A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)

1956-11-09 / 45. szám

I-IK OLDAL A JŐ PÁSZTOR ’W UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT BERLIN. — A kelentnémet szovjetzónában rek­lámot csinálnak oroszországi üdülőhelyeknek. De hiába minden rábeszélés az úgynevezett szakszerve­zetek részéről, német munkások nem kiváncsiak orosz fürdőhelyekre. Alig néhányan jelentkeztek oroszországi körutakra. DERBY, Anglia. — Az automation uj problémá­kat szül; Minthogy a gyári gépeket már sokhelyütt nem munkások, hanem gépek kezelik és irányítják, a kevésszámú munkások az üzemben elhíznak a tét­lenségtől. Az egyik itteni gyárban ezért ‘Városligeti hintalovakat” állítottak be, hogy azokon az elhízott munkások lovagoljanak, testsúlyukból valamit lead­janak. ORLEANS, Franciaország. — Világkongresz- Szust tartottak itt az állatvédő egyesületek és egész csomó határozatot hoztak, amelyek közül érdekesség szempontjából kiválnak a következők: az afrikai kormányok akadályozzák meg a szervezett elefánt és oroszlán vadászatokat, egyetlen ország bombave­tő repülői se gyakorlatozzanak a Balti-tengerben le­vő Kneckstand sziget felett, ahol vadkacsák tábo­roznák az év nagy részéiben, minden ország kormá­nya indítson vizsgálatot annak megállapítására, hogy a helyi viszonyok közt miképpen lehet a kóbor macs­kák gondját viselni. TOKIÓ. — Három japánt letartóztattak, mert 10,000 üveg házi főzésű pálinkát adtak el bároknak és kávéházaknak amerikai és angol whiskey és gin üvegekben. Az üvegeket amerikai és angol családok dobták el és a japánok szemétdombokon szedték ösz­­sze azokat. Amerikában tudvalevőleg országos tör­vény tiltja ilyen üvegek újbóli használatát, még az esetben is, ha hamisítatlan italokkal töltik meg azo­kat, BANGKOK. — Sziám királya Fumipol Aduidé j 15 napra felszenteltette magát buddhista papnak s papságának rövid idejét egy kolostorban tölti. Haját leborotválták és a felesége sárga gyolcs ruhába öltöz­tette fényes ceremónia keretében. MÜNCHEN. — Az amerikai légi állomás pa­rancsnoka megtiltotta az állomás kiskutyájának, Rexnek, ejtőernyős gyakorlatozását. Német lapok jelentették, hogy állatvédő egyesületek embertelen­ségnek minősítették Rex szokásos ejtőernyős leszál­lásait. YOKOHAMA, Japán. — Egy Indonéziából ha­zatért japán közölte a hatóságokkal, hogy ott, a Mo­­rotai szigeten, még mindig harci készenlétben van két japán szazad, körülbelül 300 katona. Ők még mindig nem hiszik el, hogy 1945-ben véget ért a há­ború. Margaret angol hercegnő a zanzibári szultán társa­ságában. Sértődés németek és a dollár A németországi amerikai katonák bojkottja érzéke­nyen érinti a német zsebeket Magyar kalandor szerein afférje a kanadai bányakáré szép leányával “Akkor szép az élet, ha zajlik ...” Alig pár hónapja, hogy a német sajtó világgá ordítoz­ta: menjenek haza az ameri­kaiak, nem kellenek többé, mert leányaik nincsenek biz­tonságban az utcákon. Erre a hisztérikus kiroha­násra az adott okot, hogy né­hány nem teljesen épelméjű és kellő nevelésben nemrészesült néger katona fiatal nőket tá­madott meg az utcán. Azóta á külföldre szállítandó katoná­kat szigorúbban rostálják és szellemi képességeiket is te­kintetbe veszik, mielőtt ten­gerentúlra küldenék őket. Nem is került sor többé ilyen inci­denseikre. De a németek “erőszakte­vőknek, gangsztereknek” csú­foltak minden amerikait. Az egyik újság “sexmániáku­­soknak” nevezte őket. Bam­berg város tanácsa az ameri­kai gyalog ezred kivonását kö­vetelte. Az amerikai követet levelekkel ostromolták. A nácik pedig fenyegető le­veleket küldöttek, azt Ígérve, hogy harcolni fognak, amig minden amerikait ki nem űz­tek német földről. Az amerikai katonai hatósá­gok, valamint a külföldi saj­tó pártatlan vizsgálata megál­lapította, hogy mint minden éremnek, ennek is két oldala van. A németek dolláréhségükben kocsmákba, bárokba, táncos­­lebujokba csalogatják a jó zsoldon élő amerikai fiukat. Itt aztán félmeztelen nők foly­tatják az itatás munkáját, ami érthető, hiszen minden korty­ért dollárokkal fizet az ameri­kai balek. A részeg, mámoros katona nem mindig ura saját akaratá­nak. így történtek a sajnála­tos incidensek. De — ezt egy pártatlan berlini német lap ál­lapította meg — Hitler alatt a német katonák se voltak job­bak saját fajtájukkal szem­ben, ha Ittak. Felsoroltak szá­mos esetet, amelyek német VÁDOL A KIS MADÁR Lillian asszony mondta egy barátnőjének: — A szomszéd házban lakó családdal nagyon jóban va­gyunk, a gyermekeim és az ő gyermekeik szinte elválaszt­hatatlanok. A napokban pártit rendeztek és természetesen minket is meghívtak. — Egy kedves attrakcióval is szórakoztatták a vendégse­reget. Csacsogásra nógatták szép zöld madárkájukat. A kis parakeet nagyon szépen, tisz­tán beszélt, egészen természe­tes emberi hangon. Hello, how are you, Chip, I love you, és hasonlókat mondott. Aztán: Charlie is a womancihaser — Charlie szoknyavadász. — Charlie a férjem neve. katonák merényleteiről adtak számot. Persze Adolf idején tilos volt megirni mindezt. De az amerikaiakat szidni Német országban divat és a levitéz­­lett nácik szítják a tüzet. A bajor lapok azt Írták, “a német lányok becsülete nincs többé biztonságban az ameri­kaiak miatt.” A kommunisták persze él­nek az alkalommal és még job­ban felfújják a dolgot. Azt, hogy az amerikai hadbírósá­gok szigorú ítéletekkel sújtot­ták a sextámadókat, elfelej­tették megemlíteni. Az igaz­ság az, hogy az amerikai csa­patokkal megrakott városok­ban sokkal kevesebb bűntényt követnek el a katonák, mint az angol és francia zónákban. Howard M. Hobson tábor­nok, az európai amerikai had­erők főparancsnoka szerint a német városokban sok a pros­tituált és a kocsma. De a jövő­ben gyérebben látogatják a le­­bu jókat katonáink. Felsőbb parancs nélkül, kezdték el a bojkottot a német vidéki vá­rosokban. Évente száztíz millió dollárt költöttek katonáink Németor­szágban 11 éven át. Most, az önkéntes bojkott után, a ka­tonák 'hazaküldik zsoldjuk ja­varészét, nem mennek ki még vendéglőkbe sem. A véresszájuak már alább­hagytak az uszítással. A helyi kereskedelem érzi a dolláreső hiányát. A "jó balek” az ame­rikai katona hiányzik és újra kezdték az udvarlást, hízelgést békejobbot nyújtva a megsér­tett katonák felé. A német politikusok félnek attól, hogy eltávoznak az ame­rikai csapatok, félnek, hogy orosz invázió esetén nem tud­nak védekezni. Ezért indult meg az ellen-kampány az ame­rikaiak mellett. A haszonlesőket, akik a né­met törvényt, amely kártérí­tést ítél meg az erőszak-tevő-Elképzelheted, milyen kínos jelenet volt. Mindenki jót ne­vetett a kis madár huncut be­szédén, de nem úgy mi ketten. Én éreztem, hogy a vér a fe­jembe szökik és látni véltem vérvörös arcomat, Charlie pe­dig idegesen fészkelődött, kényszeredetten mosolygott. — Mit gondolsz, kedves ba­rátom, az a kis madár tudta, mit beszél ? Charlie azt mond­ja, a madár nem érti saját szavának értelmét, csak azt csacsogja, amire megtanítot­ták. Én igazán nem tudom, mire véljem a dolgot. Miért tanították Ibe azt a madarat éppen arra, hogy minket za­varba hozzon? Vagy talán azt hitték, hogy mi is mulatni fo­gunk a huncut fecsegésen ? Én bizony nem mulattam azon. vei szemben, most már kivizs­gálják az efajta vádakat. Szá­mos esetben kiderült, hogy né­met nőik kis könnyű mellékes­hez akartak jutni, amikor vá­dat emeltek egyes katonák el­len. A bíróság átlagban 500 dollár kárpótlást Ítélt meg az ilyen lányoknak, asszonyok­nak. A német bíró álláspont­ja ma az: ha félted erényedet, ne hívj a lakásodra katonákat, vagy ne menj katonák lakásá­ra. A hét legjobb vicce.. Kevéssel a szabadságiharc előtt Pesten szájról-szájra : járt ez a két jövőbelátó vicc: Gerő s Vas ellátogatnak egy gyermekotthonba. Mindenre, ! amit mutatnak nekik, azt ’ mondják, nagyon szép, na- ■ gyón meg vannak elégedve. 1 Amikor aztán az otthon veze- ; tője adományt kér a szobák kiszépitésére, Gerő a zsebébe nyúl és átnyújt egy 100-forin- 1 tos bankót. Később egy börtönben vizi­telnek és amikor ott az igaz­gató kíséretében megállnak egy elég jól berendezett cella előtt, Vas be sem várja az igazgató kérését, átad neki 1000 forintot annak a cellának modernizálására. Hazamenőben Gerő azt kérdi Vastól: “Miért voltál itt olyan nagylelkű ?” Amire Vas kérdéssel felel: “Hát mit gondolsz, mi talán gyermekotthonban fogjuk vé­gezni a karrierünket? * Gerő Ernő tanakodik leghí­vebb híveivel, mit kell majd tenni, ha lábuk alatt forró a föld? Mindenféle tervek merülnek fel, végül Gerő elfogadja ezt: Bajuszt, szakállt ragasztunk a pofánkra és igy ártatlanná ál­cázva meglógunk. Nagyszerül Mindjárt ki is próbálták a titkos meglógást. Próbaképen elutaztak Párisba. Befut a vonat a párisi keleti pályaudvarra. A kalauzok ki­adják a jelszót: “Tout le mon­­de descend!” (Mindenki ki­száll!) Gerőék nem értik. Az­tán megszólalnak a hordárok is: “Bagage! Bagage!” Az egyik hordár bekiált Gerőnek fülkéjébe: “Bagage”! Amire Gerő ijedten odasug­■ ja Révai Jóskának: “Végünk , van! Felismertek minket!” — Hogy-hogy ? — kételkedik Révai, aki müveit ember, ért ■ franciául. ; — Hát nem hallod — szisze­• gi Gerő —, azt kiáltja felénk, l hogy bagázs vagyunk! Felis­mert minket! TORONTO, Ont. — “Rita nem rossz lány” — mondta a papája, Charles La Bine, a sokszoros milliomos kanadai bányatulajdonos; — “Rita a fiatal lányoknak ahhoz a faj­tájához tartozik, akik azt hi­szik, hogy akkor szép az élet, ha zajlik.” Rita bajt keresett és bajt talált. BANDITÁK CORNWALLBAN Cornwall ontárioi városban a múlt évben revolveres ban­diták egy élelmiszerüzletben 16,000 dollárt zsákmányoltak. A banda néhány tagját sike­rült elfogni, már el is Ítélték őket sok évi börtönbüntetés­re. Az egyik vádlott azt val­lotta, hogy a rablásban részt­­vett Molnár Allen Lajos, a ka­nadai légierő volt bombavető pilótája, torontoi tánctanitó, a mesés Ügyességű golfjáté­kos, női szivek hírhedt és ked­velt megbüvölője és elrablója. Amikor Molnár ezt a rossz hirt, az újságban olvasta, meg súgta Ritának, a kanadai mul­timilliomos bányabáró 20 éves leányának, hogy baj van, menni kell, szökni kell. Men­tek is, szöktek is, át az Egye­sült Államokon, Mexicoig meg sem álltak. A Royal Ca­nadian Mounted Police körö­zőlevelet bocsátott ki Molnár Allen Lajos ellen és a köröző­levélben őt mint Kanada tiz legveszedelmesebb büntevői egyikét jellemezte, aki már ült Kanadában és az Egyesült Államokban. HOLTOMIGLAN . . . Mexico Cityben Rita an­nak ottani rendje és módja szerint, civil hatóság előtt örök hűséget esküdött Lajos­nak, annak ellenére, hogy ő a katolikus hitben nevelkedett fel. Ez julius 17-én volt és azóta Rita és Lajos, mint egy pár szerelmes galamb, boldogan éltek rejtekhelyükön. Azért kellett rejtekhelyen élniök, mert hiba volt az útlevél kö­rül. Lajos útlevele körül. Mert akit fegyveres holdup rablás gyanúja alatt köröznek annak nem szoktak útlevelet adni . . . Rejtekhelyükön a szerelmes fiatal házasok zavartalan bol­dogságban éltek október 6-ig. BANDITÁK MEXICOBAN Október 6-án a fiatalok la­kásába berontott öt mexicoi bandita, pisztolyt szegezve Rita mellének, követelték, hogy azonnal hivja fel tele­fonon a gazdag papáját és kö­veteljen tőle a részükre 5000 kanadai dollárt, máskülönben baj lesz: “Eláruljuk a rend­őrségnek, hogy illegálisan surrantatok be Mexicoba!” Rita könyörgött, hagyják őt nyugton, ő haragban van a papájával, akinek akarata el­lenére ment férjhez. De ez nem hatotta meg a banditá­kat, őket csak a pénz érdekel­te. Ragaszkodtak övetelésük­­höz. Rita nem tehetett egye­bet, felhívta a papát. — Mit? Ötezer dollárt? — kiáltott a papa Torontóban a telefonba. — Egy nickelt se! Mit tehettek a banditák? Dühösen morogva eloldalog­­tak. A mexicoi rendőrség elfog­ta a banditákat és ekkor ki­pattant a fiatal pár titka, az utlevélhiba. Molnár Allen La­jos a rendőrség fogdájába ke­rült. Minthogy Mexico és Kana­da közt kiadatási szerződés áll fenn, valószínű, hogy Mol­nárt kiadják a kanadai ható­ságoknak. GYERE HAZA, MINDEN MEG LESZ BOCSÁTVA . . . Rita egyedül maradt, busul az üressé lett fészekben. Még egy ideig búsulni fog az üres fészekben, amig kifogy a pén­ze. Saját jövedelme nincsen, a művészetben még nem vitte odáig, hogy festményeiért pénzt kaphatna. Egyelőre még csak tanulja Mexico Ci­tyben a képzőművészet alap­elemeit. A papa megértésről tanús­kodó üzenetet küldött Ritá­nak. (Megértő, persze, hogy megértő az a papa, akinek hét leánya van . . . ) Azt üzente: — Rita, gyere haza, min­den meg lesz bocsátva. Miég akkor is, ha babát vársz. A papa terve ez: Rita ha­zajön, egyelőre nem Kanadá­ba, hanem Nevadába, Las Ve­gas városába, ahol egy má­sik La Bine lánynak egész házsora van. Ott Rita kipi­henheti magát, kiábrándul­hat lovagjából és a bíróság majd módját találja a méjd­­coi házasság érvénytelenité­­sének. Attól nem kell tarta­nia Ritának, hogy Molnár.kö­vetni fogja oda vagy másho­vá, mert valószínűleg évéken át nem lesz szabad költözkö­­dési joga . . . So or so, üzente a papa: ad­dig nem kap Rita egy nickelt sem, amig Mrs. Mlolnár a he­ve Mexico Cityben Molnár La­jos védelmére William „Ö’­­Dwyer mexicoi ügyvédet fo­gadta fel. O’Dwyer New York polgármestere volt, később Amerika mexicoi nagykövete nevét emlegetni kezdték. Ke­­fauver szenátor emlékezetes “alvilági” vizsgálatával; kap­csolatosan és ő Mexico City­ben madart betársult egy ügyvédi irodába. O’Dwyer a mexicoi újság­íróknak ezt az információt ád­­ta az ügy állásáról: - ;S * Molnár Lajos tagadba, hogy bármi része lett volna;, a connwaldi rablótámadásban, azt mondja, hogy egy barát­ja “mártotta be” őt abba az afférbe. Most szabad s együtt van Ritával, de ő, OTKWéyr, nem árulja el, hogy boltjaik­nak. Végül kijelentette -G’­­Dwyer, hogy lemondottbMÓ’. nár védelméről. A legújabb hir Ritától:' “Én halálosan szerelne» vagyok Lajosba, kitártok mellette, bánni is törtépik és bármit is mond bárkiJ’I Magyar szabadságharcosok az osztrák határon. Az osztrák-magyar határt újból lezárták az oroszok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom