A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-24 / 21. szám

3-IK OLDAL Emlékezzünk a régiekről MSTwrram síkom ... Grófi rangot kapott Rákóczi áruló generálisa. Majtény alatt a tavasz lehelletére zöldbeLorult az erdő s Uraik zúgásában mintha meghalt kurucok visszajáró lelke sírnia. Május első napján megrendítő nagy tragédia gyászos évfordulójára figyelmezteti a nemzet kalendáriuma. 246 esztendeje, 1711 május elsején Pálffy Já­nos, a császári hadak fővezére savoyai dragomyois­­hada s villogó lovassága élén ibuszkén vágtatott a majtényi síkra. A fehér táltos — beszéli a krónikás — soha olyan kevélyen nem ágaskodott alatta. A dí­szes nyeregszerszámon szikrákat hányt a napfény, hogy a szembejövő kurueo'knak könnye csordult tőle. Jöttek a rókamálas, salaváris, Sebhelyes kuruc vité­zek. Elől ügetett frissen, mintha nyert csatából igye­keznék, Károlyi Sándor, Rákóczi generálisa. Hajh, Károlyi Sándor, Károlyi Sándorom! Hová lőtt, hová lőtt az én szép táborom? Most rája kérdelek: Felelj meg érette! Kényszeríti ek letött hétszörös hitedre: Valdd be, ne is tagadd: eladtad jó urad! Hétszeres hite ellenére Károlyi Sándor az Isten Szabad ege alatt, hü kuruc vitézei szemeláttára, fe­detlen fővel letette a hüségesküt Pálffy bán kezébe. Jöttek sorba a zöld, piros dolmányos ezredek fehér kométáikkal, zöldarany címeres zászlójukkal, amik diadalról-diadalra röpködtek száz csatában. Most halomba raktak muskétát, fringiát, a zászlónyelet le­szúrták a porhanyó földbe. Futott aki merre tudott a majtényi fegyverletétel szomorú napján. Tizenkét­ezer kuruc. A kuruc kor történetírói hűségesen megöröki­­tettélk a gyönyörű idők emlékeit, de egyes mozzana­tok feljegyzése körül sok eltérést fedezhetünk fel s az események felfogásában, megítélésében s okaik kutatása tekintetében is éles különbségekre akadunk. Évszázadok irodalma, tudományos búvárkodása, Tihaly Kálmán, Acsádi Szigorú kritikával végzett munkája révén a sokat rejtegetett titkok zárjai is fel­pattantak s tiszta pillantással vizsgálhatjuk a magyar nemzet múltjának ezt a nagyszerű, csodálatos feje­zetét. A Rákóczi-époszt. A fejedelem' 1703-ban jött be Lengyelországból, amikor Kolonics karmai fojtogatták a nemzetet. Mi volt akkor a magyar? Nyomorúságos, feketefcörmü jobbágy, akinek szíjat hasíthattak a hátából, azt se bánta. Mindenbe beletörődött. Pár száz rosszul fegy­verzett portyázó paraszt állt elsőnek Rákóczi zász­laja alá. Aztán a Kassa-, Zemplén-vidéki nemesség is felcsapott. És hitet tett a fejedelemnek a szatmári főispán, Károlyi Sándor. Nemi sok idő telt bedé, az egész ország leborult a magyar szabadság vezére előtt. Lápét császár udvarában mindenki elvesztette a fejét, amikor a kurucok első dicsőséges fegyverté­nyének hire Becsbe eljutott. Most már hiába volt minden császári parancs, szedhették, ha tudták, a hadiadót, rneim félt többé senki a némettől, akinek a tekintélyét, hatalmát, erejét egyszeribe felrúgta Rákóczi. A polgári szabadság bátorságáért folyt a szép küzdelem, s Becsben komolyan foglalkoztak a gondolattal, hogy a magyarokat meg kell békiteni. Ha csak béke kellett, attól nem, idegenkedett a fejedelem, de csak hitegették, bíztatgatták, s azt képzelték Lipót hü tanácsosai, hogy elég lesz Rákó­czit megnyerni, a nemzet majd megadja magát. A fejedelem azonban igy nem alkudott, s meg­üzente Forgách Simonnal, az udvar követével, hogy Rákóczi Ferenc nem a maga úri személyének akar békességet szerezni, hanem a szabadságától, jogától embertelenül megfosztott