A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-16 / 11. szám

SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE TliTWIMWIMMUIII Willi !!!■■ INI HI I........— —— M M--------------------------------Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — Nem érdemli meg. — Tehát első kérésemet is megtagadod? — Világért sem, Ilonkám. Ha éppen olyan nagy súlyt fektetsz rá, hát iákkor visszalépek s izenetet kül­dőik az őrsállomásra, hogy ne keressék azt a cigányt. Hegy szolgálatomba vissza nem vehetem, azt magad is be fogod látni — egyebekben nem fogom őt bán­tani. — Köszönöm Elemér, köszönöm. . — Érted mindenre kész vagyok, gyöngyvirágom — szólt Elemér lelkesülten s megragadta Ilonka ke­zét, ajkához emelte. — De figyelmeztetlek kedve­sem, a nagylelkűséggel takarékoskodni kell ám, mert az emberek rosszaik, s igen sokszor nem érdemlik meg. A hátralevő idő édes beszélgetés között folyt le. Este felé Elemér visszasietett a kastélyba, mert már várta az erdészt. Első útja Györgyinek szólt, akitől megtudta, hogy Dinnyés a kastélyban járt. Ez nagy bosszúságot okozott neki, de azért még­is hallgatott, mert kerülni akarta az anyjával való további civakodást. Visszatérve szobájába minden pillanatban vár­ta, hogy jelentkezni fog az erdész. De már kilenc óra is elmúlt s a várva-várt még mindig nem mutatta ma­gát. Különösnek találta ezt, főkép az erdésztől, ki a 'megtestesült pontosság volt mindenben. Tiz órakor nyugtalanságába felkereste Györgyöt, kit észrevehe­tő láz gyötört, — Az erdész még mindig nincs itt, — mondotta Elemér. — Ezen valóban csodálkozom, nagyságos uram. Sürgöny sem jött tőle? — Semmi. — Ez igazán különös. Pedig megmondtam neki, hogy sürgönyözzöm, ha esetleg ma végezni nem bír­na. De ha nem sürgönyözött, akkor meg is érkezik még ima. Tudja-e nagyságos ur, hogy hol járt ma dél­előtt a méltóságos asszony? — Tudom, — hiszen beszéltem már veled erről. — Igaz, igaz. Oh, én már egészen meg vagyok zavarodva. Talán végem is lesz nemsokára. — Nem kell kislelkünek lenni, György, — vi­gasztalta Elemér. — Egy kis lázad van, ennyi az egész. Remélem azonban, hogy holnapig már jobban leszel. Nemsokára búcsút vett tőle s szobájába vonult. Az erdész kimaradása nagyon bántotta őt. Csak nem lehet oly pontatlan az az ember és nem jön fel, holott megérkezett? Erre nézve tisztába kell jönnie. Csengetésére belépett György helyettese, akinek meghagyta, hogy küldje fel Pista lovászt. Nemsoká­ra megjelent előtte egy tagbaszakadt bámult fickó, Szukái Pista, ki már öt év óta állt a család szolgála­tában s nem egy jelét adta megbizhatóságának. — Pista, — szólt. Elemér. — Most azonnal lóra ülsz s átlovagolsz az erdészlakba. Ha már megérke­zett az erdész, mondd meg neki, hogy azonnal jöjjön fél, mert várom. : — Értem, nagyságos ur. — Most siess, kapj fel a legjogb lóra és azon lágy, hogy egy óra alatt hirt hozz nekem. Pista átnyargalt az erdészlak. a, mely már sö­tétségbe vol burkolva. Zörgeíésére felnyitották az ajtót. — Hol az erdész? — szólt be. — Még nincs itthon, — volt'a válasz. — Ki ke­resteti őt? — A nagyságos ur. — Éppen a nagyságos ur ügyében ment el s az­óta nem tért vissza. Ennél többet nem tudhatott meg Pista. Vissza is nyargalt rögtön s megvitte urának a hirt, hogy az er­dész még nem tért vissza utjából. — Bizonyosan még nem végzett, — gondolta Elemér és nyugalomra tért. XI. FEJEZET. Ki a gyilkos? Másnap két szenzációs hir terjedt el a faluban. Az egyik az volt, hogy^Szitás Lajost a csendőrök ha­za hozták, a másik meg, hogy’ Tornai erdészt meg­gyilkolva találták az erdőben. Az utóbbi különösen nagy feltűnést keltett. Ele­mér is értesült róla s futott azonnal a csendőrségi ál­lomásra, ahova a meggyilkoltat vitték. A csendőr­­hadnagy is megjelent, a nyomozás meginditására. — Hadnagy ur, —- szólt Elemér egészen kikelve magából —, egy idő óta valóban megfoghatatlan ese­mények történnek itt. Tehát csakugyan igaz, hogy az erdészt meggyilkolva találták? — Úgy van. A jelek arra mutatnak, hogy rabló­­gyilkosságnak esett áldozatul. ■— És a tettesek? A JÖ PÁSZTOR 7-TK OLDAL — Még eddig nem sikerült nyomukra akadnunk. — De vájjon csakugyan rablótámadás volt-e? — Úgy kell lennie, mert ruháját kivéve, min­dent elszedtek tőle. Találtunk azonban valamit a helyszínén, ami nagy bámulatba ejtett bennünket. Ugyan, mondja csak Lorántffy ur, miféle ismeretség állott fenn a kegyed nővére és az erdész között. Elemér csodálkozva nézett a hadnagyra. — Hogy érti ön ezt? — A kérdés mindenesetre különös, de éppen, mert különös az is, amit a gyilkosság színhelyén ta­láltunk. — Mi lenne az? A csendőrhadnagy egy fényképet vett elő, mely Etelkát ábrázolta, az utóbbinak sajátkezű aláírásá­val. Elemér hüledezve bámult a képre. — Hogy került oda ez a fénykép? — kérdezte. — Épp ez a kérdések kérdése. Hogy a tettesnél nem lehetett, az igen valószínű. Tehát csakis, az er­désznél lehetett. — Alig hihető, — csóválta fejét Elemér. — Nő­vérem nem szokta alkalmazottait fényképeivel meg­ajándékozni. — Az erdész talán valami rendkívüli szolgála­tot tett a kisasszonynak, ki aztán elismerése fejében ezzel tüntette ki. — Nem tudom, vagy' legalább nem emlékszem, hogy ilyesmi valamikor előfordult volna. Etelka rit­kán találkozott az erdésszel. — Akkor hát a gyilkosé lehetett a fénykép s du­lakodás közben kiesett a zsebéből. Elemért a legnagyobb mértékben megbotrán­koztatta ez a körülmény és nem tudott felvilágosítást adni. — Hadnagy ur, itt valami sajátszerü véletlen játszott közbe. Mindenesetre jogtalan utón jutott a képhez az, aki azt ott felejtette. — De ki lehet az? Talán az erdész? Feltételez ön róla ilyesmit? — Nem, — rázta tagadótag a fejét Elemér. — Tornait ilyennek nem ismertem. — Akkor hát a gyilkos ejtette el a fényképet. De mikép jutott hozzá? Elemér erre a kérdésre nem tudott felelni. — Hadnagy ur, — szólt —, láthatja mennyire meg vagyok döbbenve. Itt igazán megáll az eszem. — Etelka kisasszonyt is ki kell hallgatnom, — mondotta erre a hadnagy. — Ő talán hamarább útba igazíthat bennünket. Elemér nem szólt semmit és lehangolva tért visz­­sza a kastélyba. Önkéntelenül Jánosra gondolt, ki sétalovaglásaiban többször kísérője volt Etelkának. Csinos cigányfiu volt s nem lehetetlen, hogy valami módon Etelka arcképéhez jutott. De akkor ő lenne a gyilkos. De mi tette őt azzá? Tulajdon elhatározásá­ból tette-e ezt, vagy valaki más bérelte fel erre. Minél jobban .belemélyedt ebbe a dologba, an­nál zavartabb gondolatok támadtak benne s annál kétesebb színben.tűnt fel előtte nővére. A csendőrhadnagy eleinte azzal a szándékkal foglalkozott, hogy felmegy Csillagvárba s ott hall­gatja ki Etelkát. De aztán meggondolta a dolgot s idézést küldött a kastélyba, melyben Lorántffy Etel­ka ő nagysága délutáni három órára a községházára idéztetik kihallgatásra. A nagyságos kisasszony azzal futott anyjához. — Hallottál valaha ilyet? — kiáltotta az idézést mély felháborodással az asztalra dokivá. — Be va­gyok idézve kihallgatásra. — Ki idézett meg? —kérdezte Lorántífyné ide­gesen. — A esendőrhiadnagy. Milyen vakmerőség. — Valóban hallatlan! — kiáltott fel Lorántffy­­né. — És milyen ügyben? — Bizonyára a gyilkosság ügyben. De nem ér­tem, mikép hozhatnak engem azzal összeköttetésbe? — Ezt én sem értem, leányom. — Nem akarom feltételezni Elemérről, hogy ő csinálta ezt. — Ugyan hova gondolsz. Elemér ennyire -nem megy. — De úgy tudom, hogy volt a csendőrhadnagy­nál. — Ebből még semmi sem következik, leányom. Tornai kedves embere lévén, valószínűleg azért ment le, hogy megtudakolja a közelebbi részleteket. — Ez mind igaz, de mikép jött a csendőrhad­nagy arra a gondolatra, hogy engem is kihallgasson? Ha már Elemér nem tudott neki felvilágosítást adni, én még kevésbbé tudok. Mit akarnak hát velem? — Tálán nem is az erdész ügyében akarnak ki­hallgatni? — De igen. A beidé-zés célja határozottan ki van emelve az idézésbn. Más nem irányíthatja rám a csendőrség figyelmét, mint éppen Elemér, aki tudja, hogy legutóbb gyakrabban érintkeztem a cigánnyal. — De Elemér csak nem fogja feltételezni, hogy János gyilkolta meg az erdészt? — szólt kétkedőén a méltóságos asszony. — De én feltételezem róla, — jegyzé meg Etel­ka. Lorámtffyné meglepetve nézett rá. (Folytatjuk) Nagy az öröm Pesten, mert lehet kömény­ma$ot kapni MICHIGAN ÁLLAMI és l’OLÉDÖl hírek Hogy milyen nagy az öröm vigság, boldogság most Bu­dapesten, arról fogalmat ad a pesti Népszava következő humoros riportja: Napok óta furcsa, fojtott hangulat nehezedik a Lovag utcára. Valami lappang, buj­kál, mint a korai nátha. Kü­lönösen a mi házunk lakóin látszik ez meg. Szomorú te­kintettel járnak-keínek. Hja a folyosón találkoznak a lakóik, fájdalmasan néznek egymás­ra. Valami történt vagy tör­ténni fog! Egyik este hazafelé menet összetalálkoztam Kredenc Bé Iával, a magánzóval, aki alat­tam lakik .Lehorgasztott fej­jel állt meg közvetlenül előt­tem. F-ojtottan rámsóhajtott, majd szólt: — Hát idejutottunk . . . Szégyenkezve elmorzsolt két könnycseppet, magához ölelt' és még egyszer rámlehet: — Erősnek kell lennünk . . . Mire felocsúdtam, Kredenc' már messze járt. Annyira felizgatott az eset, hogy saját lakásomba beesőn-' gettem, holott egyedül lakom. I Az előszobában fehér papírlap feküdt, nehezen olvasható so­rokkal : “Holnap reggel háromne­gyed hatkor rendkívüli lakó­gyűlés a mosókonyhában! j Tárgy: köménymag”. Éppenhogy dereng, elsőnek érkezem a jéghideg mosó­­konyhába- Pár perc múlva együtt didergünk, kivéve Kre­denc Béla urat, aki — mint mondják — már dolgozik, pia­ci munkás. A házmester ka­lapban és kalucsniban jelent meg, amiből rögtön tudtam, hogy fontos dologról van szó. A rendkívül nyomott hangu­latot -egy idősebb nénike törte meg: — Sajnos —mondta szomo­rúan és leült. Hirtelen nem is tudtam át­gondolni a hozzászólást. Lát­tam azonban, hogy a többiek bólogatnak, én is úgy tettem. Ha annyian úgy tudják, hogy sajnos, akkor biztosan sajnos. — Afrikába exportálunk sóskiflit, arra szórjuk rá — folytatta ülve a nénike. — Ne­kem maradt két deka a hábo­rúból, el is ástam a pincébe, mert azt mondják, be kell szol­gáltatni . . . — Hát ilyen világot élünk — veti közbe egy ráncos bácsika keserűen. — Fiatal korongban ringó köménymag-táblák kö­zött szedtük a pipacsot. Akkor ettünk köménymag-levest mi­kor akartunk . , . Néhány pillanat alatt meg­értettem a ház több napos tra­gikus búskomorságát, a haj­nali röpgyülést. Nem állhat­tam meg szó nélkül: — Kinek kell köménymag? ! — kérdeztem tagoltan, kemé­nyen a ház lakóitól. Megdöb­benve néztek rám. Nézték egyj ideig egymást is. Pislogtak,! húzogatták vállaikat, végül a kalucsnis házmester szólt: — Jó, jó, nem kell senkinek, de nem lehet kapni' ... és ez felháborító! Ha itt lenne Kre­denc ur a földszintről, ő ma­gyarosabban megmondaná a véleményét. Nem tudtam tovább marad­ni. Bevágtam az ajtót. Rohan­tam az első füszerüzletbe. El­határoztam, b e b i z o nyitom, hogy lehet kapni köményma­got. Veszek egy kilót és bosz­­szuból bevágom a mosókonyha ablakán! A nyolcadik üzletben azt azt mondták hogy nézzem meg a piacon, ott szokott lenni. Ide odarohantam a kofák között, egyszercsak hátam megett is­merős hang ütötte meg füle­met : — Köménymagot tessék, bé­kebeli köménymagot. Megfordulok . . . Kredenc Béla ur, a magán­zó! Kezében nagy zacskó kö­ménymag! Egy kis marék két .forint! Üsztök István LAPKÉPVISKLÜ 1053 Goddard. Wy andoll». Mich. AV 2-3979 Iroda: 835 S- Weit End, Detroit 17, Mich Osztok litván AUTÓBALESET MELVINDALE, Mich. — Varga Albert és neje Péter Regina levelet kaptak Varga Albert né fivérétől, Péter Al­berttól, hogy február 19-én autóját hajtotta, amikor egy szembejövő kocsi autójuknak nekiment. Péter Albert oldal­­bordatörést és több más testi sérülést kapott, míg az autó­ban vele lévő felesége iköny­nyebben sérült meg. ' . * DETROIT — Kovács Jó­zsefivé február 23-án a W. Fort és Green utcák sarkánál ment, hogy kivegye az 1956 évre au­­tóengedély tábláját. Amikor a kocsiutra ért, egy női autó­vezető elütötte őt kocsijával. Kocsis Józsefnét beszállítot­ták a Central kórházba, ahol megállapították, hogy jobb karja és jobb lába eltört és azokat gipszbe tették. SZOMORÚ HIR VASSAR, Mich. — Sziber Istvántól nemrégen kaptam levelet. írja, hogy a nász­­asszonya özv. Fimta István né karácsony előtt meghalt. Nagy részvét mellett temet­ték el. Finta mamához pár­szor vittem fel Dearbormból ismerősöket, látogatóba. Na­­gyan lesújtott engem is halá­lának hire. M|ég nemrégen, amikor találkoztam vele, ví­gan tréfált és dalolgatott és mesélte leányikorabeli törté­neteit, különösen a gazdag, dölyfös bírót sokat emleget­te, aiki nem engedte meg a fiának, hogy őt feleségül ve­gye, mert nem volt annyi földjük, mint a birónak volt. Talán kivándorlásának is az volt az oka, hogy nem lehe­tett azé, akit szeretett. Itt férjhez ment Finta István­hoz. szép családot nevelt fel, férjét néhány éve elragadta a halál, özvegységében még sú­lyos cukor betegsége miatt is sokat szenvedett. KI TUD RLUK? Nyiri Sándor és neje Wald­­man Mária, keresik Boldi Jó­zsefet, akt feleségével Balogh Erzsébettel 1911-ben Detro­itiban a Vanderbilt utcában lakott. Kérik őket, vagy a ró­luk tudókat, hogy címüket szíveskedjenek tudatni, 504 Dayton St., Trenton 10, N. J. címükön. NEM ÖREGSZIK . . . STEPHENSON, Milch. — Török János 1906-ban jött Amerikába. A helyi bútor­gyárban dolgozik, úgy birja még a munkát ima is mint öt­­verí évvel ezelőtt, feltettesel szeretik is szorgalmas, ki­tartó, munkájáért. Csak az a baja Töröknek, hogy a felesé­ge már egy éve a kórházban fekszik betegen. Kivánok né­ki felgyógyulást. ÖZVEGYEK EGYMÁSRA TALÁLTAK FLINT, Mich. — Lovas Jó­zsef (Dombrád, Szabolcs) fe­leségül vette özv. Rezső Ist­vánná Balogh Gizellát (Pát­­roha, Szabolcs), 1955 október 22-én Flinten Nt. Nagy And­rás ref. lelkipásztor eskette meg őket. Lovasnak az első felesége meghalt 1952-ben, feleségének az első férje meg­halt 1953-ban. Lovasnak első házasságából van hét nős fia, egy férjes leánya, tizenihat unokája és hét dédunokája. Nejének az első házasságából van két férjes lánya, egy nős fia és tiz unokája. Lovasék boldogan élnek, egymásra ta­láltak, belátták, hogy egye­dül unalmas az élet, habár jó gyermekeik vannak, mégis helyesebbnek látták a ’gyer­mekeiktől függetlenül élni, mert azok már egészen más felfogású, más nevelésű em­berekké alakultak át Ameri­kában. Gyermekeik is helyes­lik szüleik házasságát. ELTŰNT ROKONÁT KERESI NILES, Mich. — Balogh János keresi uokaöccsét Ba­logh Ferencet, aki 1951 má­jus 8-án érkezett meg Mon­treal, Kanadába. Akikor egy levelezőlapon tudatta megér­kezését, de azóta semmit sem tudnak felőle és , a' cimét sem tudják. Értesítést kér: John Balogh, 2378 Hand Rd. Niles, ' Mich. VIRÁGKERTÉSZ FLINT, Mich. — Bárány ■ János (Balassagyarmat, Nó­­grád) 1914-iben jött Ameri­kába. Neje Juhász Jozefini is abban az évben érkezett, há­zasságot 1916-ban kötöttek. Van két férjes és egy haja- . dón 'leányuk, egy nős fiuk és öt unokájuk. Bárányéknak nagyon szép modern virág­­kertészetük van Flinten a Maryland utcában. Amikor meglátogattam őket, kint csi­korgó hideg havas idő volt, bent a virágházukban pedig sok százféle gyönyörű virág pompázott. Bárány a Buiok autógyárban dolgozott sokáig, ma a virágkertészet szép jö-. vedelmet biztosit nékik. A 99 SZÁZALÉKOS PARITÁST LESZAVAZTÁK Hallotta már? , . . hogy Alaska több mint kétszer olyan kiterjedésű, mint Texas, és Texas gokkal nagyobb, mint Németország-A szenátusban a demokraták javaslata, hogy ál­lítsák helyre a fcuza 90 százalékos paritását, szavazá­si holtversenyre vezetett: 45 szenátor mellette, 45 el­lene szavazott. A szavazataik egyemlőek lévén, Nixon alelnök, mint a szenátus elnöke, iliatbaveitette szava­zatát és ezzel győzött a íkormány búza-politikája, a búza átvételi árának a termés mennyisége arányában való magasabb vagy alacsonyabb megszabása. A bu­­zatermesztő államok népe a 90 százalékos paritást követelte és remélte s annak, hogy az eHenjavaslat győzött, kétségtelenül következményei lesznek no­vemberben, a választás napján. Festék - Falpair * TILE - GUMI PLASZTIK — ASZFALT Konyha szekrények Faltól falig faburkolat. - Fül dószoba berendezések. - Fénj kép falfestmények. - Villanyos szerszámok. - Kéziszerszámok. WIIITEWS PAflNT SUPPLY 3184 W. 117 St. W1 1-2144 BUCKEYE JEWELER5 BRILLIÁN SOK, ÓRAK ÉKSZEREK, EZÜSTOK KITŰNŐ ÓRA ÉS ÉKSZER JAVÍTÁS 11611 BUCKEYE RD. CLEVELAND 20, OHIO Tel: RA 1-0584 OPTIKUS SZOLGÁLAT Szemorvosa előírását gondosan és pontosan teljesítjük. Szemüvegeket javítunk, szorosabbra csinálunk. — Előirt üveget megfelelővel pótolunk I- V. PROHASKA — Magyarul PRECISION OPTICAL DISPENSING CO. beszélünk. 9915 Euclid Ave., Cleveland, Ohio CE 1-4961 22680 LaK« Snore Bivd. RE 1-5779 3550 Warrensville Center Rd. SK 1-0112 BAUERS AUTO RADIATOR CO. 3553 W. 25th St., Cleveland. Oh*1"« SH 9-2020 Specialisták lyukas és felmelegef • autó, buldózer és lapátoló radiátorokban. Hajtson be ingyen költségvetéséi L0VÁSZY IMRE Házi Készítésű Kolbászok F-l é> F-2 Stand Wait Side! Market Home

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom