A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)

1956-12-14 / 50. szám

2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR UJ ÉGITEST A LÁTHATÁRON Földünk közelében nemrég egy uj égitest buk­kant fel, egy egészen kis bolygó, mely rövid bemu­tatkozás után sietve tovább állott. Az égi vándorból nem tudjuk honnan jött és hová ment. Az egész csu­pán arra volt jó, hogy emlékeztessen rá bennünket, halandókat: mi is igy jöttünk a szemmiből és oda tű­nünk majd el, ahonnan a költő szerint “nem tért még vissza földi utazó.” A világűrben óriási a forgalom. Nagyobb, mint a valóban túlzsúfolt amerikai országutakon. Csilla­gok, bolygók, meteorok száguldanak szemfényvesztő sebességgel. Csillagrendek születnek és halnak. Égő gáztömegek égitestté sűrűsödnek össze, mig mások robbannak, mint megannyi hydrogén bomba. A jó öreg föld, melynek lakói vagyunk, rnákszem­­nyi pont csupán a végtelen mindenségben. Állítólag a napból szakadt ki sokmillió évvel ezelőtt. Ha a nap nem lenne a közelünkben, az élet semmiféle formá­ban nem jöhetett volna létre ezen a bolygón. A nap melege éltet minden életet, ellenséget és jóbarátot egyaránt. Meddig kapunk szállást a földön? Talán még néhány millió évig, talán — csak holnapig. Kiváló csillagászok szerint naprendszerünk leg­távolabb eső bolygója, Plútó éveken át*“eltünt”. A legújabb elméletek szerint Pluto a Neptune nevű boly­góból szakadt ki, amely viszont a napból származik. Ez a csavargó bolygó most újból felbukkant, az ari­zonai Flagstaffban levő Lowell obszervatórium csil­lagászai “csípték el” a szökevényt. Hová megy a mi naprendszerünk az egyre nö­vekvő világűrben, milyen 'sors vár rá? Erre a kér­désre egyelőre egyetlen földi halandó sem tud vá- Jaszt adni. Tibet “földi istenei a Dalai és a Panchen Lámák Indiában, ahol INehru indiai miniszterelnököt látogatták meg. A Bowery .hajótöröttek országút ja A MEGBÍZHATATLAN csatlós Az Alsop fivérek, az ország egyik legkiváló po­litikai iró-együttese, felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar szabadságharc többek között megváltoz­tatta a katonai egyensúlyt Európában, és hál’ Isten­nek, a Nyugat javára. A nyugati katonai szakértők mindig alapvető ténynek fogadták el, hogy a csatlós országok had­serege nem nagy harci értékű a szovjet részére. Úgy vélték, hogy háború esetén ezek a hadseregek rosz­­szul harcolnának és valószínűleg könnyen dezertál­nának. De arra sohasem gondolt senki, hogy tény­leges katonai veszedelmet jelenthetnek a szovjet há­tában. Tudja ezt Moszkva is. Például a régi magyar hadsereget teljesen feloszlatta és Romániában kez­dik a hadsereget leszerelni, legalább is nehéz sze­relvényét elveszik és lőszerét adagolják. Jelek vannak arra is, hogy ez a katonai meg­bízhatatlanság nemcsak a csatlósokra szorítkozik, hanem magára a szovjet hadseregre is. Több köziró rámutat arra a fonák helyzetre, hogy az egyetlen külföldi katonaság, amely a magyar szabadsághar­cosok mellett harcolt, az a mintegy 3000 főnyi orosz volt, akik most valahol a Kárpátok alján koncentrá­ciós táborokban vannak elhelyezve. A rés, amelyet a magyar szabadságharc a vasfüggönyön ütött, mély és egyre mélyül. A nyugattól függ, hogy segítsen ezt a repedést kimélyiteni és ismerje fel a tényt, hogy a csatlósok nem a szovjet, hanem a mi szövetsége­seink. Elmegy a Boweryre. Elébb talán csak kíváncsi­ságból, aztán úgy találja, hogy megterem a Boweryn is mind­az az öröm, mint a Broad­­wayn, csak közönségesebb, és rosszabb, komiszabb kiadás­ban. Dehát ha nincs pénz, jobb ez is, mint a semmi és oda szokik a Boweryre. Bekövetkezik azután az az idő is, hogy nincs este hová hazamenni, mert kitették a lakásból. Megpróbál egy Bow­ery Hotelt. Elébb szobát vesz ott, nemsokára már csak ágyat a közös hálóteremben tiz centért. S odaszokik vala­melyik ilyen szállóba, ennek