet katonailag beavatkoznék. Ez Amerikát és az egész szabad világot bevonná a katonai konfliktusba és kirobbanhatna az atombombás utolsó világháború. Bízni lehet abban, hogy ettől visszariad még az elbizakodott orosz diktátor Nikita Kruscsev is. így hát Izrael bizalommal néz a második évtized elé és folytatja építő munkáját, azzal a messzibb jövőbe előrevetett tervvel, hogy majdan ipari centruma és áruszállítója lesz a nagyobbára földművelő közelkeleti világnak. A szinai győzelem folyományaképpen Izrael már ma is hasznothozó kereskedelmi kapcsolatba jutott — a megnyitott Akabai öblön és a Vörös tengeren át — keletázsiai és afrikai országokkal. KIS EMBEREK SORSA Miközben a nemzetközi válság, munkanélküliség ügyei foglalkoztatják a kongresszust és a sajtót, kevesen tudják, hogy sokszáz kisember egyéni sorsa dől el Washingtonban. Hsuan Wi, a kínai nemzeti Marine hadnagya a japánok és a kínai kommunisták ellen harcolt a háború alatt. 1952-ben Amerikába jött, hogy kiképzésben részesüljön, a norfolki tengerészeti bázison. Itt úgy nyilatkozott, hogy Chiang Generalissimo diktátor és kormánya rendőrállamot teremtett Formosa szigetén. A kijelentésről értesült a washingtoni kínai nemzeti követség attaséja is, aki megfenyegette Hsuant, hogy ha hazatér, mint árulót fogják kivégezni. A hadnagy erre nem tért vissza többé Formosára és politikai menedékjogot kért. A bevándorlási hatóságok ezt megtagadták tőle és deportálni akarták. Yates demokrata képviselő vette pártfogásába Hsuant és külön törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy megmentse védence életét Chiang bosszújától. A formosai kormány velünk baráti viszonyban áll, de a1 biztos halálba mégsem küldhetnek egy embert, akinek minden bűne az, hogy bírálni merészelte kormányát. Chiangról hasonlóképen írtak az amerikai lapok is, melyek tudósítói Formosa szigetén jártak. A kongresszus döntésétől függ hát Hsuan sorsa, akivel kapcsolatban Yates képviselő felelevenítette egy amerikai katona esetét, akit elitéltek és kegyelmi kérvényét senki sem támogatta. — Egek, — kiáltott fel Lincoln, amikor a kérvény eléje került — hát nincs ennek az embernek egyetlen barátja sem? — Nincs, elnök ur — felelte Lincoln hadsegédje. Erre az elnök igy szólt: — Akkor majd én leszek a barátja — és a katona megmenekült a büntetéstől. ÍGÉRET nem SZÉP szó Mikoján szovjet helyettes miniszterelnök Bonnban tárgyal a nyugatnémet kormánnyal az orosznémet árucsere fokozásáról. Közben politizál, ami azt jelenti, hogy propagandát csinál. Megpróbálja kiaknázni az ellentétet a bonni kormány és ellenzéke közt abban a kérdésben, hogy Nyugat-Németország felfegyverezze-e vagy ne fegyverezze fel magát atombombákkal. Ravasz örmény mosollyal ezt az ünnepélyes Ígéretet tette Nyugat-Németországnak: Ha Nyugat-Németországnak nem lesznek atombombáik és rakétáik, akkor a szovjet ilyen fegyvereket nem használna Nyugat-Németország ellen még oly háborúban sem, Kis madár, nagy tojás- A bronxi állatkertben, egy apró fürj megcsodálja a dél amerikai reá, egy óriás állat tojását. A I AI.I KOMIMMÁ A CSARI-CSÄDI KROKODILEMBER BOSSZÚJA Lwango, a falu bolondja, egyszer azt a meglepő hirt közölte a wambongi törzs főnökével, hogy álmában megjelent előtte Mubandana, a Csari-Csad vidékének félelmetes krokodilszörnyetege, amelynek régi monda szerint emberfeje van és beszélni tud. A törzsfőnök hitetlenkedve rázta meg gyapjas fejét és még a törzs öreg varázslója is kételkedett a látomásban, mígnem olyan események játszódtak le, amelyek előtt értelmetlenül állt a benszüllött lakosság. Ezen a vidéken egy folyó partján békességes néger törzs él. A felnőttek szorgalmasan dolgoznak, a gyermekek pedig a lassú folyású folyó vizében játszadoznak. Vasárnaponként a falu népe felkeresi a legközelebbi keresztény misszióállomást, hogy ellessen valamit a fehér ember csodálatos, különös szokásából vagy elemeljen valamit a nagy forgalomban. Egyik holdvilágos este szokatlan nyugalom és békesség terült el a falu fölött. A folyó felől egyszerre harsány, velőtrázó segélykiáltás hangzott föl. A falu népe a félelemtől megdermedve hallgatta a jajveszéklést, majd hanyatthomlok rohant a folyóhoz, ahol a következő kép«tárult a szemük elé: A széles viz közepén egy bennszülött fiúcska kapálódzott és véde kezett egy láthatatlan szörnyeteggel, miközben többször a viz alá merült, végül eltűnt a folyó habjaiban. — Krokodilszörny! — kiáltották a halálraijedt négerek. Mbonga, a varázsló, többször egymásután megátkozta a viz gonosz szellemét, mig A Jó Pásztor Verses Krónikája ANYÁK NAPJA Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Sokszor feltárul az élet titkos könyve, sokszor hull az áldott édesanyák könnye. Szivük kis magzatja, siró emberparány: hol tüzel kis arcuk, hol hideg, lialovány. Anyai hivatás: éltük sorskeresztje. Kis embermagzatok: szivük szent gerezdje. Boldogság, fájdalom ölelkeznek össze, 4 hogy az anya lelkét égivé für össze. Mért szeret az anya? Hogy éltét betöltse s csüng az élet-ágon szive szent gyümölcse, örök anyai sors, gondban, bajban telik, de jutalmul kicsi kacsók átölelik. Virrasztnak sok éjjel, vajúdó hajnalon: kicsi ajkak csókja érte a jutalom. Aggódás és féltés gyötri a jó anyát, ki szent megadással áldozza fel magát. Elhagyhat szerencséd, elhagyhat barátod, de az anya szivét mindig megtalálod. Ha gondok kínoznak, ha kínok gyötörnek, könnyes szeretettel ő virraszt fölötted. Mindenki elhagyott? Ő ölel magához, mert az anya szive mindig rád sugároz. Az anyát dicsérni minden szép szó kevés, az anya az örök földi Gondviselés. amelyben Nyugat-Németország szembenállva a szovjettel.” Vájjon betartaná-e Kruscsev háború esetén Mikoján ígéretét? Erre a kérdésre feleletet kérhetnénk Hitlertől és Sztálintól, akik ugyancsak hangzatos Ígéreteket tettek egymásnak. Igaz ugyan, hogy mindketten halottak, de ez nem tesz különbséget. Szovjet ígéret pontosan annyit ér, mint halottak becsületszava. A nyugatnémet kormány egyik minisztere emlév keztette Mikojánt egy korábbi ünnepélyes ígéretre: A genfi Eisenhower-Bulganin konferencián a szovjet ünnepélyesen megígérte, hogy megengedi Németország egyesítését szabad népszavazás alapján. Fennáll még ez a szovjet ígéret? Óh, felelte Mikoján, azóta sok minden történt.. . Öli, ennyit ér egy szovjet ígéret. a többiek siránkozni kezdtek a szerencsétlen gyermek sorsa fölött. Ezen az éjszakán nem tért álomra a falu egyetlen lakója sem. A bennszülöttek heteken át elkerülték a folyó környékét. Bizonyosak voltak abban, hogy Mubandana, a gonosz szellem, költözött a folyó vizébe és ez a hir hamarosan eltei*jedt az egész vidéken. De az óvatosságot, amelyet a felnőttek gondosan betartottak, a gyermekeknek nem lehetett előírni, így esett, hogy rövidesen egy kislány is áldozatául esett a vérengző fenevadnak. Ugyanakkor pedig valaki rádöbbent, hogy Lwango, a falu bolondja, akinek álmában megjelent a krokodilszörny, nyomtalanul eltűnt a környékről. A második gyermek halála napján egy Ulolonga nevű néger fogadalmat tett, hogy a folyó gonosz szellemét megkeresi és harcba száll vele. Ennél nagyobb hősiességet afrikai négertől senki sem kívánhat. Ulolonga régebben városban dolgozott, sok uj dolgot megtanult és elsősorban azt tanulta meg, hogy gonosz szellemeik nincsenek, a gonosz szikem legfeljebb eleven ember lehet, ezzel pedig el lehlet könnyűszerrel bánni, ha alkalom adódik rá. Az egész falu előtt megesküdött, hogy bosszút áll a rémen, amely elragadta a két ártatlan gyermeket. Ettől kezdve hosszú késsel és hajitódárdával, felfegyverkezve minden idejét a folyó partja mellett töltötte és folytonosan figyelte a viz sodrását. Gyakran látták, amint villámgyorsan beugrik a vízbe, össze-vissza úszkál, aztán csalódott ábrázattal mászik ki a partra. Végre siker (koronázta vállalkozását. Az alkonyati nap vérvörös sugara ömlött el a viz felszínén, amikor néhány falubeli néger a folyó felől szokatlan lármát hallott, majd látták, hogy Uolonga felugrik és hirtelen a vizbe veti magát. Kiáltások harsantak, a négerek a partra csődültek, de nem láttak semmit a hatalmas kavargáson kívül, amely a viz közepén támadt és nyilván valami rettentő, vizalatti küzdelemből eredt. — Krokodilszörny! — kiáltották rémülten de azért mégis akadt néhány merész ember, aki csónakba szállt, hogy hosszú lándzsájával Ulolonga segítségére siessen. A viz felszínén piros vércsikok jelentek meg és nem sokkal utóbb felbukott Ulolonga is. — Megvan! — mondta fáradtan és valami emberféle alakot vonszolt maga után a vízből. Lwango volt, az álomlátó ! Lwango vérzett, mert A MEGTRÉFÁLT DIKTÁTOR Colbert francia államférfiu, XIV. Lajos pénzügyminisztere, erőszakos, ellentmondást nem tűrő ember volt. Egy alkalommal Párizs és a nagy francia városok előkelőbb kereskedeőit egy'behivatta, hogy a kereskedelem emelésére vonatkozó tennivalókról tanácskozzék velük. A kereskedők a hívásra megjelentek, azonban egyik sem merte a száját kinyitni, mindegyik azt várta, hogy más törje meg a jeget. — Uraim, — szólt végre a miniszter — némák gyülekezete ez? — Nem, — felelte Haron orleansi kereskedő —, nem vagyunk némák, de attól tartunk, hogy megsértjük, ha valami olyat találnánk mondani, mely nem tetszenék önnek. — Csak rajta, uraim, — bátorította a kereskedőket Colbert —, beszéljenek nyíltan, aki legszabadabban fog beszélni, az a királynak legjobb szolgája lesz s nekem barátom. Haron erre megragadva a szót, igy folytatta: — Monseigneur, miután parancsolja is megígéri, hogy kegyesen fogja fogadni, amit bátrak leszünk előterjeszteni, nyíltan kimondom, hogy midőn ke-* gyeim ességed a minisztériumba lépett, a szekereit felforditva találta s azóta felemelte ugyan, de csak azért, hogy a másik oldalára fordítsa. Erre az éles megjegyzésre a miniszter tüzbe jött s ingerülten mondá: — Miféle hangon beszél ön itt, barátom? — Monseigneur, —felelte Haron — legalázatosábban bocsánatot kérek kegyelmességedtől azért a badarságért, melyet elkövettem azzal, hogy ígéretben hittem, biztosítom, nem fogok többé beszélni. A miniszter ekkor felszólította a többieket, hogy beszéljenek, de egyik sem szólalt fel többé s igy az értekezlet véget ért. A KARSZALAG Nikolaj Petrovics orosz tábornok egy délután sürgősen hivatta szárnysegédét. A hadnagy, akit délutáni szunyókálásából vert fel a parancs, lélekszakadva kapkodta fel ruháit s tiz perc múlva már a tábornok előszobájában volt, Csak akkor vette észre, hogy a nagy sietségben elfelejtette felvenni fekete karszalagját, amit akkor valami udvari gyászeset miatt kötelező volt hordani. Enélkül persze nem mehetett a tábornok elé. De a hadnagy ötletes ember volt. Rászólt a tábornok szolgájára: — Te tudod, hol tartja a tábornok ur a fekete karszalagját? — Igenis, jelentem alássan, tudom. — No hát akkor hozz nekem hamar egyet, én otthon felejtettem az enyémet. Két perc múlva hozta a legény a fekete karszalagot és a hadnagy most már előírás szerint kopogtatott be a tábornokhoz. Ez szemrehányó szóval fogadta : — Miért zavar, hadnagy ur, amikor tudja, hogy sok a dolgom. — Hiszen kegyelmes uram hivatott, — szólt a hadnagy. — Nem is ezt a háborgatást értem, — viszonzá a generális — hanem az iméntit. Az a szamár legény egy félóráig turkált itt mögöttem a szekrényben, mig megtalálta a karszalagot. De még mostanáig sem találta volna meg, ha én nem segítek neki ... Nem lenne egyszerűbb, ha ezentúl magával hozná a sajátját? ... Ulolonga a viz alatti küzdelemben számos sebet ejtett rajta. így oszlott el egy régi legenda a falu bolondjáról, ki őrültségében és megbántott önérzetében g y e r im. e k e k et gyilkolt, csakhogy elhitesse a krokodilemberről szóló meséjét. Llolonga pedig szép ajándékot kapott a kormányzótól bátor tettéért. ROSSZ FORDÍTÁS Londonban bemutattak egy szovjet filmet. A szereplők oroszul beszélnek és amit mondanak, azt angolnyelvü feliratok kisérik. Az egyik angolnyelvü kisérőszöveg igy szólt: “Mi házasodni akarunk. Nem kaphatnánk egy lakást ?’ Érthető, ha házasuló fiatalok ilyen kérdést intéznek a lakáshivatal emberéhez.. Igen ám, de volt a moziban a nézők közt néhány olyan is, aki értett oroszul. És ezek nem ezt olvásták, hanem ezt hallották: “Mi házasodni akarunk. Nem kaphatnánk egv szobát?’’ Tudni kell, hogy orosz városokban egy házaspárnak egy szobára van igénye. A cári időkből való nagyobb szobákat függönnyel kettéválasztják két házaspár részére. Arabok egymásközi A szuezi krízis idején a Szíriái kormány elrendelte az iráki olajvezetékek megrongálását, hogy az angolok és franciák ne kaphassanak iráki olajat. Most Irák kormánya értesítette az Arab Ligát, hogy nem ad több pénzt a Liga céljaira, mert az olajvezetékek megrongálása miatt nagy kárt szenvedett. Béremelést követelnek OTTAWA. — Az amerikai acélmur.kás. unió kanadai. tagozata követeli, hogy a , kanadai unió tagok ugyanannyi munkabért kapjanak, mint az amerikaiak. Azt maim említik, hogy Kanadáiban a megélhetési költségeik alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, A Jó PASZTOK