A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-18 / 3. szám
2-IK OLDAL A JO PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY özerKeszt* jég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: ágy évre_________________$6.00 fél évre _________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year ________________$6.00 Half Year .--------------------$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. * 1 2 WALTER AGGÁLYAI Francis E. Walter pennsylvaniai képviselőnek a tömeges menekült-bevándorlással kapcsolatban kételyei és aggodalmai vannak. Egy ember különvéleménye nem sokat számitana, de ez a Walter képviselő nagy ur, a kongresszus képviselőházában a bevándorlási bizottságban több szava van, mint a bizottság összes többi tagjainak. így hát fel kell figyelnünk a szavára, előrebocsátva azt, hogy Walter mindig makacsul ellenezte a magyar és a többi középeurópai bevándorlás megkönnyitését. 1. Walter annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy sok kommunista sompolygott be Amerikába. Azt hiszi, hogy legelőször a legvadabb kommunisták, szöktek át az osztrák határon, féltve a bőrüket a szabadságért harcoló nép haragjától. Ausztriában aztán báránybőrbe bújtak és mint a magyar szabadsághrc menekültjei jöttek Amerikába. Walter azt jósolja, hogy ezzel kapcsolatban deportálások várhatók. 2. Walternek kételyei vannak afelől, hogy helyes-e magyar szabadságharcosok tömeges bebocsátása Amerikába. Szerinte az igazi, elszánt szabadságharcosokra magyar földön van és lesz szükség. Vagy legalábbis ott kellene őket hagyni Ausztriában, hogy közel legyenek, kéznél legyenek, amikor újra alkalom nyilik arra, hogy jobb kilátással újra felvegyék a harcot az orosz imperializmus ellen. A FEKETE ÖZVEGY Az amerikai leleményesség és találékonyság nem ismer határt. Praktikus emberek végül a pókot is hasznos munkára fogták. fekete /özvegy néven isi mert mérgespók például az amerikai hadsereg számára dolgozik és évente sokezer dollárt takarit meg. A pókokat üvegekben tartják és legyekkel táplálják. Cserébe hálót szőnek, amely kiválóan alkalmas teleskópok, mikroszkópok és számos más műszer készítésére. A pókháló 90 fönt nyomást bir el olyan ruganyos. Ilyen hálók szükségesek a műszerek belsejében levő alkatrészek egyensúlyban tartására. ; 25,000 fajta pókot tartanak számon és ezek valamennyien más és másfajta hálót készítenek. Természetbúvárok szerint “a fekete özvegy” hálója valóságos mestermü. Nem mintha a pók gondolkodó lény lenne, ösztönösen csinálja a bonyolult hálót amelyben nemcsak rovarok, de néha kisebb madarak is fennakadnak. De az ember túljár a pók eszén és saját szolgálatába állítja, akárcsak a selyemhernyót, amelynek fonalát évszázadokon át használták, amig a műanyagok azt kiszorították a világpiacokról. A fekete Özvegy hálója azonban még ma is a technika csodálatos századában, értékesebb, praktikusabb, mint a műanyagból készült fonál ... A természettel, ugylátszik, nem minden téren tud az ember versenyezni. Ferdinand de Lesseps, a Suez csatorna építőjének szobrát semmisítette meg a portsaidi csőcselék. NEM HALTAK MEG HIÁBA Moszkva harsogja, Budapest visszhangozza: Ellenforradalmárok, reakciósok, nyilasok és horthisták! Vissza szeretnék állítani a régi feudális Magyarországot, a kapitalista kizsákmányolást! De hiába harsogja Moszkva, hiába visszhangozza Budapest ezeket a hazugságokat, az igazságot nem tudják tulharsogni. Az igazságot tulajdonképpen már ők maguk is kihirdették, amikor Kádár János budapesti szovjet helytartó a sztrájkra izgatást halálbüntetéssel fenyegette meg. Mert a sztrájk nem a tizezerholdasok, a gyártulajdonosok és nem is a különiményes tisztek gazdasági fegyvere, hanem a munkásságé. Amikor tehát akasztófával próbálják elriasztani sztrájktól a munkásokat, Moszkva magyarországi porkolábjai bevallják, hogy ami ellenállás még mindig van Magyarországon, az nem a levitézlet arisztokraták és a kisemmizett kapitalisták harca, hanem a munkásságé. A magyar munkásság az ellensége a magyarországi úgynevezett proletárdiktatúrának. '** | ff Pesties magyarsággal mondva: szép proletárdiktatúra az, amelyet a proletárok gyűlölnek, amely ellen a proletárok életük kockáztatásával küzdenek! Mi mindig is tudtuk, lapunkban százszor is rámutattunk arra, hogy a magyarországi kommunista rendszer lényegében nem más, mint orosz gyarmati kizsákmányolás, a magyar nép érdekeinek és javának megtagadása. Ezért lázadt fel a rendszer ellen A magyarságnak az az érdekes szigete, melyen a matyók házai emelkednek, sok különös népéleti vonást rejt. A matyó leány vagy menyecske megjelenése mindig megfogja! a szemet, mert viselete érdekesebb, színesebb a legtöbb magyar fajtáénál. És ezt a színes, Ízléses holmiját nem a gyárnak és boltnak köszöni, hanem a maga kezének, ügyes ségének és Ízlésének, a házi iparának. Rendkívül érdekes a matyó l^kedajom és érdeméig egyet-mást megtudni róla. | A szerelemnek a matyó faázasságban vajmi kevés a szerepe. A matyó leány szive is megdobban ugyan, amikor a matyó legény megpengeti az ablaka alatt a sarkantyúját s szövődik szerelem a kis kapuban vagy a fonóban ott is, de ez csak aféle tavaszi virágzás. Mikor jő a nagy perc, az élettárs megválasztása, matyó legény, leány kiereszti szivéből a fiatalos bohóság lepkéjét és azzal megy oltárhoz, akit a szüleje jelöl ki neki. Ez afféle ázsiai hagyomány lehet, mikor a matyók még török szomszédok hatása alatt állottak. Régebben még az is hagyomány volt Mezőkövesden, hogy a legény csak az utcájabeli leányt vehette el. A matyó anya szemeli ki a fia élettársát. Ha megtetszik neki a leány, összeül az atyafiságbeli asszony-parlament s megvitatja a dolgot. Aztán elküldik a lányos házhoz a tudató asszonyt és ott elmondja jövetele célját. Ha tetszik a legény a leány szüleinek (nem a leánynak), meghívjják estére látogatóba: ez egyszersmind a beleegyezés jele. A matyó legénynek legtöbbször sejtelme sincs arról, mit főznek számára az asszonyok. Anyja egy napon igy szól hozzá: — Megházasodtál, fiam. — Kit vettem el? — kérdi a legény. — A Kispál Bera Kati leányát. Eredj oda este. A legény megy hát este a leánynézőbe. A leányos háznál értésére adják, hogy szívesen át ják máskor is és várják a udató asszonyát. I Ez a fontos személyiség ■ násnap beállít a házba és egy szép, nagy selyemkendőt visz mnan foglalóul a legénynek. Y kendő a kihirdetésig a legény házában marad, aztán iazaviszik. A kérőt, melyet más vidéken kézfogónak hívnak a lakolalom előtt való vasárnap ;artják meg. A vőlegény két elmegy a leányos ^T^^5értess/k a Jézus írisztus. Adjon Isten jó na)ot. — Adjon Isten. Mi járatban ■annak ? — Egy szép madárkát kereitink. — Milyen madarat? — Páratlan madárkát páratlan párjához. — Üljenek le kendtek, majd negkeressük a madár párját. Bevezetik a menyasszonyelöltet a kamarából, ahonnan eánypajtásai kisérik iki. Előill az egyik násznagyuram és negereszti a rigmust: Halljunk szót, uraim, szólok gazságot. Nem beszélek tré:át, hanem valóságot. Engedjenek nekem egy kis szabadságot. Mig elbeszélem a szent házasságot. Házasságot Isten még akkor szerzetté, Ádámot képére mi<or teremtette. Egy oldala csontját álmában kivette. Éva asszonyt abból mellé helyeztette. így gördül a vers tovább a szent házasságról és persze ada lyukad ki, hogy a leányt elkérik a háztól. Néhol nagyon poétikus és jeilemzetes a vers. A.z egyik strófa ez: Azért mi nem jöttünk kentekhez hallgatni, Az időt hetekről hetekre szaggatni. Mi szükség szivünket hát tovább faggatni. Terminusóránkhoz még többet raggatni ?« Násznagyuram aztán tetézve borítja a jókívánságot az if jakra és igy végzi: Rebegő nyelvemet mindjárt megállítom. a magyar munkásság, fegyverbarátságban a fiatal értelmiséggel. A kormányzat, amelyet Kádár János felsőbb utasításra a magyar népre rá akarna erőszakolni, tarthatatlan.. Ezt nyilvánvalóvá tette az októberi szabadságharc és mert ez a szabadságharc ily módon megdöntötte a magyarországi szovjetkormányzat tartó pillérjeit, joggal és büszkén mondhatjuk: A szabadságharc hősi halottai nem ontották hiába vérüket! Ifjú barátaimat még most megszólítom. Innét más kvártélyra s útra igazítom. Békével járjatok. Ezzel elindítom. A menyasszony valamelyik asszonyrokona eyg-egy kendővel ajándékozza meg a násznagyokat : ezek elmennek a vőlegényért, aki többedmagával állít be a leányos házba. Ott éjfélig vendégeskednek. A lakzira a népet az esküvő előtt való pénteken mind'a vőlegény, mind a menyasszony részéről hivogató hívja meg. A legtöbb matyó lakodalom az adventét megelőző kis far-^ sangban van. Három nap alatt 120-140 pár is esküszik. A lakodalom napján, mielőtt a násznép az anyakönyveshez vagy templomba indulna mind a menyasszonyt, mind a vőlegényt elbtfcsuztatják szüleitől, testvéreitől, rokonaitól, pajtásaitól. A menyasszony — násznagy uram rigmusaiban •— így búcsúzik: De jaj, nincs mit tenni, megválók fületek. Azért hát, véreim, most megengedjetek. Nem tudom, mártok-e egy tálban veletek. Végképen engemet el ne felejtsetek. A vőlegény és a menyaszszony külön megy a násznépével az anyakönyveshez és a templomba. Az esküvő után együtt vonulnak a vőlegény házába, ahol a menyasszonyt apósa várja és e szavakkal megkínálja: —Isten hozott, kedves menyem! Mézben, sóban szükséged ne legyen. A menyasszony az ujját beleüti a sóba és a mézbe, lenyalja, lazután megcsókolja a napamasszonyt, aki bevezeti a kamarába. A lakoma után táncra perdül a fiatalság és járja addig, mig a menyasszony szülei, rokonai és leánypajtásai ajándékkal meg nem érkeznek. Szép jelenet, mikor a leányok és menyecskék kezükben hozzák az ajándékot, a menyaszszony pedig fiatal férjével, ennek szüleivel és a rokonokkal, kezükben égő gyertyát fogva, az ajtóban fogadják az érkezőket. Aztán felplobog ismét a tánc és járja a matyó éjfél után két óráig, mikor is elejtik a menyasszony táncát. Násznagy uram e verssel szakítja végét a mulatságnak: NEM BŰN A SZEMTELENSÉG Egy jó, ügyes felesel'és mindig elcsúszik büntetlenül. I. Ferenc francia királynak egyszer az udvari bolondja arról panaszkodott, hogy az egyik kigunyolt udvaronc halálra akarja őt korbácsolni. — Ne aggódj, — nyugtatta meg a király. — Ha ezt veled megteszi, negyedórával később az akasztófán fog lógni! — Egy negyedórával előbb kedvesebb lenne számomra, — felelte az udvari bolond. * Blasco Ibanez spanyol regényíró előtt valaki hazáján'ak elmaradottságára akart célozni s kijelentette, hogy ha ősszüleink visszajönnének a földre, Spanyolországban még mindent úgy találnának, ahogy az ő korukban volt. — Ez természetes is: Spanyolország még ma is földi Paradicsom, — mondotta Ibanez. , * Remekül vágott vissza az a követ is, akit törpevolta miatt kinevettek, amikor küldetése helyén megjelent: — Hazám csak a nagy és dicső államokhoz küld szép szál embereket, — mondotta, — ilyen kis semmiháziakhoz, mint ti, csak ilyen csúnya kis törpéket küld, mint aminő magam vagyok. * A hölgyek kíváncsisága néha türelmetlenné teszi a férfiakat. Nem csoda tehát, ha Wollermann német orvosprofesszor egy kiváncsi asszonynak, aki mindenféle orvosi problémáról faggatta és végre azt kérdezte, mivel kezdődik a tífusz, igy felelt: — “T”-vel, asszonyom! * A finom bókba burkolt elmés szemtelenséget példázza Rubinstein esete, ő ugyanis, minthogy nem akart udvariatlan lenni, de viszont a dohányzás élvezetéről sem akart lemondani, egyszer hölgy társaságban ilyen bevezetéssel gyújtott szivarra: — Hölgyeim! Ahol angyalok vannak, ott felhőknek is kell lenniök. * írjuk ide Goethének, egy kitűnő mondását is, amellyel nagyszerűen megfelelt a türelmetlenkedő Stein bárónak. Goethe egyszer a báróval a ruhlai vasfürdőben üdült. A hegyekben a zuhogó eső ellonére is szorgalmasan tanulmányozta a kőzeteket, ar i a t}őrig ázott Stein báró£ dühös kifakadásra késztette : —• Mondja, ha már folyton a köveket tanulmányozza, milyen kőfajtához tartozom én? — A mészkövekhez, mert ha nedves lesz, felfortyan, felelte Goethe. * Nagy Péter orosz cár rendeletet akart kiadni, hogy ha valaki csak egy kopejkát is lop, halállal büntessék. — Hát oroszok nélkül akar felséged cár lenni ? — tette fel a kérdést Jagusinszki kancellár, mire az uralkodó elnevette magát és az ukázt azonnal viszszavonta. * IV. Henrik francia király, ki akarta minisztereit próbálni. Palotája egyik termében a falon nagy repedések voltak láthatók. A király panaszkodott, hogy a ház összeomlással fenyeget. Sully miniszter azt ajánlotta, hogy a király azonnal költözzék át más épületbe. Villedoi előbb szakemberek véleményét akarta megkérdezni, Jeannon azonban igy szólt a királyhoz: — Én nem látok itt semmit, ami felségedet aggodalomba ejthetné. Ez az épület nagyon jó és tovább eltart, mint felséged. A király erre igy gondolkozott “Sully azt mondja, amit én akarok; Villeroi nem mond semmit; Joannin pedig megmondja, amit gondol” — És Jeannint bízta meg az aktuális fontos külpolitikai teendőkkel. * II. József osztrák császár “titkos zeneszerző” volt. Ez természetesen nyílt titok volt. A király egyszer megkérte Mozartot, hogy mondjon a császár egyik müvéről véleményt. Mozart finoman felelt: — A mü jó, de aki csinálta, az még jobb! * II. Frigyes szorgalmasan tanulta a fuvolázást. Egyszer meghallgatta mesterének egyik tanítványát, aki jobban játszott, mint ő. — Miért nem tanított meg engem is ezekre a fogásokra? — kérdezte a király a mestert. . — Hja, felség ennek az ifjúnak két tanítója is volt. — Hogy-hogy? — Hát én, meg a nádpálca, s az utóbbit nem lehet felségednél alkalmazni. Dicséret, dicsőség adassák Tisztesség, becsület e házban mindennek, Mind a gazdagoknak, mind a szegényeknek, Az ifjúságnak és a szép szüzeknek. A vendégek elbúcsúznak a háziaktól és szép csöndesen hazaballagnak. MATYÓ LAKODALOM ä tudató asszony es a hívogató