az olvasótermében olvassa az ott eldobott lapokból a leg­újabb híreket. Eljutott a zül­lés utján az utolsó stációra. ZSÁKUTCA S ha mindenen keresztül­ment, ha végül a börtönbe ju­tott, leszolgálta Sing-Singben a keserves esztendőket, kijön onnan pár tallérral a zsebében, ugyan hová megy? A Broad­­wayre a régi cimborákhoz? Azoktól kér segítséget talán egy uj és becsületesebb élet megkezdésére ? Dehogy. Siet a Boweryre, mert ott nem kell mentegetőznie a szintén régi cimborák előtt, azok is ültek már vagy bizonyosan fognak ülni a börtönben. S azok meg­segítik, beveszik valamelyik Bowery Gangbe. Valamelyik bandába. Aztán kezdődik új­ból a régi élet. Ezek a hotelek adják meg igy a jellegzetességét a Bow-A Jó Pásztor Verses Jipnikája ELVÉGEZTETETT... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ MAGYAR ASSZONYOK A magyar női hősök mintaképe Zrínyi Ilona volt. De a magyar nők hazaszeretetéről számos legenda él a nemzet emlékezetében. Ami most Budapesten történt, az Ismeretlen Ka­tona szobra előtt, ahová 15,000 gyászruhás magyar nő vonult fel, virágokkal, hogy a szabadságharcosok emlékének áldozzanak, az egész világot megrázta. A méltóságteljes, néma gyászmenetnek szovjetkato­nák állták útját. Nem akarták megengedni, hogy ma­gyar nemzetiszinii szalaggal ellátott virágkoszorut tegyenek a sírra. Amikor egy nő áttörte a kordont és csakazért is letette a koszorút, egy orosz tiszt re­volverrel lőtt rá. A bátor asszonynak a lábát fúrta át a golyó. A többi oroszok is lövöldözni kezdtek, szerencsére több sebesülés nem történt. Ilyen nagy hősök ezek a kommunista vitézek. Lányokra, asszonyokra, akiknek kezében virág van tüzelnek revolverrel. Miért? Mert félnek a saját ár­nyékuktól is. Rossz a lelkiismeretük, azért kapnak minden hangosabb szóra a puskához. Hiába vitték tízezrével Szibériába a magyar hősöket, hiába áll MEDDIG TART ITT MÉG a nagy pogány fergeteg és pusztitnak Földön az istentelenek? Uram, ki kimérted útjait az Égnek, Kinek csillagaid oly biztatóan égnek, Ki az üstökösre kantárodat veted: nőni a pogányt még mily nagyra engeded? Pusztul a föld, család, nem leszen uj vetés: Magyar földön örök a gyász és temetés. Muszkák véres dühe a magyar honra száll s magyar földön most is arat még a halál. Az életvetésben most a sarló arat s az is elpusztul majd, ami még megmaradt. MI MOST A MAGYAR HON? Tömegsír, temető; felsír a völgytorok, felnyög a hegytető: A magyar hősök hát hiába haltak itt? Vagy rabszolga lesz mind . . . vagy deportáltatik? óh istenadta nép, reád vaj’ még mi vár? Népek közt nincs helye, mert nincs hazája már! Kik szabadok vagytok, nagyvilág népei: tudtok-e még nyugton enni, emészteni? Álmodni tudtok-e szép tiszta álmokat, ha magyar mártírok lelke meglátogat? Hiába kérünk hát segitni népeket? Csak annyi itt minden, hogy: elvégeztetett? . . . HALOTTI TORT ISZIK a dölyfös muszka gőg: és “rabság vagy halál!” amit fülünkbe bőg. A szabadság szavát szivéből gyűlöli, mert sohasem ismeré és mostsem ismeri! Hisz rabnak született, de rablóvá nőtt fel s nincs még elég erő pusztítani őt el. Keze vértől csepeg, rablás után lohol s hazája csak egy van: a nagy vörös akol! De a muszka arcról lehull majd az álca s Isten kezébe jut a büntető-pálca. Firkád már, messze bár, a felszabadulás: de mégis útban már ... ez többé nem vitás! minden utcasarkon tank és gépfegyver, amig egyet­len magyar él, addig Magyarország nem lesz többé szovjet csatlós. Kádárék Írhatnak alá szerződéseket, szavalhatnak a Parlamentben. A nemzet rá se hede­­rit. A magyar testeket leigázhatták, de a magyar lelek szabad mardt. Ezt demonstrálták a magyar asz­­szonyok, akik fekete ruhában, virággal a kezükben vonultak a Hősök Terén, ahol ijedt oroszok kapkod­tak fegyver után. erynek, mert hiszen az ezek­ben meghúzódó népség lepi el éjjel nappal a