A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)
1956-11-09 / 45. szám
I-IK OLDAL A JŐ PÁSZTOR ’W UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT BERLIN. — A kelentnémet szovjetzónában reklámot csinálnak oroszországi üdülőhelyeknek. De hiába minden rábeszélés az úgynevezett szakszervezetek részéről, német munkások nem kiváncsiak orosz fürdőhelyekre. Alig néhányan jelentkeztek oroszországi körutakra. DERBY, Anglia. — Az automation uj problémákat szül; Minthogy a gyári gépeket már sokhelyütt nem munkások, hanem gépek kezelik és irányítják, a kevésszámú munkások az üzemben elhíznak a tétlenségtől. Az egyik itteni gyárban ezért ‘Városligeti hintalovakat” állítottak be, hogy azokon az elhízott munkások lovagoljanak, testsúlyukból valamit leadjanak. ORLEANS, Franciaország. — Világkongresz- Szust tartottak itt az állatvédő egyesületek és egész csomó határozatot hoztak, amelyek közül érdekesség szempontjából kiválnak a következők: az afrikai kormányok akadályozzák meg a szervezett elefánt és oroszlán vadászatokat, egyetlen ország bombavető repülői se gyakorlatozzanak a Balti-tengerben levő Kneckstand sziget felett, ahol vadkacsák táboroznák az év nagy részéiben, minden ország kormánya indítson vizsgálatot annak megállapítására, hogy a helyi viszonyok közt miképpen lehet a kóbor macskák gondját viselni. TOKIÓ. — Három japánt letartóztattak, mert 10,000 üveg házi főzésű pálinkát adtak el bároknak és kávéházaknak amerikai és angol whiskey és gin üvegekben. Az üvegeket amerikai és angol családok dobták el és a japánok szemétdombokon szedték öszsze azokat. Amerikában tudvalevőleg országos törvény tiltja ilyen üvegek újbóli használatát, még az esetben is, ha hamisítatlan italokkal töltik meg azokat, BANGKOK. — Sziám királya Fumipol Aduidé j 15 napra felszenteltette magát buddhista papnak s papságának rövid idejét egy kolostorban tölti. Haját leborotválták és a felesége sárga gyolcs ruhába öltöztette fényes ceremónia keretében. MÜNCHEN. — Az amerikai légi állomás parancsnoka megtiltotta az állomás kiskutyájának, Rexnek, ejtőernyős gyakorlatozását. Német lapok jelentették, hogy állatvédő egyesületek embertelenségnek minősítették Rex szokásos ejtőernyős leszállásait. YOKOHAMA, Japán. — Egy Indonéziából hazatért japán közölte a hatóságokkal, hogy ott, a Morotai szigeten, még mindig harci készenlétben van két japán szazad, körülbelül 300 katona. Ők még mindig nem hiszik el, hogy 1945-ben véget ért a háború. Margaret angol hercegnő a zanzibári szultán társaságában. Sértődés németek és a dollár A németországi amerikai katonák bojkottja érzékenyen érinti a német zsebeket Magyar kalandor szerein afférje a kanadai bányakáré szép leányával “Akkor szép az élet, ha zajlik ...” Alig pár hónapja, hogy a német sajtó világgá ordítozta: menjenek haza az amerikaiak, nem kellenek többé, mert leányaik nincsenek biztonságban az utcákon. Erre a hisztérikus kirohanásra az adott okot, hogy néhány nem teljesen épelméjű és kellő nevelésben nemrészesült néger katona fiatal nőket támadott meg az utcán. Azóta á külföldre szállítandó katonákat szigorúbban rostálják és szellemi képességeiket is tekintetbe veszik, mielőtt tengerentúlra küldenék őket. Nem is került sor többé ilyen incidenseikre. De a németek “erőszaktevőknek, gangsztereknek” csúfoltak minden amerikait. Az egyik újság “sexmániákusoknak” nevezte őket. Bamberg város tanácsa az amerikai gyalog ezred kivonását követelte. Az amerikai követet levelekkel ostromolták. A nácik pedig fenyegető leveleket küldöttek, azt Ígérve, hogy harcolni fognak, amig minden amerikait ki nem űztek német földről. Az amerikai katonai hatóságok, valamint a külföldi sajtó pártatlan vizsgálata megállapította, hogy mint minden éremnek, ennek is két oldala van. A németek dolláréhségükben kocsmákba, bárokba, táncoslebujokba csalogatják a jó zsoldon élő amerikai fiukat. Itt aztán félmeztelen nők folytatják az itatás munkáját, ami érthető, hiszen minden kortyért dollárokkal fizet az amerikai balek. A részeg, mámoros katona nem mindig ura saját akaratának. így történtek a sajnálatos incidensek. De — ezt egy pártatlan berlini német lap állapította meg — Hitler alatt a német katonák se voltak jobbak saját fajtájukkal szemben, ha Ittak. Felsoroltak számos esetet, amelyek német VÁDOL A KIS MADÁR Lillian asszony mondta egy barátnőjének: — A szomszéd házban lakó családdal nagyon jóban vagyunk, a gyermekeim és az ő gyermekeik szinte elválaszthatatlanok. A napokban pártit rendeztek és természetesen minket is meghívtak. — Egy kedves attrakcióval is szórakoztatták a vendégsereget. Csacsogásra nógatták szép zöld madárkájukat. A kis parakeet nagyon szépen, tisztán beszélt, egészen természetes emberi hangon. Hello, how are you, Chip, I love you, és hasonlókat mondott. Aztán: Charlie is a womancihaser — Charlie szoknyavadász. — Charlie a férjem neve. katonák merényleteiről adtak számot. Persze Adolf idején tilos volt megirni mindezt. De az amerikaiakat szidni Német országban divat és a levitézlett nácik szítják a tüzet. A bajor lapok azt Írták, “a német lányok becsülete nincs többé biztonságban az amerikaiak miatt.” A kommunisták persze élnek az alkalommal és még jobban felfújják a dolgot. Azt, hogy az amerikai hadbíróságok szigorú ítéletekkel sújtották a sextámadókat, elfelejtették megemlíteni. Az igazság az, hogy az amerikai csapatokkal megrakott városokban sokkal kevesebb bűntényt követnek el a katonák, mint az angol és francia zónákban. Howard M. Hobson tábornok, az európai amerikai haderők főparancsnoka szerint a német városokban sok a prostituált és a kocsma. De a jövőben gyérebben látogatják a lebu jókat katonáink. Felsőbb parancs nélkül, kezdték el a bojkottot a német vidéki városokban. Évente száztíz millió dollárt költöttek katonáink Németországban 11 éven át. Most, az önkéntes bojkott után, a katonák 'hazaküldik zsoldjuk javarészét, nem mennek ki még vendéglőkbe sem. A véresszájuak már alábbhagytak az uszítással. A helyi kereskedelem érzi a dolláreső hiányát. A "jó balek” az amerikai katona hiányzik és újra kezdték az udvarlást, hízelgést békejobbot nyújtva a megsértett katonák felé. A német politikusok félnek attól, hogy eltávoznak az amerikai csapatok, félnek, hogy orosz invázió esetén nem tudnak védekezni. Ezért indult meg az ellen-kampány az amerikaiak mellett. A haszonlesőket, akik a német törvényt, amely kártérítést ítél meg az erőszak-tevő-Elképzelheted, milyen kínos jelenet volt. Mindenki jót nevetett a kis madár huncut beszédén, de nem úgy mi ketten. Én éreztem, hogy a vér a fejembe szökik és látni véltem vérvörös arcomat, Charlie pedig idegesen fészkelődött, kényszeredetten mosolygott. — Mit gondolsz, kedves barátom, az a kis madár tudta, mit beszél ? Charlie azt mondja, a madár nem érti saját szavának értelmét, csak azt csacsogja, amire megtanították. Én igazán nem tudom, mire véljem a dolgot. Miért tanították Ibe azt a madarat éppen arra, hogy minket zavarba hozzon? Vagy talán azt hitték, hogy mi is mulatni fogunk a huncut fecsegésen ? Én bizony nem mulattam azon. vei szemben, most már kivizsgálják az efajta vádakat. Számos esetben kiderült, hogy német nőik kis könnyű mellékeshez akartak jutni, amikor vádat emeltek egyes katonák ellen. A bíróság átlagban 500 dollár kárpótlást Ítélt meg az ilyen lányoknak, asszonyoknak. A német bíró álláspontja ma az: ha félted erényedet, ne hívj a lakásodra katonákat, vagy ne menj katonák lakására. A hét legjobb vicce.. Kevéssel a szabadságiharc előtt Pesten szájról-szájra : járt ez a két jövőbelátó vicc: Gerő s Vas ellátogatnak egy gyermekotthonba. Mindenre, ! amit mutatnak nekik, azt ’ mondják, nagyon szép, na- ■ gyón meg vannak elégedve. 1 Amikor aztán az otthon veze- ; tője adományt kér a szobák kiszépitésére, Gerő a zsebébe nyúl és átnyújt egy 100-forin- 1 tos bankót. Később egy börtönben vizitelnek és amikor ott az igazgató kíséretében megállnak egy elég jól berendezett cella előtt, Vas be sem várja az igazgató kérését, átad neki 1000 forintot annak a cellának modernizálására. Hazamenőben Gerő azt kérdi Vastól: “Miért voltál itt olyan nagylelkű ?” Amire Vas kérdéssel felel: “Hát mit gondolsz, mi talán gyermekotthonban fogjuk végezni a karrierünket? * Gerő Ernő tanakodik leghívebb híveivel, mit kell majd tenni, ha lábuk alatt forró a föld? Mindenféle tervek merülnek fel, végül Gerő elfogadja ezt: Bajuszt, szakállt ragasztunk a pofánkra és igy ártatlanná álcázva meglógunk. Nagyszerül Mindjárt ki is próbálták a titkos meglógást. Próbaképen elutaztak Párisba. Befut a vonat a párisi keleti pályaudvarra. A kalauzok kiadják a jelszót: “Tout le monde descend!” (Mindenki kiszáll!) Gerőék nem értik. Aztán megszólalnak a hordárok is: “Bagage! Bagage!” Az egyik hordár bekiált Gerőnek fülkéjébe: “Bagage”! Amire Gerő ijedten odasug■ ja Révai Jóskának: “Végünk , van! Felismertek minket!” — Hogy-hogy ? — kételkedik Révai, aki müveit ember, ért ■ franciául. ; — Hát nem hallod — szisze• gi Gerő —, azt kiáltja felénk, l hogy bagázs vagyunk! Felismert minket! TORONTO, Ont. — “Rita nem rossz lány” — mondta a papája, Charles La Bine, a sokszoros milliomos kanadai bányatulajdonos; — “Rita a fiatal lányoknak ahhoz a fajtájához tartozik, akik azt hiszik, hogy akkor szép az élet, ha zajlik.” Rita bajt keresett és bajt talált. BANDITÁK CORNWALLBAN Cornwall ontárioi városban a múlt évben revolveres banditák egy élelmiszerüzletben 16,000 dollárt zsákmányoltak. A banda néhány tagját sikerült elfogni, már el is Ítélték őket sok évi börtönbüntetésre. Az egyik vádlott azt vallotta, hogy a rablásban résztvett Molnár Allen Lajos, a kanadai légierő volt bombavető pilótája, torontoi tánctanitó, a mesés Ügyességű golfjátékos, női szivek hírhedt és kedvelt megbüvölője és elrablója. Amikor Molnár ezt a rossz hirt, az újságban olvasta, meg súgta Ritának, a kanadai multimilliomos bányabáró 20 éves leányának, hogy baj van, menni kell, szökni kell. Mentek is, szöktek is, át az Egyesült Államokon, Mexicoig meg sem álltak. A Royal Canadian Mounted Police körözőlevelet bocsátott ki Molnár Allen Lajos ellen és a körözőlevélben őt mint Kanada tiz legveszedelmesebb büntevői egyikét jellemezte, aki már ült Kanadában és az Egyesült Államokban. HOLTOMIGLAN . . . Mexico Cityben Rita annak ottani rendje és módja szerint, civil hatóság előtt örök hűséget esküdött Lajosnak, annak ellenére, hogy ő a katolikus hitben nevelkedett fel. Ez julius 17-én volt és azóta Rita és Lajos, mint egy pár szerelmes galamb, boldogan éltek rejtekhelyükön. Azért kellett rejtekhelyen élniök, mert hiba volt az útlevél körül. Lajos útlevele körül. Mert akit fegyveres holdup rablás gyanúja alatt köröznek annak nem szoktak útlevelet adni . . . Rejtekhelyükön a szerelmes fiatal házasok zavartalan boldogságban éltek október 6-ig. BANDITÁK MEXICOBAN Október 6-án a fiatalok lakásába berontott öt mexicoi bandita, pisztolyt szegezve Rita mellének, követelték, hogy azonnal hivja fel telefonon a gazdag papáját és követeljen tőle a részükre 5000 kanadai dollárt, máskülönben baj lesz: “Eláruljuk a rendőrségnek, hogy illegálisan surrantatok be Mexicoba!” Rita könyörgött, hagyják őt nyugton, ő haragban van a papájával, akinek akarata ellenére ment férjhez. De ez nem hatotta meg a banditákat, őket csak a pénz érdekelte. Ragaszkodtak övetelésükhöz. Rita nem tehetett egyebet, felhívta a papát. — Mit? Ötezer dollárt? — kiáltott a papa Torontóban a telefonba. — Egy nickelt se! Mit tehettek a banditák? Dühösen morogva eloldalogtak. A mexicoi rendőrség elfogta a banditákat és ekkor kipattant a fiatal pár titka, az utlevélhiba. Molnár Allen Lajos a rendőrség fogdájába került. Minthogy Mexico és Kanada közt kiadatási szerződés áll fenn, valószínű, hogy Molnárt kiadják a kanadai hatóságoknak. GYERE HAZA, MINDEN MEG LESZ BOCSÁTVA . . . Rita egyedül maradt, busul az üressé lett fészekben. Még egy ideig búsulni fog az üres fészekben, amig kifogy a pénze. Saját jövedelme nincsen, a művészetben még nem vitte odáig, hogy festményeiért pénzt kaphatna. Egyelőre még csak tanulja Mexico Cityben a képzőművészet alapelemeit. A papa megértésről tanúskodó üzenetet küldött Ritának. (Megértő, persze, hogy megértő az a papa, akinek hét leánya van . . . ) Azt üzente: — Rita, gyere haza, minden meg lesz bocsátva. Miég akkor is, ha babát vársz. A papa terve ez: Rita hazajön, egyelőre nem Kanadába, hanem Nevadába, Las Vegas városába, ahol egy másik La Bine lánynak egész házsora van. Ott Rita kipihenheti magát, kiábrándulhat lovagjából és a bíróság majd módját találja a méjdcoi házasság érvénytelenitésének. Attól nem kell tartania Ritának, hogy Molnár.követni fogja oda vagy máshová, mert valószínűleg évéken át nem lesz szabad költözködési joga . . . So or so, üzente a papa: addig nem kap Rita egy nickelt sem, amig Mrs. Mlolnár a heve Mexico Cityben Molnár Lajos védelmére William „Ö’Dwyer mexicoi ügyvédet fogadta fel. O’Dwyer New York polgármestere volt, később Amerika mexicoi nagykövete nevét emlegetni kezdték. Kefauver szenátor emlékezetes “alvilági” vizsgálatával; kapcsolatosan és ő Mexico Cityben madart betársult egy ügyvédi irodába. O’Dwyer a mexicoi újságíróknak ezt az információt ádta az ügy állásáról: - ;S * Molnár Lajos tagadba, hogy bármi része lett volna;, a connwaldi rablótámadásban, azt mondja, hogy egy barátja “mártotta be” őt abba az afférbe. Most szabad s együtt van Ritával, de ő, OTKWéyr, nem árulja el, hogy boltjaiknak. Végül kijelentette -G’Dwyer, hogy lemondottbMÓ’. nár védelméről. A legújabb hir Ritától:' “Én halálosan szerelne» vagyok Lajosba, kitártok mellette, bánni is törtépik és bármit is mond bárkiJ’I Magyar szabadságharcosok az osztrák határon. Az osztrák-magyar határt újból lezárták az oroszok.