nemzetének kívánja a bé­ke áldását. Ilyenformán csak apró fegyverszüneteket csikarhatott ki az udvar politikája. A megyei közne­messég egyáltalán csak harcot akart vagy1 olyan bé­két, amit fegyveres kézzel tud a nemzet megszerezni. Lipót halála után, amikor a jóakaratü és nagy intelligenciájú I. József jutott a trónra, a császári se­regek néhány veresége után újra kezdődtek a béke­­tárgyalások, de a sikernek reménye nélkül. József nem titkolta, hogy nagyratartja Rákóczit és csodálja a kuruc hősöket. Hajlandó is lett volna megépíteni a közlekedés hidját, de még ott lebzseltek körülötte Li­pót tanácsosai.és a főóráik, akik a feltétlen megadást követelték s erős befolyásuk volt a fiatal, finomlelkü uralkodóra. A sikertelen alkudozások közben tartották meg az ónodi országgyűlést és eb ura fakó, a rendek ki­mondták Magyarországnak Ausztriától való elszaka­dását. Bercsényi nagy diadalának tartotta ezt a ha­tározatot, mely a bécsi urak ereiben megfagyasztotta a vért. Most már aztán hajrá! A császári hadak vad erővel rontottak a felkelő magyarságra. A (kurucok fegyvereit vereségre vereség érte, annyi örökemlékü (folytatás a 6-ik oldalon) 14 ATOMROBBANTÁS LESZ 13,000 tonnás óriástanker, a George F. Getty nevű amerikai olajszállító teher­­a ijó haladt át a Szuez csatornán. Nincs elég föld... Évente 2 millió acre tűnik el — házak, gyárak és országutak alatt Nehéz Amerikára úgy gon­dolni, mint földszegény or­szágra, ahol nincsen elég ve­tőterület. Ebben az ország­ban vannak földek, amelyek az erőltetett termeléstől ki­zsarolva parlagon fekszenek — de 'termőképességük visz­­szaállitható — többmillió ac­­ret tesznek ki. A kormány farmpolitikája az, hogy fizet farmereknek, mert nem vetik be földjüket. (Talajbank). A raktárak duzzadnak a mező­­gazdasági termésfeleslegtől. Ilyen körülmények között hi­hetetlennek tűnik, hogy Don­ald A. Williams, a Soil Con­servation Service igazgatója egy óriási feltűnést keltő cikkben azt állítja, hogy Amerikában nincsen elég ter­mőföld és évről évre több tű­nik el. AMERIKA TALAJA A magyarázat abban rej­lik, hogy Williams nem a je­lenről beszél, hanem a közel­jövőről. Még a mai generáció életében a ma használatban lévő termőterület kevés lesz. 1975-re az ország lakoisság 225 millió lesz. Ennek a több­letnek ellátására uj termőte­rületeket kell majd megnyit­ni, ami azonban óriási költ­ségbe fog kerülni, például egy acre, amelynek ára 2-300 dol­lár, 5-10,000 dollárba fog ke­rülni, olyan állapotba hozni, hogy teremjen. Amerika óriási kiterjedésű területéből — mintegy 3 mil­lió négyzetmérföld — körül­belül 400 millió acre művel­hető, vagy volt művelhető a múltban. Nagyjából az egész területnek ötödrésze. De óri­ási területek, amelyek akko­rák mint egy kisebb európai ország elvesztették termőké­pességüket. Eső vagy árvíz lehordta felületükről a termő humuszt vagy gyárak vegyi kigőzölése fertőzte meg a ta­lajt vagy kiapadtak a talaj alatti vizforrások. A könnyel­mű gazdálkodás is sokszor ki­zsarolja a talajt — főleg a ku­korica és gyapot termesztése f áraszt ja azt, de a hagyomá­nyos termelési módszerek mi­att a kukoricatermelő mindig kukoricát, a gyapottermelő mindig gyapotot termel, ahe­lyett, hogy váltógazdálkodást folytatna. AZ ELTŰNŐ TALAJ 8-10 család lakik a bérházak­ban. Nemcsak a lakóházak vesz­nek el a termőtalajból, hanem a gyárak, középületek, ország utak, stb. Minden középkorú amerikai emlékszik arra, hogy az ő városában, amikor ő gye­rek volt, .még legelő vagy farm volt egyes helyeken a háztömbök helyén. A Soil Conservation Service kuta­tásai szerint évente 2 millió acre termőtalajt veszítünk ilyen módon. A TENGERI FARM Ha ez igy folytatódik, a következő 20 évben 25-30 millió acre termőtalaj fog el­tűnni használatból. Mi fogja pótolni? Természetesen, a ter­méshozamot egy kicsit min­dig lehet javítani intenzivebb megműveléssel, de ez nem válasz az általános problé­mára. A legjobb esetben is 5- 10 évvel fogja csak meghosz­­szabbitani a krízisek kitöré­sét. De ott van a tenger — mondják a tudósok. A tenger “megművelése” régi elgondolás. Nem halá­szatra gondolunk, hanem al­ga termelésre. Az alga egy tengeri moszat, amely rend­kívül magas táptartalmu. A tudósok tengervízben tudnak szaporítani ilyen algát és azt meg is lehet ízesíteni, hogy olyan ize legyen mint a tojás­nak, húsnak, stb. A baj csak az, hogy körülbelül egy mi­liő gallon tengervízre van szükség egyetlen gallon táp­lálék termelésére. ADÓK ÉS FARM­TERMELÉS Farmerek, akiknek terjesz­kedő nagyvárosok közelében van a farmjuk, tömegesen adják el azt építési vállalko­zóknak. Miért? Nem azért, mert gyors profitot akarnak csinálni. Ha egy volt farm­­terület kezd beépülni, az adók tűrhetetlenné vájnak a kis farmer részére. A város emeli az adókat, hogy az uj városrészt köveztetni, csator­­fnáztatni tudja, elláthassa is­kolákkal, kórházakkal, stb. A kis farmer adója, amely mondjuk évi 300 dollár volt, egyik évről a másikra 2000 dollárra emelkedik. Tűzoltóságot nem akkor kell szervezni, amikor ég a ház — figyelmezteti Williams az illetékeseket. Röviden azt mondja, hogy a mai fiatalok gyermekeinek idején az or­szágban nem lesz elég terme­lőtalaj. Vagy szűkösebb élel­mezésre leszünk kényszerítve vagy külföldi behozatalra. A TÖRVÉNYHOZÁS FELELÖFELELŐ3ÉGE , A probléma még nem ju­tott el a kongresszusig, de Williams azt mondja, most dolgozik egy tanulmányon, amelyet a kormány a kong­resszus elé fog terjeszteni. A kormányok változnak, de a kongresszus állandó testület és övé a jövőről való gondos­kodás felelősége. Még a legnagyobb megér­tés mellett is, a kongresszus­nak nem lesz könnyű dolga a kérdést megoldani. A rideg tény az, hogy a mai amerikai életmód mellett az ország kezd szűk lenni számunkra. S bármilyen aggasztó is a talaj problémája, másrészt a gyá­rak és városok terjeszkedését sem lehet leállítani. Senkinek sincs kész válasz a kérdésre, de azok, akiké a jövő terve­zésének felelősége, kezdik érezni a probléma súlyát. És ha nem oldjuk meg, a követ­kező nemzedék már nem fog úgy élni, mint elődei éltek . . Amerika egyébként most készül újabb atom­bomba robbantásokra. Egyidejűleg atom-rakétákat is kipróbálnak. Ezeket jetirepülőgépekről lövik ki a célpontokra. Összesen 14 robbantás lesz junius, jú­lius, augusztus és szeptember (hónapokban. Messze­menő elővigyázatossággal járnak el a katonai ható­ságok léig igy félelemre nincs ok. Arról, bogy Aim erika felhagyjon a kísérletekről, szó seim lebet, mindaddig, aimig a nemzetközi lefegy­verzés lés az latomkisérletek világszerte való ibeszün­­tetése nem valósul meg. Eisenhower elnök válasza az volt Japán sürgeté­sére, hogy csak magunkat gyemgitenénk, ha félireál­­lanánk és hagynánk, hogy a szovjet folytassa az atombombák gyártását egyedül. — Veszedelmes ideákat sugallana ez a Kremlin vezéreinek — jegyezte meg Dulles külügyminiszter, aki teljesen egyetért az elnökkel e kérdésben. Hitler is azt hitte, hogy katonai fölényével raeghódithatja az egész világot. A kommunisták, akik ösSzehason­­lithatiatlanul erősebbek, mint