A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)
1956-11-16 / 45. (46.) szám
«-nr orr*AE EVANGÉLIUM * Szent Máté 9. rész, 29. Azon időben bamenvén Jézus a hajócskába, átkele a tengeren és jőve az ő városába. S ime hozának neki egy ágyban fekvő inaszakadtat. S látván Jézus azokrak hitét s mondá az inaszakadtnak: Bízzál fiam, megbocsáttatnak neked a te bűneid. És ime némelyek az írástudók közül mondák magukban: Ez káromkodik. S látván Jézus az ő gondolataikat, mondá: Miért gondoltok gonoszokat sziveitekben? Kérdem tőletek: Mi könnyebb, mondani-e megbocsájttátnak neked a bűneid, vagy pedig mondani' Kelj fel és járj? . . • Hogy pedig tudjátok, hogy az ember fiának hatalma vagyon a földön a bűnök megbocsátására, akkor mondá az inaszakadt embernek: Kelj fel, vedd ágyadat és menj házadba. És felkelve és haza méné, látván pedig ezt a ‘seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ily hatalmat adott az embereknek. SZENTBESZÉD Az írástudók nem tartották Krisztust Istennek, hanem csak embernek és e tévelyben állandóan megmaradtak; ennélfogva tehát folytonosan üldözték az Urat, egészen a kereszthaláláig. És látván Jézus az írástudók gondolatait, mondá: miért gondoltok gonoszát sziveitekben? Mi könnyebb, mondani-e: Megbocsáttatnak neked a bűneid, vagy mondani: Kelj fel és járj? . . . Isten részéről mind a kettő könnyű, mert mindkét ténykedés csodamüvelet, melyhez Isten mindenható erejére van szükség. A tehetetlen ember pedig egyiket sem viheti véghez; de az Írástudók előtt talán nehezebbnek látszott a beteget egy szóval meggyógyítani, mivel ezzel semmi csalás nem lehetett összekötve . . . Jézus tehát az előttük nehezebbnek látszó dolog véghezvitele által meg akarta nekik mutatni, hogy ami előttük kevésbbé nehéznek látszik, azt is megteheti, vagyis a bűnöket is megbocsáthatja. Krisztus nemcsak mint Isten bocsátotta meg a bűnöket, de mint ember is, mivel emberi természete az isteni természettel egy isteni személyben egyesült s a Fiuisten második személyében állott: azért az egész világ bűneiért eleget tehetett az Ur; ennélfogva Isten után a legfőbb tekintély és hatalom a bűnök megbocsátására vonatkozólag Krisztusnak adatott; — ezen tekintélyt és hatalmat másokra, tudniillik a papokra is átruházta az Ur, hogy ők is megbocsáthassák a bűnöket. Végre mondá Jézus az inaszakadtnak: Kelj fel, vedd az ágyadat és menj házadba. Az Ur Jézus valahányszor valami csodát vitt véghez, mindannyiszor hozzá szokott volt valamit adni, amiből a csoda valódisága s nagysága kitűnjék- így itt megparancsolta az inaszakadtnak, hogy vegye fel ágyát, amely parancsnak inaszakadt készséggel engedelmeskedett s fölkele rögtön és haza méné, vállaira vevén ágyát, amint megparancsolta Krisztus és pedig a tőle nyert teljes egészség jeléül. Látván pedig ezt a seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ilyen hatalmat adott Jézusnak, akit legtöbben csak csodatevő prófétának tekintenek. E1B1RIK ÉS FEGYVEREK A fegyver nem sül el magától . . . A magyar nemzet az egész világ bámulatát vívta ki hősies szabadságharcával. Még eljövő nemzedékek is elgendákat fognak hallani és . olvasni a parányi nemzet élethalálharcáról a hatalmasan felfegyverzett orosz csapatok, ágyuk, tankok rohamai ellen. Mert legenda az, igaz, véres legenda, hogy fiatal lányok csupasz kézzel megrohantak orosz tankokat, hogy legalább a tanktoronyból tüzelő katonát lerántsák az üléséről. Legenda, valóságlegenda az. hogy az utcasarkon egy gyerek spárgával a kezében játszadozik és amikor orosz tank fordul be az utcába, megrántja a spárgát, úgy hogy annak másik végéhez kötött akna éppen az orosz tank talpa alá kerül és felrobbantja a tankot . . . Még a spárga is, még gyerek kezében is, gyilkos fegyver, ha a szabadság szeretete és a a zsarnokság gyűlölete tölti el a sziveket. Az izraeli hadsereg főparancsnoksága jelenti, hogy a Szinai félszigeten, amelyet hét nap alatt teljesen elfoglaltak, hetven millió dollár értékű mindenféle könnyű és nehéz fegyverzetet zsákmányoltak, a legtöbbet harc nélkül, mert egész egyiptomi ezreclek megfutamodtak. Ezeket a fegyvereket Nasser diktátor a szovjettől vásárolta. Ezek a legmodernebb fegyverek nem sültek el, mert a nép, amelynek kezébe adták, nem a hazáját védte, hanem egy őrült diktál:::' parancsának engedelmeskedett csupán. A T'A PA 37TOR Eisenhower elnök a világ első atomerővel hajtott kereskedelmi hajójának terveit tanulmányozza az atomerőbizcttság tagjaival. Mindszenty bíboros hercegprímás első szózata a nemzethez A magyarországi tragikus események folytán elkésve érkezett Amerikába Mindszenty József bíboros ihercegprimás első és egyben utolsó szózata a börtönből történt kiszabadulása után a magyar nemzethez. Csak nagyon rövid ideig volt szabad a mártír egyházfő, most a budapesti U. S. követség épületében van önkéntes forgságban. A hercegprímásnak ezt a szózatát november 3-án a budapesti Kossuth és a pécsi Petőfi rádióállomások sugározták szét. Mindszenty József beszéde igazi államférfim megnyilatkozás volt és hosszú ideig útmutatás lesz a magyarság számára. Miután elmondta, hogy meggyőződésében ugyanaz ma is, aki 8 év előtt volt és hogy, bárha a börtön megviselte, fizikailag és szellemileg egyaránt intakt, köszönetét fejezte ki mindazoknak,’ aikik mögéje állottak és szabadulását szorgalmazták: a pápának, a katolikus egyház vezetőinek, a különmböző kormányoknak és parlamenteknek, a közönségnek, a világsajtónak és a rádióknak, majd igy folytatta: Kicsi nemzet vagyunk, de egyben elől járunk: nincs egyetlen nemzet sem, amely történelme folyamán annyit szenvedett volna, mint mi. Pedig ezelőtt 500 évvel, a nándorfehérvári győzelem időpontjában, Magyarországnak annyi lakosa volt, mint az akkori Angliának. A Nyugat védelmében örökké harcolnunk kellett. Most történik meg először, hogy Magyarország az összes kulturnemzetek rokonszenvének örvend. Mi nem vagyunk ellenségei senkinek, minden néppel és minden országgal békében akarunk élni. A régi értelemben vett nacionalizmust újra át kell értékelni. A nemzeti érzés sohase váljék ezután az országok közötti harccá, hanem legyen az igazság és a békés együttműködés biztosítéka. Virágozzék a nemzeti érzés az egész világon, a közös kultúra mezején. Mi magyarok úgy akarunk élni, mint az európai nemzetek békéjének zászlóvivői. Nem mesterséges béke ez, hanem olyan béke, melyet a nemzetek közötti igaz barátság határoz meg. Távolabbra nézve: mi, a kis nemzet, barátságban és kölcsönös megbecsülésben kívánunk élni a nagy Amerikai Egyesült Államokkal és a hatalmas Szovjetunióval egyaránt, jó szomszédi viszonyban Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Belgráddal. A baráti megértés a mi jelenlegi válságos helyzetünkben minden magyar szivét Ausztria felé irányítja. Most a mi helyzetünket az dönti el, hogy vájjon a 200 milliós orosz birodalom úgy -határoz-e, hogy határainkon belül álló csapatai itt fognak-e maradni. Mi semlegesek vagyunk. Mi nem adunk okot az orosz birodalomnak a vérontásra. De vájjon eszébe jutott-e az orosz birodalom vezetőinek, hogy mi még jobban értékelhetjük az orosz népet, ha nem nyom el bennünket? Mi nem támadtuk meg Oroszországot és őszintén reméljük, hogy az orosz katonai erők visszavonása országunkból hamarosan megtörténik. Belső helyzetünket kritikussá teszi az a tény, hogy a termelés az egész országban megállt. Éhínségnek nézünk elébe. Egy csont és bőrré fogyott nép vagyunk, mely a szabadságáért harcolt. A munkát, tehát az egész országban azonnal fel kell venni, el kell indítani a termelést. Ez a nemzeti élet továbbfejlődése szempontjából szükséges. Értse meg mindenki, hogy a mi harcunk nem forradalom vo’t, hanem szabadságharc. 1945-ben az elvesztett és számunkra értelmetlen háború után egy olyan rendszert erőszakoltak ránk, amelyet annak örökösei most megbélyegeznek. Ezt a rendszert a magyar nép elvetette magától s ezt az örökösöknek meg kell érteniök. Meg -kell érteniük azt, hogy ez a mi harcunk szabadságharc volt, olyan, amelyhez hasonlót még nem vívtak a világon: ezt a harcot, a fiatal nemzedékkel az élén, a nemzet vívta azért, hogy maga dönthessen afölött, hogy hogyan kíván élni ? A nép nem akarja tűrni, hogy törvénytelen vagy rejtett célok érdekében mindenéből kiforgassák. Visszaélések nélkül lefolytatandó uj választásokra van szükség, amelyeken minden párt indulhat. Ezeknek a választásoknak nemzetközi ellenőrzés alatt kell lefolyniok. Én minden párttól független vagyok és, tisztségem folytán, felettük is állok. Óva intek minden magyart attól, hogy a nemzeti egységnek e szép napjai után pártküzdelmekkel és egyenetlenkedésekkel ezt az egységet újra felforgassák. Sok mindenre van ennek az országnak szüksége, de minél kevesebb pártra és olyan kevés pártvezérre, amilyen kevés csak lehetséges. A politikusok maguk nem fontosak ma. A főgond a nemzet léte és mindennapi kenyerre. A magánbosszut el kell kerülni, ki kell küszöbölni. Akik a bukott rendszerben résztvettek, felelni fognak tevékenységükért, mulasztásaikért, hibáikért és az általuk hozott hamis rendszabályokért. Nem emelek vádat senki ellen, mert e zis csak hátráltatná a munka és a termelés megindulását az országban. Ha a dolgok úgy mennek tovább, ahogyan most látszik, akkor ez nem az én feladatom lesz. Minthogy alkotmányos országban élünk, melynek társadalmában nincsenek osztályok, bárha a magántulajdon alapján állunk, mégis azt kívánjuk, hogy a szociális érdekek állítsanak bizonyos korlátokat és a fejlődés maradjon demokratikus. A kultúránkhoz szigorúan ragaszkodó, nemzeti szellemű nép és ország akarunk lenni; ezt kívánja az egész magyar nép. Mint 'a magyar katolikus egyház feje, kijelentem, hogy — amint azt püspöki konferencia 1945-ben is megállapította — nem ellenezzük az eddigi igazságos haladást és minden téren tovább is kívánjuk fejleszteni egészséges szellemben, de régi, értékes, intézményeinket is fenn akarjuk tartani. Az ország hat és él milliónyi katolikus lakosának tájékoztatására röviden még meg akarom említeni azt is, hogy az egyházi életből is el fogjuk távolítani a régi bukott rendszer minden nyomát és hogy gondoskodni fogunk a katolikus sajtó újbóli megjelenéséről is. Őrködni fogunk azon, hogy az Ígéretek és a tettek összhangban legyenek egymással és bízunk az isteni gondviselésben. Mindszenty József nagy beszéde után már másnap kénytelen volt az orosz hadsereg támadása miatt a budapesti U. S. követségre menekülni s még most is ott van. Reszketnek a cseh kommunista vezérek Siroky csehszlovák miniszterelnök az orosz bolsevik forradalom 39-ik évfordulója alkalmából a nemzethez szózatot intézett, amelyben “elpusztíthatatlan és örök’’ barátságot fogadott a szovjetnek. Éles szavakkal ostorozta az angolfrancia-izráeli “cinikus s gyalázatos” támadást a magyarországi “események” árnyékában. A tömeggyülésre kirendelt milicia zugó éljenzéssel és fülsiketítő tapssal viszhangozta a miniszterelnök hangos szólamait. Siroky bősz kirohanása a Nyugat ellen nyilvánvaló jele annak, hogy reszketnek Csehszlovákia kommunista vezérei ; attól tartanak, hogy Nagy Imre és társai sorsára jutnak és országuk Magyarország sorsára j ut, ha nem esküsznek örök hűséget Kruscsevnek és Bulganinnak, Zsukovnak és Molotovnak — a négyfejü uj Sztálinnak, Pünkösd után 26-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukácstól, VIII. rész, 71. Azon időben: Tanít vala Jézus a zsinagógában szombaton. És ime egy asszony, kin a betegség lelke tizennyolc év óta vala, ott görbedezve, teljességgel föl nem nézhetvén. Kit midőn látott Jézus, magához hivá őt, és mondá neki: Asszony! mentve vagy betegségedtől. És rája tévé kezét, és azonnal fölegyenesedék, és dicsőité az Istent. Felszólala pedig a zsinagóga fejedelme, bosszankodván, hogy Józus szombaton gyógyított, és mondá a seregnek: Hat nap vagyon, mely alatt dolgozni kell, azokon jöjjetek tehát és gyógyittasatok, de ne szombatnapon. Felelvén pedig neki az Ur, mondá: Képmutató! Ki közöletek szombaton nem oldja-e el ökrét vagy szamarát a jászolytól, és nem viszi-e itatni ? Ábrahám ezen leányát pedig, kit a sátán kötve tartott ime tizennyolc éven át, nem kellett-e feloldani e köteléktől szombatnapon? És mikor ezeket mondotta, pirulának minden ellenkezői, és az egész nap örvende mindazokon, mik általa oly dicsőségesen vitettek véghez. SZENTBESZÉD A mai evangéliumban olvassuk, hogy a zsidók Jézust a szombat megszegésével vádolták, mivel ezen a napon egy beteget meggyógyított. A zsidók a legszigorúbban tartották meg a szombatot, mert hiszen a tízparancsolat harmadik parancsolata ezt mondja: Emlékezzél meg róla, hogy a hetedik napot szenteld meg! Mi keresztények a szombat helyett a vasárnapot szenteljük meg. A vasárnap megszentelése elsősorban nemcsak abból áll, hogy ne dolgozzunk, szüneteljen a munka, ezt követeli nemcsak Isten, de az emberi természet is, mert nem szabad az ember erejét mértéktelen munkával kihasználni. A vasárnapi munkaszünetnek másik célja, hogy mikor abbahagyjuk a hétköznapi munkát és igy időhöz jutunk, fordítsuk azt lelki ügyeink rendezésére. Vasárnap tehát első kötelességünk templomba menni és imádkozni, mert vannak akik csak félig szentelik meg a vasárnapot, nem dolgoznak, de templomba sem mennek. Pedig vallásosaknak tartják magukat és azt mondják én vallásos vagyok, imádom az Istent, de nem templomban szent misén. A vallásossághoz nem kell okvetlenül templomba járni, imádhatom én az Istent az én szobámban, mert Istent lehet mindenütt imádni. Vallásunk hirdeti ugyan, hogy Istent mindenütt lehet imádni, de hirdeti azt is, hogy nem lehet mindég és mindenütt egyforma melegséggel imádkozni. Isten ugyan mindenütt közel van hozzánk, de vannak helyek ahol mégis jobban érezzük az ő közelségét, sőt mi katolikusok tudjuk, hogy a templomban valóban közöttünk van az oltáriszentségben. Sokan hivatkoznak Jézus ezen mondására “te pedig mikor imádkozol, menj be kamarádba és az ajtót betéve imádkozzál Atyádhoz rejtekben és Atyád ki lát rejtekben megfizet neked.” Ez úgy látszik mintha Jézus elitélte volna a nyilvános Istentiszteletet, a templombajárást. Ez csak látszat, mert Jézus ezt a farizeusokra mondotta, akik hivalkodva az utcaszegleteken^ imádkozva mutogatták ájtatosságukat, belsőleg pedig gonoszsággal voltak eltelve. Jézus nem tiltja, sőt ajánlja a közös imát, mikor azt mondja: “Ahol ketten, vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Jézus ezen szavai bizonyítják, hogy a nyilvános, közös imádság Isten előtt kedvesebb és hathatósabb, mint a magán imádság. A közös ima növeli bennünk a vallásos érzelmet. Ha sokan vannak a templomban, ha egy nagy tömeg ember térdre hullva énekli: “Szent, szent Uram”, vájjon nem örömmel telik-e meg a szivünk, vájjon nem gyullad-e fel bennünk nagyobb vallási áhitat? Ha valaki tudott egyedül csendben imádkozni, az bizonyára Jézus volt és ha valaki nem szorult arra, hogy templomba járjon az bizonyára Jézus volt és mégis azt olvassuk róla, hogy minden szombaton rendesen eljárt a templmba. Az apostolok is Rendesen jártak a templomba. Járjunk a templomba, mert ott találunk valamit amit lelkünk nélkülözni nem tud, amit sehol másutt nem tudunk megtalálni. Mit? Az érettünk magát feláldozó Krisztus keresztáldozatát, a szentmisét. A szentmise megújítása Jézus kereszthalálának, le hozza lelkűnkhöz Istent és igy a misének az értéke csodálatosan nagy. Nincs egyetlen ájtatossági gyakorlatunk, amely értékben megközelítené a misét. Mivel a mise oly nagy értékű, becsüljük azt meg és könynyelmüen ne mulasszuk el annak hallgatását. A szentmise nemcsak lehozza hozzánk az Istent, de felviszi lelkünket az Istenhez és megtanít bennünket igazán imádkozni. Ha a szentmisében elbeszélgetünk az Istennel, lelkünk felfrissül, újból erőt kapunk az élet küzdelmeinek az elviselésére. Minden miséből kell, hogy áldás fakadjon. Nem elég, ha előveszük az imakönyvet és ott egy órát ájtatoskodunk és hazamenve másként cselekszünk, mint ahogy imádkoztunk, de kell, hogy az isteni malaszttal, melyet minden egyes szentmisében kapunk, munkálkodjunk is, vezessen az bennünket minden cselekedetünkben, godolataink érzéseinkben, kerülve mindazt, ami érdemtelenné tenne bennünket Krisztus szeretetére, Amen. ________
