A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-11 / 15. szám
8-IE OLDAU A JO PÁSZTOR Fehér vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19-31 Mikor pedig,’ este lön, azon a- napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanítványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való félelem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, megmutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik ismét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk lehelt és mondá nekik: yegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak nekik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettősnek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nektek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Isi tenem. * » .mmm-Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvők ugyan Jézus az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy hig.yjétek hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, életetek legyen az ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban Krisztus Urunk kétszer is köszönti apostolait ezzel a szép köszöntéssel: ‘‘Békesség nektek!” Jelezni akarta ezzel az Üdvözítő hogy nekik, akik hivatva vannak arra, hogy “elmenén az egész Világra, hirdessék az evangéliumot”. Hagy szükségük van a békére, nemcsak a jó Istenne és az emberekkel való békére, hanem a belső, az ön- i lagunkkal való békére is. “Békesség nektek!” Mert Krisztus Urunk a bérét a szenvedésével és kereszthalálával szerezte meg ragyis a megváltás nagy s dicsőséges munkájával azért csak a feltámadása után beszél a békéről. Bün- Locsánat nélkül ugyanis nincsen béke. Amig az ember lelkén rágódik a bűnnek tudata, mig érzi, hog; Istennel vagy felebarátjával szemben van valami tartozása, addig igazi békessége nincs és nem is lehet 3ün és béke nem fér össze; békét csak a bünbocsánat ad. Ezért adja meg Krisztus Urunk a bünbocsájtó hatalmat apostolainak épp akkor, midőn a békéről beszél, jelezni akarván ezzel azt, hogy béke bünbocsánat nélkül nincsen: e kettő elválaszthatatlan összefüggésben van egymással. A hármas béke, a jó Istennel, az emberekkel és önmagunkkal, a legnagyobb kincs a földön. Békéje azonban csakis a jóknak, a jámboroknak van, a bűnösöknek, a gonoszoknak nincs, amint azt az írás is mondja: “A gonoszoknak nincsen békességük.” Sajnos, napjainkban nincsen békesség a földön. Igaz ugyan, hogy békétlenség, egyenetlenkedés, viszszavonás mindig volt és lesz is a világon, de oly nagyfokú és éles békétlenség, amilyen ma dühöng a nemzetek között, a társadalomban, sőt a családokban és az egyénekben is, talán még sohasem volt. Valami általános nyugtalanság, hogy mit hoz a holnap, üli meg a lelkeket. Mindenesetre igaz, hogy nehéz időket élünk, de hát az is igaz, hogy éppen ezekben a nehéz időkben van leginkább békére, nyugalomra szükség. Mert a nyugtalanság, az idegesség mindig csak rombolt, de sohasem épített. Békét, igazi, tartós békét csak Jézusnál találunk, máshol sehol. Krisztus a békét a megváltással szerezte meg, föltámadásával pedig megpecsételte. A világ abban a balhiedelemben él, hogy a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk elégedetlen ember. Ámde a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk a szegénységet választotta, éppen ezért egészen biztos, hogy ez az ut az igazi, amely a békéhez vezet. Krisztus szegényen született, szegényen élt és szegényen halt meg. És Krisztus példája után mily sokan lettek önként szegények! N Krisztus Urunk sehol spm nevezi boldogoknak a gazdagokat, ellenkezőleg azt mondja: “Jaj a gazdagoknak”, a szegényekről azonban igy nyilatkozik: “Boldogok a lelki szegények!” A philadelphiai vasútállomáson a nehéz hó átszakitotta a tetőt, amely a leparkolt autókra zuhant. ARANYMISE ÉS ARANYLAKODALOM Ritkán előforduló jubileumnak voltak a tanúi a Szabolcs megyei nyircsászári görögkatolikus templom ősrégi falai és hívei. Az egyházközség papja, id. Véghseő Dániel tb. kanonok 1957 december 8-án, a Szeplőtelen fogantatás napján mutatta be arany miséj ét és e napon adott hálát feleségével együtt Istennek 50 éves házas együttélésükért. A szépen feldíszített oltárhoz a pap-édesapát 8 gyermeke, 28 unokája és 3 dédunokája kísérte el. Szem nem maradt szárazon, amikor az aranymisés pap áldozati oltára mellett kivételesen nem paptestvérei — hanem három pap fia, három pap ve je és egy teológus unokája állott. Hajdudorog, Nyirbakta, Nyirgyulaj, Hajdúböszörmény egyházainak küldöttei is együtt imádkoztak a császáriakkal azért az ősz lelkiatyáért, aki hosszú élete alatt annyiszor keresztelt, annyiszor szárított fel könnyeket, annyiszor suttogta el a nagy ut előtt állóknak a vigasztalás szavait. Dr. Itojkovics István püspöki helynök volt az aranymisés istentisztelet ünnepi szónoka. A szentmise befejezése után aranymisés áldásban részesítette a jelenlevőket. Legelőször a kanonok hitvestársát áldotta meg, aki egy 50 éves papi élet sokszor tövises, rögös utain imáival, áldozataival támogatta férjét és az 50 év szentmiséinek leghűségesebb résztvevője volt. Ez-ISTEN VÁROSA BELGIUM FŐVÁROSÁBAN PANNONHALMA UJ FÖAPÁTJA Legányi Norbert lett az uj pannonhalmi szentbenedekrendi főapát. 1906. május 24- én született Budapesten, 1924-ben lépett a Szent Benedek rendbe és 1930-ban szentelték pappá, és ebben az évben nyerte el középiskolai tanári oklevelét is mennyiségtan és fizika szaktárgyaiból. 1957 júniustól gimnáziumi igazgató volt Pannonhalmán. 1957. november 11-én választották rendtársai főapáttá. A választást az Apostoli Szentszék megerősítette. A Szentszék is részt vesz Bl-üsszelben megnyíló világkiállításon. Annak a részlegnek, amely a katolikus egyházra vonatkozó tudnivalókat tárja a közönség elé, a Szentszék kiállítási bizottsága a “Civitas Dei”, vagyis az “Isten városa” nevet adta, középpontja pedig egy templom. A templomot, amely 2500 hívőt tud befogadni, a Feltámadott Krisztusnak fogják ajánlani. A templom fából épült egy svéd eljárás szerint. A tetőzet a toronyból kiinduló kábeleken nyugszik. A minden elemében modern felfogású templom belseje természetes fényárban fog úszni, mert a templomhajó vázát alkotó pillérek térközét színes Üvegezésű, hatalmas ablakokká képezték ki. Egyik jellegzetessége. a templomnak, hogy nagyon kevés az ülőhely benne, mert a cél az volt, hogy a lehető legtöbb ember férjen el a hajóban. A szentélyt magasabb szintre helyezték. A hívek igy mindenünnen nyomon követhetik a szent cselekményeket. A bejáratnál elhelyezett nagy festményen kívül, amely a Szent Szüzet ábrázolja, nem lesz a templomban semmi olyan szobor vagy kép, amely a figyelmet elterelhetné a főoltárról és annak művészi szentségházáról. A tulajdonképpeni templom mögött van az Oltáriszentség kápolnája, amelyben után a család 8 pap és kispap tagját áldotta meg az ünnepi alkalomra összegyűlt többi I paptestvérekkel együtt, majd j a majdnem 50 tagú papi családot és sok száz főnyi hivősereget. A szentmise befejezése után régi híveinek küldöttsége, majd a helybeli hívek nagy száma, fiatalok, öregek állták körül, köszöntötték öreg lelkiatyjukat és szívből zúgott fel az ének: “Éljen soká, sok számos éven át!” Méltó folytatása volt.az 50 éves jubileumnak a délutáni aranymennyegzős áldás a templomban, amikor gyermekei és unokái koszorújában állott az oltár előtt az 50 éve házas férj ,és feleség, hogy vegye a püspöki helynök főpapi áldását. 200 személy számára van hely. Itt állandó szentségimádás lesz a világkiállítás tartama alatt. Az épületet hat másik kápolna teszi teljessé, amelyeket a többi hat szentség tiszteletére szerkesztettek meg. Szószék nincs a templomban, a szentbeszédek és a közlések a felmagasitott szentély pereméről fognak elhangzani. Annál több gyóntatószék számára biztosítottak helyet. LECKE Ä DEMOKRÁCIÁRÓL Henri, Páris Grófja, a régen elkergetett Louis Philippe francia “polgárkirály” leszármazottja, aki a francia trón egyedüli várományosának tekinti magát, Marokkóban meglátogatta a szultánt. A demokráciáról beszélgetett a két király, az ábrándozó és a trónon ülő. Az audiencián jelenvolt újságírók szórólszóra feljegyezték az eszmecserét, amely a gróf és a szultán közt lefolyt: GRÓF: óva intem attól, hogy túlsók demokráciát engedjen meg. SZULTÁN: Mi átvehetjük másoktól azt, amit | légjobbnak vélünk. GRÓF: A demokrácia, ha túlzásba viszik, nagyon veszedelmessé válhat. A szabadságnak nem szabad fejetlenséggé fajulnia. SZULTÁN: Van állami tekintély, amelynek a nép önként aláveti magát. GRÓF: A tömegnek vezérre van szüksége, máskülönben tilosba téved. A californiai El Sobrante egyik házát igy összelapitotta a vihar és az esőzés Tamás vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19—31 Mikor pedig este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanítványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való félelem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik Békesség nektek. S midőn ezt mondá, megmutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok,^ látván az Urat. Mondá ezért nekik ismét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk lehelt és mondá nekik: Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak nekik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettősnek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nektek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Istenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvők ugyan Jézus az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy hig.yjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, életetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangélium Tamás apostolt állítja szemeink elé, aki sehogysem akarta elhinni, hogy Jézus feltámadott. Mikor társai elbeszélték neki, hogy látták az Urat, sőt beszéltek vele, ő ezek hallatára hitetlenül rázta a fejét és azt mondta: “Ha nem látom az ő kezein a szegek likgatását és ujjaimat a szegek helyére nem bocsátom, nem hiszem.” De Jézus újból megjelent tanítványainak és igy szólt Tamáshoz: “Ereszd ide ujjaidat és lásd kezeimet és hozd ide kezedet, és bocsásd az én oldalamba és ne légy hitetlen, hanem hivő.” Az Üdvözítő váratlan megjelenése és szemrehányó szavai mélységes hatást gyakoroltak az apostolra. Tele szégyennel és félelemmel borult Jézus lábaihoz és igy kiáltott fel: “Én Uram, én Istenem!” Mire Jézus ezt mondta neki: “Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél, de még boldogabbak, akik nem láttak és hittek.” Mily örvendetesek reánk nézve az Ur Jézus ezen szavai! Mi vagyunk azok a boldogok, kik az Ur Jézusban, mint igaz Istenben hiszünk, bár sohase láttuk őt. Hisszük a katolikus Anyaszentegyházban sértetlenül megőrzött tanítását. És mi ezen hitünkben boldogok vagyunk, mert Jézus tanítása nemcsak az ég felé kalauzoló vezetőnk, hanem egyszersmind földi boldogságunknak is a megalapozója. Az ember földi boldogsága abban áll, hogy állandó jó egészsége legyen, mocsoktalan hírnévvel bírjon, legyen miből tisztességesen megélnie, meglegyen a külső és belső békessége. Szent hitünk parancsai ezt célozzák. Vájjon mi árt többet az ember egészségének, mint a rendetlen, kicsapongó élet, a fajtalankodó és haragból eredő önemésztő élet? Mily sok embernek ássák alá boldogságát ezen bűnök! Ezektől igyekszik Jézus 'tanításának gondoskodó atyai szeretete visszatartani minket. Vájjon mi rontja meg úgy az ember becsületét és jó hírnevét, mint ha vagyonát igaztalan uton-módon gyarapítja? Ezért mondja Szent Pál apostol: “Ne csaljátok meg magatokat, mert sem a tolvajok, sem a fösvények, sem a ragadozók nem fogják bírni az Isten országát.” Jézus tanítása útmutatást ad nekünk az embertársainkkal való mindennapi érintkezésre, mikor azt mondja: “Amiket akartok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is cselekedjétek nekik”. Vájjon mi dúlja fel inkább az egymásközötti békét, mint a kevélység, bosszúvágy, harag és civakodás? És mily határozott szavakkal kárhoztatja Jézus ezen bűnöket, mikor azt mondja: “Aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.” Hányán mennek tönkre henyélés, oktalan tékozlás és állásuk lelkiismeretlen teljesítése által! Ezért joggal mondhatja az apostol: “Aki nem dolgozik, ne is egyék.” Jézus tanítása megparancsolja a házastársaknak az egymásiránti hűséget és szeretetek A gyermekeknek a szülők szeretetek az irántuk való tiszteletet és engedelmességet köti szivükre. A gazdagokat arra buzdítja, hogy a jótékonyságról és adakozásról meg ne feledkezzenek, a szegényeket pedig arra inti, hogy .türelemmel viseljék keresztjüket és jótevőikért imádkozzanak. A hatalmasakat arra figyelmezteti, hogy hatalmukat Istentől bírják és azért azt szeretettel és szelídséggel gyakorolják. Az alattvalóknak pedig azt mondja: “Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, mert ők őrködnek felettetek, mint akik számot fognak adni leikeitekért.”
