A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-02 / 31. szám

AMERIKA LEGHAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Ti# GOOD SHEPHERD Is the Urges: Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETERTES, VÁROSI ELET, AMERIKAI JVIA^ I AWSAG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHIL AI FUGGETLENSEG VOL. 35, ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1957 augusztus 2. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 31. SZÁM A szovjet a Földközi-tengeren Kruscsev három tengeralattjáró hadihajót adott el, Szinleg, potom áron, Nasser egyiptomi diktátor­nak és ezzel — Nasser barátsága révén — elérte azt, amit az orosz cárok évszázadokon át nem tudtak el­érni : hatalom lett a Földközi-tengeren. A névlegesen egyiptomi, de ténylegesen orosz büvárhajók veszé­lyeztetik az amerikai Hatodik Flotta hatalmas hajóit, amelyek a Földközi-tengeren cirkálnak. Nagy vesze­delem ez- Azt jelenti, — az amerikai haditengerészet admirálisainak nézete szerint —, hogy háború esetén az amerikai haj óra j helyzete válságosra fordulhat ezen a tengeren. Íme, ilyen vészteljes következményeikkel jár az egyiptomi diktátor barátkozása az orosz diktátorral. "Ellenforiadalmat" tervezlek... A kínai kommunista kormány nincsen olyan ké­nyelmetlen helyzetben, mint Kádár János kormánya, amely a szabadságharc után, ia magyar fiatalság, a diákok és munkások lázadása után elkezdte hirdetni, hogy az októberi forradalom a birtokaitól és előjo­gaitól megfosztott régi úri osztály ellenforradalmi kísérlete volt. A kínai kommunista kormánynak két nem-kommunista tagja töredelmes vallomást tett, hogy ők összeesküdtek a kommunista kormányzat megdöntésiére, azzal a céllal, hogy visszaállítják a birtokos osztály uralmát. Mind a két bünvalló miniszter amerikai egyete­met végzett. Hamis vallomást azért tettek, hogy mentsék a bőrüket. Most nyílt meg Independenceben a Truman Memorial könyvtár. KUTYA-MACSKA BARÁTSÁG Nehezen érthető ez a barátság, hiszen Egyiptom­ban a kommunista párt toe van tiltva, kommunistá­nak lenni bűn. Miért barátkozik tehát az egyiptomi diktátor a világkommunizmus főbünöseivel? Azt re­méli, hogy orosz segítséggel az arab világ urává le­het, és, mellesleg, elpusztíthatja Izraelt. De megfe­ledkezik arról, hogy: 1. az orosz kommunisták barátsága veszélyes, mint azt egyebek közt Magyarország “felszabadítá­sa ” mutatta, és 2. a szabad világ sohasem fogja megengedni, eltűrni, hogy orosz és arab diktátorok megsemmisit­­hessék a Közelkelet egyedüli demokráciáját, Izraelt, amely háború esetében nélkülözhetetlen katonai tá­maszpontja lenn az amerikai és szövetséges katonai, tengeri és légi haderőinek. ' ■-1 (­FÉL AZ ÁRNYÉKÁTÓL A falon jelek mutatkoznak, hogy Nasser ijedez­­ni kezd a saját árnyékától. Alig több mint félév telt el azóta, hogy az angolok fegyveres erővel törtek Egyiptomra, hogy Nassertől elvegyék a Szuez csator­nát és Nasser már puhatolózik, hogyan lehetne újra “jóba lenni” Angliával. De a szabad világ legnagyobb hatalmassága nem Anglia, hanem Amerika, és Ame­rikával “jqb!a lenni” csak annak lehet, aki nincs jóba a szovjettel. Nasser válaszúton van ég elég okos ah­hoz, hogy ennek tudatára ébredjen. Amerika rokon­szenvesen, — de egyelőre még nem hivatalosan — figyeli az izraeli kormány és arab menekültek közt Rómában folyó bizalmas tárgyalásokat, amelyeknek célja a közel egymilliónyi palesztinai arab menekült letelepítése, jövőjük biztosítása. Ha ez sikerül, Nas­ser arab birodalomalapitási álma szétf oszlik és ak­kor- feleslegessé fog válni a szovjet “barátsága””. De vájjon le tudja-e rázni magáról Nasser- a szovjet ba­rátságot? Budapesten a fiatalság és a munkásság ha­lálmegvető bátorsággal küzdött ezért a célért, de a szabadságharc elbukott és a magyar nép tovább szen­vedi a felszabadító szovjet átkos barátságát-Egyiptom katonai diktátora kérkedik és Ígérget Számok beszélnek és vádolnak A ikeletnémetországi szovjetkormány most elő­ször adott ki népesedési statisztikát. íme az adatok, amelyekre a keletnémet kommunisták nem lehetnek büszkék s amelyek gondolkodásra késztetnék őket, ha ugyan erre hajlamosak. A háború végétől, 1945-től 1951-ig 1.8 millió la­kos hagyta el az ő szovjet paradicsomukat; 1952^— 1954-ben további 650,000 embernek volt elege a kom­munista rend áldásaiból; 1955-től ez év májusági to­vábbi 600,000 volt a nyugatra szökött németek szá­ma —összesen több mint három millió. Ebben az év­ben a havi átlag 20,000 szökevény. A nyugatnémetek ehhez azt fűzik hozzá, hogy a havi 20,000 menekült elhelyezésére, Nyugat-Berlin­­ből az ország nyugati részébe repülőgépen való el­­szállitására nincsenek berendezve, úgy hogy az el­szállítások késedelmet szenvednek. FIATALOK, MUNKÁSOK A menekültek legnagyobb része 40 éven aluli és sok köztük a diák, ipari munkás és földműves. Ezek­nek eltávozása a zónából nagy veszteség s a kommu­nista kormány ezért mindent elkövet, hogy a mene­külést megnehezítse. Evéből tiltotta el a nyugati or­szágrészbe való utazást a diákoknak, rendőröknek, katonáknak, bíráknak és ügyészeknek, főbb párthi­vatalnokoknak és általában mindenkinek, akire ál­lamtitkok vannak bízva. Továbbá súlyos büntetéssel sújtják azokat, akik ismerőseiket nyugatra menekülésre rábeszélik, vagy ehhez segítséget nyújtanak. A szökevények vagyonát pedig elkobozzák. Kairóban a múlt héten Nas­ser diktátor “népi parlament­­; jének” megnyitása a szovjet­csillag jegyében ment vég­be. A parlament épülete fe­­' lett orosz repülőgépek repül­tek közbe-körbe, a diktátor > bevándorlását orosz gyárt­mányú ágyukból eldördült 21 * lövés kisérte. És a hivata­los sajtó és rádió szüntele­­- nül gyalázta Amerikát, a l Nasser által már korában ki­­. adott jelszó szerint: Fullad­jatok meg, amerikaiak!” Alig több mint félév múlt el az- 1 óta, hogy Eisenhower elnök, ’ Bulganin szovjet miniszter­­■ elnökkel karöltve, lecsapott i Angliára, Franciaországra és . Izráelre, az Egyesült Nem­zetek fóruma előtt jogtala­nul támadóknak bélyegezte meg és kiparancsolta a Nas­­serrel leszámolni készülő an­­gol-francia-izráeli haderőket Egyiptomból és ezzel a szov-' , jetcsatlós Egyiptom háborús vereségét hatalmas diplomá­ciai győzelemé varázsolta át. Amerika és Oroszország most megkapták az egyiptomi dik­tátor köszönetét, éspedig Amerika gyűlölet formájá­ban és Oroszország a barát­ság és szövetség jegyben. NÁCI-SZOVJET MINTA Az egyiptomi szovjetgyar­mat és a középeurópai szov­jetgyarmatok közt ezen a na­pon egy érdekes különbség mutatkozott: az, hogy Nas­ser az ő katonai diktatúráját nem nevezi népi demokráciá­nak, hanem csak a parla­mentjét nevezi népi parla­mentnek. Ez a népi parlament nemcsak a szovjet és csatló­sai parlamentjeire emlékez­tet — ahol ^más mint egy­hangú szavazás istenkisértés lenne —, hanem Hitler par­lamentjére is, amelyben a nép állítólagos képviselői nem is szavaztak, hanem csak Heil Hitlert ordítottak torkuksza­­kadtából. HEIL NASSER! Persze minden lehetséges, j sokszor még a lehetetlenség ; is lehetőnek mutatkozik. Ez- ] ért Nasser, amikor tiszttár­saival összeválogatta a népi parlament képviselőjelöltjeit, már biztosította az úgyneve­zett alkotmány utján, hogy s minden rendelkezését egyhan- i gu lelkesedéssel helyeselni a fogják. Ha mégis ellenzéki i hangok hallatszanának a né- e pi parlamentben, Nasser azt i feloszlathatja és uj válasz- 1 tást ir ki, még gondosabban j kiválogatva — nem a nép je- r lőttjeit, hanem a katonai dik­tatúra jelöltjeit. És újra megjátsza hitleri és szovjet módra a szavazási, választá­si komédiát. FÖLDI PARADICSOM Az egyiptomi nép ura a népi parlamentben háromórás népszónoklatot tartott. Be­jelentette, hogy jólétet és boldogságot fog teremteni koldus országában. Miután a szinai-félszigeti vereség kap­csán győzelmet aratott az an­­gol-francia-amerikai imperia­lizmus felett, ezt a győzelmet maradéktalanná fogja tenni, ki fogja irtani az idegenura­lom minden maradványát, a gazdasági életből teljesen ki fogja irtani a kapitalista be­folyást, társadalmi igazsá­gosságot fog teremteni egész­séges demokratikus alapon. Hatalmas hadserege« fog ki­fejleszteni, Egyiptom az ő ve­zetése alatt belép az atom­energiával rendelkező hatal­mak sorába. Meg fogja épí­teni az asszuáni gátat és víz­müveket s az építkezésnek több mint ezer millió dollár költségét maga fogja előte­remteni, külföldi segítség nélkül. Hogy miből fogja elő­teremteni mindezeknek a be­harangozott csodáknak költ-Guatemala elnöke merénylet áldozata Guatemala középamerikai köztársaság elnökét, Castillo ezredest, az elnöki palotában agyonlőtte egy volt szabó, akit junius elsején felvettek az elnöki őrségbe. A merény­lő menekülni próbált a ház­tetőn át, de elzárták az út­ját, mire egy golyóval vég­zett önmagával is. Castillo három évvel ez­előtt elkergette Guatemala szovjetbarát kormányát és azóta erős kézzel kormányoz­ta az országot, olyannyira, hogy a demokrácia barátai kritizálták otthon is, Ameri­kában is. Valószínű, hogy a kommunisták bérelték fel a merénylőt. Pusztító földrengés Mexico középső országré­szében óriási területen föld­rengések voltak. Leghevesebb volt a föld megrendülése a négymillió lakosú fővárosban, ahol körülbelül 50 épület meg­rongálódott, köztük sokeme­letes uj lakó- és irodaházak. Az első jelentéseké halott­ról és 20 eltűntről szólnak. ségeit, arról hallgatott. Beszámolt reformjairól, többek közt a földreformról. A kormány elkobzott a nagy földbirtoko soktól 800,000 aker földet és eddig 282,000 akert kiosztott 68,737 pa­­raztcsaládnak. Uj nagy ipari üzemeket, acélöntődéket és olajfinomítókat létesít és a szükségleti cikkeket gyártó üzemeket, úgy hogy Egyip­tom nem lesz többé rászorul­va külföldi áruk behozatalára. SZUEZ KORLÁTLAN URA Ugyanakkor, amikor a népi parlamentben szovjetmódra dicsekedett és nagyokat mon­dott, Nasser a Szuez csator­na korlátlan urának mutatta magát. Egy dán hajót, amely rizsét szállított Izráelbe, át­engedett 5000 dollár vám fi­zetése ellenében a Szuez csa­tornán, de őrizetbe vette — a szokásos kémgyanu ürügyé­vel — a személyzet egyetlen izráeli tagját. Ezzel megku­tatta, hogy a Szuezben ő az ur, azt teszi, ami neki tet­szik. Még nem világos, hogy mi­lyen terveket forral Nasser. Mig egy hajót átenged, álta­lános hajózási tilalomra buz­dítja a többi arab országokat és el kell ismerni, sikerrel teszi ezt. Szaudia és Jordán, amelyek néhány hétig az amerikai tábor felé közeled­tek, ismét egységfrontban vannak az Amerika ellen iz­gató egyipomi diktátorral, aki az arabok közös vágyá­nak teljesítését, Izráel meg­semmisítését, ígéri, az orosz barátságra és fegyverszálli­­táokra támaszkodva. EGY KIRÁLLYAL KEVESEBB Tunisz északafrikai országban, amely francia gyarmat volt, de pár év előtt önálló királyság lett, át­alakult köztársasággá. Az alkotmányozó nemzetgyű­lés elbocsátotta a királyt, — akinek bey volt a cime — és kimondta a köztársaság megalakulását. A köz­társaság elnöke Bourguiba, aki a tuniszi független­ségi harcot győzelemre vitte. Elvesztette a trónját a 76 éves bey, akinek előd­jei 250 éven át ültek a trónon, előbb, mint önálló uralkodók, később mint a francia gyarmati főhata­lom helytartói. Drámai jelenet volt a trónvesztés. A nemzetgyű­lési kiküldöttje nem felséges urnák, hanem egyszerű­en Mohamed Hasszán urnák szólította a királyt és közölte vele, hogy a nemzetgyűlés határozata folytán megszűnt király lenni. A bey egy szóval sem felelt. A nemzetgyűlés kiküldöttje erre sarkonfordult és el­távozott. A detronizált királyt elvitték egy a fővárostól hat imérföidnyire levő’kaJ-lélyöá, amely rim-Wk***** sasági katonaság áll őrt. “EMLÉKEZZÉL BUDAPESTRE!” Az sem világos még, hogy az arab tisztek és királyok tudatában vannak-e a szov­jet barátság igazi természe­tével. Annyit mindenesetre tudunk, hogy amikor a szov­jet a magyar nép iránti ba­rátságát november 4-én Bu­dapest bombázásával tanúsí­totta, erről a gyalázatos nem­zetközi bűntényről az egyip­tomi, sziriai és a többi arab apók csak futólagosán, pár szóval, pár hazugsággal tet­tek említést. A népnek csak azt kell tudnia, amit diktá­torai, királyai és tisztjei tud­nivalónak tartanak — ez az elv az arab országokban, ahol a népek milliói sem Írni, sem olvasni nem tudnak és annyi politikai érettséggel bírnak, mint a teve, amelyet a siva­tagban hajtanak. A TUDÁS KINCSESTÁRA Lexikonnak vagy enciklopédiának nevezik a tud­nivalók kincsestárát mindenütt — kivéve a szovjet országokat. Oroszországiban változnak a tudnivalók és ezért időnkint a lexikon egyes fejezeteit módosi­­tani kell. Például, amikor a politikai rendőrség min­denható főnökét, Beriát, a Malenkov banda agyon­lövette, a lexikonból kitépték azt az oldalt, amelyen Beria az egekig volt magasztalva, és behelyettesítet­tek arra a helyre másvalamit. Mindenki, akinek egy példánya volt abból a lexikonból, kapott ilyen helyre­­igazitást, amelyet (beragaszthatott a könyvébe. Most újabb tisztogatás, újabb csillaghullás volt Moszkvában és — szerencsétlenségre — éppen ak­kor történt ez, amikor ia lexikon uj kiadásának M kö­tete már készen volt. így hát Malenkov és Molotov dicsőítése benne van a legújabb kiadásban. Még nem történt határozat, hogy miképpen fogják azt a hamis tudnivalót még hamisabb tudnivalóval helyettesíteni. Sepilov esetében szerencSésebben jártak Krus­­csevék: az S kötet még nincsen készen, úgy hogy ab­ban Sepilov már nem, mint szovjet nagyság, hanem' mint ártalmas féreg fog szerepelni. A SZULTÁN ÉS AZ IMÁM Omán egy kis arab országocska, amelyben a si­vatagi homok alatt olajforrások vannak. Az olajat a földből angolok varázsolják elő és hogy ezt zavar­talanul tehessék, bőségesen megjutalmazzák a szul­tánt és fenntartanak 400 főnyi katonaságot. A isivatagi éjszaka csendje ült ezen a kis orszá­gon, amely a nagy Arábia délkeleti csücskében húzó­dik meg. De a napokban hir jött onnan. Az a hir, hogy az ottani aratokat a szultán ellen fellázította az imám, vagyis a vallási főur, akit angol-ellenes ma­gatartása miatt a szultán száműzött. A lázadok el­foglalták a kis országnak egy nagy részét és fenye­getik az angolok repülőterét. Ez az ici-pici háborúság nagy izgalmat keltett Londonban, mert úgy tudják, hogy iaz imámot és a lázadó törzseket Szaud király pénzeli és látja el fegy­verekkel — amerikai fegyverekkel. Azt gyanítják az angolok, hogy Szaud király éket akar verni Anglia és Amerika közé. Az angol kormány katonai megerősitéseket kül­dött Ománba, hogy megvédje a szultánt az imám tá­madásával szemben. nyílt meg Kai rohan K i szövietparl ament

Next

/
Oldalképek
Tartalom