A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-19 / 29. szám

s-IK OLB-Ä.E ^ Ä JÖ PÁSZTOR Pünkösd után tí. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Márk 8. fej., 1—10 Ama napokban, midőn ismét hatalmas sereg va­­la együtt és nem volt mit enniük, magához hiván a tanítványait, mondván nekik: Szánom a sereget, mert im már három napja tartanak velem s nincs mit enniük, és ha étien bocsátom haza őket, ellan­kadnak az utón, mert némelyek közülük messziről lőttek. Felelék neki az ő tanítványai: Honnan elé­rthetné ki az ember ezeket kenyérrel itt, a pusztá­ján? És kérdé őket: Hány kenyeretek vagyon? Azok pedig mondák: Hét. Erre parancsolá a seregnek, hogy telepedjék le a földre. S vevén a hét kenyeret, hálát ídván, megszegő és tanítványainak adá, hogy elé­jük tegyék, és a sereg elé tevék. Egy kevés halacská­juk is vala, azokat is megáldá és eléjük tétető- És evének és jól lakának. S a megmaradt hulladékok­ból hét kosárral szedtek fel. Valának pedig, akik et­ek, mintegy négyezren. És elbocsátá őket. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban a sokezer embert tápláló Krisztus bámulattal tölti el az embert. — Hát hogyan? — kérdjük — a földiek meg­vetésére buzdító Krisztus most földi táplálékot is nyújt az embernek? . • . Hiszen a tömeg étlen-szom­­jan, mindenről megfeledkezve hallgatja az evangé­lium tisztán csengő szavait! De Krisztus nem 'feledkezik meg arról, hogy az embernek táplálékra is szüksége van. A bajbajutott ember pedig milyen könnyen hajlandó elhinni, hogy az Isten megfeledkezett róla! íme, előttük a példa, hogy az Ur sohasem feled­kezik el róluk még akkor sem, hogyha mi magunk elfeledkeznénk is magunkról. Van ugyanis isteni Gondviselés, amely kiterjed az ember minden ügyére, mert ne feledjük el, hogy semmisem történik Isten rendelése nélkül, vagy leg­alább is az Ő megengedése nélkül. Végtelenül jó és bölcs az Isten, csakis olyasmit rendel el és csakis olyasmit enged meg, ami lelkűnknek javára válik, még ha az ember ezt nem is látja. Ezt mondotta Tóbiás is fájdalmai között, mi­kor mindene elpusztult már és ráadásul oly súlyos sebeket, fekélyeket kapott, hogy a szemétdombon cserepekkel vakargatta azokat: “Igaz vagy én Uram és minden utad igazság és Ítélet.” A Bölcsesség Könyve hasonlóan ir: “A te kor­mányzásod elér végtöl-végig erősen, ó Uram ,és min­dent kellemesen elrendez”. Főképen Szent Pál hangsúlyozza ezt az igazsá­got: “Tudjuk pedig, hogy az Isten mindent javára /áltoztat azoknak, akik őt szeretik.” De hogy ezt a tanítást mi is megérthessük, szük­séges, hogy a földi élet minden eseményét az örök­kévalóság szempontjából nézzük, hisz az Isten azért küldi reánk sokszor a földi megpróbáltatásokat, hogj megjutalmazhasson a másvilágon. Minden az örök cél szolgálatában áll. Még a rossz is, a szenvedés is arra szolgál, hogy megtisztítsa lelkünket a bür következményeitől és alkalmat adjon érdemgyüjtés­­re. Nehéz időket élünk most. A rossz gazdasági vi­szony megcsappantotta a kereseti lehetőségeket, csökkentette a munkaalkalmakat. Mindenki kesereg és panaszkodik, mert nem tudja, mit hoz a jövő szá­mára. A hitből élő ember nagyon jól tudja, hogy köte­lessége mindenben Isten akaratában belenyugodni úgy a jó-, mint a balsorsban, az idők viszontagságai­ban, sorscsapásban, nyomorúságban épen úgy, mint bőségben. El kell mondnunk a türelmes Jobbal: “Ha a jó­kat elvettük Isten kezéből, a rosszakat miért ne ve­gyük el?” És ha mindent megtettünk, amit tehettünk, le­gyünk nyugodtak, az Isten jósága segítségünkre siet és nem küld reánk megpróbáltatásokat — erőnkön felül' FIDELI0 ÉS KÁDÁR Pideliót a Beethoven operájában jogtalanul bör­­tönözték be és ezért most, amikor az operát Szege­den előadták, a publikum tüntetett — Kádár János ellen, aki Fideliók ezreit börtönöztette be és tucatjá­val hóhér kéziére juttatta a magyar szabadság harco­sokat, diákokat és munkásokat, fiukat és lányokát­—Az a hiba, — mondta Kertész Gyula, a városi operaházi igazgató —, hogy tulkorán vettük fel a programba Fideliót, nyolc hónappal az ellenforrada­lom után. De ezen a hibán segíteni lehet, mint ahogyan a kommunisták minden hibán segíteni tudnak. Például Rajk Lászlót felakasztották, Sztálin halála után Kruscsev megállapította, hogy ez hiba volt, hát fog­ták magukat, kiemelték a sírjából Rajk Lászlót és disztemetést rendeztek neki. Szóval a hibát ki lehet javítani. Kertész Gyula igazgató a hibát, amit Ludwig van Beethoven több mint Száz évvel ezelőtt elkövetett, most kijavítja, és pedig: kisérő magyarázatokkal felvilágosítják a kö­zönséget, hogy a Fidelió esete egészen más volt, mint SZEGÉNYEK TEMPLOMA Az Egyház Otthona: ezzel a névvel jelölték meg az ős­keresztények azokat az épü­leteket, amelyekben isten­tiszteleteiket tartották. Nem igen voltak ezek templomnak nevezhetők, hiszen nem erre a célra épülteik; de mégis sok­kal többet jelentettek már, mint a katakombák szűk sö­tétsége, hiszen a föld szinén álltak, nem. kellett ínár a halottak sötét védelme alá menekülniük. Az üldözések szüneteiben keletkeztek ezek a szükség­­kápolnák, lakóházakból, mű­helyekből, üzlethelyiségek­ből; ha szűknek bizonyult egy helyiség, kivertek né­hány közfalat s ha igy sem jutotta már a helyből, heve­nyészve építettek hozzá még néhány szárnyat, ferdén, egyenesen, oldalt, kereszt­ben, ahogy éppen a helyzet engedte. Sok ilyen épület maradt fenn a kereszténység első századaiból, többnyire csak alapvonalaiban, mert a ke­reszt diadalraj utása után va­lóságos templomok épültek a kezdetleges otthonok fölé s ma már csak a szabálytalanul megtörő főbaj ók, egymással szöget bezáró kereszthaj ók emlékeztetnek a keletkezés­re. Néha még az eredetét is ismerjük a templomoknak: igy a római San Lorenzo in Paneparna vendéglő, a római magyar templom, a Santo Stefano Rotondo mészárszék volt valamikor. A szükségtemplom persze nem a város előkelő negyedé­ben áll, hanem kint a mun­kások, idegenek, nyomoré­kok, rejtőzködő rabszolgák negyedében, hiszen elsőnek itt hódított a szeretet tani­­tása. Ennek megfelelő a mise közönsége is: Krisztus szegé­nyei töltik meg a templomot. Ez a “templom” nemrégen még iparosmühely volt, csat­togott benne a kalapács, szik­rázott az acél, kormosak, fá­radtak lettek benne az embe­rek. Most hófehér falaival, gondosan tisztántartott padló­jával már nem emlékeztet ré­gi feladatára, csak egyszerű téglalap alakja, sima falai árulják el ereldletét. De már régen túlnőtt az eredeti kere­teken. Előbb jobbra és balra épült hozzá egy-egy szobányi szárny, aztán ferdén kissé megtörve tovább épült, két­szeresre, háromszorosra nőtt, emelvényt kapott a miséző pap számára, itt-ott egy-egy kép is megjelenik félénken a falakon: a feszület, az imád­kozó Mária, a Jó Pásztor ké­­pe. Jól vezetett kórus énekel a mise alatt nem hivatásos énekesek, mint a nagyurak lakomáin, hanem egyszerű hivek, akik éppúgy, mint a presbyternek segédkező fia­tal legények napközben mun­ka után járnak, talán zsákot hordanak vagy téglát cipel­nek a magasbaeimelkedő épít­ményekre. A hivek közül va­lók, szüleik, testvéreik ott állnak vagy térdelnek a fa­lak mentén. Egy család az egész, a mi­séző főpap éppúgy, mint a többi. Atyának tekintik, úgy is szólítják. Ő is úgy szól hozzájuk, mintha gyermekei lennének, meleg, egyszerű szavakkal mindenkinek ért­hetően magyarázza Krisztus szavait, amint azokat az evan­gélisták tolla megörckitette. Azután 'buzdító mondatokat fűz hozzá, beszél a szerétéi­ről, beszél azoknak a példá­járól, akik már bementek az örök Vendégségbe és jó har­cot harcoltak Istenért és mindnyájunkért. A szent Test vételénél a hivek csaknem mindnyájan jelentkeznek, a pap szeretet­tel, hosszú időn át osztja a megtört kenyeret. Béke vele­tek: Krisztus szavai úgy hangzanak itt mindenki felé, mint ahogy mindenkire ra­gyog a Nap. És mindenki testvérnek érzi a másikat. Krisztus békéje árad el ezen a szegényegyedbeli gyü­lekezeten, amely azelőtt tel­ve volt kétségbeeséssel, gyű­lölködéssel, nyomorral és szeretetfenséggel. Most fél­tékenység nélkül ülik körül az asztalt, ahol megvendége­lik a püspököket és az ide­genből jöttékét, hiszek azok is testvérek! Szeretettél hoz­ták az ételt, felszólítás nél­kül, ki mit tudott. Jerseyben gyönyörű fekvésű otífchonulklbain, de sajnos, ami­lyen gyönyörű helyen vannak, olyan alkalmatlan az épület beosztása a betegek részére. A földszinten csak néhány s'zobácslka van és igy a be­tegeket és lábadozókat az emeleten kénytelenek elhe­lyezni. Nehéz szegény beteg, gyönge nővéreknek a kápol­nába meg az étkezésre lejön­ni, valamint őket az emeleti szobáikban ellátni. És mennyi másra is volna szükségük: kórház ágyakra, tolókocsikra és egyéb szükséges berende­zésekre a betegek részére! Arra gondoltunk, milyen Istennek tetsző cselekedet volna & kedves nővéreket ab­ban megsegíteni, hogy beteg nővéreiket megfelelően ellát­hassák. Azok a kadves, névte­len hősök, akik a konyhát, évek hosszú során át oly ön­­feláldozóan ellátták, hogy a többi nővér nyugodtan foglal­kozhasson gyermekeinkkel s hogy a fiatalabb tagok töké­letesebben készülhessenek hi­vatásukra, — azok már majd­nem mind kihulltak a sorból. Milyen szép volna ha elisme­résünket, hálánkat az Isteni Szeretet Leányai Társulatá­nak tagjai iránt bebizonyíta­nánk azzal, hogy segítségük­re sietnénk kisebb nagyobb adományainkkal és imáink­kal, hogy egy megfelelő épü­letrészt építhessenek beteg és munkaképtelen nővéreik ré­szére. Égető a szükség, ad­junk. Aki idejében ad, kétsze­resen ad! Isten szent ügyé­nek adjuk, amit nekik adunk. A drága beteg nővéreik és öre­gek minden imájukat jótevő­jükért ajánlják fel. Siessünk a segítségükre! Adományok a következő címre kéretnek: Villa Madonna, Allamuchy, N. J. A Kát. Aggmenház hírei Az Aggmenház Bizottság az építési alap növelésére csirkepaprikás és rétes dél­utánt rendez julius 31-én, szerdán. A finom magyaros, házi készítésű ételeket dél­után 2-től este fél 8-ig szol­gálják fel a bizottság fárad­hatatlan asszonyai. Jegyek kaphatók a bizottság tagjai­nál, úgyszintén a helyszínen, az Aggtmenlházban is. AZ ISTENI SZERETET LEÁNYAI KEGYES ADOMÁNYOKAT KERNEK Közel 50 éve, hogy az Isteni Szeretet Leányainak egy cso­portja elhagyta szeretett ha­záját, édes otthonát, hogy Amerikába szakadt magyar véreikkel foglalkozhassanak. Ezer és ezer gyermeket taní­tottak, neveltek, gondoztak az évek hosszú során át. Áldo­zatos, türelmes, szeretettel teljes, önfeláldozó munkáju­kat Isten áldása kísérte min­denütt. Többen közülük már el­nyerték örök jutalmukat, míg számosán, erejük folytán gondviselésre, ápolásra szo­rulnak. Meglátogattuk őket New az'októberi e lie n fórra d a 1 már ok esete, és éppen ezért) az opera szövgéből néhány jelenetet elhagynak vagy me ghami -sí tanaik. Megjegyzések: i 1. Amit Kádár János miniszterelnök és Kertész Gyula operaigazgató -ellenforradalomnak neveznek, az októberi szabadságharc. 2. Azt, hogy egyes jeleneteket meghamisítanak, mi mondjuk: Kertész úgy fejezte ki magát, hogy “megváltoztatnak”. Persze úgy igaz, ahogy mi mond­juk, mert aki Beethoven szövegén változtat, az Beet­hoven szövegét meghamisítja. Még Fid éli ónál is rosszabbul járt gróf Széchenyi István. A nagy magyarról, akit a legnagyobb magyar­nak is szoktak nevezni, színdarabot irt Németh László, Kossuth-díjjal kitüntetett kommunista író. Egy évvel ezelőtt még rendben volt a dolog, egy Széchenyi ^darabban nem találtak semmi kivetniva­lót, pedig,hát atlban volt egy pár erős kitétel a titkos­­rendőrség ellen, tudniillik az osztrák titkosrendőrség ellen. De az októberi szabadságharc után megválto­zott a helyzet: Bár a darabban éles szavak az osztrák titkosrendőrség ellen hangzottak el, a közönség oly lelkesen tapsolt, hogy senkinek nem lehetett kétsége, hogy a tapsorkán a gyűlölt ávósok elleni harag meg­nyilatkozása- Ezért a Kádár kormány, amelynek az orosztankokon kívül az ávósok (uj néven) a legerő­sebb támaszai, betiltotta a színdarab előadását. IGY ZSAROL A DIKTÁTOR Egyiptom és Olaszország közt kereskedelmi szerződés jött létre. A megállapodás úgy szól, hogy Olaszország gyapotot vesz Egyiptomtól és azért kész­pénzzel fizet, mégpedig dollárral. A Szuez csatornán átmenő olasz hajók a vámot készpénzben kötelesek megfizetni, mégpedig dollárban. Viszont Egyiptom 11 millió dollár áruforgalmi adósságát Olaszország­nak majd csak két év után lesz köteles megfizetni. Az olasz kormány alkudozott, hogy Egyiptom legalább a szuezi vámokat hagyja 11 millió dollár­nyi adósságából levonni, de Nasser ebbe nem ment bele. Ő tudja, hogy a Szuez csatorna használata Olaszországnak életkérdés, tehát megzsarolhatja Olaszországot. Nasser zsarolhat, miután az angol-francia kísér­letet, hogy a Szuez csatornát kivonják Nasser korlát­lan hatalma alól, Amerika és a szovjet együttes ak­cióval meghiúsították. Szent Máté 9. rész, 29. Azon időben bemen vén Jézus a hajócskába, átkele a tengeren és jőve az ő városába. S ime hozának neki egy ágyban fekvő inaszakadtat. S látván Jézus azoknak hitét s mondá az inaszakadtnak: Bízzál fiam, megbocsáttatnak neked a te bűneid. És ime néme­lyek az írástudók közül mondák magukban: Ez ká­romkodik. S látván Jézus az ő gondolataikat, mondá: Miért gondoltok gonoszokat sziveitekben? Kérdem tőletek: Mi könnyebb, mondani-e megbocsájttatnak neked a bűneid, vagy pedig mondani* Kelj fel és járj? . . • Hogy pedig tudjátok, hogy az ember fiá­nak hatalma vagyon a földön a bűnök megbocsátá­sára, akkor mondá az inaszakadt embernek: Kelj fel, vedd ágyadat és menj házadba. És felkelve és haza méné, látván pedig ezt a seregek, megfélemlé­­nek és dicsőiték az Istent, aki ily hatalmat adott az embereknek. SZENTBESZÉD Az írástudók nem tartották Krisztust Istennek, hanem csak embernek és e tévelyben állandóan meg­maradtak; ennélfogva tehát folytonosan üldözték az Urat, egészen a kereszthaláláig. És látván Jézus az írástudók gondolatait, mondá: miért gondoltok go­noszát sziveitekben? Mi könnyebb, mondani-e: Megbocsáttatnak neked a bűneid, vagy mondani: Kelj fel és járj? ... * Isten részéről mind a kettő könnyű, mert mind­két ténykedés csodamüvelet, melyhez Isten minden­ható erejére van szükség. A tehetetlen ember pedig egyiket sem viheti véghez; de az Írástudók előtt ta­lán nehezebbnek látszott a beteget egy szóval meg­gyógyítani, mivel ezzel semmi csalás nem lehetett összekötve . . . Jézus tehát az előttük nehezebbnek látszó dolog véghezvitele által meg akarta nekik mutatni, hogy ami előttük kevésbbé nehéznek látszik, azt is meg­teheti, vagyis a bűnöket is megbocsáthatja. Krisztus nemcsak mint Isten bocsátotta meg a tűnőket, de mint ember is, mivel emberi természete íz isteni természettel egy isteni személyben egye­sült s a Fiuisten második személyében állott: azért az egész világ bűneiért eleget tehetett az Ur; ennél­fogva Isten után a legfőbb tekintély és hatalom a bűnök megbocsátására vonatkozólag Krisztusnak adatott; — ezen tekintélyt és hatalmat másokra, tud­niillik a papokra is átruházta az Ur, hogy ők is megbocsáthassák a bűnöket. Végre mondá Jézus az inaszakadtnak: Kelj fel, vedd az ágyadat és menj házadba. Az Ur Jézus va­lahányszor valami csodát vitt véghez, mindannyi­szor hozzá szokott volt valamit adni, amiből a csoda valódisága s nagysága kitűnjék- így itt megparan­csolta az inaszakadtnak, hogy vegye fel ágyát, amely parancsnak inaszakadt készséggel engedelmeskedett s fölkele rögtön és haza méné, vállaira vevén ágyát, amint megparancsolta Krisztus és pedig a tőle nyert teljes egészség jeléül. Látván pedig ezt a seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ilyen ha­talmat adott Jézusnak, akit legtöbben csak csoda­tevő prófétának tekintenek. Jancsi és Juliska vöiösö zászló alatt A cseh kommunista párt megrótta a Csehszlo­vák írók Szövetségét, mert az utóbbi időben oly iro­dalmi müvek jelentek meg, amelyek a szovjet és a munkásosztály tekintélyét sértik. Ettől a magrovástól módfelett megszeppentek az írók, gyűlést hívtak egylfce és ezen határozatikig ki­mondták, hogy a párt kritikáját teljes mértékben el­fogadják, mint igazságos 'bírálatot és megfogadják, hogy ezentúl minden írásukban ügyelni fognak arra, hogy meg ne sértsék a szocializmus építésének alap­vető elveit és írás köziben sohasem fognak megfeled­kezni arról, hogy a kommunista párt a munkásosz­tály élharcosa. A jövőben tehát cseh költők írhatnak regényt Jancsi és Juliska halhatatlan szerelméről, de csakis a marxizmus-leninizmus-kruscsevizmus által megsza­bott határok közt. Jancsi élmunkás, Juliska is tul­­termeli a normát. kártérítés az üldözésért A náci üldözés magyar áldozatai közül körül­belül 80,000-en maradtak életben. Ezek az üldözés helye (koncentrációs tábor, gyár stb.) szerint illeté­kes nyugatnémetországi bíróságnál kártérítési kere­setet ind ihatnak A nyilasok által a német náciknak kiszolgáltatott magyar zsidók közül 6000-et a I. G. Farben vegyigyárban dolgoztatták s a nyugatnémet bíróság elvi döntést hozott, amely szerint ezeknek utólag munkabért köteles fizetni a vállalat, amely jelenleg felszámolás alatt van. A kártérítési igények bejelentésének határideje október 1. Pünkösd után 6. vasárnap EVANGÉLIUM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom