A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)
1956-11-16 / 45. (46.) szám
A JÓ PÁSZTOR S-IK OLDAL Vasvármegye a századok harcaiban Ezer év múltával és jelenével szoros kapcsolatiban van Vasvármegye története. A letelepedett magyarok által «megalapított várszerkezetből fejlődött vármegye a féktelen oligarchia s kültámadások ellenében századokon át nemzeti királyaink támasza volt. Az Anjouk uralkodása után a békés fejlődést csakhamar önvédelmi harcok váltják fel és III. Frigyes fondorlatai a vármegye területi épségét jelentékenyen megcsorbitják. Mátyás a sziléziai háborúk után visszaszerezte az elhódított vármegyei részeket. Halála után azonban ezek ismét elvesztek, míg a mohácsi vész után a kétpártra szakadt ország belviszonyai a közállapotok általános sülyedósét vonták maguk után. A hóditó török had először Kőszeg váránál szenvedett kudarcot. A Bocskai hajdúi által kibontott lobogókat vígan lengette itt is a szellő, miként lelkesedéssel csatlakozott a vármegye Bethlen hadaihoz. A szent-gotthárdi csatát követő vasvári béke miatt támadt elégületlenség, majd a Thököly mozgalmak újabb bonyodalmakba sodorták a vármegyét. E sötét korszakot csak Buda várának visszafoglalása deríti fel. Rákóczi Ferenc felkelő hadjárata számos eseménnyel gazdagítja a vármegye történtét. Önzetlenségének kiváló jeleit adta ekkor a vármegye, nemességéiből számos kuruc tiszt tette nevét emlékezetessé. A szatmári békét követő korban először Mária Terézia királynő hivó szózatára állott ismét fegyverbe a vármegye nemessége. Az inszurrekciók ez időtől kezdve mindenkor, mint később I. Ferenc király idejében az ősi erényről méltán tettek tanúságot. A 19-ik század első felében megindult kulturális törekvéseket félbeszakította a szabadságharc riadója, midőn a vármegye a nemzeti ügyet hagyományos érzülettel s lelkesedéssel karolta fel. A kiegyezéssel megkezdődött korszak a vármegye Iközönségének uj irányt adott: áldozatkészségét a közművelődésnek és közgazdaság fejlesztésének szentelte. Ezer év története gazdag fényes epizódokban; Sok tanulságos, sok lélekemelő eseményt tár elénk. Ezer éves múlt dicsőségét hirdetik az omladozó várak, az elsárgult okiratok, a vármegyei régiségtárban elhelyezett zászlók, a várkastélyokban felhalmozott hadi diadaljelek. A MAGYAR SZABADSAGUK HARCOLNAK - MINDHALÁLIG (Folytatás az 1-ső oldalról) NÉPIRTÓK A különböző forrásokból érkezett hirek alapján valószínűnek tartják, hogy az oroszok több mint 60,000 magyar férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a cübai delegátus javasolta, hogy a szovjet kormányt helyezze a világszervezet vád alá népirtás (genocide) címén. A VÉG KÖZELEG . . . Csütörtökön szivszaggató jelentések érkeztek az ostromolt országból külföldi követségek postája utján. Már csak itt-ott volt ellenállás, nyilván kifogyott a lőszer, elhulltak a szabadsághősök. Nagyobbarányu harcokat már csak Győr-i bői jelentettek, ahol több mint 300 orosz tank tüzelt a házrólházra ellenálló mintegy 14,000 szabadságharcosra. Az oroszok 200,000 főnyi katonasággal, 2600 tankkal, ágyuk kai, repülőgépekkel harcoltak a magyar nép ellen. AZ UTOLSÓ ÜZENETEK Az orosz tömeggyilkolás Magyarországban egybeesett az oroszországi bolsevik forradalom győzelmének 39-ik évfordulójával. Erre emlékeztette a budapesti irók és újságírók szövetsége az orosz katonákat a Rákóczi rádió által küldött következő felhívással: “Szovjet katonák! A ti államotok véres harcok árán született meg, hogy ti szabadok lehessetek. Miért akarjátok' letiporni a mi szabadságunkat ? Hiszen láthatjátok, hogy itt nem a gyárosok, a bankárok, a földbirtokosok, a kapitalisták harcolnak ellenetek, hanem a magyar nemzet harcol kétségbeesetten azokért a jogokért, amelyekért ti harcoltatok 1917-ben. “Szovjet katonák! Ti megmutattátok S z t a lingrádnál, hogyan tudtok harcolni hazátok védelmében. Ne harcoljatok a szabadságért küzdő magyar nemzet ellen!” A Rákóczi rádió azután a világ szellemi vezéreiuez szólott a magyar szabadság védelmében, arra kérve őket, hogy rázzák fel az emberiség lelkiismeretét és üzenetét igy fejezte be: “Mi meg fogunk halni, de a mi áldozatunk nem lesz hiábavaló”. Egyik másik magyar rádió jelentette, hogy sokan a magyar szabadsághősök közül, amikor fogytán volt a muníciójuk, az utolsó golyóval magukat ölték meg, tudva azt, hogy az oroszok kezén sem juthat számukra más sors, mint golyó utján halál. Nmrs békedij Norvégia fővárosából jelentik, hogy az idei Nobel békedijat nem osztják ki. Ez már a második év Nobel békedij nélkül. A múlt évben sem találtak senkit méltónak erre a kitüntetésre. Mi történt az időjárással? A magyar parlament épülete és a dunai hidak. Tényleg megváltozott — mondják a szakértők — és nem csupán képzelődünk Minden felnőtt ember emlékszik még a “régi telekre”, amikor sokkal hidegebb volt, mint manapság. Hasonlóképen, a nyarak melegebbek voltak. Az okosak, akik minden jobban tudnak, azt mondják, hogy semmi sem változott, csupán gyerekkorukban jobban impresszumaivá voltunk a hó, meleg vagy szél által. A hó magasabbnak látszott, szél erősebbnek, a zápor sodróbbnak. No és mi az igazság? A szövetségi idő járás jelző hivatal, amely 80 éve tartja számon az időjárást, azt mondja, hogy az időjárás csakugyan változott, éspedig sok tekintetben. MELEGEBB VAN jobban meglepő, a tornádók az évnek olyan szakában léptek fel, amikor azelőtt ismeretlenek voltak — késő ősszel. Oka ennek az, hogy a melegebb időjárás folytán a kontinens déli részéből elég meleg légáramlat jön észak felé még ősszel is. Összeütközve az északról érkező hűvösebb légáramlatokkal, tornádót hoznak létre. A szokatlan időjárás folytán gyakoribbak lettek az árvizek is.-. RÉGEN KEZDŐDÖTT . . . Dacára a sürü cáfolatoknak, sokan még mindig azt hiszik, hogy az atombomba robbanások befolyásolják az időjárást és ezt a benyomást még megerősítette, hogy a választási Hogy mást ne mondjunk, földgömbünk hőmé rséklete számottevőén emelkedett az elmúlt 80 év alatt. De nem egyenletesen. Az amerikai kontinensen például a nyarak 3 fokkal melegebbek és a telek négy fokkal. De Icelandban, Greenlandban vagy a Spitzbergákon az átlagos évi hőmérséklet 6-12 fokkal melegebb. Sok helyen a jégmezők tünedezőben vannak és ahol 80 év előtt még bátornak tartott utazók jártak csak, akik kalandjaikról könyvet Írtak, ott ma zöld legelők vannak. Két-három fok változás a hőmérsékletben nem látszik soknak, de az amerikai kontinensen megfelel 100 mérföld távolságnak. De Philadelphiának ma az a hőmérséklete van mint a 100 mérfölddel délebbre fekvő Baltimorenak volt 1885-ben. Ha kontinensünkön az átlagos hőmérséklet 15 fokot esne, Amerika visszaesne a jégkorszakba, időjárás tekintetében. TÖBB A NAGY VIHAR A hét legjobb vicce .. Hegedűs miniszterelnök ellátogatott a lipótmezei bolondokházába és nagy beszédet mondott az uj kurzusról. Minden mondatát hatalmas, ütemes taps követte. Csak egy ember állt a sarokban közömbös arckifejezéssel és egyszer sem tapsolt. Odament ehhez a némán kritizáló emberhez a miniszterelnök egyik testőre és megkérdezte: miért nem tapsolta meg Hegedűs elvtárs nagyhatású szónoklatát. Azt felelte a hallgatag ember: — Én nem őrült vagyok, hanem ápoló. * A reggeli hangos szünidőben, amikor a rádió a Szabad Nép aznapi tengerkigyó-hoszszuságu vezércikkét olvassa fel, a munkásak közelebb húzódnak egymáshoz és halkan diskurálnak. Arról folyik a szó, hogy a technika hétmérföldes csizmákkal masíroz, maholnap már lehetséges lesz az utazás a Holdba. Egy lelkes kommunista megjegyzi: — Elsőnek az oroszok fognak a Holdba utazni. — Mind ahányan vannak? — kérdi egy nem lelkes kom' munista. Nem a hőmérséklet az egyet len változás az időjárásban, bár összfüggésben áll vele. Például több a nagy vihar is, a hőmérsékletváltozás folytán. Régebben a new englandi államokban egy generáció életében legfeljebb egyszer volt tornado. Egy egész évszázad alatt mindössze három tornádót jegyeztek fel. Ezzel szemben pusztán múlt évben három tornádó volt. Egész Amerika területén a múlt évben 870 tornádó volt. Közülük nem mindegyik volt halálos jellegű. Némelyik elsistergett, mielőtt emberlakta területre ért. És ami a legkampány alatt szenvedélyes vita tárgya volt a H-bomba próbarobbantásainak beszüntetése. Ez azonban tévedés. Az ember nem képes befolyásolni azokat az erőket, amelyek az időjárást létrehozzák. Egyszerre 200 atombombát kellene felrobbantani, hogy azt az erőt hozzuk létre, mint ameny nyi egy légáramlatot például az északi sarktól az amerikai kontinensre 'hajt. Az igazság az, hogy az időjárás változása már jóval az első atombomba felro'bbanása előtt kezdődött. Hála a meteorológia fejlődésének, meglehetősen jó fogalmaink vannak arról, hogy mi történik az időjárás változása körül, csak azt nem tudjuk, miért történik. ELMÉLETEK Egyik elmélet az időjárás változását a tűzhányók kitörésével hozza összefüggésbe. Azt mondják, hogy egy-egy kitörés sokmillió tonna homokot, lávát, hamut és port vet fel a légkör magasabb rétegeibe, ahol 2-3 évig marad és szinte szigeteli a földet a náp sugaraival szemben. Amikor ez a felvetett homok újból leülepszik, a nap sugarai teljes erővel érik a földet és az újból melegedni kezd. Egy másik elmélet szerint — amelyet az amerikai Hurd C. Willet professzor hangoztat — a napfoltok és kozmikus sugarak felelősek az időjárás szeszélyes változásáért. Willet professzor szerint a napfoltok változásában 80-90 éves ciklusok észlelhetők és a föld időjárása ezek szerint melegszik vagy hül ki. AZ IPAR HATÁSA És végül meg kell emlékeznünk arról, hogy az egyik feltevés szerint az iparositás is felelős az időjárás változásáért. Eszerint a múlt század óta roppant mennyiségű carbon szabadult fel a földről az elégett szénből és olajból. Összekeveredve a vizpárával, valóságos függönyt képez a föld felett. A nap át tud hatolni e függönyön, mert rövid hullámai vannak. De a föld hősugarai hosszú hullámuak és nem tudnak áthatolni a függönyön, itt maradnak a földön és ezért van melegebb. Bárhogy áll is a helyzet, a j tény az, hogy az időjárás je-| lentős változáson esett át a múlt század óta és gyerekkori i teleink csakugyan hidegebbek voltak. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL I 0 4 A KÉZ BETEGSÉGET TERJESZT Irta: DR. KONRÁDI DÁNIEL egyetemi tanár Remek alkotás az emberi kéz. Szilárdságát, erejét, sokoldalú mozgékonyságát 27 csont és 40 izom együttes működésének köszönheti. Ez a tökéletes alkotás képesíti a legdurvább munkától a legfinomabb és legmüvészibb fogásokig. Ez a szerv emeli az embert, aki egyébként természetes védekezési eszközökkel igen mostohán van ellátva, az élő és élettelen természet urává. Mi volna az emberiség enélkül a nemes szerv nélkül, amely a lélek munkáját láthatóvá teszi, a különböző munkával foglalkozó embereket összehozza és a kézírásban karakterünket jelöli. Ha azonban közelebbről nézzük a dolgot, itt is feltűnik a nagy fény mellett az árnyék, mert ugyan az a kéz, amely az embert a földi tudás legmagasabb polcára emelheti, igen sok bajnak lehet a terjesztője. Lássuk tehát, milyen szerepe van a kéznek a betegségek keletkezésében és terjesztésében és hogyan védekezhetünk ezzel szemben ? Ennek a krdésnek a tanulmányozásával arra az eredményre jutunk, hogy a kéz egyfelől az ipari betegségek neve alatt összefoglalt idült mérgezéseknek, másfelől sok ragadós betegségnek a terjesztője. Azoknál az embereknél, akik foszforral, higanynyal, arzénnel, ólommal, rézzel, cinkkel, stb. foglalkoznak, idült mérgezési tünetek jelentkeznek. Tudjuk, hogy ezek a mérgek különböző utakon jutnak az emberi testbe; részint a levegőben szétporlasztva belehelik vagy a nyállal összekeverten lenyelik, részint a bőrre tapadnak; a legveszedelmesebb azonban az a nagy mennyiség, amely munkaközben napról-napra a kézre tapad. A kézzel azríín önkéntelen mozgások alkalmával a özájhoz, fo ,akhoz, nyelvhez, ajkakhoz, orrhoz jut, vagy pedig a kézbe fogott élelmiszerekhez, zsebkendőhöz, és ezek utján a szájüregbe, majd onnan a gyomorba. Az ilyen munkásoknál először a kezek betegednek meg és csak később mutatkoznak az egész szervezet megtámadottságának a jelei. így pl. olyan emberek, akik krómmal dolgoznak, kiütéseket kapnak a kezeiken, hasonlóképen akik karbolsavval foglalkoznak. Az a veszedelem is fenyegeti az illetőket, hogy az ilyen megsebzett helyeken egyéb fertőző anyagok könnyebben juthatnak be a test belsejébe, amelyek aztán vérmérgezést, h;> Iáit okozhatnak. Lássuk ezek után azokat az elváltozásokat, az ikat a tüneteket, amelyek akkor állanak elő, ha a mé* - ges anyag a kéztől kis mértékben bár, de állandóan a szájba és onnan tovább jut. Ólommal dolgozó nyomdászok, szobafestők, lakkirozók, glazurmunkások foghusa betegszik meg ilyenkor, majd azután étvágytalanság, szorulás, bél-, izom-, iüzletfájdalmak és bénulások, végül görcsös rohamok jelentkeznek. Higgannyal dolgozóknál nyálfolyás, szájgyulladás jelentkezik, majd meglazulnak a fogak, elromlik az étvágy, reszketések és ideges zavarok csatlakoznak. Foszforral dolgozó munkások közül különösen azok betegednek meg, akik a gyufaszálkákat a foszforba mártják, a kész gyufákat szortírozzák és csomagolják. Sokkal nagyobb szerepe jut a kéznek a ragadós fertőző betegségek terjesztésében. Eisenhower elnök győzött. Emlékezzünk a régiekről