annak idején a nácik voltak, nem is titkolják, hogy világuralom a céljuk. Ennek útjában egyedül Amerika áll fölényes gazda­sági és katonai erejével. Földrengést jósol TOKIO. — Egy japán tu­dós azt állítja, hogy előre előre meg tudja jósolni a föld­rengéseket. A tudós tagja volt az Unesco, az Egyesült Nemzetek kulturális és tudo­mányos szervezete által Tö­rökországba küldött nemzet­közi földrengéskutató bizott­ságnak. Törökország ugya­nis az elmúlt évek során so­kat szenvedett a földrengé­sek következtében. Világos hogy ha sikerül a földrengé­sek idejét és helyét előre megmondani, lehetséges a la­kosság idejekorán való eltá­volítása és legalább ember­életben okozott veszteségek elhárítása. A bizottság, amelyben hat nemzet kutatója vett részt, arra a meggyőződésre jutott,, hogy több-kevesebb bizton­sággal, lehetséges lesz a föld­rengések előre való megjóso­­lása. A siker érdekében azon­ban hatalmas mennyiségű A hét legjobb vicce... Lipcséban elfogták azt a rosszmájú embert, aki jó vic­ceket mondott a szovjet nagyfej üeferől. Rárivall a polit-renidlőr: Hallja, hogy merészkedett maga vicceket faragni annak a demokratikus kormánynak tisztviselőiről, kik a nép aka­ratából intézik a nép dolgait? Elröhögi magát a viccfara gó és mondja: — Ez remek vicc — de nem éntőlem származik. adat gyors feldolgozása szük­séges. Ennek előfeltételei az egész világot átfogó szoros tudományos együttműködés kifejlődése, másrészről pedig a modern “elektron-agyak” fokozott szolgálatba állítása lesznek. SPÓROLNAK LONDON. — Eddig két európai királynőről ismeretes az, hogy fegyelmezetten alá­vetette magát a benzinkorlá­tozásoknak. Erzsébet angol királynő lemondta a külön re­pülőgépet, mellyel Skóciából Londonba kellett volna re­pülnie és inkább gyorsvona­ton utazott. Julianna holland királynő' autója helyett az utóbbi időben nagy előszere­tettel használja a kerékpár­ját. A holland királynő még vasárnaponként a misére is kerékpáron megy, udvarhöl­gye kíséretében. — Soestdijki kastélyától a templomig az ut kerékpáron 15 percet vesz igénybe. LENGYEL SORS BÉ-C’S. — A forradalmárok sokat tanultak októberben. Tudják azt, hogy a Vasfüg­göny mögött egyetlen ország sem küzdhet egyedül szabad­ságért. Ugyancsak meg van­nak győződve arról, hogy Go­­mulka kísérlete Lengyelor­szágban, magában hordja a pusztulás csiráit . . . A Vasfüggöny mögötti né­pek azt hiszik, hogy csak hó-\ napok kérdése, hogy a Szov­jet eltapossa azt a kevés sza­badságot, amelyet Lengyelor­szág kapott, mert ellenkező esetben megbontaná az ottlé­­vő orosz hadsereg szellemét. Ha Lengyelországban ki­törne egy másik forradalom, akkor ütött az óra a magyar kitörésre is. Ebben az eset­ben el lenne vágva Kelet-Né­­metország. Egy másik tényező: az or­szág lakosságának sűrűsödé­se. Az amerikai városok köz­ismerten nagy kitérj edésüek, három-négyszer olyan na­gyok területre, mint a hason­ló lélekszámú európai váro­sok. Az ok: Európában a váro­si lakosság zöme bérházakban lakik, Amerikában pedig a la­kosság kétharmadának saját háza. Egy amerikai családi ház alapterületén Európában Gondoljon csak arra, hogy a villanyosság otthonában napról napra milyen csodás dolgokat ad—fényesre és gyönyörűen világítja otthonát, mossa és szárítja ruháit, főz, süt, tisztit és fényez és órákon keresztül a legnagyobb élvezetet nyújtja rádió és televízió által. Mi más ad ennyit ilyen kis összegért ? v Á Jó PÄD&TOR VILLANYOSSÁGGAL CSODÁLATOS DOLGOK TÖRTÉNNÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom