A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-27 / 52. szám
A HAZA VESZÉLYBEN VAN! • William Foster volt helyettes honvédelmi miniszter lakásán bizalmas megbeszélést tartottak ipari vezető személyiségek a fegyverkezési versenyről, a helyzetről és a kilátásokról. Oly (megdöbbentő megállapítások hangzottak ott el, hogy a Fehér Ház titoktartást vélt ajánlatosnak. Mégis, a megbeszélésen hozott határozat egyes részeletei kiszivárogtak. íme: 1. A messzeható lövedékek készítésében a szovjet annyira előnyben van velünk szemben, hogy az a veszély fenyeget, hogy Amerika másodrangu hatalommá sülyedhét. 2. A mostani atomkorszakban a támadónak óriási előnye van a védekezővel szemben. Váratlan nagy támadás gyors győzelemhez vezethet. Amerika nincsen ma abban a helyzetben, hogy nyugodtan várhatna, amig a szovjet ilyen megsemmisítő Pearl-Harbortámadást intéz ellenünk és egyszerre lerombolja városainkat. (Ez világosabban kifejezve azt jelenti, hogy nincsen már feltétlen érvényessége annak a hagyományos amerikai elvnek, hogy mi csak az esetben indítunk háborút, ha minket megtámadnak. Még világosabban szólva: A helyzet alakulása esetleg meg követeli, hogy váratlanul lecsapjunk atom- és hidrogénbombákkal a szovjetre.) 3. Feltehető, hogy a szovjetnek, két éven belül lesz annyi földrészeket átfogó messzeható atombombavivő lövegje, hogy támadásba mehet át. Ha ez a feltevés (hogy 1959 végén már sok ilyen lövedékje lesz a szovjetnek) megállja a helyét, ez azt jelenti, hogy ekkorra a szovjet már katonailag erősebb lesz, mint Amerika. 4. A második világháború győzelmes befejezése után a szovjet erősebb volt, mint Amerika, mert a szovjet nem küldte haza katonaságát, mint mi. Korea felébresztette Amerikát biztonsági álmából. De az utóbbi években megint vissz.y*é-t állt be Amerikában a fegyverkezés terén, ’mig ugyanakkor a szovjet erőteljesen és rohamos tempóban növelte katonai erejét, főleg a jelenkor és a jövő legfontosabb fegyvernemét, a rakétákat és ennek eredménye az, hogy másfél éven belül a szovjet ereje ezekben a legújabb fegyverekben nagyobb lesz a miénknél. 5. A haza veszélyben van. Ezért feltétlenül sürgősen fel kell fokozni a mostaninak négyszeresére az 1500 mérföld hatókörű lövedékek gyártását és a mostaninak tízszeresére az 5000 mérföld hatókörüeket. 6. Jelenleg, amikor a szovjet misszilek dolgában fölényben van velünk szemben, Amerika egyedüli védelme szovjet atombombás misszil támadás ellen: a nagy bombavető (a darabonkint nyolc millió dollárba kerülő B52 rakétahajtásos repülőgép, amely a világ minden részébe el tud vinni oly nagyerejü hidrogénbombát, amely egy egész nagy várost egycsapásra el tud pusztítani.) Ezeknek a B52 bombavetőknek bázisaik vannak sok helyen az Egyesült Államokban, Kanadában, Nyugat-Európában és Észak-Afrikában. Ezeket a bázisokat több helyre kell elosztani, nehogy szovjet misszil egyszerre, több B52-t el tudjon pusztítani. Azonkívül örökösen, a napnak mind a 24 órájában, minden percében felszállásra készem kell állniok ezeknek a repülőgépeknek. ELVISZIK A NÉP ÉLELMÉT A kínai nép élelmét viszik el. A magyar olvasót talán kevéssé érdekli a kínai éhező milliók sorsa. Mégis érdekelni fogja az olvasót a rendszer, amely a következőkben megnyilvánul és amely azonos mindenütt, ahol a kommunisták gazdálkodnak és garázdálkodnak — Magyarországon is. Rizs és sertéshús a kinaiak fő élelme. Mindkettőben hiány van, mert egy évtized óta áradások és szárazság átka fekszik az országon. A sertéshús adagolva van, de alig kapható és ami kapható, azt nem tudja a nép megfizetni. Miért? Azért, mert az állami sertésfelvásárló hivatal a parasztoktól olcsó áron elviszi a sertést és a húst aztán méregdrágán adja el. Csak a városi nép tud húst vásárolni. Shanghaiban és más nagy városokban már hajnali 3 órakor sorba állnak az asszonyok, hogy a kevés drága sertéshúsból valami jusson nekik. A sertéshushiánynak fő oka az, hogy a készlet nagy részét a kínai kormány eladja az oroszoknak gépekért. Ez persze titdkiban történik. Egyszer mégis elírta magát — talán szándékosan — egy cantoni újság; azt irta, hogy egy orosz traktorért 22,000 font fagyasztott sertéshúst kell adni a szovjetnek. :> w Jc ■ .. Indonéziai munkásküldöttség lefoglal így holland hajózási vállalatot Jakartában. 1I a xvk;aii üzen A nyugati szövetség párisi NATO konferenciája a hidrogénháboru minden eddigi konferenciájától abban különbözött, hogy ezen a megbeszélésen volt és -.avát hallatta egy távollevő néma résztvevő: Bulganin orosz miniszterelnök testileg nem volt Párisban, de szelleme ott járt és — mindjárt hozzá kell tenni — erősen befolyásolta a tárgyalás menetét. Eisenhower elnök azzal az eltökélt szándékkal és előkészített programmal ment Párisba, hogy a végjükig felfokozott legmodernebb atomfegyverkezésre buzdítsa az európai szövetségeseket, de — nem utolsósorban a Bulganin-levelek és a magasságokban a fejük felett keringő sputnik befolyása alatt — az európai kormányfők legtöbbje elismerte ugyan az atomfegyverkezés szükségességét, de ugyanakkor ajánlotta, sőt követelte, hogy a szövetség uj kísérletet tegyen az oroszokkal való megegyezésre a fegyverkezés valamelyes csökkentése érdekében. Mindenki retteg A konferencián határozottan megnyilatkozott az a felfogás, hogy az európai nemzeteknek nincs okuk a rettegésre az orosz rakétafenyegetéstől, mert igaz ugyan, hogy a közelség okából ők lennének legleőbb kitéve háború esetén az orosz rakétatámadásnak, de igaz az is, hogy az atom- és hidrogénbomba- háborútól az az oroszoknak éppen úgy kell rettegniük, mint nekik. A fenyegetést ezért nem szívták mélyre a nyugateurópaiak. Ha három kormány mégis kifogásokat emelt az ellen, hogy rakétabázisokat állítson fel Amerika az ő területükön, ennek inkább praktikus meggondolás volt az oka. Ugyanis az orosz birodalom közvetlen közelében levő Norvégia és Dánia, de talán Nyugat-Németország is kockázatosnak érzik ilyen bázisok felállítását, mert háború esetében megtörténhet, hogy a sokmilliós orosz vörös hadsereg lerohanja országukat és hatalmába keriti az amerikai bázisokat, a rakéta állomásokat < s a bombaraktárokat. Nem csatlósok A párisi NA'! O konferencia másik fontot; 'eredménye annak Ls>;ögezés$Wölt, hogy a szövetséges nemzetek egyenrangú partnerek. Ez jogosult álláspont, mert a nyugati szövetségesek önálló országok, nem csatlósok, mint az úgynevezett varsói szerződés aláírói, a csatlós bábkormányok, amelyek moszkvai muzsikára táncolnak. De a tagnemzetek önállósága mellett kihangsúlyozták a szoros egységet, erőforrásaik együttes érvényesítését a közös védelem érdekében. A Párisban történt megállapodások elvi jelentőségűek és kifejezésre juttatják a szilárd eltökéltséget, hogy a szövetségesek minden erejüket egybevetve dacolni készek a szovjet világhatalmi törekvésével. De az elvi megállapodás gyakorlati ténnyé váltása majd csak ezután következik, több okból: Munkához látnak Az amerikai messzehordő rakéták még csak egy vagy másfél év múlva fognak elegendő számban rendelkezésre állani, és a szükséges óriási összegeket még a januárban összeülő uj amerikai kongreszszusnak kell megszavaznia. De ezt nem szabad félreérteni, itt nem halogatásról van szó, hanem alapos előkészítésről. Mindenesetre a rakéta bázisok kiépítése már a közeljövőben megkezdhető és meg is fog kezdődni azokban a nyugateurópai országokban, amelyek ezt kívánják. És máris előkészítheti a NATO katonai főparancsnoka, Norstad amerikai tábornok, a párisi határozat értelmében a szövetségesek uj stratégiáját, vagyis a védelem megszervezését. A részletek megbeszélésére a jövő évben uj konferencia lesz, amelyen a NATO szövetség honvédelmi miniszterei fognak résztvenni. Egy akarat két kezet irányit Olyan szörnyű pusztító erejű fegyverek használatáról van szó, hogy elsőrangú fontosságot tulajdonítottak a nyugati szövetségesek annak a kérdésnek, hogy ki adhatja ki a parancsot a halálmadarak kiröppentésére. A megállapodás ug$ szó, hogy a rakétabázisok az európai kormányok ellenőrzése alatt lesznek, a bázisok közelében fenntartandó bomba készletek pedig amerikai ellenőrzés alatt. Egyik a másik nélkül nem léphet működésbe, igy hát ennek a megállapodásnak értelme az, hogy orosz támadás veszélye esetében közösen kell dönteni. Győzelem kizárva A konferencián is, mint általában a szabad világ közvéleményében, kialakult az a felfogás, hogy egy atomháború kölcsönös népirtás lenne, győző és legyőzött nélkül, illetőleg a győző is legyőzött lenne, mert nagy országos temetőben ünnepelhetné meg győzelmét. Ezért a fegyverkezésnek, a Párisban elhatározott fokozott fegyverkezésnek célja nem oly katonai fölény elérése, amely atomháború esetén a szabad világ részére biztosítaná a győzelmet a szovjet felett, hanem a cél csupán a szovjet visszarettentése atomháború megindításától. Ennek a célkitűzésnek alapja az az elgondolás, hogy a szovjet, mint minden diktatórikus terrorkormány, hódító szándékú és vérontástól nem retten viszsza, ha győzelmét biztosra veszi — mint ahogyan biztosra vette Hitler, megszervezve a világ leghatalmasabb fegyveres erejét. A szabad világnak azért kell lépést tartania a szovjet fegyverkezéssel, mert ha lemaradnánk és az erőviszonyok a szovj etnek kedveznének, a moszkvai kényurak esetleg megkockáztatnák azt, amit Hitler megkockáztatott. Még egy próba Ebből a felfogásból logikusan következik, hogy törekedni kell a fegyverkezés csökkentésére, merthiszen reméljük, hogy a minden évben dollárbilliókat felemésztő gyilkos fegyverek használatára nem fog sor kerülni. A szabad világ és a szovjet katonai ere-ACCRA, Ghana — Ebben a nemrég függetlenné lett afrikai néger köztársaságban magasba csapnak a politikai szenvedélyek hullámai. Az ellenzéki politikusok nem hordó tetejéről szónokolnak, hanem kormánypárti agitátorokat kókuszfákhoz kötnek és elevenen felgyújtanak, várandós asszonyokat félholtra taposnak, képviselőjelölteket automobillal elgázolnak. A parlement kivételes hatalommal látta el a kormányt az ilyen barbár politizálás leküzdésére. NEW DELHI — India kormánya 1953 óta irtóhadjáratot folytat a moszkitóknak egy fajtája ellen, amely a gyilkos maláriát terjeszti. Ennek a nemzetmentő akciónak elősegítésére Amerika kormánya minden lehető támogatást megígért, három év folyamán 38 millió dollárt fog költeni az indiai moszkitóirtásra. 1952-ben a maláriának 800,000 áldozata volt Indiában. KOPENHÁGA — Otto Hahn egyetemi tanár, aki fizikai Nobel dijat nyert, úgy nyilatkozott, hogy a világ csak addig élhet békében, amig egyedül Amerikának és a szovjetnek vannak atom- és hidrogénbombáik. Ha kisebb országok ilyen bombák birtokába jutnak, egy napon egy kis Hitler felgyújthatja az egész világot. HAVANA, Cuba — A Batista elnök ellen összeesküdött lázadók egyik rejtekhelyén a rendőrség 2500 tenniszlabdát talált, amelyek gazolinnal voltak megtöltve. Ezekkel a labdákkal a felkelők újabb cukorültetvényeket szándékoztak felgyújtani. COCOA BEACH, Fla. — Az Atlas 5000 mérföldes misszil után egy nappal felröppentettek egy Jupiter 1500 mérföldest, de egyik is, másik is a maximálisnál rövidebb távot szelt át a magasságban. A kísérletek ezekkel és más tipusu misszilekkel lázas tempóban folynak. SRINAGAR, Kashmir — India és Pakisztán verekszenek a szomszédos Kashmir országért, amelynek lakossága vegyes, hindu és mohamedán. Minthogy az ellenséges szomszédok sehogysem tudnak megegyezni, Abdullah kashmiri miniszterelnök már régebben azt a megoldást ajánlotta, hogy legyen Kashmir önálló állam. Ezért a józan állásfoglalásáért nemcsak megbukott, hanem börtönbe is vetették a miniszterelnököt. Most kiengedték a börtönből. WASHINGTON — Az országos Kereskedelmi Kamara egyik igazgatója, Dr. E. P. Scmidt, azt jósolja, hogy a jövő évben a munkanélküliék száma valószínűleg eléri az öt milliót. MOSZKVA — A játékszerpiacon a legnépszerűbb ajándék a sputnik. A kis bolygót pedállal hozzák mozgásba, mint a biciklit. Százezrével kelnek el a játék-sputnikok. BOLDOG ÚJÉVET kíván minden magyar esaládnak A JÓ PÁSZTOR szerkesztősége, kiadóhivatal» és műszaki személyzete jének egyensúlya, amely a béke megóvásának legfőbb biztosítéka, fenntartható kevesebb bombával is, és egyik fél is, másik is csak nyerne, ha dollárbilliókat megtakaríthatna. Ezért Párisban a szövetségesek úgy határoztak, hogy újra kísérletet tesznek a fegyverkezésnek kölcsönös megállapodás szerinti csökkentésére. Persze a jövőben is ragaszkodunk ellenőr zéshez, mert ellenőrzés nélkül értéktelen lenne minden megállapodás, különös tekintettel arra, hogy a szovjet filozófiája, Lenin politikai végrendelete szerint megállapodások csak addig érvényesek, amig azokat ők a maguk szempontjából hasznosnak vélik. Elég emlékeztetni arra, hogy 1955 júliusában a genfi államfői konferencián a szovjet hozzájárult ahhoz ,hogy Németország egyesítése általános, titkos, szabad szavazás alapján történj ék, és pár hónappal utóbb, a külügyminiszteri konferen-l cián, ahol a részleteket kellett volna megbeszélni, Molotov orosz külügyminiszter kimondta a szokott szentenciát: Nyet! Ellenőrzés! Mégis, oly nagy a tét, hogy újra meg kell kísérelni valamelyes megállapodást, megfelelő ellenőrzéssel. Ellenőrzés — ezen van a hangsúly. És hangsúlyozni kell azt is, hogy Eisenhower azzal a Dulles-féle tézissel ment Párisba, hogy a szovjettel való alkudozásoktól semmi eredményt nem lehet várni. Hogy mégis a párisi konferencia az alkudozás mellett döntött, ez az európai nézetek győzelmét jelentette az amerikai nézet felett. Ez a döntés Dulles személyes veresége volt, de könnyen lehetséges, hogy az egész szabad világ végül is rá fog jönni arra, hogy Dulles külügyminiszternek igaza volt: az oroszok csak egy nyelvet értenek — a fegyverek nyelvét.-------------------------------------------------------------— -CLEVELAND, O. péntek, 1957 december 27 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 52. SZÁM RÖVID HÍREK —' aMEKÍ&A i-ÉGHAGTOJBH ! MAGYAR HETILAPJA Th« GOOD SHEPHERD U the largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadl lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSÉG VOL, 35. ÉVFOLYAM A SZOVJETNEK ) i AZ OROSZ FENYEGETÉSEK NEM IJESZTIK MEG. AZ OROSZ CSÁBÍTÁSOK NEM TÉVESZTIK MEG A SZABAD NEMZETEKET
