A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-06 / 36. szám

Á Jő PÁSZTOR Élet a vasfüggöny mögött BUS MAGYAROK HÉTKÖZNAPJAI Tallózás a budapesti lapok panaszládáiban: “Nem könyöradcmányt kérek, hanem munkát, hogy szerényen megélhessek’' — Írja levelében Szrinka Irén. így folytatja: “Gépirási gyakorlatom van, ad­minisztratív munkakört fámbizhatnának, de bármi­lyen állást elvállalok, például portás, liftkezelő, vagy mást, amit paralizis miatt gyenge lábaimmal mara­déktalanul el tudok látni. A bizonytalan járás miatt bejárni munkahelyemre nem tudok, kizárólag benn­lakásos állást tudnék betölteni. Bármilyen pici szobá­val megelégszem, csak munkahelyem legyen." Szater Ferenc 1926 óta fekszik nyomorékon az ágyban. Akkor, 31 esztendővel ezelőtt érszűkület kö­vetkeztében amputálták mindkét lábát s egyik kar­ját. Azóta nem volt kint a szabad levegőn, nem sü­tött rá aranyos tavaszi napsugár. A szegény megcsonkított embert felesége tartja el. Napról-napra görnyed a teknő mellett. Nem zú­golódik, zokszó nélkül viseli el a nehéz sorsot. Csak azt szeretné még elérni, hogy szegény életepárja, aki mellett hűségesen kitartott annyi éven át — néha egy kis levegőhöz, napfényhez juthasson. Tolókocsira len­ne szükségük ehhez. Cinre: Rákosszentmihály, XVI. Rákosi ut 120. * Gulyás Ferenc, petőházi lakos panaszolja: Gyakran utazom Budapestre és vissza lakóhe­lyemre, rendszerint a 14. számú személyvonattal. Ta­pasztalatom Szerint a 14. számú szerelvényhez csu­pán egy párnáskocsit adnak s ennek ülőhelyeit álta­lában a szabadjeggyel utazó és a szolgálatból haza­­tartó vasúti alkalmazottak foglalják el. Megfigyel­tem például egy napon, hogy a jegyvizsgáló nő által kezelt 67 menetjegyből 54 volt a szabad-, illetve a kedvezményes jegyek száma, mig magamfajta, teljes összeget fizető utas 13 akadt. Ez utóbbiakból kilen­cen Komáromig, ülőhely hiányában végig állták az utat. * A Patyolat tisztitó üzletekben a tisztításra be­adott ruhák elisimervényére gyakran a valóságnak meg nem felelő megjegyzést írnak be. A legenyhébb jelző: “kopott”, “napszítta”. Rakvács József egyete­mi hallgató jó állapotban levő, szürke kordszövet ünneplő öltönyét beadta tisztításra és most kétségbe­esetten panaszolja, hogy az elismerő cédulán meg­jegyezték: “kopott”, a bélése pedig “szakadt”, ho­lott a valóságban csupán a varrás bomlott fel egy kis helyen. . * Hitner Ferenc idős bányász még egy szobát ké­szül “ragasztani” kis családi házához. Az uj szobára nősülés előtt álló fiának lesz szüksége. Az építéshez sajátkezüleg elkészítették a vályogtéglákat, de né­hány dologra elengedhetetlenül Szükség lenne. Nem tudják befejezni addig az építkezést, amíg nem vásá­rolhatnak 600 darab tetőcserepet, 60 darab kupcse­­repet, 1 tele szobaajtót és egy redőnyös, szárnyas ab­lakot. Ezekre a dolgokra már csaknem egy éve vár­nak a dorogi TÜZÉP-nél — mindhiába. Ha valaki hozzásegithetné Hitneréket, a fenti épületanyagok­hoz, értesítse őket: Tokod, Dózsa ut 8. szám alatt. Súlyos brilliánsok és súlyos gondok 102-ik születése napját tánccal ünnepelte L. Joseph Oliver a californiai Corte Madera lakója. Ujamerikások Híradója heti, és a kölcsönök visszafi­zetését kérik azért is, mert azokra a pénzekre, amiket jó­szívű amerikai magyarok se­gélyezési célra összeadtak, még mindig szükség van, mert még mindig jönnek, ha kisebb számban is, menekül­tek, akiknek gyorssegélyre van szükségük. * V. LAJOS, CLEVELAND'. — Ön itt van, az apja Kanadá­ban. Szeretné apját megláto­gatni. De a bevándorlási hi­vatalban azt a kurta informá­ciót kapta, hogy mint fehér­­kártyás nem mehet, illetőleg ha mégis elmenne Kanadába, ide vissza nem jöhetne. Ez az információ' helyes, tehát bele kell nyugodnia ab­ba, hogy amig a zöld kártyát meg nem kapja, kanadai uta­zás kizárt dolog. * K. ÁRON, CHICAGO. — Nagyon helyes, hogy ön és uj­­amerikás társai a Blue Cross és Blue Shield biztosítások iránt érdeklődnek. Részletes felvilágosítást a chicagói Blue Cross irodában kaphatnak, egy ismertető füzet formájá­ban, amelyet esetleg angolul jobban tudó ismerőseik segít­ségével áttanulmányozhatnak és megérthetnek. Lapunkban nincsen hely ilyen részletes is­mertetésiül * Sz. ILONA, WARREN, — Szüleinek és testvéreinek sze­­votno várliÁ nHán üzenetet Sadruddin Khan herceg 750,000 dollár költséggel épült svájci kastélyában megesküdött Nina Dyer szép londoni modellel. Mindket­ten gazdagok. A fiatal férj fia a nemrég elhunyt Aga Khannak, milliókat örökölt, nem rúpiában, hanem dollá­rokban. Az ifjasszony pedig azért gazdag, mert — elte­kintve ától, hogy a női szép­ség tőke és sokszor milliókat ér — Thyssen egykori német nagyiparos fiának volt a fe­lesége és kapott nászajándé­kul három millió dollárt, rengeteg ékszert, egy kas télyt Franciaországban ér egy szigetet a Karibi-tenger­ben. A, 24 éves if jasszony Sad­­rudüintól kapott egy követ, amelynek súlya 32 karát és az ára 100,000 dollár volt. És kap még egyebeket is, mert Khan fia és örököse ne pipál­ja le bőkezésüg dolgában a német iparmágnás fiát és örökösét. Súlyos finar.V'iális problé­ma előtt állnak a boldog fia­talok. A herceg a Harvard egyetem diákja és még két évig kell tanulnia, hogy meg­kaphassa doktorátusát. Igen ám, de az amerikai országos adóhivatal a hercegnek k»r­­dezőskedésére azt a felvilá­gosítást adta, hogy ha még egy évet Amerikában tölt, jö­vedelmi adót kell itt fizet­nie. És az amerikai jövedel­mi adóláb nagyokat ugrik, amikor az adóalany jövedel­me a százezres régiókba szö­kik fel. Jön vagy nem jön a Har­vardi egyetemre? “Lehet, hogy jövök”, mondta a her­ceg. BUS MAGYAROK PANASZA Danbury, Conn.-ból egy fa­­hérkártyás ujamerikástól pa­naszos levelet kaptunk, mely­nek egyik-másik részlete bi­zonyára visszhangra fog ta­lálni sorstársai szivében. Azt Írja, hogy ők, fehérkár­tyások, még csak bírják tü­relemmel, amig a kongresz­­szus uj törvényt hoz a paro­lisok státusának véglegesité­­se dolgában, Ide vájjon bir­­ják-e türelemmel a kétévi vá­rakozási időt és aztán az ál­lampolgárság megszerzésére előirt további öt évet azok, akiknek családtagjaik odaha­za várják, hogy a menekült kihozassa őket? x ]( Megnyugtatjuk az aggodal­maskodót, hogy minden való­színűség szerint a status vég­legesítés visszaható erejű lesz, az ide érkezéstől számít­va, igy tehát az állampolgár­ságig nem két és öt, összesen hét évet kell várni, hanem csak öt évet. És különben is, már az álllampolgárság meg­szerzése előtt ki lehet hozat­ni közvetlen családtagokat, feltéve, hogy azok Magyaror­szágból kiutazási engedélyt, útlevelet kapnak vagy anél­kül átszöknek Ausztriába vagy Jugoszláviába és ameri­kai beutazási engedélyt kap­hatnak. Tehát valamivel ke­vesebb ok van busulásra, mint bus magyar testvérünk Danburyben gondolja. Alaposabb a panasz, hogy mig Eisenhower elnök a be­vándorlási törvény liberális szellemben való módosítását ajánlja, a kongresszus erre a jelek szerint nem kapható. A danburyi bus magyar ezzel kapcsolatban egy keserű tré­fát ir, amelynek itt helyet adunk. Azt Írja: “Ez már igy van, ha az elnök A-t mond, a kongresszusi atyák B-t mon­danak; mi lenne, ha az elnök mondana B-T? Akkor a kong­resszus A-t mondana és min­den jól menne. Egészen alaptalan és felet­te igazságtalan a danburyi le­vélírónak az a szemrehányá­sa, hogy az amerikai beván­dorlási hivatal lelketlen, mert nem akar tőle elfogad­ni affidavitet Magyarország­ban maradt gyermekei kiho­zatala érdekében. Ez nem l'el­­ketlenség, hanem a dolgok természetes rendje. Nincsen annak semmi értelme, hogy a bevándorlási hatóság foglal­kozzék olyan kihozatali ügy­gyei, amely jelenleg kilátás­talan; nem lehet a bevándor­lási eljárást elindítani addig, amig azoknair a gyermekek­nek nincsen kivándorlási le­hetőségük, vagyis amig nem kapnak magyar útlevelet v. nem szöknek ki útlevél nél­kül az országból. A levélíró­nak az a feltevése, hogy ha meglenne az affidavit, a ma­gyar kormány megadná az útlevelet. Erre a feltevésre nincsen semmi alap, ezt mi itt úgy mondjuk, hogy wish­ful thinking. A katonai szolgálati köte­lezettség sem tetszik a levél­írónak és erre csak azért té­rünk ki, hogy másokat is fel­világosítsunk a helyzetről. Amerika bevándorló-ország, aki ide jön, arról feltétele­zik, hogy itt is akar marad­ni, itt akar boldogulni. (Kivé­ve tanulási, üzleti és más lá­togatókat.) És feltételezik azt is, hogy idővel meg akarja és meg fogja szerezni az ál­lampolgárságot. Nos, akinek ilyenek a jövő szándékai, az nem igényelhet a maga szá­mára olyan jogot, ami az amerikai fiatal embereket nem illeti meg: a katonai szolgálat alóli mentességet. Végül egy jó tanácsot adunk — nemcsak a danbu­ryi bus és haragos ujameri­­kásnak, hanem mindenkinek, akit illet: Ha bárkinek leve­let írnak, azt udvarias meg­szólítással kell kezdeni: Dear Sir, vagy: Tisztelt Mr. So. and-So, vagy, ha a magyar lap szerkesztőségének Írnak: Tisztelt Szerkesztőség! A le­velet pedig e szavakkal kell bezárni: Sincerely (vagy tru­ly) yours, vagy: Tisztelettel, vagy: Üdvözlettel. A SZERKESZTŐ ÜZEN J. R. BUFFALO, N. Y. — Panaszkodik, hogy a Caritas az ön megsegítésére adott köl­csön visszafizetésére szólítot­ta fel néhány hónappal az után, hogy Amerikába jött. Tulajdonképpen két panasza van és a kettő ellentmond egymásnak. Egyrészt kétség­bevonja a Caritas igényét a kölcsön vissz:afizetéséré, mert a pénzt, bútorokat, ,stb. a nép adta össze, nem pedig a Ca­ritas a saját vagyonából, más­részt elismeri, hogy a kölcsön kölcsön volt, hogy azt visz­­sza kell fizetni, de neheztel, hogy a Cariltas olyan hamar, pár hónap után kéri a vissza­fizetést. Azt írja: “Miért nem gondoskodtak rólunk időben, miért hagytak bennünket négy-öt hónapig munka nél­kül ?” Ez a kérdés, vágy in­kább szemrehányás, nem jo­gosult. Senkisem tud pontos határidőre munkaalkalmat szerezni újonnan jöttéknek, akik még nem értik, nem be­szélik az ország nyelvét. Azt is írja, hogy “megmen­tettük a világot á vörösök ter­jeszkedésétől” és ezért is ne­hezményezi, hogy a kölcsön visszafizetésére szólítják fel. Ha ön ilyen önérzetes, ilyen büszke a teljesítményére, amiről azonban csak igy ál­talánosságban ir, akkor in­kább arra az álláspontra he­lyezkedhetne, hogy a világ megmentéséért nem fogad el pénzbeli jutalmat, mert dicső cselekedeteit pénzzel nem le­het megfizetni. Az a téves hiedelme is hely­reigazításra szorul, hogy más menekültsegélyező intézmé­nyek nem kérik a visszafize­tést. Igenis kérik mind, még­pedig joggal, mert segítséget önérzetes ember csak addig vesz igénybe, amíg arra rá van szorulva és boldog, ha és amikor a kölcsönt visszafizet­tartaniok, amiért túljártak az amerikai konzulok eszén. 7. Bizonyos magas képzett­ségű specialistáknak már most meg lehet adni az állan­dó itt-tartózkodási jogot, vagy is a bevándorló-jelleget. A HEGY, MELY EGEREKET SZÜLT Most nézzük, mi az, amit reméltünk, de nem kaptunk meg — mi hiányzik az elnök­nek és liberális szenátoroknak és képviselőknek ajánlásai­ból? Felsoroljuk a legfonto­sabb ajánlásokat, de előbb a történeti pontosság kedvéért még megjegyezzük, hogy a kongresszus1 két háza azokat a messzebbmenő javaslatokat egyáltalán nem vette tárgya­lás alá, hanem csak azt a két javaslatot tárgyalta le, ame­lyeket Walter képviselő jóvá­hagyott és amelyeket fentebb ismertettünk. A tárgyalás alá sem vett javaslatok tartalmazták a kö­vetkezőket : 1. Felemelni az évi kvóták összes számát, de a kvótákat nem nemzetiségi alapon el­osztani, hanem családi, fog­lalkozásbeli, emberiességi és más szempontok szerint. Az elnök évi 220,000 kvótaszámot ajánlott, Celler képviselő 250 ezret. A FERÉRKÁRTYÁSOK 2. Nem rendelkezik az uj törvény a magyar parolee me­nekültek dolgában. A javaslat úgy szólt, hogy mondja kj a törvény, hogy a körülbelül 28,000 magyar szabadsághar­cos menekült parolee státu­sát két év után véglegesítik, ha az illetők ellen kifogás nem merül fel. Annak, hogy a parolee kérdésben nem tör­tént rendelkezés, a következ­ménye az, hogy a fehérkár­tyás menekültek itt- tartóz­küldeni Magyarországba. For­duljon a Free Europe Com­­mittee-hez: 2 Park Avenue, New York 16, N. Y. * N. GÁBOR Fort Jackson, S. C. — Magyarországon há­za van, azt szeretné szülei ré­szére átíratni. Forduljon a magyar követség konzuli osz­tályához: Legation of the Hungarian People’s Republic, Consular Section 2437 15th Street, N. W. Washington, D. C. * T. SÁNDOiRNÉ, Wichita, Kan. — Az ausztráliai ma­gyar menekülteket befogadó •tábor elme: Bonegilla, Aus­tralia. FEJEDELMI AJÁNDÉK HONOLULU — John Flo­­rea fényképész visszaérke­zett indonéziai látogatásáról és azt az érdekes hirt hozta, hogy Szukarno köztársasági elnök odaajándékozta neki a I Pulau Psiang szigete — elis­merésül azért, mert az indo­néziai függetlenségi harcok idején mint fotográfus az in­donéz felkelők oldalán ál­lott. A sziget négy mérföld hosszú, két mérföld széles és kevésszámú lakói halászok. kodásának véglegesítése füg­gőben marad. De mindjárt hozzá kell tenni, hogy ez nem ok nyugtalanságra azoknál akik úgy érzik, hogy szemé­lyük ellen nem emelhető ki­fogásba parolee kérdés elin­tézése csak elodázódott s a jövő évben rendezve lesz — kétségkívül kedvezően. Mint­hogy nem érvénybe lépett tör­vényről, hanem jövő évi kilá­tásokról írunk ebben a vonat­kozásban, még azt a jóslást is megkockáztathatjuk, hogy a parolee menekültek státu­sát visszamelőneg attól a naptól kezdődő érvénnyel fog­ják ál'landósitani, amikor az országba érkeztek, tehát az állampolgárságért nem hét, hanem már öt év után folya­modhatnak, tehát végered­ményben nem járnak rosszab­bul, mint a zöldkáirtyások, akiknek 1956 Szilveszter éj­szakáig. még gyorsan ki tud­tak állítani 6130 rendes be­­vándorló-vizumot a menekült­­bevándorlási törvény alapján. KUTBAESETT VÍZUMOK 3. Hallgatással mellőzte a kongresszus azt a javaslatot is, hogy a több' ezer kvótát, amit angolok, franciák, né­metek, stb. minden évben veszni hagynak, szétosszák oly nemzetek közt, amelyek­nek, mint például a magyar­nak, évi kvótájuk minimális. A rendes évi kvótáik tekinte­tében tehát megmarad az a ferde helyzet, hogy a nyugat- és észak-európai népek több ezer kvótaszámot nem vesz­nek igénybe, ellenben a kö­zép-, dél és kelet-európai né­pek kvótái évekre előre elő vannak jegyezve és emberek ezrei, tízezrei éveken át vá­rakoznak, reménykednek, fel is adják a reményt, hogy be­utazhassanak Amerika igé­­retföldjére. Pozdorjává zúzódott a lezuhant DC-4 utasszállító repülőgép a Quebec közelé­ben levő mocsárban. 79 utasa életét vesztette. (iFolytatas az 1-so oldalro-l) AZ UJ BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNY 4-IK OLDAL ' H

Next

/
Oldalképek
Tartalom