A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-01 / 5. szám

AMERIKA LEGHAOTOBl MAGYAR HETILAPJA Thm GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper Jr America VOL. 35. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1957 február 1. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 5. SZÁM FENYEGETŐZIK A SZOVJET A szovjet hevesen tiltakozott az ellen, hogy Ame­rika atombomba állomásokat létesít szövetséges or­szágok területén. Azzal fenyeget, hogy az ilyen or­szágok lesznek az elsők, amelyek háború esetén orosz atombombatámadásnak lesznek kitéve. Az orosz sajtó ezzel kapcsolatban hangoztatja a szovjet katonai hatalmát és Malenkov helyettes mi­niszterelnök büszkén emlitette, hogy a szuezi és a magyarországi eseményekre ők döntő befolyást gya­koroltak az atombombával való fenyegetéssel. Az orosz fenyegetés a következő országok ellen irányul: Anglia, Franciaország, Nyugat-Németor­­szág, Olaszország, Törökország, Perzsia és Japán. Hogy ezekben az országokban csakugyan van­nak-e amerikai atombázisok, az katonai titok. Harmadik világháború előtt? Amerika és Brazilia kormányai közt megálla­podás jött létre, amely szerint Amerika pilótanélküli lövedék állomást létesít a brazil szárazföldtől 125 mérföldnyire levő Fernando de Noronha szigeten. A szerződés öt évre szól és Amerika ellenszolgáltatás­képpen gazdasági és katonai segítséget nyújt Bra­ziliának. A brazíliai külügyminiszter a szerződés aláírása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy a Fernando ál­lomásra azért van szükség, mert bármely napon ki­törhet a harmadik világháború. A szigetről felröppenthetnek ott pilótanélküli lövedékeket, amelyek atombombát tudnak ledobni Oroszország bármely pontjára. így nézett ki egy chicagói utca a hóvihar alatt. Jobb bevándorlási törvényt javasolnak képviselők íz évi kvótákat fel kell emelni — a nemzeti kvótákat meg kell szüntetni Betiltani a kommunista pártot! A francia parlamentiben a független és a paraszt párt javaslatot tett, hogy helyezzék törvényen kívül kommunista pártot — az 1936 évi törvény kapcsán ??m.ely- úgy szól, hogy -u kormány feloszlathat totali­tárius szervezeteket. Semmi kétség, hogy a kommu­nista párt ilyen jellegű, akárcsak a fasiszta és náci pártok voltak. Egy másik törvényjavaslat kizárná a diplomá­ciai ,bírói, rendőri és tanítói pályákról a kommu­nistákat. Ilyen javaslatok a múlt években ismételten fel­merültek, de a parlamentben “jégretették” azokat. Nem könnyű elválni egy párttal, amelynek jelöltjeire a választópolgárságnak 20 százaléka szokott szavaz­ni. Emanuel Geller newyorki demokrata képviselő, 27 kép­viselőtársa támogatásával ja­vaslatot terjesztett a Ház elé a bevándorlási és honosítási törvény módosítása, megjaví­tása érdekében. szépen hangzik, de tisztában kell lennünk azzal, ahogy A Javaslat leglényegesebb pontja az, hogy meg kell szün­tetni az eddigi nemzeti kvótá­kat. A bevándorlásra jelent­kező idegenek közül ne abból a szempontból v á 1 o g assanak, hogy ki melyik országban szü­letett, hanem abból a szem­pontból, hogy a bevándorló­nak is, Amerikának is az érde­két szolgálja a válogatás. A nemzeti kvóták helyett ajánlják, hogy a bevándorlás­ra jelentkezőket csoportokba osztva szemeljék ki bebocsá­tásra. A következő öt csoport kapjon bevándorlási vízumot: RÖVID HÍREK JERUZSÁLEM — Izrael kormánya kimondta az utolsó szót: A Gaza földsávot és a déli kis szige­teket csak az esetben ürítik ki, ha feltétben garan­ciát kapnak, hogy Egyiptom diktátora ezekről a he­lyekről soha többé nem támadhat izraeli lakosokra és izraeli hajózásra. NEW YORK — A “bolond bombázót”, George Metesky szerszámkészítőt, aki 16 éven át rettegés­ben tartotta New York népét, a bűnvádi eljárás so­rán mindenekelőtt elmeorvosokkal vizsgáltatják meg. KAIRO — Nasser diktátor cenzorjai betiltot­ták egy orosz propaganda-film bemutatását. Egyip­tom gazdasági és financiális csőd előtt áll, amerikai segítséget remél. MOSZKVA — Kruscsev és bandájának több. tagja körúton van a vidéken, ezer meg ezer faluban és kolhozban érdemjeleket osztogatnak — állítólag 300 ezret —, hogy többtermelésre buzdítsák a parasz­tokat. BUDAPEST — Kádár János mindennap akaszt­­tat, főbelövet szabadságharcosokat. Kivégezték Ma­iéter Pál tábornokot, akit az oroszok alkudozás ürü­gyével tőrbecsaltak, elfogtak; Kopácsi Sándort, aki Nagy Imre rövid miniszterelnöksége alatt Budapest rendőrfőnöke volt; felakasztották Varga József, Ka­tona László és Batonai Istyán munkásokat, mert sztrájkra szólították fel munkástársaikat. LONDON — Minthogy a Kádár kormány kiuta­sított egy budapesti angol katonai attasét, megtor­lásul az angol kormány Londonból hazaküldte Nagy Béla alezredes, katonai attasét. BUDAPEST — A budai hegyek felől ágyulövé­­seket hallottak, de senkisem tudja, mi történt. Min­dennap szabadságharcosok százait fogdossák össze az ÁVH rendőrei, a múlt héten két nap alatt 469 letartóztatás volt. ÖT CSOPORT 1. Családtagok, akiknek be­vándorlása folytán családok szétszakitottsága megszűnik. 2. Foglalkozás, mesterség, képzettség szerint vizsgálják a jelentkezőket és olyanokat bocsássanak be' az országba, akiknek képességeire itt szük­ség van. j 3. A politikai, faji és vallási j üldözés menekültjei. 4. Olyan idegenek, akiknek bebocsátása az amerikai nem­zeti érdek szempontjából kí­vánatos, pl. tudósok, művé­szek, ipari, katonai és más té­ren szakértők. 5. Túlnépesedett országok lakói, akiknek számára otthon nincsen megélhetési lehetőség. ÉVI KVÓTA: NEGYEDMILLIÓ A törvényjavaslat szerint az évi kvóta 250,000 lenne (a jelenlegi nemzeti kvóták 154,- 657 számával szemben) és a vízumok kibocsátásánál sza­bály lenne az, hogy a fenti öt csoport mindegyikéből egy­­egy nemzet polgárai csak 15 százalék erejéig jöhetnek be. Ez a rendelkezés elejét venné a mostani legnagyobb igazság­talanságnak, hogy tudniillik egyes nemzeteknek, például az angoloknak, németeknek és franciáknak, sokszorta na­gyobb a kvótájuk, tehát a be­vándorlási lehetőségük, mint a középeurópai állítólag ala­csonyabb rendű , nemzetek fiai­nak, akik közé tartoznak a ma­gyarok is. Geller és társai javaslata kongresszus mindkét házában nagyon sokan helyeslik a je­lenlegi rendszert, mely előny­ben részesíti az angolszász, né­met és más nyugati nemeze­tek fiainak bevándorlását, kik könnyebben és gyorsabban ol­vadnak be az amerikai nép­­közösségbe, mint wläv és más kelet-, közép és dél-európai népek. És ne feledjük el azt sem, hogy éppen ennek a tá­bornak leghangosabb szószó­lója olyan stratégiai helyzet­ben vari, hogy megnehezíti a javasolt módosításokat. Ez Walter pennsylvaniai német­­származású demokrata képvi­selő, aki évek óta fennen hir­deti az angolszász-német fei­­sőbbséget, és akinek szava so­kat nyom a latban, mert ő a képviselőház bevándorlási bi­zottságának elnöke. A KOMMUNISTA RÉM Walter képviselő ellenséges* állásfoglalása azért is veszé­lyes, mert ő politikát is beleke­ver a felsőbbremlü-alsóhbren­­dü elméletbe. Szerinte ugya­nis a középeurópaiak közt na­gyon sokan a kommunizmus felé hajlanak. Ezt a téves né­zetét Walter képviselő még most sem változtatta meg, mi­után a magyar nép mint egy ember fellázadt a kommunista zsarnoki uralom ellen. Walter ellátogatott a magyar-osztrák határra és amikor onnan és a menekülttáborokból hazajött, olyan kijelentést tett — amit más oldalról nem erősítettek meg —, hogy csupa kommu­nista párttag szivárgott át Ausztriába és a határ mentén a föld csak úgy fehérlett a sok kömmunista párttagsági iga­zolványtól, amiket a menekül­tek útközben szétszakítottak s eldobtak. vény kvótáján belül kapott ví­zumot (amely törvény, mint ismeretes, december 31-én le­járt) . Nos, mondja Walter kép viselő, ez a törvény nagyon szigorú előírásokat tartalma­zott arra nézve, hogy minden egyes bevándorlásra jelentke­ző menekültnek politikai múlt­ját alaposan ki kell vizsgál­­niok ikülön-külön a külömböző amerikai hatósági szerveknek, mint konzulátusok, katonai kémelháritó szolgálat, stb. A több mint 6000 magyar mene­kültet azonban ilyen alapos, szigorú és hosszadalmas vizs­gálat nélkül bocsátottak be és ezért az ő vizűmjaik kiállítása az 1953 évi törvény megsér­tésével kerültek kibocsátásra. Ez alapon Walter minden egyes menekült ügyének újbó­li átvizsgálását szorgalmazza. NE FÉLJÜNK! FENYEGETŐZIK Ugyanakkor, amikor Celler képviselő és társai a bevándor­lási lehetőségek kiterjesztését javasolják, Walter szigorú megszorításokat tervez. Máris olyan merész kijelentéseket tett, hogy a mos! érkezett ma­gyar menekültek első csoport­ja, több mint 6000, illegálisan jött be az országba. Még pe­dig, Walter szerint, a követke­ző okból volt illegális az ő vi­zűm jaik kiállítása: Emiatt azonban a már itt tartózkodó m e n e k ültöknek nem kell aggódniok. Vissza­küldeni csak olyanokat fognak akik félrevezetéssel, hamis személyi és más adatok be­mondásával csalták ki a vízu­mot. Az eddigi vizsgálatok még nem erősítették meg Wal­­ternek azt a feltevését, hogy a menekült-táborok csak úgy hemzsegnek óvásoktól és a menekültek közé “telepitett” kémektől. ZÁRLAT Az utóbbi napokban olyan hirek terjedtek el, hogy az amerikai kvóta betelt, újabb vízumokat nem adnak mene-' külteknek, akik Ausztriában vagy nyugateurópai országok ban vannak jelenleg. Ez az első csoport az 1953 évi menekült-bevándorlási tör­A tényállás a következő: Amig a kongresszus nem ült össze, az elnök rendelkezése alapján tovább folytatták ví­zumok kibocsátátsát, anélkül, hogy valamilyen kvóta lett volna megállapítva. Figye­lemmel az amerikai konzulá­tusok napi “termelésére”, ki­számították, hogy ez alapon körülbelül 28,000 vizűm lesz kiállítva, addig, aimig a kon­gresszus összeül. OROSZOK IS MENEKÜLNEK MAGYARORSZÁGBÓL Dél-Magyarországból Ausztriába érkezett me­nekültek azt jelentették, hogy a deli határon át Ju­­goszlávaiába nemcsak magyar menekültek szöknek át, hanem orosz katonák is. Azt hiszik, hogy az utób­bi hetekben körülbelül 500 orosz katona ment Jugo­szláviába. Ezek a bajai kaszárnyában voltak elszál­lásolva. Az orosz szökevények menekülése egyelőre nem ütközik komolyabb akadályba, mert a jugoszláv ha­tár nincsen olyan szoros őrizet alatt, mint az osztrák határ. BECS UTÁN BELGRAD A nyugatmagyarországi határzárlat megszigo­rítása és főleg a menekültek elleni fegyveres táma­dások miatt az Ausztriába menekülő magyarok szá­ma napi 150—200-al apadt le. Ezzel szemben egyre többen lépik át a jugoszláv határt, naponta átlag ötszázan. kibocsátáséival. Most tehát az a kérdés, hogyan fogja a kon­gresszus a bevándorlási tör­vényt módosítani, és a fentiek szerint, tekintettel a beván­dorlási bizottság elnökének el­lenséges állásfo. la ására, a ki­látások nem kecsegtetőek. Mindez nagy baj, s tetézi a bajt az is, hogy Kanada ugyan hajlandó még sok ezer magyar menekültet befogadni, de nem j áll elegendő hajó rendelkezé­sére, hogy azokat az európai! országokból hamarosan ide szállítsák. tatlan embert is akasztófára juttat a magyar szovjet kor­mány.) MAJD MEGLÁTJUK Nos, majd kiderül a valla­tásnál. Az osztrák kormány megengedte, hogy egy magyar bizottság keresse fel a mene­kült-táborokat és próbálja a menekülteket : .kéntes haza­térésre rábírni. Egyelőre a 170,000 mein úri közül még csak kevesi l; , mint másfél­ezer ment . . za, a legtöbb azért, -mer csaláo.iuk otthon­maradt. Kádár kétségbeesése a nemzet erejét sorvasztó tö­meges kivándorlás miatt egyébként' érthető, tekintve, hogy ezrével hagyták el a zor­­szágot különböző mestersé­gekben és hivatásokban kép­zett és gyakorlott férfiak és nők, valamint egyetemi és szakiskolai diákok. De ez nem jogosítja fel a budapesti szov­­jetkormányt arra, a nemzet­közi jog és Ausztria semle­gességének m e g s é r tésével fogdmegjeit osztrák területre vezényelje, ahonnan fegyve­res erővel visszaráncigálják a menekülteket a magyar ha­tárra. Raab osztrák kancellár emiatt éles tiltakozást jelen­tett be, amikor egy magyar rabló különítmény húsz mene­külőt fegyvervégen hazakény­­szeritett. A NEMZETKÖZT JOG VÉ- • DELMÉF KEL SZOVJET MAGYARORSZÁGI HÓHÉRA Kádár János, aki mostaná­ban napról-napra akasztófára küldia magyar szabadság vé­delmezőit, kifelé mint a jog és igazság védője lépett fel. Az Egyesült Nemzetek előtt panaszt emelt amiatt, hogy a nyugati országok kormányai megsértik a kimenekült ma­gyarok elemi jogait: nem en­gedik meg, hogy kiszökött gyermekek visszatérjenek Ma­gyarországba szüleikhez; a fel­nőtteket nem kezelik a nem­zetközi jognak megfelelően; kikérdezik őket katonai dol­gokról ; sokakat akaratuk elle­nére Angliába vittek olcsó bá­nyamunkára ; sokakat, akik vissza akartak térni Magyar­­országba, ezért bebörtönöztek. CSUPA HAZUGSÁG SZÉGYELJÉK MAGUKAT A kongresszus már összeült és a helyzet megváltozott. Most már a kongresszus hatás­körébe tartozik a bevándorlás szabályozása és az elnök nem tartja politikailag helyesnek vagy megengedhetőnek, hogy kongresszusi rendezésnek elé­be vágjon vízumok korlátlan Ahány szó, annyi Visinsz­­kire emlékeztető hazugság. És ha a magyarországi esemé­nyek nem lennének olyan na­gyon szomorúak, nevetni kel­lene azon a panaszon, hogy a nyugatra menekült magyar szabadságharcosok elárulják az orosz vörös hadsereg tank­­osztagjainak egy és más kato­nai titkát. Mulatságosan hat­na jobb időkben az a panasz is, hogy a magyar menekülteket Angliában erőszakkal bánya­munkára fogják, holott tudva­levőleg az igazság az, hogy az angliai bányász szakszerveze­tek megakadályozzák munká­ra jelentkező magyar bányá­szok alkalmaztatását. Arcátlanság az ilyen panasz emelés az előtt a fórum előtt, amely a magyar-orosz szovjet vérontást oly súlyosan elitél­te, hogy Horváth Imre külügy miniszter nem tehetett oko­sabbat, mint hogy haragosan és szégyenkezve kisomíordált az Egyesült Nemzetek palotá­jából. (Ahová be sem kellett volna engedni ezt a gazembert, aki a fiának azt szokta mon­dani, hogy sebaj, ha száz ár-Raab kancellár a rádión fe­lelt arra a szovjetmagyar pa­naszra, hogy Ausztria jogta­lanul beleavatkozik Magyaror­szág belügyeibe, amikor befo­gadja a magyar menekülteket. Ezt mondta az osztrák kancel­lár: Az utóbbi négy napon, amikor dermesztő hideg volt és hóvihar dühöngött, 1261 menekült jött át a határon. El- Elképzelhetetlen, hogy más, mint félelem hajtotta volna ezeket az embereket. Ugyan­ezen a négy napon egyelten­­egy osztrák kommunista sem szökött át Magyarországba, tette hozzá gúnyosan Raab kancellár. UJ UTAK Az osztrák határon egyre szigorúbbá váló ellenőrzés és üldözés, lövöldözés miatt most már sokan inkább dél felé ván­dorolnak, Jugoszláviába me­nekülnek át. A jugoszláv kor­mány amerikai segítséget kér, hogy legalább ideiglenesen gondoskodni tudjon a mene­kültekről, de a segítési lehető­ségnek határt szab az a körül­mény, hogy a rendelkezésre álló táborok már is túl vannak tömve. Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom