A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-11 / 15. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD is the largest Í Hungarian Weekly Newspaper in Americac Beolvadt lapolt! KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜGGETLENSÉG VOL. 36. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1958 április 11 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 15. SZÁM KRUSCSEV BUDAPESTEN A kriminológiának, a 'bűnözés és a bűnözők tier* imúszetével foglalkozó tudományok együk érdekes megállapítása, hogy a gonosztevő 'gyakran visszatér arra a helyre, ahol bűnt követett el. Nagypénteken, a keresztény világ legsötétebb napján, Budapestre érkezett Kruscsev szovjet diktá­tor a bűnsegédeivel és már a repülőtéren öesze-vissza csókolta, jobb felől és b alfél ől, Kádár Jánost és Mün­­niieh Ferencet, akik az ő nevében uralkodnak a ma­gyar nép felett. Aztán Kruscsev biztosította a ma­gyar népet, bogy amíg jóban vannak a szovjettel, nem kell tartamok a gonosz amerikaiak és más im­perialista országok támadásától. Kruscsev megemlékezett az 1956 októberi ese­ményekről, amikor az imperialista összeesküvők lá­zadásra izgatták fel a népet a törvényes kormány el­len, mire Kádár hálás köszönetét mondott Kruscsev­­nek Budapest tönkrelővéséért és magyar férfiak, nők és 'gyermekek lemészárlásáért. Ezután titkos tanácskozás folyt a magyar nép magyar és orosz rabtartói között. Nagypéntek volt, ujiaibb fekete nap a magyar nép életében. DIEFENBAKER GYŐZELME Kanadában a haladó konzervatív párt oly döntő választási győzelmeit aratott, hogy Diefenibaker kor­mánya öt éven át saját pártjára támaszkodva — más pártokkal való egyezkedés' szüksége nélkül — kor­mányozhat. Programjának azonnali pontjai: a gaz­dasági pangásból kiemelni a -nemzet gazdaságát, csökkenteni a munkanélküliek számát. A messzebb­­távu célok: Több önállóságot biztosítani Kanadának az amerikai gazdasággal, az amerikai tőkével szem­ben; védővámok; inkább Angliából és az angol bi­rodalomból importált árukat, mint Amerikából, hogy csökkenjen Kanada kereskedelmi deficitje Aim eriká­val folytatott árucseréjében; több befolyást biztosi­­tani kanadaiaknak az amerikai tőkével dolgozó ka­nadai iparokban. Mindez csak első tekintetre irányul az Egyesült Államok ellen. A valóságban Kanada gazdasági meg­erősödése, amelyet Diiefenbaker pártja célul tűzött ki, közvetve Amerikának is előnye, mert fokozott kanadai vásárlóképesiséget von maga után. És fontos Kanada gazdasági erősödése a szabad világ védelme szempontjából is, hiszen Kanadának nagy szerepe van a szovjet elleni katonai védekezés hálózatában. ARAB-SZOVJET VERESÉG A Genfben tengerek nemzetközi jogszabályairól tanácskozó világkonferencia, amelyen 87 nemzet ki­küldöttei vettek részt, 31 szavazattal 30 ellen kimon­dotta azt a nemzetközi jogszabályt, hogy ha egy or­szág valamelyik kikötőjét egy tengerszoros választja el a nyilt tengertől, ezt a kikötőt szabad forgalom il­leti meg a tengerszoroson át, akkor is, ha a tenger­­szoros partjai más országokhoz tartoznak. Nem említették a vita során, de erről volt szó: Az akabai négymérföldes tengerszoros egyiptomi és szaudiarábiai partok közt van és északi csücskén van Eilát izraeli kikötőváros. Az uj jogszabály szerint Ei­­látot az egyiptomiak és a szudiak nem zárhatják el a nyilt tengertől, a Vörös Tengertől. A jogszabály ellen szavazók voltak: az arab és a kommunista országok. A szovjet minden kérdésben az arab országok olda­lán áll, mert az araboknak olyan őszinte barátja, mint — 1956 november 4 véres tanúsága szerint — a ma­gyar népnek. HARC A VÁLSÁG ELLEN Az elnök aláírta azt a törvényt, amely 1850 mil­lió dollárt bocsát rendelkezésre építkezési célokra. Az adócsökkentés kérdése még mindig eldöntet­len. Bernard Baruch a szenátusi bizottság előtt úgy vélekedett, hogy adóleszállitás helyett adóemelés szükséges ,ihogy elejét vegyük a dollár vásárlóereje további lemorzsolódásánaik. Federal Reserve jelenti, hogy a részletfizetéses vásárlásban is visszaesés mutatkozik, először három év óta. A kereskedelmi minisztérium jelenti, hogy a gyárak termelésétben további csökkenés állt be, mert az üzletek kevesebb árut rendelnek. Amerika és a szovjet lőnek ki a világűrbe ilyen “világürkémeket”. A műholdak ugyanis fotografálni tudják az alattuk levő területeket. Szerencsejáték: A játék­masina szűk nyílásába be­dobsz egy centet és a gép ha­sából kijön egymillió dollár. Biztosan kijön. Tehát a sze­rencsejátékos még egy cen­tet sem kockáztat. Az uj hidrogénbomba-rob­­bantási kísérletek menetrend­je köztudomás szerint ez volt a világ két hatalmassága programján: A szovjet már­ciusban, Amerika a nyár ele­jén próbálja ki a legújabb tí­pusokat. A szovjet március­ban menetrend szerint le­folytatta a kísérleteket, aztán kihirdette a nagy és nagylel­kű elhatározást: Mi oroszok önként, Amerikával való megállapodást be sem várva, lemondunk a további robban­tási kísérletekről és nem fo­gunk hidrogénbombát rob­bantani addig, amig Ameri­ka is tartózkodik ettől! Olcsó bátorság Tudva azt, hogy Amerika e szép szavakra nem hallgat, bátran kihirdethette a szovjet ezt az elhatározását, amely amugyis csak nyárig érvé­nyes. Semmi kockázatot nem vállalt a szovjet, amikor igy lekötötte a szavát — visszvo­­násig. Viszont óriási propa­ganda sikert ért el. Az egész világ visszhangzott az elis­merés morajától: A szovjet megtette az első lépést a ve­szedelmes kísérletek abbaha­gyására- Indiában, ahol száz­milliószámra élnek kiéhezett, beteges, nyomorék emberek, rettegve olvastak és hallot­tak arról, hogy a hidrogén­bomba robbantások után a levegőbe szétszóródó rádió­­aktiv hamu minden növényi, állati és emberi életet veszé­lyeztet; Indiában nagy lelke­sedést keltett a szovjet kiált­vány. Japánban, ahol legelső­nek és legérzékenyebben érez­ték a veszélyes atomkisugár­zást, maga a kormány adózott elismeréssel az oroszoknak és ajánlotta, hogy Amerika kö­vesse a szép példát. Nyugat- Európában tudósok és min­dennapi emberek egybehang­zóan a robbantási kísérletek ellen nyilatkoztak, vagyis — Amerika ellen. Világsikert ért el a szovjet ezzel az olcsó propaganda sakkhuzással, vagy, vissza­térve a szerencsejáték masina képletére, az egycentes ha­zárdjátékkal, mely milliós nyereményt varázsolt ki a ha­zugság gépből. Nekünk nem szabad Miért nem csinálunk mi is ilyen jó fogást? Mi nem ér­tünk a propaganda techniká­hoz? — kérdezték a sajtókon­ferencián Dulles külügymi­nisztertől. És megkapták a hasznos felvilágosítást: A technika nekünk nem idegen, mi is tudnánk ilyen handabandát világgákürtölni, de nem tesszük, nem tehet­jük, több okból: Mi a nyár elejére kitűzött kísérleteket életbevágóan fontosnak tartjuk, mert ekkor próbáljuk ki azokat a bombá­kat, amelyek nem bocsátanak ki veszélyes ham^ és olyan bombákat, amelyekre szüksé­günk lehet a szovjet renge­teg tengeralattjárója ellen. Ha tehát szükségesnek tart­juk a kísérleteket, nem ha­zudhat juk a világnak, hogy abbahagyjuk a kísérleteket. Nem hazudhatunk csak azért, hogy propaganda sikert ér­jünk: el. Mi nem hazudhatunk, mi nem csinálhatunk propagan­da trükköket, mert ha ezt tennők, nyomban megszégye­nítene bennünket a nálunk szabad sajtó, az ellenzék, köz­vélemény. És ránkszólnának szövetségeseink is. Mindez a veszély nem fenyegeti a szov­jet szóhőseit. Ők akármit mondhatnak, egyetlen elitélő szó nem fog elhangzani az ő birodalmukban és csatlósor­szágaikban. Hála Istennek! Kár, hogy ilyen hátrányos helyzetben vagyunk a szov­jettel szemben? Nem kár. El­lenkezőleg, mi hálát adunk Istennek azért, hogy nálunk és az egész szabad világban szabad a szó, a kritika, az el­lenzék. És még valami: A világra­szóló szovjet szenzáció még azt az egy centet sem éri meg, amit Kruscsev bedobott a sze­rencsejáték masina szájába. Minden atomfizikus tudja, hogy, miután a legújabb típu­sú bombákat a szovjet már­ciusban kipróbálta, újabb tí­pusok elkészítése hosszú hó­­napökat, talán egy évet vesz igénybe. Egy évig tehát nem is kell gondolniok az oroszok­nak uj robbantási kísérletek­re. Nyugodtan mondhatják tehát, hogy ők most abba­hagyják a próbákat. Ennyi legyen elég a propa­ganda hadjáratról. Nézzük inkább a lényeget. Erről van szó! Az atom- és hidrogén-bom­bák dolgában nem az a leg­nagyobb baj, hogy a kísérle­teknél rádióktiv kisugárzás támad és az eddigi tapaszta­latok szerint ennek ártalmas hatása lehet. (Éppen a veszé­lyes kisugárzás kiküszöbölé­sére fog irányulni a nyár ele­jére kitűzött amerikai rob­bantási kísérletek egynéme­­lyike.) A nagy, egész nagy veszély abban rejlik, hogy egyáltalán vannak ilyen pusz­tító erejű fegyverek és ezek használatára sor ikerülhet és ha sor kerül erre, a fél világ elpusztul, száz és száz millió ember elpusztul. Hogy az em­beriség az ilyen, elképzelhe­tetlen tömegkatasztrófát el­kerülje, kettő szükséges: 1. Az atom- és hidrogén­bombák megsemmisítése és az atomenergia felhasználása ki­zárólag hasznos célokra, és 2. a szovjet világuralmi ál­mának feladása, békesség a földön, hogy egymás elpusz­títása helyett a nyomorgó né­pek megsegítésén fáradoz­hassunk közös munkával és közös áldozattal. Álnok némaság Sajnos, ezeken a léhyeges pontokon a szovjet nem haj­landó engedékenységre. Elég emlékeztetni arra, hogy a szovjet még az Egyesült Nem­zetek szervezetén belül sem hajlandó a fegyverkezés álta­lános csökkentéséről alkuba bocsátkozni a szabad világ­gal. Miért hirdette meg a szovjet csak a kísérletek be­szüntetését és nem javasolta egyidöben az atomfegyverek használatának megszünteté­sét, a kölcsönös lefegyverke­­zést? Azért, mert nincsenek őszinte szándékai. Azért, mert céljuk az, amit Kruscsev, a meghalt, meggyalázott és új­ra dicsőített Sztálin örököse, kimondott: “Mi el fogunk te­metni benneteket.” A fegyverkezési verseny a szovjet és a szabad világ közt addig nem szűnhet meg, amig ez a szovjet célkitűzése. ÜZENET KRUSCSEVNEK Kruscsev Budapesten le­kicsinylőén beszélt Ameriká­ról, amely szerinte kivénült, hanyatló ország. Amire Wa­shingtonból ez a hivatalos vá­lasz ment Budapestre, Krus­csev címére: A vén, hanyat­ló Amerikában a munkanél­küliek hetenkint átlag 35 dol­lárt kapnak, mig ellenben a szovjetparadicsomban a ne­hezen dolgozó gyári munká­sok heti bére 24 dollár. Hírek a világ minden részéből TORONTO. — A Financial Rost című folyóirat jelenti, hogy orosz tengeralattjáróik a kanadai és az amerikai tengerpartok közeiéiben, a tenger medrében, elhelyeztek radioaktiv jelzéseket. Ezeket (háború ese­tén orosz tengeralattjárók Geiger-s z á mólóval fellel­hetnek és e helyeikről rakétákat röpíthetnek, atom­­vagy hidrogér/jombával, kanadai és amerikai váro­sokra anélkül, hogy felszínné kellene jönniök és el­árulnék jelenlétüket. MADRID. — Letartóztattak 11 munkást, állító­lagos kommunistákat, azzal a váddal, hogy ők szer­vezték meg a 12 napos sztrájkot az asturiai bányák­ban. ACCRA, Ghana. — E hónap végén konferenciá­ra gyűlnek egybe itt, az uj néger állaim fővárosában, az összes afrikai népek 'delegátusai. Kiadják a jel­szót: Mindenütt szűnjék meg a fehér ember uralma a bemszülöttek felett! BAD HERSFELD, Németország. —- Karl Be­chert egyetemi tanár, a képviselőház szociáldemok­rata tagja, azt mondta egy munkásgyülésen, hogy az atomrobbantásokat követő rádióaktiv kisugárzás már eddig 2500 embert megölt és hogy hat hidrogén­bomba elegendő ahhoz, hogy egész Németországot elpusztítsa. KAIRÓ. — Nasser egyiptomi diktátor felaján­lotta egyhavi fizetését az algériai felkelők javára. ALGÍR. — Egy francia repülőgépre tuniszi te­rületről rálőttek, valószínűleg algériai felkelők, akik Tuniszba menekültek. A repülőgép megsérült és gyors leszállásra kényszerült. WASHINGTON. — Eisenhower elnök vétót emelt a törvény ellen, amely egy évre meghosszabbi­­tainá a farmerek részére eddig biztosított paritásos árakat és a vetőterület korlátozását. Még a farmer érdekeltség egy része is azon ia nézeten van már, hogy elég volt a támogatásból, a farmerek álljanak saját lábukra. j PARIS. — Egynapos sztrájk volt Franciaország­ban április 1-én, a drágaság elleni tiltakozásul. A franciák jó humorral viselték el a sztrájk-okozta ké­nyelmetlenségeket. Egymillió közalkalmazott állt sztrájkban, köztük vasutasok. HAVANA. — Dr. Fidel Castro, a lázadók vezé­re, általános rohamra, általános sztrájk kikiáltására készül és április 15-re bejósolta Batista diktatórikus kormányának megdöntését. Ugyanakkor Batista a kongresszustól felhatalmazást kapott, hogy 45 napon át teljhatalommal kormányozza a szigetországot, tet­szés szerint korlátozhatja a polgári szabadságjogo­kat. WASHINGTON. — A kormány letiltott min­den fegyverszállítást Cubába, Batista diktátor szá­mára. Ugyanakkor a szovjet fegyvereket szállít In­donézia kormányának, amely ellen antikommunista lázadás folyik. LONDON. — Az akóház 292 szavazattal 251 el­len úgy határozott, hogy nők is helyet foglalhatnak a lordok házában. 780 éves hagyományt tört meg ez­zel. JERUZSÁLEM. — Az izráeli kormány érdekes statisztikát közöl, amely azt mutatja, hogy az Izráel­­ben élő araboknál magasabb a születési arány és ala­csonyabb a halálozási arány, mint Egyiptomiban és Szíriában. Az arabok életszínvonala Izráelben ma­gasabb, mint az arab országokban. PRÁGA. — A csehszlovák ‘bíróság előtt rövide­sen megkezdik egy nagy bünper 42 Hlinka-gárdistia ellen, akik a vád szerint resztvettek 400 szlovák ha­zafi lemészárlásában 1944 augusztusában. A hazafiak bűne az volt, hogy Szlovákiában összeesküvést szet­tek a náci kormányzat ellen, amelynek élen Klinika állt. A csehszlovák kormány ezzel a bűnvádi eljárás­sal kapcsolatban kérte Ausztria, Franciaország, Ka­nada, Argentina és Ausztrália kormányait, hogy szol­gáltassák ki — bírói üldözés végett — a területükön tartózkodó Hlinka-gárdiétáikat. ROSTOCK, Keletnémetország. — A kommunis­ta pártból kizárták azokat, akik mértéktelenül isz­nak. RÓMA. — A kormány tiltakozott Prágában az ellen, hogy a prágai rádió olasz nyelven, a hivatalos olasz rádió hullámhosszán Olaszországot gyalázó, az olasz kommunistákat a választás előtt buzdító prog­ramot küld, naponta nyolc félórán át. Az ilyen be­avatkozás egy idegen ország választási harcába sér­ti a nemzetközi tisztesség elemi szabályait, állapítot­ta meg az olasz kormány jegyzéke. i A Hazugság Varázslói HAZÁRDJÁTÉK KOCKÁZAT NÉLKÜL. - A SZOVJET PROPAGANDA SIKERÉNEK TITKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom