A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)

1956-11-09 / 45. szám

«-TK OLDAL A lV> PÁS7TOH Pünkösd után 25-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 13. fej. 31—35. szakasz Az időiben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vevén az ember, elvetett földjébe, amely kisebb ugyan minden mag­nál, mikor pedig felnő, nagyobb minden vetemény­­nél és fává leszen, úgy, hogy az égi madarak eljön­nek és ágai közt laknak. Más példabeszédet is mon­dott nekik: Hasonló a ihennyek országa a kovász­hoz, melyet vévén az asszony, elvegyite három véka lisztbe, mig mind inegkovászosodott. Mindezeket példabeszédekben mondá Jézus a seregnek, és példa­beszédek nélkül nem beszélt nekik, hogy beteljesed­jék a próféta szava, ki mondotta: Megnyitom szá­mat példabeszédekben, hirdetni fogom, ami el volt rejtve a világ kezdetétől. SZENTBESZÉD Hány és hány nagynak, halhatatlannak hirde­tett emberi munkára mondhatjuk el napjainkban: ‘Volt és nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világszerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és meny­nyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Isten­től ihletett emberi mü van, ami még napjainkban is él és virul, mint ahogyan él és virul a búza, avagy a rozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez előtt hintette el a földbe és mennyi és mennyi , életében nem ismert, félreismert vagy pláne a világ részéről ’eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott em­ber ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek hir­detett Krisztus Urunk földi országában, az Egyház­ban. “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tied . . .” Amit az egyszerű, névtelen rabszolga mon­dott a királynak, azt mondja mintegy Szt. Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megérkezik Rómába s megáll a római császárok palotája és a po­­[ ;ány istenek emberépitette temploma előtt ... Az a rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csupán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és mégis: az még ma is él, épugy Szent Péter is kicsiny, ismeret­­jen volt az akkori világ nagyjai, császárai és királyai, hatalmasai és tudósai előtt és mégis Krisztus Urunk eki mondotta: “Te Péter vagy és e kőszálon építem , Inyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek erőt azon.” És ime, hol vannak a Péter idejebeli csá­szárok, királyok, tudósok és hatalmasak; legfeljebb a történelem lapjain olvashatók; Szent Péter azon­ban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egy­házban; él és uralkodik pedig a római pápában a vi­lág végezetéig. A mustármag ugyanis, amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is . . . Általában nagy baj az embereknél, hogy a ki­csiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondot. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, ne­hogy a kis bajból nagyobb származzék. Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni, a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégez­heti, csak legyen meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőknek a gyer­mekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak ta­nítványait, mert ne felejtsük el, hogy az embernek boldogsága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még inkább azzá lesz. A budapesti kórházak magyar sebesültekkel vannak tele. Újra megkondul a harang a fehér templom tornyában A nagyharangot ellophatták a kommunisták, de a hit zengő szavát nem tudják elnémítani . . . hogy a véreb (blood­hound) neve onnan származik, hogy az ő fajtájában lett elő­ször szokássá a családfa fel­jegyzése. . . . hogy Páris lakosainak csaknem a fele párisi születé­sű. . . . hogy a legtöbb házi tü­zet gondtalan dohányzók okoz­zák. . . . -hogy a Vénusz a legra­gyogóbb csillag. ... hogy a vándormadara­kat többnyire hímek vezetik. . . . hogy a csörgőkigyó mér­­' ge orvosság — sárgaláz ellen. . . . hogy Amerika fő szén­kikötője Toledo, 0. . . . hogy a szacharint szén­­kátrányból készítik. % • • • hogy a gyarmati idők­ben Amerika népének 85 szá­­! zaléka farmokon élt. . . . hogy az angol nyelv több mint 250 millió embernek az anyanyelve vagy mindennapi | nyelve. j ... hogy Amerikában négy 1 nagy rizstermesztő központ 1 van: California, Texas, Laui- i siana és Arkansas. j • • . hogy Kínában az átlagos i évi kereset 15 dollár. . . . hogy a paradicsomot ré­gen szerelmesek almájának hívták. . . . hogy a fokhagyma a li­liomok családjába tartozik. . . . hogy Amerika népe éven­te 60,000,000,000 tojást fo- 1 gyászt. . . . hogy a strucc a világ [legnagyobb madara. Róma Trastevere negyedét (ami azt jelenti: a Tiber fo­lyón túl) a sáros Tiber egyik kanyarulata választja el a vá­ros többi részétől. Ez talán az oka, hogy Trastevere lakos­sága már a római császárság napjai óta külön álló népnek tekinti magát. A régmúlt idők ben a trasteverei gladitorok voltak a legbravurosabb s leg­vérengzőbb bajvívók, mint ahogy ma Trastevere futballis­tái a legjobbak egész Olaszor­szágban. Trastevere egyébként egy egész sereg netovábbal is büsz­kélkedik : szegélysége az el­képzelhető legnagyobb, utcái és sikátorai a legnépesebbek, ünnepségei a legvidámabbak egész Rómában. A MADONNA Egyszer egy évben, hogy kihangsúlyozzák a külömbsé­­get maguk és a folyón túl lakó, | finyásabb rómaiak között, a Egyházi hitek PITTSBURGH. — Nicholas T. Elko gör. kát. püspök az utóbbi időben a következő lel­készeket nevezte ki uj műkö­dési körbe: Dr. Sereghy Ba­­ül — McKeesport, Dr. Bobák János — Duquesne, Németh Imre — New York, Orosz László — Homestead. * HOMESTEAD. — A Szent Illés templom külsejét a hívők áldozatkészségéből és munká­jával szépen renoválták, a to­rony keresztjét és ablakait ezüstszínűre festették. Az ok­tóber 28-i bazár nagyszerűen sikerült. * DUQUESNE. — Lélekeme­lő bucsu-ünnepély volt Szűz Mária Oltalmának ünnepén. Az ünnepi szentmisét és a pré­dikációt Ft. Bobák Jnáos plé­bános mondta, a templomi éne­keket ifj. Rinkács József kán­tor és Katrincsák János ven­dég kántor énekelték. A Sziiz Mária Oltalmáról el­nevezett egyház ez évben lett független az Urunk Színválto­zása (McKeesport) hitközség­től és Elko püspök Dr. Bobák János fiatal szemináriumi pap­tanárt nevezte ki a duquesnei egyház plébánosává. A hívek nagy örömmel fogadták uj plébánosukat és már hozzá­fogtak a paplakás építéséhez, ami körülbelül 25,000 dollár­ba fog kerülni. A plébános ide­iglenesen a Holy Name róm. kát. paróchián lakik. * McKEESPORT. — Az Urunk Színváltozása templom tornyát a tornádó nagyon megrongál­ta, a kár biztosítás utján meg­térült és az újjáépítés már be­fejeződött. A hitközség őszi ' bálja szépen sikerült. büszke trasteveriek két héten át tartó ünnepség keretében hódolnak szentjeiknek és bű­nözőiknek egyaránt. Az ün­nepségek neve; Festa de’No­­antri (A mi fesztiválunk). A fesztivál ünnepélyes fel­vonulással nyílik meg a Ma­donna del Carmine tiszteleté­re, mert Róma legzajosabb negyede, Trastevere egyben az első volt, amely a Madonna di­csőítésére templomot épített. De a felvonulás után vége van az ájtatosságnak és két héten át Trastevere utcái a legpikánsabb nótáktól vissz­hangzanak, a lakók átadják magukat a féktelen mulato­zásnak. A kocsiforgalmat le­állítják, a telitálcás pincérek áttörik magukat a kávéházak­ká átalakított utcák ünneplő tömegén. És magasan a sürgés forgás és a vidámság felett konganak a trasteverei tem­plomok harangjai. E harangok közül legtisz­tábban az Olaszországi Védő­­szentek fehér templomának a harangja zengett, ahol a jóke­­délyü, pufók-arcu örökké pi­pázó Don Cesare plébános gon dozza nyáját. Don Cesare eklézsiája a sze­rény Trastevere legelhagya­­tottabb nyoiv»r.rtanyájából ver buválódik. Közvetlenül a Tol­vajok Piaca mögött terül el és a környék nyomora ideális te­rep a zavarosban halászó kom­munisták számára. Don Cesare 14 év óta osztja az áldást a fehér templomban, amelynek csengő harangjai eddig minden ünnepségen megkondultak. De, ami a leg­érdekesebb, nemcsak ünnepe­ken szólaltak meg. Don Cesa­re, akit kínosan érintett az a tény, hogy 15,000 lelket szám­láló plébániájának több mint fele a kommunistákra szava­zott, furfangos trükkel félre­verte a harangot, valahány­szor a kommunisták szabadté­ri gyűlést rendeztek a környé­ken. A BOSSZÚ Három hónappal ezelőtt az olaszországi városházi válasz­tások idején a kommunisták egyenesen a templomteret vá­lasztották gyülekező helyül. Szienai Szent Katarin ünnepe volt. Don Cesare pontosan a gyűlés megnyitásának pilla­natát választotta, hogy meg­­konditsa a templom nagyha­rangját. A fülsiketítő harang­zúgás úgy szétszórta a vörös hallgatóságét, mintha őszi fa­levelek lettek volna. De a kommunisták válasza sem késett. Három nappal ké­sőbb a templom nagyharangja egyszerűen eltűnt, egy éjsza­ka csendesen leemelték a 75 láb magas templomtoronyból: “Nem az értékért lopták el a harangot” — mondotta Don Cécare, szomorúan feltekint­ve az üres templomtoronyra. — “Azért lopták el, hogy meg­gyalázzák a templomot. Ez bosszú müve volt!” ÜNNEPEL A NÉP A múlt héten Trastevere is­mét ünnepelte a Festa de No­­antri-t és bár a Védőszentek nagy harangja ezúttal hallga­tott, nemugy Don Cesare. Mi­után harangját nem húzhatta meg, ehelyett ékes hangját emelte fel és ócskavas gyűjtési kampányt indított a plébániá­jában. Az ünnepi vidámság köze­pette hűséges hívei válaszol­tak a felhívásra s taligaszám­ra hozták a papnak a régi bronzszobrokat, fasiszta pénz­darabokat, sőt, többek között egy eltört makaróni-készítő masinát is. A hét végén együtt volt már a szükséges pénz és ócskavas fele. “Nemsokára”, — mondotta, — “ismét szólni fog a fehér templom nagyha­rangja.” (Folytatás az első oldalról) A SUEZI HÁBORÚ vá a szovjet “gazdaságilag” behatolt, fennáll a veszély, hogy egy napon a kommunis­ták felülkeredenek és elker­getik azokat, akik őket be­engedték. Nos, az angol-francia-izrae­­li katonai akció egycsapásra megszüntette a szovjet befo­lyását az arab világban. UJ VIHARFELLEGEK De diadalmaskodásra még nincs okunk. Még csak a jövő mutatja meg, hogy ennek a rendőri akciónak nem lesz-e káros hatása is. Nasser veté­séből rossz termés fakadhat. Az arab tömegek eléggé fel vannak heccelve, hogy nehéz­ségeket okozzanak az olajfor­rások kiaknázása körül, ami az angoloknak, de a többi nyugateurópai országoknak is fontos érdekük. Máris je­lentések érkeztek arról, hogy egyes arab országokban fel­robbantották az olajvezeté­keket. Újabb háborús veszély is mutatkozik az arab világban. Irak (a Tigris és Eufrátesz folyók völgyében fekvő bib­liai ország félig-meddig mo­dern változata) és Szíria csa­patokat küldtek Jordánba — állítólag Husszein fiatal ros­kadozó uralmának alátá­masztására. De Izrael ezt ko­moly beavatkozásnak tekinti és nincs kizárva, hogy az iz­raeli haderő, amely egyipto­mi területen -már egész had­osztályokat nélkülözhet, eze­ket keleti határára vetheti, háborúba bocsátkozik Jor­dánnal és Szíriával. Pünkösd után 25-ik vasárnap. EVANGÉLIUM * Szent Lukács, 12, 16—21 Mondá az Ur e példabeszédet: Egy gazdag em­bernek földje bőséges termést ada. És gondolkodik vala magában, mondván: Mit miveljek? mert nincs hova gyüjtenem terményeimet. És mondá: Ezt cse­lekszem: Elbontom csűreimet és nagyobbakat épí­tek, és oda gyűjtöm minden terményeimet és javai­mat. Azután mondom lelkemnek: Lelkem! van sok jószágod, sok esztendőre éltévé; nyugodjál, egyél, igyál, vígan lakozzál. Az Isten pedig mondá néki: Esztelen! ez éjjel számon kérik tőled lelkedet; a mi­ket tehát szerzettéi, kié lesznek? így vagyon, a ki magának kincset gyűjt, és nem gazdag az Istenben. SZENTBESZÉD íme, mily gondjai vannak a gazdagnak. Aggó­dik, mint egy szerfelett szegény, mivel mint nagyon gazdagnak, nincs helye, ahová a földi termését elhe­lyezze. Még nem is szedte össze a termését, máris a kapzsiság bűnét vonta magára, midőn magáénak mondta7 azt. Mert tudjuk, hogy milyen sok veszély­nek van kitéve a földi termés az összegyűjtés előtt. . . Gyakran elveri a jégeső, sőt a nap égető hősége ke­zeinkből ragadja ki azt és a felhőkből sokszor lezu­­hozó záporeső hasznavehetetlenné teszi. De a kapzsi gazdag nem gondolt ezen balesetek­re, hanem csak azon törte a fejét, hová gyűjtse össze terményeit és mondá: elbontom csűreimet és nagyob­bakat építek s oda gyűjtöm az évi minden terményei­met és az előbbi esztendőről fennmaradt minden ja­vaimat. A kapzsiság vezérelte a gazdagot ezen elha­tározásra és nem a szeretet, amely ezt sugalta volna neki: “Oszd szét javaidat a szegények között!” így vagyon, aki magának kincset gyűjt és nem gazdag az Istennél és ilyen vége lesz majd a fös­vény gazdagnak, aki magának gyűjt kincset és nem gazdag az Istennél. Az Istennél pedig az gazdag, aki alamizsna és más jócselekedetek által sok érdemet szerez és elhelyezi az Istennél és napról-napra növeli, fokozza azt. A mondottakból következik, hogy minden mú­landó; megtanulhattuk azt is, miképen kell elenyé­sző javakkal gazdálkodni, hogy örökkétartó javakat szerezhessünk magunknak. Ép ezért kerüljünk min­dent, amit eddig lelkünk üdvösségének kockáztatá­sával folytattunk, hogy midőn eljön a múlandóság sötét éjszakája, semmi szégyenfolt ne mocskolja be sziveinket, hanem mint a hó, tisztán és fehéren áll­hassunk az örök Biró elé . . . Legyünk azért erősek a hitben, ragaszkodjunk tántorithatatlanul az Üdvözítő törvényeinek megtar­tásához, hogy egykor mi is elmondhassuk Szent Pál­lal: “Azért bizonyos vagyok, hogy sem halál, sem elet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatal­masságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem akármely egyéb teremt­mény nem választhat el minket a jó Isten szereteté­­től, mely a mi Urunk Jézus Krisztusban alapul.” EGYIPTOM SEGÍTI AZ ALGÍRI FELKELŐKET ORAN, Algeria. — Francia hatóságok egy kétmillió dollá­ros fegyverszállitmányt fog­laltak le a tengeren, amelyet az Athos nevű yachtra raktak Molnár és Dinnye Molnár Ferenc minden év­ben a gyomorbajosok Mekká­jában, Karlsbadban nyaralt. Ott találkozott össze a nemzet­közi világ falatozó bajnokai, hogy néhányheti kúrával le­fogyva szeptemberben újra­kezdjék az inyencfalatozást. Egyébként Karlsbad unalmas volt. Egyetlen szórakozás a Kaszinóban — a kártya. Nagy ba ment persze. Molnár sose kártyázott. Minden játékot, sportot utált. Még a futballt is. Azt mondta: vagy kell ne­kik az a labda, akkor minek is rúgják el — vagy nem kell nekik, akkor minek szaladnak utána? . . . Egy napon Lévay-Dinnye Mihály újságíró minden pén­zét elvesztette kártyán. A for­rásnál odamegy Molnárhoz és pénzt kér. Molnár nem volt so­ha bőkezű. Kivesz 10 koronát oda adja. Mire Lévay zsebre­­vágva és sértődve mondja: — Egy Molnár 10 koronát ad? Molnár visszavág: — Tíz koronát nem egy Mol­nár adja, hanem egy Lévay kapja! Alexandriában egyiptomi ka­tonai önkéntesek. A szállít­mányt az algíri felkelőknek akarták átadni. A franciák szerint a yach­­ton nem volt nemzetiségi zász­ló, amikor elfogták. Átkuta­tásakor 70 tonna fegyverzetet köztük 1,000 lőfegyvert, uj angol Bren puskákat, 500 leg­újabb tipusu olasz géppisz­tolyt, 50 kanadai aknavetőt és 1,000 láda kézigránátot és lő­szert találtak. De volt német könnyű géppuska, holland és belga fegyver is. OTTHON IS LOPNAK Amikor Londonban egy orosz diszkoszvető bajnoknő egy áruházban öt olcsó női sapkát lopott, a szovjetkor­mány méltatlankodott, azt ál­lította, hogy az angolok pro­vokációjáról volt mindössze szó. Politikai provokációról azon­ban nem beszélhet Moszkva most, amikor a városi bíróság betörés miatt elitéit három “előkelő” leányt, Kuznecov tá­bornoknak, egy tibkosrendőr­­ségi alezredesnek és a légierő egyik ezredesének leányait, 18-22 éves leányokat. A leányok az egyik moszk­vai felhőkarcoló lakóházban betöréseket követtek el, ru­hákat és fehérneműket lop­tak. A városi bíróság egy-egy évi börtönre ítélte el őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom