A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 2. szám

4-IK OLDAL Emlékezzünk a régiekről | MIKSA CSÁSZÁR TRAGÉDIÁJA Az 1924-ik esztendőben érte meg Sarolta belga hercegnő, a volt mexicoi császárné nyolcvanharma­dik születésnapját, a gyönyörű Bouchout kastélyban, BHisszel mellett. Elborult elméjével, amelynek vilá­­ceget frigyükben. A tiszta, rajongó szerelem vezette észre sem vette, hogy egy újabb év múlott el felette s hogy az idők járása " ár élőbb is egy egész világot sepert el túl a kastély pompázó park; inak rácsán. Á Habsburg-ház végzete nehezedett Sarolta bel­ga hercegnőre, áruikor életét összekapcsolta 'Miksa főherceg, az utolsó mexicoi császár életével. De nem családi érdekek, vagy történelmi szem­pontok vezették Sarolta hercegnőt és 'Miksa főher­ceget firgyükben. A tiszta, rajongó szerelem vezette őket az oltár elé s ez a szerelem nemes ragyogással vonta be sötét, tragikus pályafutásukat. A császárné megőrült abban a percben, amikor hírét vette csá­szári' férje kivégeztetésének s a kivégzett császár halálát nagyban megkönnyítette az a hamis hir, hogy császárnéja már előzőleg meghalt. Lelkesebb becsvággyal, tisztább akarattal és sér­tetlenebb becsülettel még. kevés hercegi pár indult el a trón felé, mint,ők. Miksa császár maga volt az önzetlen, a népén őszintén ségiteni akaró, becsületes uralkodónak mintaképe. Tragédiája voltaképen a tisztességes emberé volt, aki akaratán kívül tolvajok közé került. Az árulta el a döntő pillanatban, aki a merész vállalkozásra küldte eredetileg: III. hjapo­­leon. S egy fanatikus alak gyilkoltatta meg végül, aki a legtávolabbról sem tudta értékelni a Miksa császár­hoz hasonló egyéniség jellmét és becsületét: Juarez. Csak kevesen ismerik a mexicoi császárság igazi történetét. Az események körül sötét babonák, színes legendők s a legkülönbözőbb tévhitek alakultak ki. E tévhitek közül való az is, hogy Mikáa császár a mexicoiak akarata ellenére lépett Mexico földjére. A tény ézzel szemben az, hogy a mexicoi konzervatív párt maga hívta meg őt a trónra 1863 julius 10-ikén. A meghívást a konzervativek három vezére: Almonte elnök, Salas volt elnök és Labastida érsek Írták alá. Tény az is, hogy a mexicoi konzervatív és klerikális pártok egyesülten mozgalmat indítottak a külföld be­avatkozása érdekében, mert semmi reményt sem lát­tak hazájuk megmentésére a radikálisok uralma alatt, akiket a politikában Benito Juarez s a harcme­zőn Porfirio Diaz vezettek. Végül tény, hogy Diaz, amikor Miksa császár kivégeztetése után elfoglalta az elnöki széket, sokkal súlyosabb zsarnokságot te­remtett, mint amilyenről a legkegyetlenebb Habs­­burg-uralkodó valaha is álmodott. A triumvirátus külföldi herceget hivott az or­szágba, hogy véget vessen a szembenálló pártok vé­res versengésének, rogy a birodalmat egy nagy tör­ténelmi név dicsfényével vonja be s hogy megnyer­je Anglia kegyét is, amély Miksa főherceg mellé ál­lott. Az Egyesült Államok, természetesen, hagyomá­nyos politikájánál fogva, ellenzett minden külföldi beavatkozást az újvilágban. De abban az időben, 1863-ban, nagyon is kétséges volt, hogy az Egyesült Államok fennmaradhat-e egyáltalán s ha igen, lesz-e majd abban a helyzetben, hogy belátható időn belül érvényt is szerezzen elméleti tiltakozásának. Más­részt kétségtelen, hogy az amerikai ■ polgárháború befejezésé s a harcokból fennmaradt erős szövetségi hadsereg többet tettek Miksa császár uralmának megdöntésére, mint Juareznek, Diaznak és az összes többi mexicoi aknak minden törekvése. így Ausztriának, Angliának, Belgiumnak leg­alább is feltételes támogatásával és III. Napóleonnak egyenes segítségével Miksa főherceg császár lett, hogy amint a franciák mondták, “Juarez zsarnok­ságát birodalommal vált a felé’ 1863 augusztusában ’a császári hadséreg, vagy negyvenezer ember, körülfogta Mexico fővárosát s onnan Vera Grúzig 249 mérföldes vonalon fegyvere­sen védett utat nyitott a császári párnak. Eleinte Bazaine tábornok, a császári hadsereg francia főparancsnoka egyik győzelmet a másik után aratta a mexicoi hadak felett. Később azonban egy­szerre megfordult a hadiszerencse s Diaz lassan észak felé űzte el a császári erőket. 1864-ben és 1865-ben olyan hírek érkeztek III. Napóleonhoz, hogy az Egye­sült Államok ismét eléggé erős a Monroe-elv végre­hajtására, hogy az amerikai sajtó az elv végrehaj­tását sürgeti Mexicoban s hogy erős, amerikai csa­patok vonulnak fel a mexicoi határ mentén. Végül Napoleon azt az értesítést kapta, hogy a washingtoni kormány magatartása Franciaországgal szemben válságosra fordult s ekkor Napoleon császár min­den előzetes figyelmeztetés nélkül nyilvánosságra hozta, hogy a francia csapatok 1867 januárjában meg kezdik kivonulásukat Mexicoból. Miksa császára békés eszmék, a könyvek embe­re volt s nem a fegyvereké. Komolyan bízott abban, hogy becsületes törekvéseivel Mexicoban majd olyan eredményeket érhet el, mint olaszországi kormányzó korában a lombard-velencei tartományban. így tör­tént, hogy bár Európából való távozása előtt határo­zottan lelkére kötötték, mégsem szervezett magának a mexicoiakból önálló hadsereget. Miután Sarolta császárné hasztalanul könyörgött Napóleonnak, hogy csapatait hagyja meg Mexicoban, Miksa császár ma­ga állt a hadsereg élére, amelyet hevenyészve éppen össze tudott szedni. Ezzel a körülbelül 1,600 ember­ből álló csapattal és tizenkét kiskaliberű ágyúval 1867 február 19-ikén elindult Mexico fővárosából s az onnan 120 mérföldnyire, észak-nyugatra fekvő Queretaroba ment, ahol egy császári hadsereg várt reá. Miksa császár teljesen feladta tanulmányait és a mexicoi viszonyok megjavítására irányuló törek­véseit s minden idejét és figyelmét katonáira fordí­totta, Személyesen irányította az élelmezést és a csa­patok ruha-ellátását, ott élt csapatai között s átszen­vedte a tábori élet minden keservét és kínlódását. Március 5-ikén Escodebo tábornok, Juarez hívei­nek élén körülfogta Queretarot. Rövid idő alatt a csá­szári radsereg 5,000 főre apadt le, bár a legsúlyosabb támadásban a juarista csapatok 2,000 halott és sebe­sült hátrahagyásával nagy vereséget szenvedtek. A katasztrófa után a radikálisok abbahagyták' a táma­dást, ostromzár alá vették a várost s várták, hogy az éhség és szomjúság mikor kergeti karjaik közé a császárt és hi.Veit. Május tizenegyedikére a császári katonák lét­száma annyira leapadt, hogy Miksa császár és tá­bornokai elhatározták, hogy keresztül törnek az ost­romló gyűrűn s a Sierra Gorda hegységbe vonulnak, amelyet indiánok, Mejia tábornoknak, a császár leg­­odaatóbb hadvezérének hívei laktak. De a megpró­báltatás nagy óráiban, úgy látszik, mindig és minden­hol akad áruló. Miksa császár esetében is ez történt. Miguel Lopez, a császárné dragonyosainak ezrede­se volt az áruló. A császár ügyét elveszettnek tartva s életét többre tartva esküjénél és becsületénél, Lo­pez átszökött Escobado táborába s a juarista tábor­noknak elárulta a császár terveit. Május tizennegyediknek éjszakáján Lopez, aki a Kereszt kolostorban, a város szivében emelkedő szi­lárd kőépületben elhelyezett tartalék vezére volt, ka­tonáit kivezényelte a városba s az éj leple alatt be­lopta helyükre Escobado csapatait. Május tizenötödi­kének reggelén a város a juarista sereg kezén volt. Lopez, aki azt hazudta, hogy menekülési utat szerez a császár számára, a szerencsétlen uralkodót a Cerro de la Campanára, egy alacsony dombra vezette. Ott a császár és Mejia és Miramon tábornokok, akik még akkor sem gyanúsították Lopezt, tovább fűzték ter­veiket, hogyan védhetnék meg magukat és kevés, megmaradt francia katonaságukat. Lopez arra kér­te a császárt, hogy rejtőzzék el. A császár megvetően utasította vissza az ajánla­tot s még mindig arra gondolt, hogy keresztültör maroknyi csapatával a hegyek felé. Mejia és Mira­mon azonban belátták a helyzet reménytelen voltát s ekkor a császár elrendelte, hogy vonják fel a fehér lobogót. Escobedo vette át a császár s Mejia és Miramon tábornokok kardját s azonnal börtönbe vetette őket a kapucinusok konventjében. Bár Miksa császár, a császárné tudta nélkül, még mielőtt elhagyta volna Mexico fővárosát, elküldte lemondását Juareznek, a vérszomjas forradalmi vezér elrendelte, hogy a csá­szárt és két tábornokát állítsák haditörvényszék elé. A haditörvényszéki tárgyalás junius 13-ikán kez­dődött Queretaroban, az Iturbide színházban. A bí­rákat maga Juarez válogatta össze s látta el utasí­tásokkal. így történt, hogy minden tényt és bizo­nyítékot meghamisítva, a törvényszék három óra alatt bűnösnek mondta ki s halálra Ítélte a császárt és Mejia és Miramon tábornokokat. Miután a kivégzés napját, eddig még kiderítet­len okoknál fogva üzenhatodikáról tizenkilencediké-, re halasztották, a halálos ítélet végrehajtásának nap­ján a császárt és a két tábornokot kocsin kivitték a Cerro de la Campanára. A halálra Ítéltek karonfog­va haladtak a magas kőfal alá. Amikor a császár ész­revette, hogy a középre került, a jobbnál álló Mira­­monhoz fordult s ezt mondta “Az uralkodó mindig tiszteli a bátor katonát. Engedje meg, hogy ezt az utolsó kitüntetett helyet átadjam önnek.” S ezzel gyengéden a középre vezette az öreg, hűséges tábor­nokot, mig ő maga a jobboldalon állt fel a fegyverek előtt. Azután Majiához fordulva, aki mindvégig ki­tartott mellette, igy szólt “Milyen gyönyörű nap ez. Mindig azt kívántam, hogy ilyen napon érjen utói a halál. Biztosíthatom, barátom és tábornokom, hogy amit én itt nem tudtam megjutalmazni a földön, el­nyeri a kárpótlását a másvilágon.” Végül szétosztva minden megmaradt pénzét, az öt rongyos, szandálos, kivégző indián között, ezeket mondotta. “Bár az én vérem volna az utolsó kiontott vérál­dozat ezért az országért, de ha még többre van szük­ség, úgy a nép javára s ne árulás érdekében ömöljék ki az enyém!” Eldördültek a fegyverek s kioltották Miksa csá­szárnak és két hűséges tábornokának életét. _______________________________ A Jö PÁSZTOR lMMíiRrilTüC KÁVÉ, KAKAO,TEA,NYLON HARISNYA WAlflIfiCnl I EJ SZŐVET,VÁSZON,CIPŐ,RÁDIÓ,KEREKPÁR, CIGARETTA ÉS CGYÉBB CIKKEKNEK A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL VALÓ LES/ALLITA' SÁRA FELVESZÜNK ÉS 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKÉI. ßnrzrrrin y GYÓGYSZEREK ^/TT/^/EE LE AMELYEKET ANGOL ES SVÁJCI GYOGYSZERUAZAK LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK. Az IKKA csomagok küldése jelenleg a legjobb módja óhazai szerettei segítésének! J/fisS£GYZ:£KET*'TVDHn'/7LÖK/rr A/MA//TTR4 XÚLXMJMK -I). S. RELIEF PARCEL SERVICE inc PHONE: LEHIGH 5-3535 3/5EAST 79SJ NEW YOfíK2/, NY. Ölni akart a féltékeny zsebmetsző BUDAPEST. — A 'késő es­­ti óráikban a Dózsa György utón (haladó 72-es trolibuszom egy idősebb férfi hangosan vitatkozott egy nővel, majd hirtelen kést rántott. P ka­bát j álból és a nyalkán és a mellén megszórta az asszonyt, aki azonnal összeesett. Az utasok lefogták a kesével ha­donászó embert ‘és átadták a rendőrinek. A rendőrségen de­rüli1!; ki, hogy a merénylő Li­szteséin József 58 éves segéd­munkás. Az ügyész síéig szán­dékos emberölés kísérlete cí­mén emelt vádat ellene. A napokban a Fővárosi Bí­róság dr. Kieleméinné-itanácsa előtt lefolyt tárgyaláson ki­derült Lisziiicisánróil, hogy a rendőrség már régóta nyil­vántartja minit. hivatásos zsebírnetszőt. 1920 óta tizen­négy alkalommal Ítélték el betörésért, mégpedig több or­szág' bírósága, igy a magyar, a epieJhszí.oyák, osztrák és olasz bíróságok. A tárgyalásom a hírhedt zsqfcimietsiző elmondta, hogy évekkel ezelőtt ismerkedett meg Vinkovics Antalméval, akivel közös háztartásra lé­pett, majd ez év elején meg­kérte a kéziét. Vinkovicsné azonban visszautasította, sőt a lakásából is kizavarta. A kosarat kapott kérő több al­kalommal rendezett botrá­nyos féltékemységi jelenetet. Végül munkahelyén megles­te Vinkovicsnét, majd utána szállt a trolibuszra, és kérlel­ni kezdte, hogy engedje visz­­szatéirni hozzá. De az asszony­tól elutasító választ kapott. íEklkor előrántotta kését és két helyen megsebesitette. A gyors orvosi beavatkozás megmentette Vinkovicsnét. A bíróság erős felindulás­ban elkövetett szándékos em­berölés kísérlete ciimlén ítél­te el Lisziosán Józsefet más­fél évi 'börtönbüntetésre. KÓRHÁZ AZ ŐSERDŐBEN Albert Schweitzer követője Dél-Amerikában emberbaráti i n t é zm‘é m yek gyógyszerekkel és felszerelés­sel támogatják. A gyógyító munkához szükséges segéd-Perunak azon a vidékén, ahol az Amazon óriási folya­ma mindkét partját az őser­dő szinte áthatolhatatlan sű­rűje borítja, 'a bemiszülíöittek egyhairmadrésze tuberkuló­zisban szenved. hogy 100 ágyas legyen, rész­ben Peruiból, részben pedig hazájából Hamburgból kap anyagi segítséget. Binder doktor már perui állampol­gár, de a nyugatmémetországi erőket a bemszülöttek közül maga tanítja és képezi ki feladatukra. Binder doktor a világ egyik legelifoglaltabb orvosa, több mint 20,000 beteget kezel. A vidék éghajlata forró. A levegő páratartalma nagy, uigy hogy valóságos gőzben élnek az. embereik az év leg­nagyobb részében. Táplálko­zásuk banán és tmamior liszt­ből készült pépből áll. A bur­gonya és a kenyér ismeret­len. Néhány évvel ezelőtt ér­kezett ide egy Theodor Bin­der nevű német orvos a nyu­­gat németországi Bademből. Már gyermekkora óta Albert Schweitzer volt az eszmény­képe, akinek afrikai őserdő­­kórháza az emberbaráti mun­ka mintaképe. Dir. Binder ugyanezt alkarja megvalósí­tani a perui őserdő mélyén. A bemszülöttek a civilizáció­­teli távol, gyógyszerek nélkül, ősi módszereiket követve él­nek, aminek rengeteg ember esik áldozatul. Az őserdőben Binder már egy 24 ágyas, primitiv kórházat épített. A fából épült házban a modern orvostudomány eszközeivel s az emberi áldozatkészség min­den akadályt leküzdő erejével harcol, kisszámú egészség­­ügyi személyzetével együtt Bänder doktor a pusztító kór ellen. A lelkes orvosnak nehéz dolga volt a bemszülöttekkel. Eleinte idegenkedtek tőle a babonás' és gyanakvó félvad emberek, de csakhamar meg­ismerték és megértették szándékait, bár csak néhány szót tudott velük nyelvükön beszélni. A kis kórházat min­den idegen segítség nélkül rendezte be, de kibővítéséhez, “ — =0= “ AZOK A NŐK AZ ASSZONY INGATAG? LOS ANGELES — Mrs. Verona Wandt az igazak ál­mát aludta. Egyszerre méz­édes szavak kezdtek susogni a fülében: “Édesem, ma este is együtt lehetünk ... A férjed ugye csak késő éjjel jön haza . . . Gyere, édesem, a férjed sohsem fogja meg­tudni . . .” Mrs. Verona Wandt váló­perében azt panaszolta, hogy férje ilyen,módon, suggesz­­tióval, hipnózissal, próbálta őt álmában faggatni. A.,férj­ügy védje feltett egy fogas kérdést: lőtt. Most mondja meg, miért nem felelt soha, miért tett úgy, mintha nem is hallaná a csábitó szavakat?” i A misszisz megfelelt a fo­gas kérdésre: “Annyira fel­ébredtem, hogy hallottam a szavakat, de annyira még­sem voltam éber, hogy fe­lelni tudtam volna.” Őnagysága megnyerte a válópert. , muuun, öuggcoz*­­, tióval, hipnózissal, próbálta FÉRJ ÉS FELESÉG őt álmában faggatni. Átférj MILWAUKEE, Wis. — ügyvédje feltett egy fogas E 51 éves férfj {e]akasz. kérdést: I tóttá magát. Hátrahagyott “Szóval asszonyom elisme- búcsúlevele egy szóból állt: di, hogy ilyen suttogást hal- “Győztél.” Grace levelet vár MONACO — Grace Kelly, a szép hollywoodi és monacói hercegnő, az Egyesült Nem­zetek felkérésére rádió utján felhívásit intézett a szabad nemzetek kormányaihoz, hogy tegyenek meg mindent a még mindig végleges ott­hon nélkül idegenben tengődő menekültekért. Grace Kelly, aki a monacói Vörös Kereszt elnöknője, egy­ben kijelentette, hogy szíve­sen látja, ha bárki, akinek a menekültekkel kapcsolatban valami mondanivalója vagy javaslata van, levél utján érintkezésbe lép vele. A leve­leket Írhatják akár magyar nyelven is, majd akad Mona­cóban valaki, aki azokat a hercegnő részére lefordítja. Uj rekordot állított fel gyorsaságban a Voodoo nevű amerikai jetrepülőgép, óránkint ezer mérföldes sebességgel száguldva a magasban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom