A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-02 / 31. szám
4-IK OLD AE Élet a vasfüggöny mögött Pillanatfelvételek a csehszlovák szovjetpaiadicsomból Parázs a hamu alatt. A Neue Zürcher Zeitung, a nagy svájci világlap, Csehszlovákiát hejárt munkatársának cikkét közli, melynek ciáné: “Csehszlovákia, mint a kommunista kizsákmányolás áldozata: utazás egy elszegényedett országon keresztül”. A svájci újságíró hejárta a magyar lakossággal ibiró országrészt is. Pozsonyba hosszú igazoltatások után este érkezett te autóján és feltűnt neki, milyen sötét és kihalt a város, mily gyenge az utcai világítás, mily rossz állapotban van az úttest. — A sivár elhagyatottság és elhanyagoltság a szlovákiai fővárosban megdöbbentő, — írja a svájci újságíró. — Hihetetlen elhagyatottsági érzés és elszegényedés, amiket mi Európa szivében soha sem tartottunk volna lehetségesnek. A rezsim a múlt évben nagy eredmény gyanánt ünnepelte, hogy 11 évvel a háború befejezése után elsőizben sikerült félig•meddig szabályozott friss hús ellátást biztositani nyáron is. Egy fémmunkás átlagban 1500, egy tisztviselő 1200 és egy titkárnő 700 koronát keres havonta. E- mellett egy kiló disznóhus 30 koronába, egy kiló zsír 35 koronába, egy pár harisnya 50 koronáiba és egy egyszerű készruha 1200 koronáiba kerül. Egy kommunista újságíró beszélte el nekünk, hogy már féléve hiába keres valakit, aki kifestené a lakását. A tudósítás legérdekesebb megállapítása a magyar szabadságharc hatását mutatja: — Attól féltünk, hogy Csehszlovákiában elbátortalanodott és rezignált népességet találunk, amely, különösen a magyar szabadságharc brutális leverése után minden reményt feladott volna helyzetének megváltoztatására nézve. Azonban éppen az ellenkezője történt. Ámbár a rendőrségi nyomás múlt no vembe óta újból megszigorodott, úgy látszik, a magyarországi és lengyelországi események érezhető hangulatváltozást idéztek elő. A lakosság nagyon is jól észrevette a félelmet és idegességet, amely azokban a napokban úrrá lett a kommunista funkcionáriusok fölött. A csehek és szlovákok újra kezdik felemelni a fejüket és az erjedési folyamat, amely Budapest óta ia kommunista világot elkapta, lassan, de észrevehetően Csehszlovákiára is átterjedni látszik. A félénk suttogás helyébe nyílt szitkozódás lépett; az emberek valahogy elvesztették a félelmet és respektust kommunista kényuraikkal szemben. A munka fegyelem csökkenése, mely az utóbbi hónapokban megfigyelhető, bizonyára nem utolsósorban erre a jelenségre vezethető vissza. “Liberalizálás” és “demokratizálás” a jelszavuk. A cikk megállapítja, hogy senki sem vár olyan nyílt ellenállást, mint Magyarországon és Lengyelországban végbement, de a tömegeknek, sőt alsó kommunista kádereknek és kommunista intelligenciának a nyomása egy különleges “cseh ut” alkalmazására kényszeríti a pártvezetőséget és a kormányt. A svájci újságíró befejezésül egy nem-kommunista párttag, helyi tanácstagjelölt szavait idézi: “Nekünk, cseheknek, újból meg kell tanulnunk a “eivilkurázst”. Ne várjon ön csodát Csehszlovákiában, de nyugalommal és türelemmel, idővel biztosan sikerülni fog nekünk igánk meg'könnyitése”. HAJTÓVADÁSZAT Újpestről a napokban menekült el egy kereskedő, aki elmondta, hogy a Dobó utca 2, 3, 5, 7 szám alatti házakból a fiatalságot, amely az októberi forradalomban többé-kevésbé részt vett, a karhatalom már mind összeszedte és ismeretlen helyre elhurcolta. Nagyrészüket fegyverrejtegetés vádjával tartóztatták le, akkor is, ha valójában régen vagy egyáltalában nem volt náluk fegyver. A karhatalimisták ugyanis kiszemelik áldozatukat , többnyire kommunista besugások alapján, és egyszer távollétében megjelennek a lakásán házkutatást tartani, letartóztatási paranccsal. Oda hívják “hatósági tanuknak” a háztömbparancsnokct és a házbizalmit is. Ezeket leültetik az előszobában, ők maguk pedig bemennek a lakásba és kutatás ürügyével eldugnak- valahova egy magukkal hozott pisztolyt. Ezután, mintha csak elfeledkeztek volna arról hirtelen behívják a bét hatósági tanút, hogy legyenek ők is szemtanuk a kutatásnál. Ennek során bizonyos idő múlva “megtalálják” az eldugott fegyvert. így most már van két tanújuk a “bűncselekményre” tehát a gyanútlanul hazatérő áldozat letartóztatásba bérül, egyben rettenetesen meg is verik, amiért tagadni próbál, esetleg meggyanúsítja a karhatalmistákat, hogy ők csempészték be a lakásba a bűnjelet. Ha az elfogott valóban forradalmár volt, pár nap múlva a -milicisták újra megjelennek a házban és bekopognak a szomszédba azzal, hogy a letartóz-A Dillisenti ikrek 14 évesek. Buenos Airesben élnek, jó egészségben. MAGYAROK ARGENTÍNÁBAN A floridai partok mentén, Silver Shoals közelében 1642- ben elsülyedt egy spanyol gálya, 12 millió dollár értékű arannyal, ezüsttel és drágakővel a fedélzetén. Mindössze pár lábnyi mélységben nyugszik a hajó, térkép is készült tengeralatti sírhelyéről, mégis, az elmúlt évszázadok alatt senkinek sem sikerült megkaparintania a világ legnagyobb tengeralatti kincseit. 1686 szeptemberében történt, hogy William Phips, mainei születésű tengerészkapitány Londonban felkereste II. Charles angol királyt és előadta neki tervét. A hires Plate nevű spanyol flotta kincsét ki kell emelni a tenger fenekéről. Phips már évek óta vadászott elmerült kincsekre és néhány kisebb vállalkozása sikerrel járt. A király adott egy hajót és legénységet a kapitánynak, aki erre munkához látott. A parttól 300 mérföldnyire feküdt a csigákkal, moszattal, százféle élősdivel belepett spanyol hajó. Búvárok szálltak le a mélybe, de hiába, nem tudtak ráakadni a hajótestre és a benne rejtőző kincsesládára. A matrózok néhány hét után fellázadtak. A kapitány a két öklével verte össze a zendülőket. A végén azonban belátta, hogy a kincset nem sikerül megkaparintani és a kudarctól csüggedten tért vissza Londonba. A király közben meghalt, az uj uralkodó hallani sem akart többé hasonló kalandos vállalkozásról. De Albemarle hercege kötélnek állott és egy újabb expedíciót finanszorozott, ezúttal három hajó indult el Floridába. A fanatikus kapitány második útja alkalmával megtalálta Silver Shoalnál a kincseshajót. A korallok annyira ellepték, hogy csak fejszével sikerült a hajótestbe hatolni. Réz ágyukat hoztak fel, baltával utat törtek a kapitány kabinjáig. Itt aztán ráakadtak néhány kincses dobozra. Négy hét után két másik hajó tűnt fel a láthatáron. Ezek Jamaicából jöttek és Phips félt, hogy megtámadják, ha nem osztozik velük. Megegyezett hát a kalandorokkal, hogy ha segítik, felét kapják a talált kincseknek. Alig láttak munkához, az idegen hajók vitorlái megsérültek és visszatértek Jamaicába, hogy kivajitsák. Phips, tudta, hogy a matrózoknak Jamaicában eljár a szájuk és hamarosan egy egész horda lesz a nyakán. Embereinek kétszeres jutalmat Ígért, ha többet dolgoznak. Három búvárnak megrepedt a tüdeje és elvéreztek. De Phips célt ért. 12 millió dollár értékű kincset hozott fel az elmerült gályáról. 1687 június 17-én tért viszsza Londonba Phips, 32 tonna ezüsttel, egy hordó arannyal, két hordó ékszerrel. Az angol főváros népe hősként üdvözölte, II. James király, aki a zsákmány tizedrészét kapta törvény szerint, lovaggá ütötte a szegény sorból felvergődött tengerészkapitányt. Provost Marshal General lett a címe New Englandban és később Massachussetts állam kormányzójának nevezték ki. Phips gyakran mondogatta, hogy még legalább tizmilló értékű kincs maradt a gályán elrejtve és hogy ezért egy napon visszatér. Közben azonban a közigazgatás, politika, társadalmi események annyira elfoglalták, hogy nem maradt ideje uj expedícióra. Szókimondása is bajba keverte és 1694-ben, 44 éves korában Londonba idézték, hogy biró-Drágul.■. drágul,.. WASHINGTON. — A kormány jelentése szerint a megélhetés költségei júniusban ismét emelkedtek fél százalékkal. Tíz hónap óta egyre emelkednek az árak, főleg az élelmiszerek árai. A nagy uniókba szervezett munkások a kollektív szerződés alapján megfelelő béremelést kapnak — a többiek összébb húzhatják azt a bizonyos derekövet. ság elé állítsák. Meg akarták fosztani rangjától és vagyonától. Mint fogoly halt meg még a tárgyalás előtt. A mesés kincsek, melyeket a spanyolok harácsoltak össze az uj világban, dísztárgyak, csodálatos müvü ékszerek ma is ott nyugosznak a floridai partok mentén, alig 300 mérföldnyire Silver Shoaltól, koralsirjukba zárva. Modern kincskutatók készülnek a felderítésére. Nem lesz könnyű a munkájuk, ezt mondaná Phips kapitány ha élne. HEJ, RÁKÓCZI! A budapesti Népakarat jelenti: 250 éve annák, hogy a Rák ó c z i - szab a ds á gh arc során a Borsod megyei Ónod községiben összehívott országgyűlés kimondotta a Habsburg-íház trónfosztását. Ebiből az alkalomból nagyszabású e m 1 é k ünnepséget rendeznek Ónodon. A budapesti Népakarat nem teszi hozzá, iigy hát nekünk kell hozzátennünk azt, hogy az ónodi emlékünnepélyen a szónokok nem fognak párhuzamot vonni a magyar szabadságiharc közt, amely 250 év előtt folyt le, és a magyar szabadságharc közt, amely október 23-án győzedelmesen megindult és november 4-én tragikus véget ért. Kuruc módra szidni fogják a kutya osztrákot és labanc módra dicsőíteni fogják a vérszomjas orosz zsarnokságot. UJ SZOVJET REKORD MOSZKVA. — Lyubov Pulyák asszony 154-ik születésnapját ünnepelte meg a napokban. Kikérdezték, minek tulajdonítja hosszú életét; azt felelte, hogy hús fogyasztásától mindig tartózkodott. Argent ina kormánya az emberi szolidaritás parancsát, a magyar menekültek bebocsátását az önérdek gondos mérlegelésével párosulva gyakorolja. A mének üít-bevá m dorlás válogatási alapon történik, főleg plyan menekülteket fogadnak be, akiknek speciális képzettségére és gyakorlottságára szükség van — különösen a vidéken. Mert tudni kell, hogy Buenos Aires, a gyönyörű város, ugyancsak túl van tömve olyanokkal — argentinokkal és jövevényekkel •— akik szeretik a szépet, a kényelmet, a kultúrát. De Argentina nem kulturális gazdagodást vár a magyar szabadságharc menekültjeitől, hanem szaktudást és munkáskezeket. Júniusig Argentínába 833 menekült érkezett és az a szándék, hogy összesen 2000 magyarnak adnak uj otthont. Főleg technikusokat toboroztak, akikre különböző iparokban szükség vain, úgyszintén földműveseket, főleg olyanokat, akik a földművelés modern gépi módszereiben gyakorlottságra tettek szert. A bevándorlási hivatal jelentése szerint az első 600 magyar menekült közül 550 már saját otthoniban é's saját keresetéből él. Ez figyelemreméltó eredmény, tekintettel arra, hogy a gazdasági helyzet az országiban kedvezőtlen és éppen az utóbbi hónapokban egyre kedvezőtlenebbül alakult. Maguknak az argentinoknak is gazdasági bajaik vannak, és csak természetes, hogy az újonnan érkezettek bajai még nagyobbak. Elég említeni a lakásviszonyokat. Lalklbériszabályozás van, miinek folytán a régi lakóik nevetségesen csekély lakbért fizetnék, némely család havi lakbére 60 peso, másfél amerikai dollár. Ezzel szemben az újonnan jöttek a szabad lakáspiacon ennek sokszorosát kell hogy fizessék. A bevándorlóik elhelyezésére nincsen hivatalos szervezet, hanem a menekültek toborzását az Intergovernmental Committee for European Migration végzi, mégpedig oly módon, hogy egyes ipari vállalatok vagy csoportok kívánságára behoznak oly menekülteket, akiknek szolgálatait ezek ihaisznositani tudják. E vállalatok legtöbbje nem a fővárosban, hanem vidéken van. Például Bahia Blanca tartományban nagy erővel folyik most az iparosítás és a kereskedelem fejlesztése. Az ottani gyárak és üzletek szervezetei az ICIElM- hez fordultak igényléseikkel, és az IGEIM, foglalkozási1 listájáról behívják azokat a menekülteket, akiknek képzettségére ott szükségük van. Amikor aztán az így kiválasztott technikus vagy képzett munkás megérkezik, az első időben az ipari és üzleti szervezet gondoskodik róla, az fizeti az útiköltséget a kikötőből Behia Blanca tartományig és lakást szerez a jövevénynek. Hamarosan eldől, hogy a menekült az uj környezetben megállja-e a helyét és hogy megvan-e elégedve sorsával, állásával, keresetével. Ha minden rendben van és állandóan ott akar megtelepedni, IGÉM Európáiban gondoskodik arról, hogy a munkás családja Argentínába utazhasson. Behia Blanca tartományban júniusiban még csak 17 menekültet sikerült elhelyezni képzettségüknek megfelelő foglalkozásban, de az a terv, hogy havonta 100 munkást helyeznek el. Bahia Blanca tartományban egy szakmunkás eleinte átlag 1400 pesót keres havonta, de ha megfelel, 2000-2600 peso keresetre is szert tehet. A lakás, élelmezés, mosás, stb. körülbelül 660 pesóba kerül, tehát keresetének több mint a felét kényelme növelésére, szórakozására fordíthatja, illetőleg félreteheti arra az időre, amikor megérkezik a család és több pénzre lesz szükség. Argentína tudvalevőleg elsősorban mezőgazdasági és állattenyésztő ország és ezért ott lehetőségei volnának a magyar földművelőiknek. De az a baj, hogy a vidéken az életszinvonail sokkal allaiasonyáb'b, mint — normális időikben — Magyarországon a falvaikban. Mégis, speciális képzettségű mezőgazdasági munkások, például traktor soffőrck, kezelők, javítóik szerencsét próbálhatnak . Összefoglalva, az általános helyzet az, hogy Argentínába csak olyan menekültek vándorolhatnak be, akik már Európában egyénileg ki lettek szemelve. Olyanok, kik “semmit sem tudnak, de bármilyen munkára vállalkoznak”, nem jönnek számításiba. Majdnem meghalt» BUDAPEST. — A MÁV- kprház baleseti sebészetének egyik kórtermében bepólyázott lábú férfi fekszik: Szilágyi István 57 éves vonatvezető, akiit egy tehervonat gázolt el. i Délután négy óra tájban a váltót tiszti tóttá a Kelenföldi pályaudvaron. A szomszédos vágányról egy tehervonat indult a Ferencvárosi pályaudvar felé és annak a zajától nem vette észre, hogy ugyanakkor a Ferencvárosi pályaudvar felől nagy sebességgel hatvankét teherkocsiból álló vonat közeledik. Szilágyi a vonat alá került, és mire a mozdonyvezető lefékezte a vonatot, már mintegy 25 kocsi haladt át felette. A szemtanuk borzadva nézték a jelenetet, annál nagyobb volt aztán a meglepetésük, amikor Szilágyi négykézláb csúszva kimászott az egyik kocsi alól. — Nyílt lábtöréssel és néhány zuzódással úsztam meg az egész dolgot — meséli vidáman a kórházi ágyon Szilágyi István. Ez van olyan szerencse, mintha a lottón kihúzták volna az öt találatomat. Utolsó pillanatban vettem észre a közelgő vonatot. Az életösztőm világosan dolgozott. Tudtam, hogy szorosan az egyik síin mellé kell húzódnom, hogy a felettem elhaladó teherkocsik ne tépjenek széjjel. Szorosan megfogtam a váltóösszekö'tő vasat s igy rögzítettem magamat. Hát igy történt . . . A GYILKOS TAGADOTT. UTOLSÓELŐTTI PERCIG Gerald Edward Eaton 52 éves kikötői munkást halálra ítélték egy 8 éves kislány meggyilkolása miatt. Eaton mindvégig tagadta a gyilkosságot, de az utolsó percben, amikor akasztásra vitték, vallott. “Nem tudom, miért tettem, valami ösztön hajtott ellenállhatatlanul,” — mondta. tatott ő ellenük terhelő vallomást tett. Az ártatlan szomszéd úgy feldühödik ezen, hogy most már ő is terhelő vallomást tesz a letartóztatott “ellenforradalmárra”. így szereznek további terhelő tanukat. Ezután már csak a vádlottat kell preparálni és betanítani az ismert ÁVH-s eszközökkel az egy-két hónapi vizsgálati fogság folyamán, hogy mit valljon a főtárgyaláson. NEM LESZ TRÓNÖRÖKÖS A Fehér Ház tájékán beavatottak azt suttogják, hogy Eisenhower elnök a legközelebbi elnökválasztásra nem fog trónörököst kinevezni, mint tette a múlt évben, amikor Nixont jelölte alelnöknek és — ha bármi történnék — utódjának a Fehér Házban. A legközelebbi republikánus konvenció eszerint “nyílt konvenció” lesz, vagyis a párt fogja kiszemelni az elnökjelöltet, nem pedig Eisenhower. A régi római birodalomban a császár adta a nemzetnek végrendeletében az uj császárt; ezt a hagyományt újította fel Eisenhower elnök tavaly, amikor pártjának nem engedett választást az alelnck és esetleges utód személyéneik kiválasztásánál, hanem úgy rendezte el a dolgokat, hogy .már a republikánus konvenció öszszeülése előtt a sanfranciseoi Cow Palace falait az Eisenhower-Nixon kettős arckép díszítette. A JŐ PÁSZTOR A Silver Shoals vizalatti kincsei 12 millió dollár értékű arany, ezüst, gyémánt egy elmerült spanyol gályán
