A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-05 / 14. szám

4-TK OLD AX A JŐ PÁSZTOR NÜRNBERG, Németország. — Svájc ihófedte Mont Paine Begyén néhány hét előtt hegynuászch le­­mhnntak, életüket vesztették. Ennek a tragédiának •különös utó játéka volt Nürnbergken, Horst Meier fiatal festőművész elméje elborult, amikor a Ment Klane kaLvstrófa hírét vette. Az összefüggés ez : Horst Meier tavaly nyáron megkísérelte a másik ma­gas svájci hegy, Matterhorn megmászását, lezuhant, de csak idegzavart szenvedett, sem külső, sem belső sérülést nem tudtak megállapítani. Most, izmikor a Mont Blanc hegyoldalán történt szerencsétlenségről értesült, idegzavara elmebetegségbe csapott át, düh­­rohamot -kapott, betörte az ablakokat és hálóingfcen futott céltalanul a város utcáin át. Elmegyógyintézet­be vitték. SINGAPORE, Malaya. — Go Kong Tai kínai mechanikus egy éven át töprengett: mely.T et szeres­se, melyiket vegye feleségül? Végül úgy határozott, hogy feleségül veszi mind a két kis csinost. Csak­ugyan megesküdött mindkét menyasszonyával, egy­szerre, egy ceremóniában. Ez rendjén van, ez ellen senkinek nem lehet kifogása, mert régi kínai törvény szerint nem-keresztény kínaiak több feleséget is tart­hatnak. Az uj kínai törvény, ugyan a tcí Lnejüséget általában tiltja, de ez a törvény csak a f. ommuniista Kínában érvényes, a külföldön élő kínaiakra nem bír érvénnyel. NEW DELHI, India. — Bikaner városban nagy ünnepség volt, Holi ünnepe, a legvigságosabb népün­nepély az országban. Az egyik mulatozó férfi az ün­nepi tömeg közé lőtt, hat halott és tizenkét sebesült maradt a csatatéren. A lövöldöző ember teveháton cdébbállott, de aztán önként jelentkezett a rendőr­bégen. WELLINGTON, New Zealand. — Egy kétszer elvált asszony azzal a kéréssel fordult a bírósághoz, hegy engedjék meg neki, hogy feleségül menjen a mostohaapjához. Az ujzélamdi törvény szerint ilyen háziasságra — nem vérrokom, hanem korábbi házas­ság révén rokonok közti házasságra lépni — csak bí­rósági engedély alapján lehet. Nemcsak New Zea- i an elbán, de az egész angol világbirodalomban ez az r.jfeő eset, hogy egy nő feleségül akar menni elhalt anyjának férjéhez, OLAVARRIA, Argentína. — Az itteni cement­gyáriban az- elmúlt év folyamán egyetlen baleset sem fordult elő és ezt a dicséretes tényt a vállalat igazga­tósága ünnepi bankett keretében tette emlékezetes­sé. A diszbgnkett után a 2000 cementgyári munkás közül több mint 100-at -kórházba kellett küldeni — ételmérgezés miatt. A biztosági rekord megtört. . . LONDON. — Mrs. Peggy Krall férje 1944-ben eltűnt, azóta nem hallott hirt róla. Három hónappal az esküvő után tűnt el a férje, Michael Krall ameri­kai katona, egyideig'dógott” a fiú, aztán, műkor el­csípték, jogtalan távolmaradás miatt, azonkívül egy rablótámadás miatt, no meg azért is, mert a felsőbb­ség engedélye nélkül esküdött meg Peggyvel, bebör­tönözték. Most, 13 évvel utóbb, Peggy ráakadt elvesz­tett férje nyomára. Megpillantotta Micbaelt egy de­tektív magazinban. A kép megláncolva mutatta Mi­chael Krallt és a képaláírás szerint: “Viszik a sira­lom-házba, ahol életével fog fizetni azért, mert erő­szakéit követett el egy nőn Georgia államiban'’. NEW DELHI. — Krisnamacsári indiai pénzügy­­miniszternek nagy gondot okoz, hogyan hozhatna össze elegeüdő aranyat az indiai papírpénzt fedeze­téül. Van arany bőven az- országban, minden indiai nőnek van arany karperecé. De nem lehet törvény utján a nőket arra kényszeríteni, hogy kincsüket a ha­za oltárára rakják, az államkasszába dobják. így hát a miniszter csak azt a kérelmet intézte minden nő­höz, akinek egynél több arany karperecé van, aján­dékozza azt a kormánynak, a nemzetnek. lessiletes emberek ssw3s ügyeimébe! LIVINGSTON, N. J. — A rendőrség érdekes módon pró­bálja ki a város lakóinak be­csületességét. Tíz nyilvános telefon állomáson elhelyeztek sgy-egy borítékot, benne egy fiz centest, avégből, hogy kéz­nél legyen, ha valaki sürgősen hívni akarja a rendőrséget, a t űzölJóságot, vagy a mentőket. És azt az utasítást is tartal­mazza a levél, hogy aki ezzel a dájmmal hivott, legyen szi­ves 10 centet — akár egy da­rabban, akár centekben — a borítékba tenni. Mert az a őájm csak kölcsön . . . Mlost érdeklődéssel várják, mi eredménye lesz ennek a kí­sérletnek. És ha a dájmokhoz nem nyúlnak hozzá, vagy az el­használt dájmok helyébe 10 centet betesznek a borítékba, a kísérletet tovább fogják folytatni. Talán állandó is ma­rad az újítás. A tudás veszélyei LONDON. — Dr. Geoffrey Fisher, az anglikán egyház hercegprímása, úgy nyilatko­zott, hogy az emberek boldo­gabbak lennének, -ha kevesebb tudományos ismeretük lenne. A f őpapp nézete szerint a tud­­dományos kutatás a tudósok feladata és nem tesz jót, ha, kifürkészve a természet és az élet titkait, kutatásuk eredmé­nyét elterjesztik a nép között. ß ivermeksvilkos Miéit ölt A connectieuti East Haven külvárosában élt ismeretlenül Virginia Belle Jaspers, az “óriásnő”. A hatláb magas, 220 font súlyú nő ráadásul még csúnya is volt, rövidlátó, vastaglábu, nyomott arcú te­remtés, aki érezte hogy nem szeretik -és ezért már fiatalon emberkerülő lett. Apja az állami törvényho­zásnak volt a tagja, buga, Bet­ty, csinos,- vidám leány, akiért rajongtak a férfiak. Virginia úgy -határozott, hogy ápolónő lesz. Miután ud­varlói nem akadtak, minden idejét a csecsemőknek szentel­te. Mint ápolónő nemcsak kór­házban dolgozott, de magán­­házakba is eljárt, beteg gyer­mekeket ápolni. — Imádom a kicsikéket — ez volt a szava járása. —­­Nincs édesebb teremtés, mint egy kisbaba. 1956 augusztus 23-án azon­ban olyan események soroza­ta következett, amelyek az óriásnőre terelték a közfigyel­met. Allen Kapsinow new-havein lakos otthonában hajnali há­rom órakor felébredt bölcsőjé­ben a 11 napos Abbe, a Kapsi­now házaspár lánya és sírni kezdett. Az ápolónő úgy talál­ta, hogy a kicsikének láza van, felkeltette a szülőket és a csecsemőt kórházba vitték. Két órával később Abbe -meg­halt. Az egyik orvosnak gya­nús volt az eset, megvizsgálta a kisded gerincét és az agyát. csecsemőket Virginia Megállapította, hogy a csecse­mőt súlyosan bántalmazták és ez — nem pedig a láz — okoz­ta halálát, A Kapsinow baby haláláról szóló jelentést olvasva, egy má sik orvosnak eszébe jutott, hogy hasonló körülmények között szenvedett ki az óriás ápolónő egy másik betege is, a 3 napos Cinthia Hubbard. Halotti levelébe azt irta a -ha­lottkém, hogy “természetes körülmények között vesztette el életét.” Ugyancsak utána néztek Joan Brainerd kislá­nya, Jannifer esetének is. És az 19.57-ben halt meg, szintén mialatt a Jaspers lány “ápol­ta.” Egy negyedik csecsemő, Bruce Schaeffer 3 hetes gyer­meknek a lába tört el, mialatt az őriásnő vigyázott rá. Ala­pos nyomozás indult és 12 év­re visszamenőleg minden há­zat, ahol ü/'rí'ríónő működött, végig járták a detektívek. Mi­kor már bizonyiték volt a rendőrség kezében, beidézték Virginiát. A rendőrfőnök, Francis V. McManus,, a csa­lád barátja a vénlány elé tár­ta a terhelő adatokat és meg­kérdezte, mint lehetséges az, hogy általa “ápolt” csecsemők egvrésze meghalt, mások egész életükre megnyomorod­­tak. A rövidlátó, csúnya ápolónő hunyorogva, de nyugodtan né­zett a rendőrfőnök szemébe: — Elismerem, hogy különös Belle Jaspers? de magyarázattal nem szolgál­hatok. Talán én ügyetlenebb vagyok, mint mások . . . — Bántalmazta a gyerme­keket ? — Soha — tagadta Virginia. A vallatást négy óra hosszat folytatták. Az óriásnő hirte­len megtört es zokogva hajtot­ta le a fejét: — Engem soha senki sem szeretett, a gyermekek nevet­tek rajtam, én igazán szeret­tem a -kicsikéket, de néha hir­telen olyan düh fogott el, hogy nem tudtam uralkodni maga­mon, a keserűség elöntött sa­ját sorsom felett és ilyenkor aztán a földhöz, vgay a falhoz vágtam a rámbizott csecse­mőket . . . Főleg azt nem bir­­tam, ha sírtak . . . Mindig sze­rettem volna ha nekem is len­ne gyermekem . . . Meggyülöl­­tem aokat, akiknek volt, míg én soha férfinek nem kellet­tem . . . A csúnya ápolónő még egy tucat kegyetlenkedést vallott ! be, mint törte el a rábízott ki­­| csínyek lábát, kezét. A földre ] dobott ártatlanságokat rug­dalta és taposta . . . Amikor vallomását ismertette a sajtó, a felbőszült sztiők meg akar­ták lincselni az emberi ször­nyeteget. A bíróság lü-től 20 évig ter­jedő börtönbüntetéssel sújtot­ta az óriásnőt aki most a nian­­tici női börtönben ül és tűnő­dik rajta, mint történt, hogy ennyire elvadult, kivetkőzött emberi természetéből. AZ IDEÁLIS HÁZASSÁG Ä daliás olasz filmsztár és kövér felesége 17 év óta boldog házasságban élnek Néhány hét előtt Rossano Brazzi, Olaszország leghíre­sebb filmsztárja és hires ve­zető szerelmes színésze Holly­woodba érkezett. Brazzi egy amerikai film főszerepét fog­ja játszani és magával hozta Olaszországból feleségét is. Alig érkezett meg a házaspár a filmvárosba, megindult a gonosz nyelvek pergése: ez a házasság sem tarthat sokáig. Brazzi nyomban közölte velük, hogy a házasság már 17 éve tart és amennyire az emberi sorsot előre lehet látni, mind­halálig fog tartani. A gonosz nyelvek pergése nem állt meg ekkor sem, és az egyik ismert film magazin kénytelen volt egy nagy cikket írni Rossano Brazzi filmsztár házasságáról. SIGNORA BRAZZI MÉRETEI Az ok, amiért -ez a házasság hihetetlennek tűnik azok ré­szére, akik azt hiszik, hogy a testi vonzalom az alapja a há­zasságnak, Signora Brazzi mé­reteiben rejlik. A daliás film­sztár feleségét a Teremtő nem áldotta meg vonzó külsővel — ezt el kell ismerni. Noha alig magasabb 5 lábnál, derekának mérete 44 incs és testsúlya 190 font. A férje “az én kis elefántomnak” nevezi. Dacára ezeknek a bőséges méreteknek, a házaspár ideá­lis házaséletet és és a -pletyká­ra éhes film újságírók soha semmit sem találtak, amibe belevájhatták volna a fogukat, j illetv-e Írógépüket. Brazzi -sze­­| reímes -szerepeket játszik a világ legszebb színésznői -mel­lett, a világ legszebb asszo­nyai rajongják körül, de há­zasságukat még soha a legcse­kélyebb felhő nem árnyékolta be. A SZÍNÉSZ ÉS A FÉRFI Hollywoodban azután Brazzi néhány megjegyzést tett, amely elárulja, hogy a színészi külsőségek mögött férfiböl­­cseség rejtőzik: — A -szerelmi szenvedély a filmen vagy -színpadon csak munka — mondja. — A rajon­gó lányok és asszonyok a szí­nészért rajonganak, nem a fér­fiért. Eszükbe se jutna, hogy egy íróért vagy festőért ra­jongjanak, akik mondjuk ugyanazt az érzést fejezik ki tollal vagy ecsettel. A színészt azonban, miután munkája tes­tileg látható — mig az iróé vagy festőé nem — a közön­ség azonosítja a szerepével. Nekem nem megy az fejembe az ilyen rajnogás. Büszke va­gyok rá, mint mesterségbeli sikerre, de sohasem gondolom hogy a rajongás a férfinak szól. A KÍSÉRTÉS SZEREPE De sohasem érez kisértést, amikor oly sok -szép rajongó hívével van körülvéve ? — fir­tatták a pletykarovatok hir­­ügynökei. — A színészt — mondta Brazzi — csak az külömbözte­­ti meg bármely más férfitól, hogy a kísértés lehetőségei na­gyobbak. A kísértés minden­kinek az életében ott van. Aki engedni akar a kisértésnek — vagy nem tud ellentá-llni — az megtalálja a módját színpa­di karrier nélkül is. És Signora Brazzi ? Mi az ő véleménye ? Féltékeny a férjé­re? —- Soha — válaszolja. — Igaz, Rossano sohasem adott okot rá, de arra gondolok, hogy a házassági hűség nem alapulhat azon, hogy egy fér­fi nincs kitévé kísértésnek. Rossano feleségül vett akkor, amikor ugyanilyen kövér vol­tam. Akkor is módja lett vol-AZOK A NŐK ASSZONY, ASSZONY, AZ AKAROK LENNI! STOCKHOLM, Svédország. — Az igazságügyminisztéri­um törvényjavaslatot készít elő arról, hogy a jövőben min­den nagykorú nőt az asszony megnevezés és megszólítás il­let meg. A kisasszony szót kis­korú leányoknak tartják fenn. A minisztérium alaposan, a legnagyobb komolySággal ké­szíti elő a korszakalkotó refor­mot, javaslatát nemcsak az összes pártoknak, hanem min­den jelentősebb társadalmi alakulatnak is megküldte ta­nulmányozás és véleményezés végett és julius 1-ig vár a vá­laszokra, véleményekre és ta­nácsokra. A kormány meggondolásai a nagy terv előkészítésénél a következők: Az “asszony” megnevezés mindenekelőtt megszüntet egy régtől megszokott, de igazság­talan megkülömböztetést a nemek közt. Minden férfi ur, angol nyelven mister, tekintet nélkül arra, hogy nős vagy nőtlen, miért lenne tehát kü­­lömbség férjes és nem férjes nő -között ? A felnőtt nők közös nevező­re hozása megkönnyebbülést fog hozni a vénlányoknak, kik­nek egy titkon ápolt mardosó önvád, hogy maguk rontották meg az életüket, mindig a szi­vükbe nyilai, ha barátnő vagy más ellenség kisasszonynak szólitja őket. Svédországban — folytatja elmélkedését az igazságügy­­miniszter — minden tizedik gyermek házasságon kívül szü­letik. Semmi szükség arra, hogy leányanyák, vagyis egy­­vagy többgyermekes kisasz­­szonyok, minden alkalommal, a legkülömbözőbb körülmé­nyek közt hirdessék, hogy gyermekük házasságon kívül született. GÖRBE TÜKÖR ELÉG VOLT A DICSŐSÉGBŐL TALLAHASSEE, Fla. — A bíróság azt javasolja az álla­mi törvényhozó testületnek, hogy Írjon elő válóperes felek­nek legalább egyévi floridai tartózkodást. A mostani 90 nap valóságos válóparadi­csommá tette a napsugaras államot. Florida nem büszke arra, hogy válások tekinteté­ben az elsők közt van. ROSSZ UTCÁBA TÉVEDT NEW HAVEN, Conn. — Alexander Gunnaritz, aki 168 Success Avenun lakik, csődbe jutott. KINCSET TALÁLTAK PÁRIS. — Egy szegényes kinézésű, iközépkoru asszony két hegedűvel bement egy zá­logházba, de elutasították az­zal, hogy már túlsók hegedű van ott. Az asszony haragosan s szo­morúan odébb állt és az utcán egy lócán otthagyta a két he­gedűt. Rendőrök elvitték a hegedű­ket és megvizsgáltatták azo­kat. Kiderült, hogy az egyik — valódi Stradivárius hegedű, vagyont ér. De a szegény asszonynak nyoma veszett. Szegény ász­­szony, nem tudja, hogy ő mi­lyen gazdag asszony volt. . . AZ IDŐ PÉNZ LOS ANGELES. — Jerry Prod 18 éves egyetemi hallga­tó csak 55 mérföld sebesség­gel hajtott a freeway autó­úton, mégis gondatlan hajtás miatt Ítélte el 25 dollár pénz­bírságra a városi bíró, mert hajtás közben borotválkozott.5 Uj vasfüggöny Bulgária drótsövényes 'Vas­függönnyel zárta el a jugo­szláviai határt. Ez újabb je­le a Tito és a szovjet közt be­állított szakadásnak. Egyház és állam A Népszabadság március 23-i száma közli a Miniszter­­tanács rendeletét, mely sze­rint minden egyházi kineve­zésihez, áthelyezéshez és fel­függesztéshez az állam bele­egyezése szükséges. A rendeletét Visszahatólag 1956 október elsejei érvény­nyel, tehát a szabadságharc időtartamát is befoglalva, bo­csátották ki. na a világ legszebb színésznői­ben válogatni és engem vá­lasztott. Miért lennék félté­keny 17 évi házasság után? ÉRZÉKENYSÉG NÉLKÜL — Azt hiszem — folytatta Signora Brazzi — a legtöbb nő oktalanul érzékeny. Vall­juk be, minden normális fér­fi utána néz egy csinos nőnek. És minden nő utánanézne a jóképű férfinek, ha a tradíció a jó nevelés engedné. Ha Ros­sano nem nézne meg egy csi­nos nőt, azt hinném beteg. De az ilyesmit nem szabad érzé­kenyen venni. A legtöbb asz­­szony hibája az, hogy a hűt­lenség jelét látja az ilyesmi­ben . . . — Az én férjem legalább két tucat szerelmes szerepet ját­szott filmen és többszáz szere­pet szinházban. Munkája köz­ben a legszebb, legkarcsubb színésznőket ölelte át. Soha egy percig sem gondoltam én másra, mint hogy ez munka. Különben sem vagyok gyanak­vó természetű. A gyanakvás megöregiti a nőket . . . Azt tapasztaltam, hogy az ameri­kai nők különösen hajlamosak a gyanakvásra. TERMÉSZET DOLGA . . . Signora Brazzi elismeri, hogy nem minden asszony len­ne képes zavartalanul boldog házaséletet élni egy körülra­jongott férj mellett — az ő testi méreteivel. A “termé­szetnek” nagy szerepe van benne. — Nekem ■ szerencsére jó természetem van — mondja. — Alaptermészetem a vidám­ság és gondtalanság. Sohasem vagyok nyűgös vagy kritizá­ló. A rossz hangulataimat el­rejtem a férjem elől. Az ő mes­tersége erősen igénybeveszi az idegeket és ha munkától fá­radtan hazatér, azt akarom, hogy igazi révet találjon az otthonába. — A férfiak — mondja Sig­nora Brazzi egy kis ravasz­­kás, életbölcs mosollyal — sokkal hiúbbak, mint a nők sejtik. Hiúságuk legyezgetése óriási segítség a házasságban. Ha az asszonyok ezt nem fe­lejtenék el, több lenne a bol­dog házasság és kevesebb a válás. Signora Brazzi mindeneset­re a saját életével tudja bizo­nyítani, hogy egyszerű életböl­­csesége hatásos. Dacáfa csep­pet sem vonzó külsejének a vi­lág egyik legvonzóbb külsejű férfiát tartja magához láncol­va. 100 tűzoltó hurcolt a lángokkal, hogy ebltsák a Pullman társaság épülete tüzet UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EGY PERC ALATT ápolónő titka

Next

/
Oldalképek
Tartalom