A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-25 / 43. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tk« GOOD SHEPHERD Is iha largest Hungarian Weekly Newspaper In America VOL. 35. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1957 október 25 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 43. SZÁM VERESÉG ITT, VERESÉG OTT Az oroszok megelőzték Amerikát a mesterséges hold megalkotásával és technikájuk sikere hatalmas propaganda-fegyvernek bizonyult: mindenütt a vi­lágon, különösen a félmüveit és műveletlen ázsiai és afrikai népek körében megdőlt a hit Amerika tech­nikai elsőbbségében. Ugyanakkor azonban az oro­szok katonia fölénybe is jutottak Amerikával szem­ben, mert a nagyerejü rakéta, amely a műholdat a világűrbe röpítette, a szovjet atombombáit ki tudja lőni amerikai célpontokra is, Amerikának pedig ma még nincsen hasonló messzetávu rakétája. Semmi kétség, hamarosan lesz, de a propaganda vereséget nehéz lesz kiheverni. Ugyanekkor uj vereség érte a szabad világot, mindenekelőtt a szabad világ vezetésére hivatott Amerikát az arab világban. Visszafelé sült el me­gint Dulles külügyminiszterünk nem eléggé átgon­dolt, úgynevezett Eisenhower doktrínája. Egyik arab ország a másik után azt üzente Washingtonba, hogy nem kér a Dulles által Ígért védelemből a kommuniz­mus ellen és az arab egység — vagyis Amerikával szemben ellenséges csoportosulás — ahelyett, hogy meglazult volna, erősbödött. A legújabb fejlemények: Nasser egyiptomi diktátor, aki csak pár nap előtt jelentette be uj, békülékeny politikáját, uj előretö-. rést hajtott végre, pár ezer katonát és sok szovjet) fegyvert szállított Szíriába. Ennek katonai jelentő­sége nincsen, de azt jelenti ez, hogy a Szuez csator­na után most már a Szírián át vezető olajvezeték is Nasser hatalmába került és zsarolhat ezzel. Nem szükséges prófétai tehetség annak megjósolására, hogy nemsokára újabb előretörés lesz: az olajveze­ték megszakításával való fenyegetőzés, újabb nyo­más Amerikára, a szovjetnek újabb győzelme — te­kintettel arra, hogy a szovjetnek éppen ez, csakis ez a célja, nincsen is az arab világban más keresni­valója, más érdeke, mint bajcsinálás. Az oroszok mesterséges holdja és rakétája Nas­ser sziriai akciója szoros összefüggésben vannak egy­mással. Ugyanis Nasser sziriai előretörését Moszkva rendelte el ezekben a napokban, amikor az oroszok tekintélye az egész világon ugrásszerűen növekedett. Ez jó alkalom volt a szovjetnek a sziriai zavarcsiná­­lásra. A szovjet segítségével Nasser újra megerősítet­te vezérszerepét és hatalmát az arab világban és ugyanakkor a félig-meddig nyugatbarát Szaudia, | Jordán, Libanon és Irák befolyása csökkent. MEXICO CITY — Hernandez ügyész betért a belvárosban levő országos börtönbe az egyik elitéit ügyének felülvizsgálására s autóját a kapunál hagy­ta. Amikor visszajött, az autóból hiányzott a rádió, az antenna és a zenekedvelő és zeneértő ügyész csel­lója. LAGOS, Nigeria, Afrika — Egy 17 kocsiból ál­ló vonat .kisiklott és eg;y áradásban levő folyóba zu­hant. Több mint 150 utas életét vesztette. KÓPÉN HÁGA — A dán korány kiutasította a szovjet követség katonai attaséját, mert kommunista _ propagandát folytatott. OSLO — A norvég szocialista munkáspárt, mely 22 év óta kormányozza az országot, uj nagy válasz­tási győzelmet aratott, a 150 képviselői mandátum közül 78-at nyert el. SAN MARINO —, A kormányválság ebben az operett köztársaságban megoldás előtt áll. A kom­munisták vezére bejelentette, hogy abbahagyja az I antikommunisták elleni ostromzárt, mert az egész köztársaságot körülveszi és kiéhezteti egy idegen ha­­a talom — az olasz rendőrség. BERLIN — A keletnémet szovjetzóna kormánya t érvénytelenítette a márkát és az értéktelenné tett L- pénz helyébe legfeljebb 300 uj márkát ad. Ez nem­­l csak azt jelenti, hogy a kommunisták ellopták 18 1 millió ember minden pénzét, hanem azt is, hogy a ’ I titkosrendőrség vizsgálatot folytat mindazok eilen, akiknek birtokában vagy bankszámláján 300 márká- i nál több pénz volt. A nagy lopást tömeges fekete­- piaci, spekulációs és korrupciós bünper fogja követni. J MÜNCHEN — Ferdinand Schörner táborna- 1 gyot a német bíróság négy és fél évi börtönre Ítélte, mert a háború utolsó napjaiban agyonlövetett há­­rom katonát, akik egy katonai truckon elaludtak. A- tábornagyot már 1945-ben elfogták az amerikaiak és ! átadták az oroszoknak; Oroszországban 25 évi bör­­' tönre volt Ítélve, de tavaly hazaküldték és otthon a német ügyészség azonnal őrizetbe vette. BELGRAD — Zsukov orosz hadügyminiszter jugoszláviai látogatása ötödik napján végre találko­zott Titoval, aki a tengerparton tartózkodott és tá­­’ vollétével éreztette a rangkülönbséget egy államfő és egy miniszter közt. Elmentek zergevadászatra és Zsukov négy zergét lőtt le, Tito egyet. RÓMA — Togliatti kommunista vezér agitációt kezdett az arab népek függetlensége védelmére — Kruscsev receptje szerint. VALENCIA, Spanyolország. — Több folyó ki­áradt és leöntötte az ország keleti tengerpartját. Valenciában 22 lakos életét vesztette, máshonnan to­vábbi tizenkét halálesetet jelentettek. AMMAN, Jordán — A hidbiróság 18 évi bör­tönre ítélt egy “veszedelmes kommunistát.” BAGDAD, Irák — Letartóztattak két kommu­nista vezért, köztük két nőt. Egyikük már korábban hét évi börtönre volt Ítélve, de kegyelmet kapott. HORTA, Portugália — A portugál nemzeti lo­bogót kitűzték egy uj szigetre, amelyet földrengés teremtett meg az Azori szigetcsoportban. Tüzes lává­ból áll az uj portugál sziget földje, olyan tüzes, hogy két újságíró csak öt percig tudott ott állni és ez az idő éppen csak a nemzeti lobogó felállítására volt elég. VELENCE, Olaszország — A Transylvania ro­mán gőzösről, amely kétszer kötött ki Velencében, először hatan, aztán még kilencen — románok és csehszlovákok — a partról búcsút intettek a kapi­tánynak és menedékjogot kértek az olasz hatóságok­tól. OSLO — Az idei Nobel békedijat Pearson volt kanadai külügyminiszternek Ítélték oda. Pearson ja­vasolta annakidején az Egyesült Nemzetek gyűlé­sén nemzetközi katonaságnak Egyiptom és Izrael kö­zé ékelését, ami megtörtént és azóta ott a békét biz­tosítja. WASHINGTON — Eisenhower elnök az alelnök utján értésére adta a nemzetnek, hogy az orosz ra­kétagyőzelem folyományaképpen az adók csökken­téséről jövőre szó sem lehet. Rijat — Szaud király neheztel Nasser egyiptomi diktátorra, mert nem értesítette őt arról, hogy csa­patokat szállít Szíriába. QUEBEC — Erzsébet angol királynőt Kanada francia részének látogatása alkalmával “Vive la Rei­ne!” (Éljen a királynő!) francia kiáltásokkal köszön­tötték. A királynő — mint az angol uralkodóház min­den tagja — jól tud franciául. A szovjet saját bűneit a nyugati világra próbálja kenni Szíriát scnkisem fenyege­ti, mégis a szovjet fővezér védelmébe veszi és világhá­borúval fenyeget. Ez a jól ismert sztálini módszer, pro­paganda, amelynek egyedüli hatása otthon mutatkozik: az orosz és csatlós népeket fél­revezeti és megerősíti abban a hiedelemben, hogy Ameri­ka és a többi szabad országok a Közel-Keleten és minde­nütt a világon mindenáron háborúskodni szeretnének és a világot az atomháború ré­métől egyesegyedül a béke­szerető szovjet blokk óvja1 meg. fegyverük van, hegy azt se tudják, mit kezdjenek azok­kal, jelentkezik — újra meg újra — a szovjet azzal a javas lattal, hogy legyen vége a fegyverszállitásoknak! Szakítás Ronn és Relgrád között A hidegháborúban uj éles konfliktus támadt. Mivel Tito elismerte a keletnémet bábkormányt mint a német szovjetzóna jogszerű kormányát, Nyugat- Németország kormánya megszakította a diplomáciai kapcsolatot Jugoszláviával. Ez a diplomáciai szakítás — vagyis ellenséges viszony — szinte automatikusan állt be, amennyiben Nyugat-Németország már korábban kinyilatkoztat­ta, hogy nem hajlandó diplomáciai kapcsolatot fenn­tartani oly kormánnyal, amely ezután a keletnémet szovjetkormányt elismeri. Az “ezután” szón volt a hangsúly; azt, hogy a szovjet, amely Németország testéből kiszakította a keleti országrészt, elismeri saját bábkormányát, a nyugati kormány kénytelen volt tudomásul venni, és az is természetes, hogy a szovjetcsatlós országok mindenben moszkvai utasí­tásra járnak el, de Nyugat-Németország ellenséges cselekedetnek tekinti azt, ha még ezután is oly kor­mány, amely nem kénytelen Moszkva parancsait kö­vetni, diplomáciai elismerést nyújt egy szovjet jog­talanságnak, a német keleti országrész erőszakkal történt elszakitásának. A nyugatnémet kormány jogos eljárása elke­rülhetetlenül befolyásolni fogja a szabad világ más kormányainak magatartását, elsősorban az amerikai segély kérdését. Nehéz elképzelni, hogy Amerika to­vább is gazdasági és katonai segítséget nyújtson egy kommunista országnak, amelynek diktátora kihívóan ellenséges magartartást tanúsít a szabad világgal szemben. Úgy látszik, Titora mély benyomást tett az orosz technika csodálatos teljesítménye, a légürben keringő mesterséges bolygó, és az a nagyerejü rakéta, amely ezt a bolygót a világűrbe röpítette és amely gyilkos hidrogénbombát is képes akármilyen távolságba rö­píteni, nemcsak európai, hanem amerikai célpontokra^ is. A legújabb szovjet cselszö­vés célja az uj szovjet előre­törés elködösitése az arab vi­lágban. Ez a legújabb előre­törés abban áll, hogy a szov­jetbarát Egyiptom csapato­kat küldött át a szovjetbarát Szíriáiba. Csapat — és fegy­ver — küldéseket általában ellenséges, vagy legalábbis barátságtalan tényeknek szoktak tekinteni, és a Krus­csev propaganda célja az, hogy az ellenséges és barát­ságtalan magatartást a má­sik oldalra olvassa rá. Ponto­san ugyanezt tette Sztálin: Megindította a koreai hábo­rút, a fegyverekkel bősége­sen ellátott északi kommu­nista országrészt ráuszította a fegyvertelen, demokrati-Amikor az izráeliek a Szi­­( nai félszigeten pár nap alatt tönkreverték az egyiptomi hadsereget, kiderÁlt, hogy a félszigeten annyi szovjet fegyveres hajifelszerelés volt, amennyit a.- egyiptomi katonaság nem is tudott használni. Ilven -^vyarányu A fegyverszállítás oafloi tan kö­vetkezett és kövfoíezik még egyre, újra és újra, a szovjet javaslat, hogy legyen már elég a fegyverszállitásokból. kus déli országrészre és — kihirdette a nagy hazugságot, hogy a Dél támadta meg az Északot. ÁTLÁTSZÓ HAZUGSÁGOK Szíriában az történt, hogy ott a szovjet erősen megve­tette a lábát, ez nyugtalansá­got keltett. Szíria északi szomszédjainál, a töröknél, mert Törökország most már észak és dél felől kommu­nista országok közé van ékel­ve. Hogy a sziriai szovjetba­rát tiszteket háborús kaland­tól eltérítse, a török kormány csapatokat összpontositott déli határán. Ennyi történt, semmivel sem több, és senki­­seim gondol háborúra. Krus­csev mégis fenyegető levele­ket küldött az angol és más hat nyugateurópai ország szo­cialista pártjainak, arra kér­ve őket, hogy 'fékezzék le kormányaik hájborus politi­káját és tegyenek meg min­dent az arab világban a bé­ke megóvására: ellenezzenek minden beavatkozást az arab ügyekbe és ellenezzék a fegyverszállitásokat a közel­­keleti országokba. Ez a régi nóta: a szovjet fegyvereket küld és amikor az arab orszá­goknak már annyi szovjet NEM ÁLLNAK KÖTÉLNEK Nos, mit felelték az angol és a többi szocialista pártok I Kruscsevnek? Az angol szocialista pártj vezére úgy nyilatkozott, hogy az angol Labor Party nem hajlandó semmiféle közös ak­cióra a kommunistákkal, sem az orosz, sem a többi kommunistákkal. A norvég szocialista párt elnöke, az ország miniszter­­elnöke, röviden azzal utasí­totta el Kruscsev javaslatát, hogy “Norvégiában mind­egyik párt támogatja a kor­mány politikáját.” A dániai szocialisták vála­sza az volt, hogy Kruscsev jobban tenné, ha az állítóla­gos veszély kérdését az Egye­sült Nemzetek élé vinné. És hozzátették a dán szocialis­ták, hogy ők minden ellensé­ges akciót elitéinek, a szuezi támadást, a koreai támadást és a magyar szabadságharc brutális vérbefojtását. A holland szocialisták azt felelték Kruscsev körlevelé­re, hogy ők a közelkeleti helyzetet egészen másképp látják, mint a szovjet. Egyszóval Kruscsev pró­bálkozása, hogy a nyugateu rópai szocialista pártokat a maga oldalára csábítsa, ku­darcot vallott. A körlevél egyedüli haszna az, hogy az­zal meg lehet tölteni a Prav­da, a Népszabadság és a töb­bi kommunista vezérlapok hasábjait. KOMOLY INTÉS gyón élénken emlékeztet a koreai lármára és ezért Dul­les külügyminiszter komoly figyelmeztetést küldött Moszkvába: Ha Törökorszá­got támadás éri Oroszország részéről, ne higyjék Moszkva urai, hogy megint úgy lesz, mint a koreai háború eseté­ben, amikor a szovjet repülő­gépek a kínai Mandzsúriában állomásoztak, onnan szaba­don repülhettek a harctérre és oda amerikai repülők nem üldözték őket. Ha most Tö­rökországra támadnak, Ame­rika. vA'incsuK védelem segn-' séget fog nyutani a törökök­­iem, hanem támadásba is megy át, Oroszország terüle­te nem lesz többé sérthetet­len, mint volt Mandzsúria te­rülete. Ilyen komoly figyelmezte­­| tést a szovj et még sohasem kapott és remélni kell, hogy [ megszívleli. Remélni is lehet azt, mert a sziriai-török kon­fliktus ügiyét a UN zeteik elé viszik és ott tisz­tázva lesz az a kérdés, hogy kinek vannak támadó céljai. GYŐZ A HAZUGSÁG Közben Moszkva rádiója minden nyelven üvölti a ha­zugságot, hogy Amerika vi­lágháborúba akarja taszíta­ni az emberiséget. És az ösz­­szes arab országok, a Nyugat támogatását élvező Jordán, Irák, Szaudia és Libanon is. Amerika ellen foglalnak ál­dást a sziriai kérdésben. Szíria szovjetizálása és Ame­rikának ez elleni fellépése helyreállította az arab egy­séget, amely addig a lazulás jeleit mutatta. A helyzet válságos, de még nem re­ménytelen, mert a szovjet nem akar háborút, hanem csak újabb vértelen győzel­met. És ha elmúlik a nagy iz­galom és minden marad úgy, mint van ma, a szovjet el is érte célját: egy lépéssel bel­jebb jutott az olajban gazdag arab világba, amelyből a sza­bad világot ki akarja szorí­tani. Miéit? Miéit A legújabb szovjet előretö­rést, Szíria további felfegy­verzését, Törökország beke­rítését kétfelől a szovjet pro­paganda azzal igyekszik el­­ködösiteni, hogy nagy lármát csap: “Törökország háborút akar indítani Szíria ellen!” Ez a propaganda-lárma na-, MONTGOMERY, Ala. — Mrs. Rhonda Belle Martint, aki megmérgezte három fér­jét, anyját és három testvé­rét, a villanyos székben ki­végezték. Utolsó üzenetében azt kérte, adják át holttestét egy luboratoriumnak, talán agyának felboncolásával fel­fedezik annak az okát, hogy ő miért vetemedett sorozatos gyilkosságokra. Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYAR SAG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSÉG Nikita Krustyev az angol parlament két tagjával diskurált a Kremlinber de még a kis országok sem félnek kruscsev háborúval fenyegetőzik — I ROW ÍR HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom