A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-02 / 18. szám
Ä JŐ PÁSZTOR 7-IK OLDAL SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — De tóbha ezáltal csak rosszabbá tette a dolgot, öcsém ? — Talán miég nem. Én azt hiszem, még nem késő. — Mit gondol tehát, ikedves öcsém, hol lehet jelenleg kedves neje ? Elemér erre előadta a befalazott ajtóra vonatkozó gyanitásait. — Rögtön kimegyünk, — jelentette iki erre a kapitány. — Az igazgató öngyilkossága szeget ütött a fejembe. Mindjárt gondoltam, hogy valami bűzlik Dániában. Szigorú vizsgálatot fogok tartani is hiszem, hogy egyebeknek is a nyomára akadunk még. Tíz óra után két kocsi robogott az elmegyógyintézet elé. Az egyikben ült Bajtay rendőrkapitány Elemérrel, a másikban György és kiét rendőr. A kapus ismerte a szigorú kapitányt és észnélkül sietett felnyitni a rácsos kaput. Álla egyszerre leesett, midőn látta, hogy Elemérnek a csendőrök kezében még egy hajszála sem görbült meg, sőt a rendő:kapitány öcsém uraimnak szólítja s nagyon barátságosan bánik vele. Bajtay összeráncolta szemöldökét s a kapusra irányozta szúrós szemét. — Ki vezeti most a házat? — kérdezte. — Senki, inistálom. — Kinél vannak a kulcsok? — Senkinél, istállóim, nyitva áll minden. — Akikor hát szabad lopás van, mi? A kapus remegve hallgatott. A rendőrkapitány most bement az intézetbe, nehéz lépteitől s kemény hangjától hangzott az egész ház. Megérkeztének hire elterjedt az intézetben s a szolgák remegve húzódtak félre. A kapitány már tudta Elemér elbeszéléséből, hogy legutóbb Kissné volt Ilonka mellé nem is annyira ápolónőnek, mint inkább kínzónak kirendelve s maga elé hivatta őt. Kiesné remegve j elent meg. — Hallja-e maga, Kissné, — förmedt rá a kapitány. Maga ismer engem, vagy legalább hallotta híreimet. Úgy tudja meg tehát, hogy én szíjat hasitok a maga hátából, ha nekem be nem vall mindent. E kemény bevezetés után a kapitány1 percnyi időt engedett áldozatának. — Mondja csak, Kissné, mióta áll az intézet szolgálatában ? — Öt vagy hat éve. — Akikor hát isdk mindenfélébe be lehet avatva. Miagától tehát elvár hatom, hogy igazat mondjon. Mindenekelőtt tudni akarom, vajjop csakugyan őrült volt-e a tizes számú 'beteg nő? — Erre határozott választ nem adhatok, kapitány ur, mert alig két-három napig voltam csak mellette. — Ki ápolta őt előbb? — Darvainé. — És miért mozdították el Durvámét? Kiesné hallgatott. — Nos, nem válaszol? — toppantott haragosan Bajtay. Az ápolónő végre bevallotta, bogy Darvainé azért lett elmozdítva, mert észrevette az igazgató, hogy egyetért az elmebeteggel. — Tehát még sem volt őrült, ha egyetérteni lehetett vele, — jegyezte meg a kapitány. — Meglehet, hogy nem volt. — Akkor hát miért nem jelentette fel maga, hegy itt bűntény történik? Miért hallgatott? — Bocsánat kapitány ur, még én magam sem voltam tisztában a dologgal. Az igazgató ur maga is mondotta, hogy meg kell előbb figyelni, hogy vájjon csakugyan ép elméjü-e? — Hát nem azt kellett volna inkább figyelni, hogy elmebeteg-e ? — Oh nem, kapitány ur. Az volt a különös, hogy a tizes számú beteg őrültséget mutatott, amióta közte és Darvainé között létrejött az egyetértés. Az igazgató ur is többször bement hozzá. — Hát az intézeti orvos? — Az kérem egyetlen egyszer sem vizsgálta meg. — És miért neun? — Azért kérem, mert az igazgató ur nem mond.a neki. * Voltakép ki hozta ide a 'beteget? — Nagy Aladár ur. A kapitány csodálkozva nézett Elemérre. — Ismeri öcsém uram ezt az urat? — kérdezte. — Most már ismerem, — válaszolta Elemér. — Hát, hogy jutott ő ahhoz, hogy nejét az intézetbe adja? Ez igazán különös. Nagy Aladár nagy kártyás és ikönmyelvü ember, de nem hittem volna, hogy ilyesmivel isfoglalkozzéik. Majd előveszem ő kelmét. Die most menjünk le a pincéibe. Kiölné, — tette hozzá az ápolónőhöz fordulva —, hozzon magával két embert kőmüveskalap ácesa 1 és fejeziével. Kissné hamyatbomlok elfutott. A rendőrikapitány Elemérrel előre ment. Az utóbbi már tudta a járást s egyenesen a legutolsó pinceszakaszba vezette Bajtayt ,abol megmutatta neki a gyanús hasadást. A kapitány belenyúlt. — Igaza van, — mondotta. — Itt egy befalazott ajtó van. Ekkor jött Kissné két munkással. — Mondja csak ápolónő, — fordult Kissméhez a rendőrkapitány —, van-e tudomása arról, bogy itt valamikor ajtó volt? — Nincs, könyörgöm. A kapitány nem is kérdezősködött tovább, hanem intett a munkásoknak, hogy bontsák ki a falat. Ez megtörtént. Elemér gyanúsítása valónak bizonyult, a kiemelt téglák mögül feltűnt egy ajtó, melynek sárkai és zára teljesen be volt rozsdásodva és egész felülete penésszel ellepve. A kapitány nem sekat kérdezte, van-e hozzá kulcs, hanem egyszerűen bezúzta az ajtót. Egy sötét nyirkos sikátor nyílt meg előttük. A kapitány gyertyával bevilágitott. E pillanatban denevér suhant el mellettük. Elemér ijedten hökkent vissza ... az undok állat szinte rossz előjelnek látszott. — Ide be kell mennünk! — mondotta a kapitány. — a denevér jelenléte mutatja, hogy ez a sikátor a külvilággal összeköttetésben áll. Utánam, öcsém uram! Bajtay bátran előre ment, őt követte Elemér s a két rendőr. Kissné vissza akart maradni. — Csak jöjjön maga is, — mondotta a kapitány. — Hátha még szükség lesz magára! Kissné tehát borzongva követte őket. A sikátor oly alacsony volt, hogy csak lehajolva lehetett menni. Csakhamar egy tágasabb helyiségbe értek. A kapitány körül világított s emberi csontokat látott köröisikörül elszórva a f öldön — Ez nagyon gyanús, — mondotta — Ezek a Csontok elárulják, hogy itt borzasztó dolgok történhettek. Arca elsötétült, midőn ezt mondta. Elemér is elrémült. A szétszórt emberi csontok ő benne is rémes gondolatokat keltettek. — Minő csontok ezek, Kissné? — kérdezte a kapitányt. •— Nem tudom, könyörgöm. — Nem hallotta-e valamikor, hogy az igazgató ide csukott bizonyos elmebetegeket, kik aztán nem látták 'többé a napvilágot? — Nemi tüdőm, kapitány ur, — válaszolta Kissné fogait vacogtatva. — Nem volt tudomásom erről a helyiségről. — Ne hazudjék, — 'emelte fel kezét a kapitány. — Maga már régen van itt alkalmazva, lehetetlen, hogy valamit egyszer másszor ne hallott volna. Kissné remegett. A szörnyű helyiség egyszerre megelevenedni látszott . . . úgy rémlett előtte, mintha a csontok egyszerre emberi 'alakot öl fenének és viigyorgó rémekké változnának át, amelyek őrült hajszában táncolnak körül a szobáiban. . Elemér mélyen meg volt rendülve. Neki is hideg bcrzadályt okozott a gondolat, hogy hátha feleslege is ilyen sorsra jutott. A kapitány, ahogy körülvilágitott, az egyik falban vas lapot -vett észre, mely arra látszott mutatni, hogy itt a sikátornak folytatása következik. Az igazgató nem sóikat teketóriázott, hanem a fejsze segítségével ezt a vaslapot is eltávolíttatta. * Most egy másik helyiségbe jutottak, melynek apró rácsos ablakai már a szabadba nyíltak. Ebben sem találtak semmit. A szabadba nyíló ajtót kifeszitették s kiléptek. Szemügyre véve mindent, látták, hogy kcröskörül szőlőhegyek vannak. Maga a pajta valamikor présház, vagy ilyesmi lehetett, előtte néhány lépésnyire kocsiút vezetett. . — íme mindennek a végére jártunk, — mondotta a kapitány. — Nem találtunk semmit. * — Sajnos! horgászta le fejét Elemér. Most már csakugyan nem tudom, mit csináljak, vagy hová forduljunk. — Visszatérünk oda, ahonnét jöttünk, — mondotta a kapitány. — Még én nem mondtam le minden reményről! Majd kutatást tartunk az irományok között: hátha találunk valamit, ami majd nyomra vezet. Meglátjuk, előfordul-e nejének neve az elmebetegek lajstromában és van-e mellette valami megjegyzés. — Azt már tudom, uram bátyáim, hogy feleségem neve nincs a lajstromban. — Akikor egy titkos lastjromnak vagy jegyzéknek kell lennie, — jegyezte meg a kapitány. — Menjünk csak. Ugyanazon az utón, melyen jöttek, visszatértek megint az intézetbe. A kapitány utkutatta az irodát, de nemi találtak semmit. Majd átmentek az igazgató magán lakásába s ott folytatták a kutatást. Az Íróasztal legfélreesőbb fiókjában találtak egy írást, amelyben egy dr. Faludy nevű egyén “abban a bizonyos ügyben” tizenötezer forint jutalmat helyez kilátásba. _________ (Folytatjuk) ______ FRISS LEVEGŐ Montreal repülőterén leszállt Timme Imán 77 éves észtországi farmer — az első legális férfi bevándorló Oroszországból a háború óta. Két évig tartott, amiig az orosz kormány kiengedte szabad földre, friss levegőre az öreget. “Nagyon boldog vagyok,” mondta észt nyelvein, “énnekem már nyugalomra van szükségem, azt itt megtalálom a lányomnál Torontóban. Oroszországban még az ilyen öreg embert sem engedik pihenni.” Gondoljunk a Vörös Keresztre Ez a hónap Nagy-Clevelandban a Vörös Kereszt hónapja. A Vörös Keresztnek szüksége van autós segitségre. Minden nő, aíkimek csak kevés felesleges ideje is van, szolgálatot tesz embertársainak, ha auitójával segíti a Vörös Keresztet. Önkéntes autóvezetőt nagy segítségére vannak a Vörös Kereszt vérprogramnak sürgős szállítással a kórházakba. Ha mindenki csak egy-két autőutat tesz meg a Vörös Keresztnek, nagy szolgálatot tesz embertársainak. Hia tiömegszerenr esétlenség törtlnik, az önkéntes jelentkezőket kérheti fel a Vörös Kereszt elsősorban segitségre. A Vörös Kereszt önkéntes munkásai, a viz-mentők], a katonaság, szürke nővérek vagy bármily más csoporttal együtt nagy szolgálatot teljesítenek a motorosok. Ezenfelül természetesen segéd szállításról is gondoskodnak a többi körzethez. Aki önkéntesen részt akar venni az autós női csoportban, hívja telefonon: SU 1-1800 vagy keresse fel bármely hétköznap az irodát 1227 Prospect Ave., d. e. 10-től d. u. 3:30-ig. NEW YORK HARAGOSA Az Idlewild repülőtérről /alaki izgatott hangon telefonált a rendőrségnek: Siessenek, mindjárt bomba fog robáani a váróteremben! A rendőrség sietett, olyan gyorsan ott termett, hogy sikerült mindjárt elcsípnie a vészhir közlőjét. Anada Andujar 33 éves puert-ricoi “bevándorló” hamar bevallotta, hogy rossz viccet csinált. Miért tette ezt? “Csak azért, mert nem szeretem New Yorkot” — mondta. . . . Vagy talán más oka. volt erre a haszontalan térfacsinálásra. Talán másra haragudott, nem New York városára . . . Mert ő akkor azért volt az Idlewild repülőtéren, mert a feleségét várta Puerto Ricoból. MAGYAR SIKER A BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLÍTÁSON Ha hinni lehet Inez Robb new yorki ujságirómőnek, a magyar kiállítás szebb, Ízlésesebb, mint a százszorta nagyobb költséggel berendezett orosz pavilion. A magyar népművészet remekeit megcsodálja mindenki. Május 2-án a Tátra y vonósnégyes és a budapesti fovós ötös fog hangversenyezni a világközönség előtt. A magyar vendéglőben olyan különlegességeket lehet kapni, amilyeneket hiába ikeresnénk a clevelandi Buckeye Roadon vagy a newyorki Gulyás Avenuen: faszénparázs felett forgatott kolozsvári kürtöskalácsot, és hasonló jókat. A magyar csemegeboltban kapni lehet —persze méregdrága áron — soproni kékfrankost és szekszárdi kadar-I kát. A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ UJ Bizonfi U rilla AMERIKA EGYETB.EN MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővített kiadás. KÉT SZÓTÁR EGY KOTETREN! KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak $6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen: A JÓ PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio WATFORD, Anglia. -— Egy itteni villamossági gyár húsz óriási 210 millió gyertyafényes villanylámpát készít, amelyekkel a Niagara vízesést fogják megvilágítani este és éjjel, több színben. Négy lámpa már elkészült, darabja 3800 dollárba kerül. I SZAHAJA, Japán. — Nagaihara börtönőr egy hozzábilincselt foglyot vitt a börtön felé. Útközben a fogoly hirtelenül egy arra robogó vont elé vetette magát és magával rántotta a halálba az őrét. BIRMINGHAM, Anglia. — Ernest Burns válópert indított felesége ellen azért, mert az asszony peroxiddal szőkére varázsolta geszíenyebarna haját. Sir Henry Barnard bíró a férj válókeresetét elutasította azzal az indokolással, hogy ő viszont éj feketére festette a haját, tehát “kvittek” voltak. Egyébként a per folyamán kiderült, hogy ezeknek a hajfestéseknek indító okai külömhözők voltak: Az asszony a férje kedvéért csinosította magát, a férj pedig — !egalább is igy mondta az asszony —, lányok kedvéért. PEKING — Az összes középiskolákban bevezették az angol nyelv tanítását. A diákok választhatnak íz angol és az orosz nyelv közt. Eddig az orosz nyelvtanulás kötelező volt. BÉCS — Az ausztriai légi utazási társaság szeretne rendszeres légi járatokat lebonyolítani Oroszországon át a Távol-Kelettel. A szovjet kormány szívesen engedélyt ad erre — egy feltétellel: Ha az osztrákok TU-104 orosz repülőgépeket vásárolnak e légi , járatok számára. Mrs. William G. Giesse, Mayfield Heights, O.-i 34 éves asszony, 3 gyermek anyja, nyerte el a “Mrs. Ohio” cimet. Képünkön: O’Neill kormányzó felesége koronát helyez az uj “Mrs. Ohio” fejére, aki a Fort Lauderdale, Fla.ban május 1-től május 13-ig tartandó “Mrs. America” versenyen fog résztvenni. Mrs. Ohio címét egy másfél órás főzőversenyen nyerte el. A versenyt e körzetben az East Ohio Gas Co. sponzorolta. \ i r "MRS. OHIO "
