A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-18 / 3. szám
8-HC OLDAL T ifi pTSTTOW Vizkereszt után 2. vasárnap / | EVANGÉLIUM / Szent János 2, 1—11 Azon időben harmadnapon menyegző lön a galilei Kánáfcan és ott vala Jézus anyja.- Meg volt pedig hiva Jézus is tanítványaival együtt a menyegzőre. És fogytán lévén a bor, mondá Jézus anyja neki: Nincs boruk . . . Feleié neki Jézus: Mi közöm nekem és neked, ó asszony? Még nem jött el az én j órám. Mondá az ö anyja a szolgának. Amit nektek mond, cselekedjetek. Vala pedig ott hat kőveclér elhelyezve a zsidók tisztulására, egyenkint két vagy három korsó tartalmú. Mondá nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És színig tölték azokat. És mondá nekik Jézus ismét: Merítsetek most s vigyétek a násznagynak. És elvivék. Amint pedig megizlelte a násznagy a borrá vált vizet és nem tudta, hogy honíiét való az, de tudták a szolgák, akik a vizet merítették vala, előhivá a násznagy a vőlegényt s mondá neki: Minden ember először a jó bort adja és miután megittasodtak, akkor az' alábbvalót, te pedig mindeddig tartogattad a jó bort . . . Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában és nyilvánosságra hozá dicsőségét, és hívének őbenne tanítványai. SZENTBESZÉD Krisztus Urunkat egy alkalommal a kánai menyegzőn találjuk édesanyiával és tanitványaival együtt. Ez volt Krisztus Urunknak első nyilvános fellépése a világ előtt. Egy menyegzőn jelenik meg először, megjelenik pedig édesanyja és tanítványai társaságában, tehát ünnepélyesen, hogy nyomatékosan és félreismerhetetlenül jelezze, hogy a földön a legszentebb intézmény és a legszebb kötelék a házasság, de éppen azért az szorul legjobban és leginkább az Isten kegyelmére és malasztjára. Nem tudjuk, hogy ki volt az a boldog pár, akiknek a házasságát maga Krisztus áldotta meg, de hát nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Krisztus a házasságot valóban megáldotta és első csodájával kitüntette. Ez reánk nézve a kánai menyegző nagy tanulsága, ez az első krisztusi csoda nagy bizonyságtétele. A házassás: isteni intézmény és a házasságot ■"írisztus megáldotta . . . Manapság a házasság intézménye körül bizonyos bűnös könnyelműség, káros felfogás kapott lábra és terjedt el az emberek körött. Azt kezdték már terjesztgetni, hogy a házasság vsak holmi embert szerződés és azért azt nem is ke1’ okvetlenül a templomban megkötni, elég az úgynevezett “polgári” házasság, sőt mi több, az még jobb is, . nert hát abból könnyebb kibújni. Az ám, de hát amint a fegyelmen is csak kis rési kell ütni, azután magától is könnyen lazul az tovább éppen igy az emberek sem állottak meg a polgári házasságnál, hanem következett az elválások sora, következett az úgynevezett “próbaházasság”, a szabad szerelem hangoztatása. A huszadik század társadalma azzal, hogy a házasságtól, mint isteni intézménytől elfordult, és arról letörölte a szentségi jelleget, alapjában megingatta a családot. A Vizkereszt utáni második vasárnapon tartotté az Egyház Jézus szentséges nevének ünnepét és Jézus éppen ezen a vasárnapon áldotta meg a házasságot. Jegyezzük meg: Krisztus Urunk Egyháza ezzel arra tanít, hogy az a házasság számíthat manapság is Jézus áldására, amely házasságot Jézus széni nevében, vagyis Jézus tanítása és akarata szerin! kötnek meg. Mert Jézus nevén kivid nincs üdvösség sem a földön, sem az Égben. Adja Isten, hogy minder házasságot Isten nevében kössenek meg. William W. Mein 20 éves német bevándorló és Isolde Constantine volt cselédlány titokban megesküdtek, mert a fiú gazdag szülei ellenezték a házasságot. A fiú apja pert indított, hogy semmisítsék meg a házasságot azon a címen, hogy a Californiában élő fiú még nem nagykorú. Fagyott halat szállított ez a teherhajó, amelyet a nagy hidegben jeges zúzmara lepett be New York kikötőjében. 1 A nyomor, a bűn és a hit •Napnyugta volt és^ az esti szél lágyan lengette a magas pálma leveleit. Nagyon kellemesen: hat az esti hűvös szellő a napi tikkasztó hőség után. Azonban az éhségtől sínylődő három kis játszó gyermek. két fiú és egy leányka, a rozoga kis szaknatetős kunyhó előtt nem érzi a kiilömbséget a levegőiben, mivel életűk csupa szenvedésből áll. A szűk udvar sarkában, mely csupán 4 lépés hosszú és épp olyan széles, guggol egy mogorvaarcu férfi és foltoz egy pálmalevelekből készített régi szemvédőt. Éppen az utolsó levelet szövi a védőbe és belekiált a kis kunyhóba: “Hé, asszony, ma nem lesz főzve? A gyermekek éhesek és várják a vacsorát, te meg nem törődsz velük?” E szavakra az ajtóban megjelent egy nagyon sovány, sápadt arcú asszonyka, karján egy kis csecsemővel. Szemei kisírva, haja rendetlen, ruhája elképzelhetetlenül szegény és azt mondja: “Mit főzzek én? Adjál ne-1 keni pénzt, hogy bevásárol- i hassak egy vacsorára valót, akkor főzök is tüstént”. Egy goromba arcütés, és a fiatal gyönge asszonyka hátratántorogva feljajdult. A kis csecsemő a karján felébredt és sírni kezdett. Az aszszony erre kis gyermekét a karjai közé fogva, sírva elhagyta az udvart. A férje pe-Irta: Sister A. Beltiah. India dig a kunyhóba menve, nem szűnt meg az asszonyára káromkodni, mint egy eszeveszett. Közben besötétedett. Sohidáni, a leányka, kis fiutestvérkéjével a kunyhóba lépett. Nyugtalanul ment ott az egyik sarokból a másikba, mig végre megfogta az apját ruhájánál és mondá: “Ai, jöjj!” A leányka különös viselkedése menésre kényszeritette a vad, goromba embert. Szótlanul haladt is leánya mellett. Sohidáni volt apja kedvence. ő mostan apját a falun keresztül messze, cukornád és kukorica földeken át vezette, mig végre egy embermagasságu füvei benőtt helyre érkeztek. Itt kissé beljebb menve, a leányka hirtelen megállt és apját figyelésre figyelmeztette. Gyenge sirás hallatszott ki a nádból. A férfi egy kissé előrehajolt a hang után, azután egy ugrással ott termett, kiáltva: “Bábu — gyermekeim!” Retter-“tes látvány volt ez. : Homályos holdvilágnál a ma] gais fűben feküdt egy meztelen csecsemő, föléje hajolva egy sakál vérszomjazó szemekkel. A csecsemő kezecskéin és lábain már láthatok voltak a ragadozó állat fogainak nyomai. Egy vad kiáltással elragadta a férfi gyermekét a bestia elől. Néhány nap múlva ott állott a sápadt asszony !kis gye-EDEN BUKÁSA vekével a Motiihár-i bíróság előtt, kihallgatás végett. Szemben pedig a tanuk: a férfi és Sohidáni, a 'leányka. Most be kellett vallania, hogy ő látta, midőn édesanyja a gyermekkel a földekre ment. Kihallgatás után a biróság, részvéttel volt a sápadt, za- ■ vart asszonnyal. Egy évi bőr- j tönbüntetést kapott csupán, | a halálnak szánt csecsemőjét is magával vihette a börtönbe. A börüönőrnek meg lett parancsolva, hogy az asszonynak jó kosztot adjon. A férjnek egy kellő foglalkozást adtak. A három gyermeket a missziónk fogadta be. Közben falukban kitört a kolera. A mi árváink közül is többen megbetegedtek. Sajnos Sohidáni is. Az okos kisleány súlyos helyzetét felfogva, hamarosan, mig nem késő, kérte a szent keresztséig felvételét. Mosolygó arcai és boldog szívvel fogadta a megújulást, utána azután be is hunyta csillogó szemeit örökre. Egy év után \ a börtönből édesanyja kiszabadult. Sokáig ült és sirdogált kis angyala sirhalma előtt . . . Midőn az anya kifáradt sírásától, hozzánk jött a miszsz iánkba és ott felvételt kért. Mindannyiszor későbben, ha én összetalálkoztam ezzel a szomorú arokifejezésü sötétszemű asszonykával, önkénytelenül mindig arra a szép sötét violasziwü virágra gondoltam, amely a kelythében I hordja az Ur szenvedése ösz- i szes jeleit. “Sir a nemzet” — ezek a szavak kisérték az an;'ol sajtóban a hirt, hogy Anthony Eden miniszter- Jnök lemondott. . Személyi és nemzeti tragédia volt ez. Eden, Churchill tanítványa, egész életén át arra készült Jel, hogy az angol nemzet és birodalom sorsát fogja rányitani, 1955 májusában Churchill lemondása után ■élhoz ért és most, a szuezi katasztrófa megbuktatta. \ szuezi katasztrófa több billió dollár kárt okozott lemzetének és megdöntötte Anglia hatalmát a Kösép-Keleten, ahonnan az angol iparnak nélkülözheetlen olaj jön. Olyan veszteség érte Angliát, mint a izenhárom amerikai gyarmat elvesztése Lord North niniszterelnököt hibás politikája következtében. A szuezi inváziót Eden azzal a céllal indította meg, hogy megbuktassa Nassert, Egyiptom nagyzási hóbortban szenvedő diktátorát. De kudarcot vallott. Eisenhower és Bulganin együttes erővel megfordították a történelem és a sors kerekét, az ellenséges egyiptomi diktátor győzött és az amerikai demokrácia legerősebb tengerentúli barátja porba hullott. Sir az angol nemzet és keserű panaszokat hallat. Azt mondják sokan, egyre többen odaát, hogy Amerika azért seprüzte ki Angliát az olajban gaziag Közép-Keletről, hogy elfoglalja ott Anglia helyét. A királynő uj miniszterelnököt nevezett ki Harold Macmillan eddigi külügyminiszter személyében. De az uj miniszterelnöknek csak a személye uj: az uj kormány és a konzervatív párt többsége, amelyet ez a kormány képvisel, továbbra is azon a nézeten van, hogy Eden helyesen járt el, amikor megkísérelte a kótyagosfejü, zavart csináló egyiptomi kis Hitler megbuktatását. A jövő megmutatja, hogy ki csinált nagyobb hibát. THIS IS AMERICA!.. NEW YORK. — Felkeresett bennünket szerkesztőségünkben egy javakorbeli, szerény magyar munkásember, Tatay Károly, aki a győri vagon és gépgyárban dolgozott mint vasesztergapad kezelő. Felmutatja személyazonossági igazloványt. Ezt a győri rendőrség állította ki és úgy szól, hogy Tatay népellenes magatartás miatt naponta jelentkezni tartozik a rendőrségen ... Kilmer bői pár nap előtt érkezett New Yorkba, itt nem kellett a rendőrségen, mint gyanús és veszélyes egyéniek, jelentkeznie, ellenben jelentkezett az R. Hoe Co. gépgyárban és mindjárt felvették 2 dollár 56 cent órabérrel. A száműzetés keserű kenyerét kellett megizlelnie, mert: This is America! Tatay, aki rövid ideig a kommunisták börtönében is ült, aktiv részt vett a forradalmi harcokban, aztán 70 kilométert gyalogolt, mig elérte az osztrák határt és a szabad világot. Khmerben T. Woohy brooklyni ügyvéd vette vélőszárnyai alá, mindjárt elközvetitette a Hoe gyárhoz és annak magyarszármazásu foremanje Bakó János mind-J Zakkeus vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Lukács, 19, 1—10 11 Azon időben: Jőve Jézus Jerikóba, és egy Zakkeus nevű férfiú, ki a vámosok feje és gazdag vala, kívánta látni Jézust, hogy ki ő; de nem láthatná a seregtől, mert .alacsony termetű vala. És előre futván, felhága egy vad fügefára, hogy lássa őt; mert ott vala átmenendő. És midőn ama helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és mondá neki: Zakkeus, sietve szállj le, mert ma a te házadban kell maradnom. És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt. Mikor ezt mindnyájan látták, zugolódának, mondván, hogy bűnös emberhez tért be. Megállván Zakkeus, monvá az Urnák: Uram, ime javaim felét a szegényeknek adom; és ha valamiben valakit megcsaltam, négyannyit adok vissza. Mondá neki Jézus: ma lett üdvössége e háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia; mert az ember fia azt jött keresni és üdvözíteni, mi elveszett vala. SZENTBESZÉD Zakkeus vámszedő volt és mint ilyen sokakat megkárosított, bűnös módon szerezte vagyonát és éppen ezért, mikor Jézus bement ennek a bűnösnek a házába, megszólták Jézust, mert az emberek úgy gondolkoznak, hogy ki kivel barátkozik, olyan őmaga is. Ámde Jézus azért tért be Zakkeus házába, hogy megtérítse őt. Jézus ugyanis, amint bement a házba, tanítani kezdett. Zakkeus megtérésével üdvösséget szerzett önmagának és háza népének, mert belátta azt, hogy a vagyonnál, a földi jólétnél és örömöknél van drágább kincs és ez a mi halhatatlan lelkünk és ezt a halhatatlan lelket földi dolgokért nem szabad áruba bocsátani, gonosz cselekedeteinkkel nem szabad elveszteni, mert mint a szentirás mondja: “mit ér, ha az ember az egész világot is megnyeri, de lelkének kárát vallja?” . Jézus tanítása nem tiltja a földi vagyonszerzést, :ie szabályozza, mert ez kell az élet fenntartásához, lézus is, mikor a földön élt és tanitványaival jártkelt, perselyök volt és ebből fedezték kiadásaikat. Jézus nem tiltja a földi mulatságokat, vidámságot, hiszen ö is ott volt tanitványaival a kánai menyegzőn. Élvezzük az élet örömeit, szórakozásait, de miniig úgy, hogy azok élvezete által lelkünk ne*valljon kárt. Lelkünk drága kincs, mert az Isten képére van teremtve. A mi ősünk a mindenható Isten és az ő végtelenül szerető szive adta meg a léleknek a létezés jogát. És hogy ezt a drága kincset, a mi lelkünket, el ne kótyavetyéljük, nemcsak arra kell törekednünk, hogy hosszú legyen a mi földi életünk, hanem hogy az az élet Krisztus tanítása szerinti élet legyen. ■ Az emberek életük meghosszabbítására vagyonokat költenék, de hogy életük erényes, igazi keresztény élet legyen, azzal már keveset törődnek. Sajnálják azt a pár lépést megtenni, meb, a templomba vezet; sajnálják azt a küzdelmet, melyet a kisértések a test gonosz kívánságai és emberi gyengességeik ellen kell folytatni. Az ilyen emberen elmerülnek az anyagiakban, mint Zakkeus tette, földi erszényök talán teli van, de lelkűk kincsesládája üres. Mások felteszik magukban, hogy ezentúl becsületes életet fognak élni, de ez csak beváltatlan Ígéret marad életük végéig, amikor meg kell jelenniük Krisztus itélőszéke előtt. És akkor mi lesz? Egy festő lángban álló háznak festette le a poklot, melynek ajtajára ez volt Írva: “Holnap.” Igen, a pokol csupa jószándékkal van kikövezve. Drága kincs a mi lelkünk. azért ne halasszuk az időt, hogy lelkűnkkel törődjünk. járt felismerte, hogy a gyárnagy ilyen emberre van szüksége. HOL JOBB? NEW YORK. — Irving Potash kommunista vezér meg tudná mondani, ha kérdez nők hol jobb, a szabad Amerikában vagy a félig vagy negyedrészben szabad kommunista Lengyelországban. Potash börtönben ült a kommunista összeesküvésben való részvétele miatt kiszabadulása után deportálás várta őt, a kény•szerdeportálás helyett az önkéntes távozást választotta s hazautazott s z ül ő f oldjéré, Lengyelországba. Ez két évvel ezelőtt volt, és most Bronxville, N. Y.-ban egy vendéglőben felismerték és tiltott visszatérés címén letartóztatták, szövetségi bíró elé állítják. Érdekes, hogy a felesége, amikor a letartóztatásról értesítették, hitetlenül rázta a fejét. “Az lehetetlen, mondta, biztosan tévedés van a dologban, az én férjem Lengyelországban van, a napokiban kaptam tőle levelet ...” De a szövetségi bíró előtt Potash beismerte, hogy ő Potash. I