Boweryt. Ők ott élnek, máshová csak kirándul­nak. Ha nem szükséges, akkor bizony ki sem mozdulnak a Boweryből. Van ott minden sarkon olcsó szalon, ahol éjjel nappal folyik az ital. Van sok olcsó restaurant is, de ezek­nek nem annyira a Bowery törzsközönsége a fentartója, mint inkább a futó vendég és a környékbeli mellékutcák la­kói. A Bowery alak ételre nem igen költ. Csak az italra. Étel­hez ingyen is juthat. Ott van a szalonban a “free lunch” egy ital sör vagy pálinka mel­lé ehet ingyen valami levesfé­le löttyöt, kenyeret vagy hi­deg húst és ez neki elég. SZALONOK A Bowery szalonok csak oly jellegzetesek, 'mint a Hotelek*. Ugyanaz a közönségük. Mig a Bowery Hotelekben ritkán történik valami bűn­tény vagy öngyilkosság, addig e szalonokban napirenden van­nak a véres verekedések, a különböző gangek revolverhar­cai, odatévedt idegenek ki­fosztása. Ma már korántsem oly veszedelmes a helyzet ezen ivókban sem, mint egy évti­zed előtt, hanem azért telve vannak ezek a szalonok ma is azokkal a gangokkal, melyek tagjai minden gazságra ké­szek és minden gazságra kap­hatók. Itt vannak azok az utonállók akiket szabott árért lehet fel­bérelni valaki elverésére, sőt leütésére. Nem mese az, ha­nem tény, hogy a Boweryn szabott ára van az ilyesminek. Felbérelhet ott mindenki öt dollárért valakit, aki a kijelölt embert meglesi és elveri. Tiz dollárért már biztos a kék szem. Húszért kórházba kerül az áldozat, úgy helybenhagy­ják. S igy feljebb. A Bowery Gangek vezéreit ismeri nemcsak a rendőrség, de ismeri a sajtó is névszerint és noha megszámlálhatatlan a 'bűnük, csak a legritkább eset­ben kerülnek bajba. Szégyen mondani, de tény, hogy van po­litikai összeköttetése nem egy bandafőnöknek. Micsoda el­lenszolgáltatásokat végez az ilyen bandafőnök a politikai bossnak, akivel összeköttetés­ben áll és aki minden követ megmozgat az érdekében, ha mégis bajba kerül, elképzel­hető. Rendes utonállás aránylag ritkán történik a Boweryn ré­szint azért, mert éjjel tele van rendőrrel, részint mert a nagy villamos vasúti közleke­dés nagyon megnehezíti az efélét. ZÁLOGHÁZAK Nagyon jellemző a Bowery­re a sok zálogház is. Még a hi-BEM APÓ NEM ISZOM TÖBBET VELETEK Nagyszeben előtt történt 1949-ben január 21-án. Amint Bem apó átment a kőhidon, három ágyút sü­töttek rá az osztrákok s gróf Mikes Kelemen és Té­­rey segédtiszt holtan buktak le lovukról. Az osztrá­kok csatárláncba fejlődve gyorsan nyomultak előre. A bécsi halálfejes légió ifjú hősei letérdelve adtak sortüzet az osztrákokra. Pompásan céloztak, de ők is halomra hullottak. Hetvennyolcból huszonkilencen maradtak életben. Eközben a kertekből is ellenség bontakozott ki s a Kossuth-huszárok készültek fogadásukra. Volt köztük egy Beder László nevű gazdatisztből lett káp­lár, valóságos ércóriás, tizenhatmarkos lova is arg bírta. Amilyen vakmerőén elszánt volt eddig, épp olyan elszontyolodott, szinte buskomor volt mostan. — Mi bajod Laci — évődtek vele a huszárok. — Meglássátok fiuk, hogy nem iszom többet veletek. A huszárok kinevették. — Eredj már te Herkules, hiszen még a kardod szelétől is lepotyog a német. — Jó, jó, majd meglátjátok, kinek van igaza. Mielőtt rohamra indultak, érzékenyen elbúcsú­zott társaitól. Amikor aztán rohamra fújtak s Beder Laci lova felcsapta a fejét, gazdája élettelenül zuhant le róla. A roham után visszatérve, ott találták Beder Lacit a földön összetiporva. Ércmellét egészen összezúzta egy ágyúgolyó, amely a rohamra fuvás pillanatában csapta meg. Vas kezével azonban tovább is szorította a kantárszárat s csak akkor zuhant le, amikor a kürt­szóra lova megmozdult. VAN ESZE A KÓPÉNAK A székelyek seregestül tódultak Bem apó tábo­rába, de még nagyobbrészt csak nemzeti viseletűk­ben parádézhattak. Szürnadrág, bakancs, vagy csiz­ma, vállukon patrontáska, fehér zeke, hátukon borjú helyett vászontarisznya. Egy reggel szemlét tartott felettük Bem apó. A zászlótartó mellett megpillantott egy góbét, aki­nek a zekéje gombjára hatalmas kulacs volt akasztva. A komoly öreg jóízűen elmosolyodott. — Van esze a kópénak. — Szivén hordja a bátorságot — jegyezte meg rá Mikes gróf. A KIVILÁGÍTÁS Nagyszeben január 21-iki megrohanása nem si­került s a vizáknál szerencsétlen csata napja is ja­nuárra esett. A Szebeni '‘Bnrrfrí’p jlii mi p;o trí örömében: “ — Magyarországnak emlékezetesek lesznek i szebeni vasárnapok. Bezzeg nem ujjongott március 19-én, Szeben be vétele napján. A győzelmes honvédek este fél tizkor vonultak be a városba. Néhány házat felgyújtottak a gránátok s azok szépen világítottak nekik. Gróf Bethlen Gergely, aki Bem mellett lova­golt, mosolyogva jegyezte meg: — Ni a derék szászok mily szépen kivilágították a házaikat. rés Simpsonnak, az amerikai zálogosok ősapjának, a millio­mos zálogosoknak is két nagy zálogháza van a Boweryn és egy a közvetlen közelében a Chatham Squaren. S kívüle még vagy húsz más zálogos­nak van itt. Az ember önkény­telenül azt kérdi: de hát mit tehetnek-zálogba ezek az em­berek, kiknek semmijük sincs A szomorú felelet erre az, hogy a másokét. Tény ugya­nis, hogy óriási forgalmat csi­­nának ezek a zálogházak a Boweryn és tény az is, hogy a Bowery alakoknak nem igen van becsapni való arany órá­juk, láncuk. Finom ruhájuk. De jellegzetes e zálogházak kirakata is. Valamennyi tele van revolverrel. Talán sehol a világon annyi revolvert el nem adnak, mint itt. Szó is volt már róla sokszor, hogy a ha­tóság tiltsa be a revolverek árusítását a zálogházakban, de a tervből soha se lett semmi. Hogy teljes legyen a kép, ott vannak az olcsó matróz tánctermek, ahol a város leg­­elzüllöttebb lányai táncolnak a matrózokkal. Reggelenkint a részegségtől és italtól fél­­holtan vánszorognak ezek a lá­nyok a Boweryn, zsebükben a matrózok dollárjaival, ame­lyekre már vár valamelyik le­bujbán a szerencsétlen leány “pimp”-je, az a Bowery alak, aki hatalmában tartja azt a boldogtalan teremtést. TISZTESSÉGES SZOMSZÉDSÁG Ám vannak a Boweryn más állomások is. Tart ott állomást a Salvation Army is és tart a Volunteers of America is. Mindkettő arra törekszik, hogy megmentse a Bowery alakok közül a még megment­­hetőket. És meg is ment éven­te sokat fáradhatatlan mun­kájával. Vannak a Boweryn nagy munkaközvetítő helyek is. Ott kínálják a munkát a dologta­­lanoknak, a sokszor saját hi­bájukból munkanélkülieknek. Ott vannak a Boweryn és kör­nyékén a legforgalmasabb pin­cérelhelyezőintézetek is. A nagy munkaközvetitő-intéze­­tek előtt állandóan sok az em­ber a Boweryn. Odamegy az is, aki valóban munkát keres és oda az is, aki nem akar ugyan dolgozni, de legalább önmagát csalja még azzal, hogy munkát “keres”. A Bowery nevezetességei kö­zé tartozik két színháza is. A zsidó Thalia színház New York egyik legrégibb színhá­za, melybe eljár a zsidó jar­­gonu előadásokra a legtisztes­ségesebb publikum is, de. ott van a Bowery alakok nagy ra­ja is minden este. A másik nagy színház a Miner’s. Bur­lesk bohózati színház és egész New Yorkban itt látni a leg­­j jobban levetkezett leányokat ! színpadon. Ez igazi Bowery intézmény, ahol érdekesebb a közönség, mint az előadás. (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday * Published by — Kiadó THE GOOD FHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszt, oég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 ______53_______________________________ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: ágy évre __________________$6.00 One Year _______________$6.00 Fél évre __________________$3.50 Half Year________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Öhio, under the Act of March 3rd, 1879.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom