A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-01 / 9. szám
Á JŐ PÁSfcl Ott S’jK oldal Vasvármegye változatos sorsa a magyar honfoglalás idején Legkeletibb része a Nagy Károly alapította német-frank birodalomnak az a terület volt, melyet ma Vasvármegye foglal el. Ezen a területen egész a Rábáig az úgynevezett Avarok Pusztái terültek el; az egykor félelmetes törzs, megfogyva, Nagy Károly adófizetőjévé vált. A 9-ik század első felében Privina szláv herceget uralta a mostani vármegye délkeleti része, de ő is adófizetője volt a német császároknak. A 9-ik század második felében Pannónia és Karintia hercege Arnulf lett, aki a szomszéd szlávokkal már kezdettől fogva sem volt jó viszonyban. Fejedelmük, Szva topluk 884-ben 12 napon át pusztította tartományait, azonban visszavonultában hadát a pannonok megtámadták s közülök sokat a Rába vizébe szorítottak. A magyarok előnyomulásának hírére Károly német császár békét kötött Szvatoplukkal, majd ismételt harcok után 894. év őszén már a magyar hadak Szvatopluk fiaival. Ez évben már a magyar hadak dúlták Pannóniát, mindazáltal rövid beütéseken kívül komolyabb veszély nem fenyegette Arnulf birtokait. A közbejött bolgár háború következtében (895.) a magyar kalandozó csapatok 896-ban látogattak el ismét Pannóniába, melynek védelmét Arnulf Braslavra bízta. Anonymus tanúsága szerint, Árpád a Csepel-szigetről megindulván seregével, azt 3 részre osztotta, öcsöb és Őse vezérlete alatt az egyik sereg Veszprém elfoglalása után egész Vasvárig nyomult előre, még a római korból fennmaradt várat hévévé. A sereg azonban innen csakhamar visszafordult, Árpád pedig a Szt.-Márton hegyén átvonulva, a Rába és Rábcza vidékének elfoglalása Után egész Kőszegig nyomult előre. A krónikák és hagyományok előadását nem ellenőrizhetjük, tény azonban az, hogy a keleti frank őrgrófság 897—898-ban dőlt meg végkép, mikor a magyarok Pettaut is elfoglalták. A kalandozások korából Vasvármegyét érdeklő emlék nem maradt reánk. A Rába termékeny völgye csakhamar oda vonzotta a betelepülőket, akik, miután a Pannóniában fennmaradt egyes falvakban levő keresztényekkel legelőször érintkeztek, a keresztény hitet és vele a nyugati civilizációt első sorban tanulták megismerni.. A sikertelen kalandozások után a magyar nép elsősorban saját védelmére fordította figyelmét. Ezen célra igen előnyös volt Vasvármegye földrajzi fekvése. Nyugaton a Lapincs folyó alkotja százados határát az országnak, északról az északnyugat felé átvonuló hegylánc a III. Ottó alapította Ostmark felől jövő támadások ellen volt hivatva védelmül szolgál-) ni. A Lapincs folyót környező erdős-völgyes domb-vidék egész a Mura mentéig húzódik le, melyet csak egy helyen szakit meg a Rába folyó völgye. E folyó 80 mérföld hosszúságban két részre osztja a vármegyét s völgye a stájer határtól mindjobban kiszélesedik. Körmendtől egész Sopronmegyéig, másfelől a Marczal-csatornáig a kis Magyarsikság nyúlványai ágaznak be, Körmendnél a Rába völgyét a régi Pannónia országutja keresztezi. Különösen alkalmas volt ez a hadmenetekre, melyeken át betelepülő őseink észak és nyugat ellen egyaránt mint támadók és védők léphettek fel. Mely törzsekből származó családok telepedtek le Vasvármegye területére, nem tudjuk; csak gyaníthatjuk azon nemzetségekből, melyeknek a vármegye területén levő birtokairól reánk maradt legrégibb oklevelek megemlékeznek. Ezek közül többen Szent István királysága idejében bevándorolt külföldi lovagoktól származnak. A Pese és a Nádasd nemzetségek a legelsők, melyekről a fennmaradó oklevelek megemlékeznek, majd a Geregen Osl, mely eredetileg sopronmegyei; a Lörente, Haraszt, Herény nemzetségek szerepelnek a tatárjárást megelőző időkben, a Búzád, Hahold, Győr, Héder, Hermann, Jáák nemzetségek pedig, a hagyományok szerint, betelepült idegenektől származnak. A település és térítés munkája közepeit a magyarok ismételtén betörtek Németország határszéli részeibe, mire III. Ottó német császár, babdenbergi Lipót határgróf segélyével, nemcsak, hogy visszafoglalta az elveszített határokat, hanem Sopron bevétele után Szombathelyt is elfoglalta. Ottó császár azonban Géza fejedelem fiának (a későbbi Szent István királynak) Gizella bajor hercegnővel kötött házassága alkalmával, miután Henrik bajor herceggel viszálykodásban élt, nehogy két tűz közé szoruljon, az elfoglalt határszéli részeket visszaadta, Szombathelyt pedig több más várossal Gizella hercegnőnek adta nászajándékul. A letelepülő magyarok az itt talált szláv-avar várakat közjavak gyanánt foglalták el, azokat a törzsfőnök által kormányozták, mig körülöttük a törzshöz tartozó családok telepedtek le; igy a területi felosztás központjai természetszerűleg a várak voltak. Siet a vasfüggöny mögött Ohio állam fegyintézetében, Columbusban 53 rab önként jelentkezett, hogy rák-oltást kapjanak. Kísérleti célokból történt ez, hogy az orvosok lássák, mint tud az emberi szervezet védekezni a rák ellen. Nem lángelme—csak jó emlékező tehetsége van Néhány érdekes részlet a televíziós programok legújabb hőseiről Amerikának egy uj ideálja | van: az úgynevezett televíziós “quizz programok” hősei, kik bámulatos tudásról tesznek tanúságot és hatalmas összegeket nyernek. Egy statisztikai szemle kimutatta, hogy ezek az uj hősök népszerűbbek mint a. baseball játékosok — vagy filmsztárok. Charles Van Dórén például, egy 30 éves fiatal professzor többszáz házassági ajánlatot kapott és “nem a pénz miatt”, amit eddig ő nyert. Vincent Price filmszínész, ekinek népszerűsége már hanyatlani kezdett, három uj főszerepet fog játszani filmen, mert egy műsoron bámulatos jártasságát árulta -el—e—festőművészeiben.— Joyce Brothers, egy csinos női pszychológus, akinek specialitása a boxolás, komolyan latolgatja, hogy elfogadjon-e egy ajánlatot egy film eljátszására, miután a 64,000 dolláros program nyertese lett. VÁLTOZÁS AZ ÍZLÉSBEN . . . Az országban ma legalább egy tucat különféle quizz program van, amelyek népszerűségben felülmúlták az eddig legnépszerűbb televíziós műsorokat. Sikerük titka természetesen elsősorban a játék láza: a közönség azonosítja magát a versenyzővel és vele együtt szurkol a nagydijért. De — mint a szakértők kikutatták — a közönség ízlésében is változás állt be. “Az okot nem tudjuk — mondja Dr. Hall McCann, a Columbia egyetem pszychológiai tanára — de a tény itt van előttünk. A közönség kezdi méltányolni a szellem emberét, és ez egészséges tünet. Fiatal lányok már nemcsak atlétákért rajongnak, vagy filmsztárokért, hanem olyanokért is, kiknek szellemi izmai vannak.” A MEMÓRIA MŰVÉSZEI ~ A közönség hajlandó a szellem uj hőseit “lángelmének” tekinteni. Semmi sem áll távolabb a valóságtól — mondja Dr. McCann. — Ezek az emberek rendkívüli érdeklődést tanúsítanak egy bízón yos tárgykörben, ami a hobbyjuk. Ilyen ember sok van. De ha véletlenül valamelyik rendkívüli emlékezőtehetséggel van megáldva, akkor jó jelölt válhat belőle valamelyik quizz programra. Az iyen programok hősei tehát elsősorban a memória művészei. De az érdekes az, hogy bár általában jó a memóriájuk csak az általuk választott tárgykörben mutatnak kivételes emlékezőtehetséget. Dr. McCann megvizsgált közülük tizet és azt találta, hogy általános emlékezőtehetségük “átlagos”. A nyerők még egy másik fontos kellékkel rendelkeznek: lélekjelenléttel. Tudjuk, hogy semmiféle képességünk nem működik oyan jól, ha nyomás alatt állunk. A sikeres versenyzőknek tehát jó idegekkel is kell rendelkezniük. Igaz az is, hogy a televíziós programok alapos próbának teszik ki őket, mielőtt a kamera elé kerülnek. CHARLES VAN DÓRÉN ESETE A televíziós versenyzők között kivételt képez Charles van Dórén, akinek nincs speciális érdeklődési köre, hanem minden tárgykörben — baseballtól kezdve a görög mitológiáig — egyforma jártasságot árul el. A többi versenyzők egy maguk által választott tárgykör speciálistási, de Van Dórén nem válogat, minden tárgykörben vállalja a versenyt. ' Van Dórén esete csakugyan kivételes és figyelembe kell venni a családi háteret is. Az apja országosan ismert író és kritikus, az anyja régebben finomtollu költő és egy női magazin szerkesztője volt, a nagybátyja a filozófia professzora és általában az egész családnak régre visszamenő intellektuális múltja van. A fiatal Charles ebben a légkörben nőtt fel gyerekkora óta, Nobel díjas irók térdén ült és világhírű tudósokkal játszott szülei otthonában. Számára a a szellemnek ezek az óriási “csak egy csomó bácsi”,voltak. Sikerét általában “kíváncsiságának” t u 1 a j donitja. Charles gyermekkora óta “dühös olvasó” volt. Azt állítja, hogy egyszer a Bibliát egy week end során elejétől végleg elolvasta. (Azóta többször is elolvasta), “HASZONTALAN” ISMERETEK Nem m i n d erí kritikusnak van valami előnyös véleménye ezekről a televíziós hősökről. Azt mondják, hogy egy sereg “haszontalan ismeret” felhalmozása az agyban nem szükségszerűen, vall kivételes képességekre. Gyakran hivatkoznak Einsteinra, századunk legnagyobb természettudományi lángelméjére, akinek köztudottan rossz emlékezőtehetsége volt. “Minek terheljem meg az agyamat olyasmivel, amit úgyis megnézhetek egy könyvben” — mondta gyakran Einstein.” —Valóban, .eltekintve az emlékezőtehetség iránt érzett csodálattól, a nézőben kétség merülhet fel, hogy nagy szellemi képességekre vall-e az, hogy egy 70 éves néni 50 évre visszamenően emlékezik minden baseball mérkőzés eredményére, egy bányász emlékezetből tudja idézni a Biblia minden sorát vagy postahivatalnok éjből tudja az amerikai polgárháború minden ütközetének dátumát. A valószínűség az, hogy érdeklődésük egyoldalú, gondolkodásuk, következtető képességük és képzeletük korlátozott. ÜDVÖS HATÁS De akárhogyan vélekednek az igényes bírálók a memória hőseiről, a szakértők üdvösnek találják a hatást, amit ezek a műsorok a közönségben kiváltanak. Arra hivatkoznak, hogy a régi görögök, aki mai civilizációnk megalapítói voltak, egyformán fontosnak tartották a test és a szellem ápolását. “Ép testben ép lélek” — az ő jelszavuk volt. “Ép itt az ideje — mondja McCann professzor — hogy ez az ország megtanulja respektálni a szellemi teljesítményt.” így hát a televíziós quizz programok hosszú népszerűségre számíthatnak. Nem tagadható, hogy a nagy dijak — a lehetőség, hogy a versenyző meggazdagszik — szerepet játszik népszerűségükben, de ugyanakkor helyes irányba terhelik a közízlést és ezért a közönség minden rétegének sorában helyeslésre találnak, VÉTKEZTÜNK! - MONDJÁK MOST A Népszabadság következő cikkéből megsejthetjük, hogyan érez ma a bűnbánó magyar kommunista, annak a Gerőnék tanítványa, aki a magyar nép irtására felkérte á barbár oroszokat. Mellét veri és megleckézteti önmagát és társait imigyen: “KOLDUSOK LETTÜNK” Ha valaki megkérdené, hogyan dolgozzék a kommunista, legelőször igy felelnénk neki: ‘szerényen, egyszerűen”. Persze, jelszavak nem változtatják meg az embereket. Ezelőtt is beszéltünk mi szerénységről, mégis sokunkra ráillett Lenin kifejezése: a “kommunista gőg”. Sok funkcionárius öntelten és hatalmaskodóan viselkedett. A párttagok között mindig voltak szerény, emberséges emberek, s voltak könnyen megkótyagosodek. Ha nem vigyázunk, egyikün'k-másikunk ezután is rögtön elbizakodik, mihelyt valamelyest csökkennek a nehézségek. Bizonyos, hogy ma a körülmények is szerénységre, egyszerűségre nevelik a kommunistákat. Szegényebb lett az ország, szegényebb lett a párt, szegényebbek lettünk valamennyien. Sokkal kevesebb lesz a fizetett pártalkalmazott, a magasabb beosztásúak fizetése pedig csökkenni fog. A pártszervek átadták feleslegessé vált helyiségeiket és épületeiket a rászoruló, lakásnélküli családoknak. Nem lesz minden üzemben pártiroda sem. A pártmunka legnagyobb részét munkaidő után, önként vállalt mozgalmi feladatul végzik majd a kommunisták. A PÁRT NEM MINDENHATÓ A párttagok korábban felfuvalkodottan hirdették, hogy “nálunk minden a párt, minden siker a párt érdeme”, örökre szakítsunk ezzel a nézettel! Társadalmunkban nem a párt az egyetlen hatóerő: ott van az államgépezet, ott vannak a szakszervezetek, az egyéb társadalmi szervezetek, s nem utolsósorban a munkástanácsok is. A párt csak akkor ér el eredményt, ha e szervezetekkel és tömegeikkel együtt dolgozik. Teljesen szükségtelen, hogy vállalja mindezek feladatait és felelősségét is! A munkástanács például hozhat olyan határt - zatokat, amelyek kötelezik az üzem minden munkását, de a pártszervezetnek éppen az az ereje, hogy parancsolgatás nélkül, meggyőzéssel,, felvilágosító munkával is mozgósithatja a dolgozókat. Természetesen ez csak altikor lehetséges, ha a párttagok most már nem hatalmi szóval felülről diktálnak, hanem a nép között élnek, megosztanak vele minden örömet és gondot s a nép nyelvén magyarázzák a munkásság igazát, vagyis, ha szerényen, egyszerűen dolgoznak. MÁSNAK IS LEHET IGAZA El kell vetnünk azt a felfogást is, hogy minden kommunistának mindig és mindenben igaza van. Rendületlenül valljuk ugyan a marxizmus-leninizmus tanításait, de nem hisszük, hogy mindnyájan és mindenkor jól képviseljük és helyesen alkalmazzuk ezeket az igazságokat. A pártonkivüli dolgozók nagyon sokszor többet és jobban látnak, mint egyikmásik kommunista vagy pártszerv. S ha valamiben nincs igazuk, akkor sem fölényeskedve, kioktató vagy letorkoló módon mondjuk meg ezt nekik, hanem türelmesen és barátian ,szerényen es egyszerűen. A cyprusi terroristák főhadiszállásán temérdek fegyvert, valamint gumiálarcokat találtak az angolok. Emlékezzünk a regiekről |
