A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)

1956-10-26 / 43. szám

Ä Jö PÁSZTOR X-IK OLDAL 'TM*T**"m NEM PÉTER, HANEM PÁL , Nemrég amerikai állandó tartózkodási enge­délyt kapott az a lengyel hazafi, aki 1927-ben Varsó­ban agyonlőtt egy magasállásu orosz kommunista hi­vatalnokot. A varsói merénylettel kapcsolatban a hírhedt Cseka utóda, az Ogpu, kivégeztette Dolgorukov Di­­mitrivics Pál herceget és tizenkilenc társát, volt ka­tonatiszteket s a régi arisztokrácia tagjait. A kivég­­.zési rendeletet Mendzsinszki, az Ogpu főnöke, irta alá. A vád az volt, hogy szovjetellenes monarchista összeesküvést szőttek s összeköttetésben álltak a var­sói merénylővel. A húsz előkelő urat azonban ki sem hallgatták, csak elitélték s az Ítéletet nyomban vég­rehajtották. Dolgorukov herceg társai a következők voltak: Meszcserszki Alexandrovics • Sándor herceg, volt nagybirtokos; Mikulin Mihály ,a cári udvar volt ka­marása s az államtanács tagja, törékeny egészségű öreg ur, aki politikával hosszú idő óta nem foglalko­zott; Annenkov, másképp Makrov Arseniev, a Jude­­nics hadsereg volt tisztje; Mazurenko, volt Kolcsak­­tiszt; Gurevics Salamon; Korobenko, a Kolcsak-had­­sereg volt kapitánya; Licsev, a cári hadsereg volt tisztje; - Popov-Karatov, volt kapitány; Nariskin Alexanderovics Boris, a cári hadsereg volt tagja; Pavlovics, a moszkvai Kétfejű Sasszervezet kievi ágazatának egykori főnöke; Murakov kereskedő; Szuszaim, a Wrangel-hadsereg volt ezredese; Wis­­nyakov ügyvéd; Scseglovtiv Nikolajevics Jevgenij, a hasonló nevű tábornok fia; Popov, a cári hadsereg volt tisztje; Malevics-Malevszky Nikolajevics Kons­tantin, egykori testőrtiszt; Skalsky cári nemes; El­­vengren, volt lovassági kapitány; Jevreinov, volt konzul, a moszkvai szovjetbank tisztviselője, akit azért tartóztattak le, mert angolszármazásu felesé­gével együtt résztvett egy bridge-partin a moszkvai angol misszió vezetőjénél, Sir R. M. Hodgsonnál. A húsz áldozat közül legérdekesebb a hatvan­ötéves Dolgorukov Dimitrievics Pál személye. Csa­ládja egyike volt a legrégibb orosz arisztokrata nem­zetségeknek. A bátorságáról ismert Pál herceg nagy yagyon ura volt, aki egész életét közügyeknek szen­telte. Élénk részt vett a zemsztvók megyei törvény­­hatósági testületek munkájában, különösen a moszk­vai kormányzóságban, ahol birtoka volt. Az 1905- iki forradalom előtt Dolgorukov a zemsztvókban li­berálisnak vallotta magát, majd a kadettpárthoz Csatlakozott, melynek központi bizottságában évek során át az elnöki széket töltötte be. Egy időben tag­ja volt a dumának (a rövidéletü parlamentnek) is, de szívesebben dolgozott szülővárosában, Moszkvában. Mint szónok nem tűnt ki, inkább egészséges észjá­rásáért, céltudatosságáért s jelleméért becsülték. A kissé nyersmodoru, testes, nagyhercegnek nem egy érdekes, kurta megjegyzése járt a régi Oroszország­ban szájról-szájra. Az első világháború előtt pacifistának mondta magát, de a háború kitörésekor lángoló hazafinak bizonyult, azt hirdette, hogy a háborút végig kell küz­deni. Amikor a bolsevisták kerültek uralomra, Dol­gorukov herceget a Péter és Pál erődben fogságra vetették. A herceg csakhamar kiszabadult s Dél- Oroszországba utazott, ahol előbb a Kornilov-, majd a Denikin-féle ellenforradalmi mozgalomhoz csatla­kozott. Ekkor már vagyontalan volt, de a nélkülö­zést derült lélekkel viselte. Jekaterinodarban büszkén hordta azt a ruhát, amit egy szabó ócska zsákok­ból varrt neki. Itt Dolgorukov afféle vándorló haza­fias prófétának csapott fel ,aki utcán áldogáló cso­portokhoz, vasúti állomásokon várakozó tisztekhez és katonákhoz intézett rögtönzött beszédet, buzdítva őket, hogy dacoljanak utolsó csepp vérükig s ment­sék meg Oroszországot. A Denikin-féle visszavonulás utolsó napjaiban, amikor már mindenki csak a menekülésre gondolt, Óolgorukov tovább dolgozott s fennen hirdette, hogy ellen kell állni a végsőkig. Családja nem volt. Ikertestvére, Dolgorukov Pé­ter herceg, akihez megszólalásig hasonlított, külföl­dön élt. Ezzel kapcsolatban mesélik róla, hogy mi­kor a felfedezés állandó veszélyében Dél-Oroszország földjén vándorolt, meg szólította egyszer egy ember: — Adjon Isten jó napot, nagyméltóságos uram. — Ki vagy te? — kérdezte a herceg. — Nem ismerlek. — Nem ismer, Dimitrievics Péter? Hisz botos­ispán voltam a birtokán. — Én nem Péter vagyok — válaszolt Dolgoru­kov, — hanem Pál. Egy más alkalommal az utcán egy részeg mun­kásra akadt, aki hangosan szidta a bolsevistákat. Dolgorukov megállította a munkást és figyelmeztet­te Oroszország iránt való kötelességeire. A munkás ámulva hallgatta, majd igy szólt: — Ki vagy te? Tán az öreg Tolstoj támadt fel halottaiból ? Cyprus fővárosának, Nicosiának piacterén nagy a forgalom. A VEZÉRSZEREP ÁRA Billiókba kerül Uncle Samnek az a szerep, hogy a világ népeinek élén áll Alig 17 évvel ezelőtt a kül­ügyminisztérium személyze­tének létszáma 5444 emberből állott. Ennek költségei össze­sen 17 millióra rúgtak. Ma a külügyminisztériumnak 29,088 embere van és még tízezer dolgozik a U. S. Information Agency kebelében évi 300 mil­lió összköltséggel. A múltban, nem is olyan régen, egyetlen épületet foglalt el a State De­partment. Ma 29 hatalmas épülete van Washingtonban. 56 millió dollár költséggel most épül egy palota, amely egy kü­lön város lesz a városban. Ten­gerentúl 1707 épületet tart a S.D. 283 diplomáciai állomása van 104 országban és ugyan­csak külföldön, 200 millió dol­lár értékű építkezést folytat a State Department, A modern amerikai diplomá­cia billiókba kerül minden év­ben. Billiókat költ Uncle Sam külföldi segélyekre. 11 év alatt 80 országban 55 billiót oszto­gattunk szét. A kongresszus most szavazott meg 4 billió pótlékot. Egy millió amerikai katona állomásozik külföldön, hogy védje iszövetségeseinket a szovjet meglepetése ellen. 25 országban vannak amerikai bázisok. A második világháború előtt Amerika izolálta magát és nem tartozott a Népszövetség­hez sem. Ma a UN vezető tag­állama USA és még 8 ameri­­kaközi szervezetnek a tagja. Ezek költségszámlája évente 28 millió dollár. 200,000 amerikai civil áll a kormányszolgálatában tenge­rentúl. Ezek segítik a velünk baráti viszonyban levő népe­ket különféle gazdasági, tech­nikai, katonai problémáik meg oldásában. A UN segélyügynökség ré­vén sokmillió menekültet tá­mogat Amerika. A billiók külföldre áradása a háború után a Marshall tervvel kezdő­dött és a dollár'özöji azóta is tart. Az elmaradt országokat kellett megerősíteni a kommu­nizmussal szemben, szövetsé­geseinket talpra kellett állíta­ni. A szovjet veszély miatt volt szükség a NATO megala­kítására, hogy a nyugati szö­vetségesek elegendő hadsereg­gel rendelkezve állítsanak gá­tat a vörös terjeszkedésnek. Oroszország p r o p aganda háborújának kivédése a hideg háború szintén billiókat emész­tettek fel. Nem kétséges, hogy minderre szükség volt és van. De Amerika népe úgy véli, hogy az 55 billió, amit külföl­di segélyekre költöttek, talán elegendő a világ népeinek talp­ra állítására ési ideje, hogy már tényleg csökkentsék az adókat és lélegzethez enged­­jé kjutni a legjobban adózta­tott réteget, a kiskeresetű dolgozókat. Jelenleg az a helyzet, hogy valahányszor egy gyarmat né­pe visszanyeri függetlenségét, Amerika követet küld az újon­nan alakult országba és — se­gélyeket osztogat. A világ né­peinek szemében Uncle Sam valóban a dollárpapa, illetve a dollár nagybácsi, akinek zse­beiből sohasem apad ki a dol­lár .. . Olyan bonyolult a külügymi­nisztérium költség vetése, hogy még a kormány pénzügyi szakértői sem ismerik ki ma­gukat rajta. A bürokrácia fé­lelmetes és a gigászi szervezet összehangolása olyan munka, amely még nem akadt mes­terére. Nem múlik el hét drágulás nélkül A használt autók ára még nagyobb mértékben emelke­dett, mint az uj kocsiké. Ke­véssé használt kocsik 15 szá­zalékkal drágultak . * Autó gumi: 2 százalékkal drágább, plusz 75 cent adó. * Cipő: őszi cipő 4-5 százalék­kal drágult, talp és sarok ja­vítása 3 százalékkal. * Union tagsági dijak is maga­sabbak : Machinists Union fel­emeli a havi tagdijakat 2 dol­lárról 4 dollárra. Acélipari uni­on már felemelte 3 dollárról 5 dollárra (ez 1.3 millió tagnál havi 2,600,000 dollár bevételi többletet jelent az uniónak). Electrical union: 2.50-ről 3 dollárra emelte fel a havi tag­sági dijat. * Az Ohio állami vendéglősök szövetsége gyűlésén Colum­bus, O.-ban T. Elliott texasi üzletvezetési szakértő bejelen­tette, hogy a dollár folytonos értékcsökkenése folytán a vendéglői árak az egész or­szágban emelkedni fognak. Takarodjanak az orosz katonák! Amiről néhány hónap előtt még a legmerészebb álmodozók sem mertek ábrándozni, az most megtör­tént Lengyelországban. Felhangzott — nyíltan és hangosan — a követelés, hogy a szovjet katonaság takarodjék az országból. Sztálin idejében aki cSak halkan mondta volna ezt, halál fia lett volna. Sztálin hivatalos szenttelenitésével függ ez is össze, mint sok más fordulat a csatlós országokban. A csalós kommunista kormányok, felbátorodva Tito bátorságán és sikerén, függetlenségi kísérleteket tesznek. A Sztalin-rezsim áldozatait emlékünnepé­lyek keretében újra eltemetik, az élőket magas párt- és kormány-tisztségekbe visszahelyezik. Ez történt Lengyelországban is. Gomulka, aki a sztálini idők­ben áruló volt, most újra a pártvezetőségben ül, mint hangadó személy. Gomulka a napokban úgy nyilatko­zott, hogy legfőbb ideje már, hogy az orosz tisztek eltávozzanak a lengyel hadseregből és őket aztán kö­vessék az orosz katonák is. Érthető izgalommal várják a fejleményeket a lengyelek. Az orosz megszálló katonaságtól megsza­badulni nem lesz könnyű, de remélni lehet ezt. Jelen­leg — 1949 óta — a legyei hadseregnek főparancs­noka és hadügyminisztere Kokoszovszki tábornagy, aki nem is lengyel, hanem orosz. A Wrangel-hadsereggel utóbb Dolgorukov Kri­­meába ment s a végső vereség után külföldre utazott. Nagy szegénységben, főleg a Balkánon élte napjait. 1925-ben elfogta a honvágy s muzsikusnak öltözve átlépte az orosz határt. A cseka letartóztatta, de sze­mélyét nem ismerték fel, igy szabadlábra helyezték. Egy évvel később, bár egészsge nagyon gyönge volt, ismét orosz földre lépett s DélOroszországban ba­rangolt, mígnem Krakoban felismerték és letartóz­tatták. Hónapokon át sínylődött börtönben, végül fő­belőtték. RUMMAL HAJRÁZNAK A pesti Népszava jelenti: Komlón, a Zója utcai legényszálló önkormányzata, járja a lakószobákat. Fizetés napja lévén, azt figyelik, ki nem ment mű­szakra, ki tölti idejét mulatozással, “bumlizással”. Bizony, a tröszt 3—4000 napi müszakmulasztója kö­zül sok a legényszállóból kerül ki. Közben megszólal az egyik önkormányzati tag: — Nem jól van az, elvtárs, hogy rummal pre­mizálnak nálunk. Értetlenül nézek rá. Ezért elmagyarázza, hogy az üzem vezetői bányajárás közben egy-két üveg ru­mot ajánlanak fel a csapatoknak, bizonyos munkák elvégzéséért. Az üzemeknél is megbizonyosodom minderről. Az Anna-aknán a 22-es csapat egy liter rumot ka­pott, mert 135 csille szenet termelt az előző műszak­ban. Szappan Pál brigádjának pedig az uj frontfej­tés előkészítéséért helyeztek kilátásba hasonló “pré­miumot”. Virág József, az üzem vezetője nem lát ebben semmi különöset, kivetnivalót. “Amikor fel­hagytunk vele — mondta —, követelték azon az ala­pon, hogy a Kossuth-aknában rumot meg bort oszta­nak.” A tröszt többi üzeménél is tehát “bevált mód­szer” a rumosztás. Természetes hangon szól erről Garamvölgyi elvtárs, a tröszt termelési osztályveze­tője is: — Nem kapnak annyit, hogy berúgnának tőle. Talán a rum csak nagy mennyiségben ártalmas? Semmi esetre sem. Ha csupán féldecit kap a bányász — jutalomképpen —, ezzel a vezetők állást foglalnak a káros, sokaknál beteges szenvedéllyé fajult rum­­ivászat mellett. Azt a téves nézetet táplálják, misze­rint a bányászvirtus része a tivornyázás. A jutalma­zásnak ez a formája is ösztönző, de egészségtelen irányban, mert káros szenvedélyeket ébreszt és táp­lál. Legyünk őszinték, le is becsüli a bányászok mun­káját az olyan vezető, aki egy-két stampedli rummal értékeli eredményeiket. Ahogy a Zója utcai legény­­szálláson mondták: “Nem rumért építjük a szocia­lizmust.” ; Helyes és szükséges továbbra is a verseny leg­jobbjainak jutalmazása a komlói bányákban. De a bányász is, családja is jobban örül a pénz- vagy tárgyjutalomnak. KOVÁCS JÓZSEF KULAK MÁR NEM KULAK A pesti Népszava jelenti: Gyors ütemben reha­bilitálják a kaposvári járásban azokat a becsülete­sen dolgozó középparasztokat, akik helytelenül ke­rültek a kuláklistára és ez méltán bántotta igazság­érzetüket. A kaposvári járásban eddig több mint két­száz kulákként kezelt középparasztot rehabilitálták. ELŐKELŐ DIVAT A pesti Népszava jelenti: Újra divat a faékszer. Ezek között is elsősorban a karkötők és brossok, ame­lyek különösen a világos nyári ruhákkal mutatnák jól. Uj divatcikként jelentek meg az idén a műanyag­ból készült gyöngysorok. » ‘-V;--------------------;y-•, ÉJT-NAP0T ÖSSZETÉVE ... Washingtonban, a szenátusban van egy hajto­gató szoba. Ott hajtogatják azokat a nyomtatványo­ké amiket sznátorok szétküldenek a posta utján. Ott most éjt-napot összetéve dolgoznak nemcsak a rendes hajtogatok, hanem extra alkalmi alkalmazottak, akik külön fizetést kapnak. Mit hajtogatnak? Tom Martin iowai republikánus" képviselő júliusban tartott egy beszédet arról, hogy a Benson-féle farmpolitika jó. Akkor senkise figyelt fel erre a szürke beszédre. De most Tom Martin 4 millió példányban kinyomatta ezt a beszédét az adófizeté polgárok pénzén és a haj­togató szobában hetek óta hajtogatják, borítékba dugják és elküldik 4 millió farmer címére, hogy ,elő­mozdítsák a republikánusok jelöltjeinek esélyeit a megválasztásra. A nyomtatványon ez a megjegyzés olvasható: “Nem a kormány költségén nyomtatva.” Milyen ravasz megjegyzés! A beszéd nyomtatása alig valamibe került, ezt a kis összeget a republiká­nus párt fizette. De ez a költség — babszem. A haj­togatás, boritékozás, címzés a fő költség és ez nem babszem, hanem 80,000 dollár. Plusz 120,000 dollár postaköltség, amit úgy kell érteni, hogy Tom Martin ugyan potyán küldi szét a négymillió levelet, de a szenátus kasszájából aztán a postahivatalnak meg kell fizetni a postaköltséget. Összesen tehát 200,000 dollárba kerül nekünk — adófizetőknek —, hogy Tom Martin kortescélokra szétküld négymillió le­velet a farmereknek. Minthogy az országban több a regisztrált de­mokrata, mint a regisztrált republikánus, ez annyit jelent, hogy ennek a republikánus kortes-akciónak költségeit felerészben demokrata adófizetőkkel fi­zetteti meg Tom Martin iowai honatya. . 1 Emlékezzünk a régiekről Élet a vasfüggöny mögött

Next

/
Oldalképek
Tartalom