A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-29 / 13. szám

2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszti*jég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre__________________$6.00 tél évre__________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year________:___:-------$6.00 Half Year______________—$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. BOLOND VILÁG Miközben a világ nagyobbik részében emberek milliói keserves gondokkal küzdenek, bogy munkát és kenyeret találjanak, a baltimorei állatkert Betsy nevű csimpánzának festményeit 145 dollárért vásá­rolta meg egy lelkes műgyűjtő. Mig Amerikában is kemény munkával lebet na­pi öt-tíz dollárt keresni, egy Elvis Presley nevű ‘‘éne­kes” 50,000 dollárt kap egy fellépésért a TV előtt. Ha még énekelni tudna, talán nem is szólalnánk fel, de a hangja annyit sem ér, mint a Betsy nevű majom “művészete”. Az értékek fogalma erősen megváltozott nap­jainkban. Ügyes reklám segítségével százezreket fi­zetnek divatos sztároknak, mig komoly felkészült­­béggel rendelkező szakemberek, önálló vállalkozók egy élet keserves verítéke árán sem tudnak tizedany­­nyit keresni. Neun ártana egyensúlyt teremteni az értékelés terén . . . INDONÉZIA PÉLDÁJA A szabadság nagyszerű dolog, —de a szabados­ság veszélyes. Amiként egy gyerek kezébe nem való tűz, egy politikailag fejletlen nép kezében veszélyes­sé válhat a szabadság. Példa erre Indonézia, amely 1949-ben szabadult fel holland fennhatóság alól és ma a polgárháború küszöbén áll. A fiatal, szigetköztársaságot a kommunizmus szakította ketté. Sukarno elnök be akarta vonni a kommunistákat a kormányzásba, mire nagy sziget­­tömbck szakadtak el a kormánytól, saját kormány­zatiját állították f<^ és készülnek, azt fegyverrel i: megvédeni. Csak akkor hajlandók visszatérni a köz­társaság kebelébe, ha Sukarno lemond a kommunis­tákkal való együttműködésről. 1949-ben még nem volt kommunista szervezet Indonéziában. Kevesebb mint 8 év alatt a kommu­nizmus képes volt megvetni lábát egy országban és a polgárháború szélére sodorni. Az ok az, hogy a la­kosság teljesen járatlan volt a politika dolgaiban és a kommunisták ígéreteit szóról-szóra vette, nem is sejtve, hogy a kommunisták, ha egyszer kormányra kerülnének, sokkal rosszabb elnyomók lennének, mint a gyűlölt hollandok, akik elvégre önkormány­zatot adtak. Indonézia esete újabb bizonyitéka a kommunizmus romboló működésének egy ártatlan iés tapasztalatlan nép életében. ÜSTÖKÖS A LÁTHATÁRON Az amerikai obszervatóriumokban éjszakánkint élénk élet folyik. Mig a polgárok az igazak álmát 'ahisszák, csillagászaink a teleszkópok végéhez tapa­dó szemmel fürkészik a csillagos égboltot. Uj üstökös közeledik földünk felé. Az Arend- Roland névre keresztelt üstökös óránkint 144,000 mérföldes sebességgel száguld bolygónk irányában. Ijedelemre nincsen ok, üstökös még nem ütközött földünkbe, sőt rendszerint elkerülnek bennünket. Április első hetében olyan közel jut hozzánk, hogy este szabad szemmel is láthatóvá válik, jelentik a csillagdák. Egy belga asztronomus pár fedezte fel az uj üstököst, róluk nevezték azt el. Amatőr fényképészek lázasan készülnek a mennyei tünemény fogadtatására. Fotograf ál jak; filmezik, hogy megörökítsék a jelenséget az utókor számára. A babonás keleti népek fél ön bújnak össze. Azt rebesgetik, hogy a lobogó farkú, aranytaréju ii-'tökös — háborút jelent. Ilyen üstökös tűnt fel az égbolton Napoleon, Dzsingisz khán idején is. Persze mindez véletlen volt, de az emberek szeretik a földi eseményeket égi jelenségekkel magyarázni. Anélkül, hogy “következményeket” próbálnak kiolvasni az égi jelenségből, érdekes lesz kimenni az áprilisi esték sötétjébe és feltekinteni a csillaghimes firmamentumra, az örök titkok világára. Friss eledel j annyira legyengült, hogy nem tudta elérni a ledobott kanná-Luis Fenton (balról), egy utazási iroda vezetője és egy mexicoi cinkostársa ba­seball ütőkkel verték agyon a dúsgazdag özvegyet, Mrs. Edith Hallock, 63 éves asszonyt és kísérőjét, a 70 éves Joseph A. Michel, new yorki ügyvédet. 80,000 dollár értékű ékszert zsákmányoltak, de ez már előkerült. RÉGI MAGYAR TÁNCOK A iaposkás és az egeres — a süveges és a kállai kettős Régente kevesebb volt a hivatalos mulatság, mint ma­nap; piknikről, bálról szó se volt, de azért a múlt század arany ifjúsága többet táncolt, mint most a fiatalság. Hát még régebben! Farsang ide­jén épkézláb ember nem ma­radt otthon. Nem kuksolt a fapadkán. Hét vármegyét vertek fel álmukból a mula­tó legények, nyoíc-tiz bált táncoltak végig s ha kellett, elzarándokoltak a tizedik fa­luba is. Szidták a kalendá­­rium-csinálót, begy miért szabta olyan rövidre a farsan­got, hiszen a szomorúságból úgyis kijár bőven. De azért nem sokat törődtek a naptár­ral: elmúlhatott a farsang, a böjt is beköszöntött, a tánc­­kedv azért megmaradt. Nem volt nagy vendégség, dáridó, vagy lakodalom anélkül, hogy a fiatalság táncra ne perdtilt volna. A cigánymuzsika járta ak­kor. Nem operettmelódiákat cifráztak a füstösök, hanem húzták a sok vidám, pattogó tüzes magyar nótát hajnalig, sőt ha kellett, akár délig is. Rendesen lassú magyarral kezdték. Lágyan, lehelet-fino­­man szólalt meg a muzsika. Szolid, halk nóta kelt a hu­rokból. A párok alig észreve­hetően emelték a lábukat, csak olykor-olykor cifrázták egy kissé, amikor sebes ütem­be kezdett a banda. Azután pattogó muzsika, iaposkás tánc következett. (Erről az igazán magyar tánc­ról nem maradt fenn leirás) Majd az egeres-tánc követ­kezett. Valamelyik, akkor di­vatos, halk nóta zendült fel, sorba álltak a legények. Nyolc-tiz, szembe velük ugyanannyi leány. Csak 'ak­kora hézag maradt közöttük, hogy egy táncolópár kérész tül bújhatott, a sorfalon. Kis­sé tüzesebb dallamba kezdett a zenekar. Az egyik legény táncbavitte a vele szemben álló leányt, kettőt-hármat for­dult vele, megkerülték a so­ron kivül-belül a többieket. Az utolsó párnába legény el­bocsátotta a leány kezét .és külön-külön keringőzték. Ä többiek erre halkan énekel­tek: — Macska fogd el az ege­ret, fogd eb fogd el! ... Ha a leány cirgonc, fürge volt, nagyon kifárasztotta táncosát, mert a leány buj­kált előle s ha szembe került a férfival, visszafordulhatott, i Az ifjú csak a kezét kaphatta el, de ezt is akkor, ha szép­szerével tehette. A.zután még egyszer, kétszer újra körül­táncolták a párokat és vissza­álltak a helyükre. Majd a má­sik pár következett, mig vég­re minden nö eljárta az ege­res-táncot. A fiatalság egyik legkedve­sebb, de egyúttal legfárasz­tóbb tánca a süveges-tánc volt. A férfi kezdte, süvegét magasan fen tartva kétszer­­háromszor körüliejtett a te­remben. Hirtelen meghajolt a kiválasztott nő előtt s tánc­ra kérte. Kettőt-hármat for­dultak, azután szétváltak. A legény táncolva addig-adliig csalogatta a leányt, mig az A Jó Pásztor Verses Krónikája TETEMBEHIVÁS Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Visszajár sírjából virrasztani Sztálin, véres Írásokat olvasgat Bulganin. Börtön, golyóhalál . . . kivégzés ezernyi: ki nem volt hü bolsi, meghalt valamennyi. Vértől csapzottak az utcák és az utak, s véres vizet adtak vederszám a kutak. így derült most uj fény sok régi rejtélyre, hogyan folyt el sok-sok millió munkás vére. Hol jog és szabadság régen semmivé lett, pitykegombot sem ért ott a munkásélet. Aki nem bírta ki a ‘paradicsomot”, igy lett 10 országban mártir-bolsi halott. Valóra válik-e a nagy magyar álom: lehull-e rabföldjén a nagy vörös járom? ............. Mi vagyon megírva, fűben, fában, kőben: mi lesz a magyar sors a közel jövőben? Titkos rúna irás, mit beszél az Égen: mi lesz a magyar sors? Szebb-e, mint volt régen? elkapta süvegét. A táncosnő — győzelme megpecsételéscül —= még egy­­kettőt fordult a táncosával, azután más férfit hivott tánc­ra. Tiszta magyar tánc volt a kállai kettős iá; a hajdú-tán­cot különösen a székely nép járta. A csárdásról, akkor még szó se volt, csak később lett. a magyar nép nemzeti táncává. Az idegen táncok közül a lengyel változót sze­rették. Egyszer a férfi hagy­ta el a leányt; majd a táncos­nő a férfit Hármat fordultak, összcfohva karjukat, hármat 'egyedül, azután ismét válto­gatták egymást a táncosok. Az idegen befolyás a tánc­ban is nagy változást okozott. A fiatalság külföldön élt, az ottani egyetemeken tanult. Elsajátította a sokféle kom­plikált táncot s a magyar bá­lokon is meghonosította'. Az öreg urak ugyan eleget dör­­mögtek a tizenhetedik század végén divatba jött táncokra. — Úgy ugrálnak férfiak, leá­nyok, mint a kecskék — mon­dogatták, sőt még a menüet­tet se fogadták be a magyar , táncok közé. Azóta sok minden megvál­tozott, eltűnt. A korral ve­szett az akkori tánc is. Csak néha elevenedik meg előt­tünk a régiek szép tánca, ha kezünkbe vesszük a poros krónikákat és fülünkbe zsong az elmúlt idők hangza­tos dallama, zenéje . . . Fő a kényelem Molnár Ferenc nem szere­tett színházba járhi. Ritkán nézett meg bármilyen sikeres színdarabot is. Darvas Lili egyszer Párában mégis elci­pelte a Comédie Francaise-be vasárnap délután. Egy Racine és két Moliére darabot játszot­tak. Kettőkor kezdték az. elő­adást. Gyűröttén, hunyorgat­­va ébredt, amikor végleg ösz­­szecsapódott a függöny. — Nos, hogy tetszett? — kérdezte a lelkes Darvas Lili. — Nagyon tetszett — vála­szolta Molnár Ferenc ásitva, — de az a véleményem, hogy ha az ember francia klasszi­kusokhoz megy, ne sajnáljon hálójegyet váltani. I ■­­' ' V ■ Nixon hazajött Nixon alelnök hazatért nagy afrikai körútjáról feleségével. Úgy nyilatkozott, hogy min­denütt, amerre jártak, nagy lelkesedéssel fogadták : Őket úgy a hivatalos körök, mint a népek. Hazatérve, az a hir fo­gadta, hogy a Nixon család macskája szép utódokat ho­zott a világra. LONDON. — Peter Scott tudós tanuk jelenlétében fel­nyitotta azokat a konzervdo­bozokat, amelyeket 1912-ben repülőgépéről dobtak le az ap­ja, Robert Falcon Scott kapi­tány részére a Déli Sarkvidé­­ksn, Scott kapitány akkor már kát, éhenhalt. Most megtalál­ták a konzerveket és London­ban, ahol megkóstolták, a leg­többet frissnek, élvezhetőnek találták. A gooseberry jam még jobb volt, mint a mostani j friss jam. Magyar sors-ugarban zöld lesz-e a vetés? Nem záporoz-e rá újabb istenverés? Mi vagyon megirva rólunk az Égekbeiv a magyar szabadság szárnya mikor rebben? Ha nem kel fel többé Vörös Nap az Égen: szabad lesz a magyar újra, mint volt régen! A BAJNOKNŐ SE TÉR VISSZA MALÍMOE, Svédország. — Simon Ágnes magyar tennisz bajnoknő, aki Stoukhoku'ban 'megnyerte;, a nemzetközi teu­­! ttiszversenyt, négy napon át Szerelmes asszonyok a trónon Erz céhet a “szűzi” angol királynő (1533—1603), tnáig is rejtélye úgy a politikának, mint a lélektannak. Férfias, erélyes nő, aki megteremtette a brit biroda­lom nagyságát. De soha férjhez menni nem akart, bár­hogy erőltették is miniszterei és a külföldi koronás fők. Ellenben szerelmét rápazarolta kedvesére. Essex grófra, akit viszont akkor, amikor úgy érezte, hogy a gróf veszedelmet jelent hatalmára nézve, könyörtele­nül lefejeztetett. S ugyanilyen könyörtelenül végzett versenytársával, Stuart Máriával is. Stuart Mária síkót királynő (1542—1587) fiata­lon lett özvegy és egy trón birtokosa. S ekkor megszó­lalt a szive: beleszeretett egy tizenkilenc esztendős férfiba, Lord Darnleybe, hozzá is ment. Aztán azon­ban eljött az igazi, nagy szerelem: Bothwell, aki le­­gyilkoltatta Darnleyt és titkon nőül vette Máriát. Eze­ket a szörnyűségeket a okot nép már nem volt hajlan­dó uralkodójától eltűrni: Máriának menekülnie kel­lett, mégpedig legnagyobb ellenségéhez, angliai Er­zsébethez, aki kivégeztette. Valois Margit navarrai királyné (1553—1615), a politikából kötött házasságok rendszerének tipikus áldozata. Mint fiatal lány beleszeretett rokonába, Henri Guise hercegbe; anyja parancsára azonban Na­­varnai Henrikhez kellett nőül menni, aki szintén nem szerette s már házasságuk első napjától fogva más nőkkel barátkozott. El is váltak s Margit ettől fogva a legkínosabb szerelmi botrányokba keveredett és még hatvan éves korában is beleszeretett egyik ud­varoncába. II. Katalin orosz cárná (1729—1796) boldogta­lan házasságban élt iszákos és hóbortos urával, aki ütötte-verte a felséges asszonyt, holott ez az okossá­gával messzi tulemelkedett korlátolt urán. így aztán nem csoda, ha kegyencek kezdtek körülötte rajzani, főként az egyik Orlov. Amikor a cár rájött felesége dolgára, klastromba akarta záratni, de erre az Orlov család összefogott s legyilkolták a cárt. Katalin ek­kor 33 esztendős volt, átvette az uralmat s több mint 30 éven 'keresztül uralkodott. Karolni Matild dán királyné (1751—1775), VII. Keresztély dán király neje volt, aki már fiatalasz­­szony korában beleszeretett a férje udvari orvosába, Johann Friedrich Struenseebe. Az ambiciózus dok­tor csakhamar mindenható államminiszter lett, ön­állóan vezette Dánia bel- és külpolitikáját. Érthető, hogy sok ingye támadt. Ezek kihasználták a király­né és az orvos titkos találkozóit, a királyt arra kény­szert tett ék, hogy pert indítson kettőjük ellen. Struen­­seet lefejezték, a királynét pedig száműzetésbe küld­ték. :> ■ r Mária Antoinette francia királyné, Mária Teré­zia császárnő leánya (1755—1793) sokáig élt elha­gyatottan a jóindulatú, de magatehetetlen XVI. La­jos király oldalán. Végül beleszeretett egy Axel Fei­sen nevű svéd grófba. Ez a szerelem ugyan megma­radt az eszményi határok között, de elég volt hozzá, hogy —a királyné saját sógorának jóvoltából — ve­szedelmes pletyka kerekedjék belőle, amely nagy­ban hozzájárolt a királyi család népszerütlenitésé­­bez. Mária Antoinette a vérpadon végezte be életét a nagy francia forradalom idején. Hortense Bonaparte, Németalföld királynéja (1783:—1837), Napoleon császár mostohalánya volt s a császár parancsára férjhez imént Napoleon becsé­hez, Louishoz. A parancsra létesült házasság nem volt boldog és Hortense csakhamar férje egyik segéd­tisztjénél, Fliahault grófnál lelt vigasztalást. Szerel­müknek gyümölcse lett a későbbi Moray herceg, aki — amikor Hortense törvényes fia, III. Napoleon, trónra került — a császár külügyminisztere lett. A külügyminiszter, anyjára emlékezve, hortenziát ka­pott a címerébe. KI DRÁGÍT? mi drágít? Humphrey demokrata szenátor élesen megtá­madta az elnök nevében az országot kormányzó üz­letembereket, amiért csak sopánkodnak a folytonos drágulás miatt, de semmitsem tesznek ellene. A sze­nátor szerint egyoldalú az a propaganda, hogy csak a munkás uniók folytonos béremelései okozzák a drágulást. Emellett és még nagyobb mértékben okoz­zák és fokozzák a drágaságot a nagy ipari vállala­tok, amelyek évről-évre túllicitálják saját rekord hasznukat. Két példát említett: Az American Telephone & Telegraph Go. tiszta haszna az 1949 évi 241 millió dollárról 1956-tan 777 millió dollárra emelkedett, ami 223 százalékos emel­kedést jelent. Ugyanakkor a munkabérek a telefon­iparban csak 37 százalékkal emelkedtek. A Standard Oil of New Jersey haszna 1947 óta 197 százalékkal nőtt meg, mig ugyanabban az idő­ben az olaj és gáz iparban a munkabérek csak 42 szá­zalékkal emelkedtek. * I 'bujkált, nehogy a magyar csapatot őrző vörösök viszsa vigyék Budapestre. A 21 éves lány a rendőrséghez fordult, védelmet és (menedékjogot kérve. Az AVO emberei, akik a tenniszjátékosokat Svédor­szágba kísérték, kénytelenek j voltak Ágnes nélkül térni I vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom