A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-02 / 9. szám

A JŐ PÁSZTOR 3-IK OLDAL Rabmunkások a bányában Egy nyugatra -menekült bányász megdöbbentő dolgokat beszélt el a tatabányai 16. számú akna ál­lapotáról, ahol több mint 600 politikai elitéit dolgo­zik állandó halálveszedelemben a fenyegető karszt­víz betörése miatt. Itt egy kb. 15,000 köbméter nagy­ságú karsztbarlang van, vízzel telve, s a vizátszivár­­gáeok miatt imár a háború idején megszüntették a barlang irányában a Széntermelést, nehogy teljes át­törés történjék s az óriási víztömeg megfullassza a sokkal mélyebben dolgozó bányászokat. A kommu­nista bányavezetőség a veszéllyel nem törődve, 1955 februárig minden óvintézkedés megtétele •nélkül foly­tatta a veszélyeztetett szénfal kitermelését, s főleg politikai elítélteket koncentrált a veszélyes helyre. A párttag bányászokat fokozatosan felváltotta vá­­jártanfolyamot végzett elitéltekkel és nyugdíjas öreg bányászokkal, kik csekély nyugdijukból nem tudván megélni, nehogy éhen haljanak, vállalták az állandó haláveszélyt is. Akin túlságosan erőt vett a halálfé­lelem és zúgolódni mert, azt elszállították a legkomi­­szabfo börtönökbe: Márianosztrára vagy Balassa­gyarmatra “fegyelmezésre”. Legújabban ammoniák­­savak beöntésével próbálják a veszélyes bányavizet megfagyasztani, de nincs jele annak, hogy ez sike­rült-e. A szerencsétlen rabok továbbra is állandó ha­lálfélelemben robotolnak a veszélyes helyen. Pesti panaszosláda Sátoraljaújhelyen egyetlen szórakozóhely van az egész városbán: a mozi. Ha szinelőadás van, ak­kor is ezt a helyiséget veszik igénybe a vendégek. A helyiség szép is, tágas is, de egy hibája van: fog­nak a székek. Több helyen kiírták ugyan: “Vigyázat, esős időben a székeik fognak, ruhatár használható!” — de -nem mindig van szerencséje az embereknek, mert a szék ködös időben is megfesti a ruhát. Nem tudjuk, miért nem lehet a székeket megfelelően át­festeni. — Főzy Gyula, Sátoraljaújhely. * * * Ormosbányán van mozi, de nem akar lépést tar­tani a fejlődéssel.. Vagy nem a mozi a hibás, hanem a vezető nem törődik a dolgozók igényeivel? A hely­zet ugyanis az, hogy a moziban még mindig kerti szé­keik vannak, még hozzá rossz kerti székek. Elszag­gatják a nézők ruháit, beleakadnak a harisnyákba és igen kényelmetlen ülni rajtuk. S mindezért a sok jó­ért a mozi vezetősége 2 front 70 fillért kíván szemé­lyenként. — Rigó Mihályné, Ormosbánya, Sztálin u. 14. * * * Kecskeméten nincs népfürdő. Tavasszal ugyan­is bezárta kapuit az itteni gőzfürdő és a 12 szobás kádfürdő. Kecskemét lakosságának szüksége van fürdőre, de a város vezetői és a Csatornamű és Fürdő V. vezetői eddig még nem vették észre ennek rend­kívüli szükségességét és sürgősségét. — Fodor Ist­ván, Lándori Gyula. ❖ * * Néhány esztendeje már, hogy a bajai utcákon két villanyórát szereltek fel. Szépek voltak, tetszető­seik, kétségkívül emelték a város képét, csupán egyet­len pici hibájuk volt és van : nem járnak. A változa­tosság kedvéért a toronyórák is rosszak, tehát akinek nincs órája, a bajai utcán ugyancsak nehezen tudja meg a pontos időt. — Sólymos Ede, Deák F. u. 1. 11 hónapos talált fiúcskát fürösztöttek meg a chica goi St. Vincent árvaházban, Mollet francia miniszterelnök Marokkó szultánjával, Yuszuffal tárgyalt Páris ban, Pineau (jobbról) külügyminiszter társaságában. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT MONTREAL, Canada. — Valaki betörte egy üzlet kirakatát és elvitt egy 180 dollár értékű szám­lálógépet. Pár nappal később a Számlálógép ott volt egy templom küszöbén, ezzel a kísérőlevéllel: “Én nem loptam el, hanem csak elvittem ezt a számoló­gépet, hogy elkészithessem adóbevallásomat és ezen­nel visszaszolgáltatom. ” ENUGU, Nigeria, Afrika. — Erzsébet királynő a férjével ellátogatott az itteni lepra-kolóniába, ahol több, mint ezer leprás beteget gondoznak. A bete­gek, akiket mindenki rémülten kerül, hálásak voltak a királynőnek megjelenéséért és egyikük, egy vak öreg, szép beszéddel üdvözölte. Szivszaggató látvány volt a leprások közül több megnyomorodott beteg; látott a királynő egy asszonyt, akinek karjai is, lábai is lerothiadtak a testéről. De a leprás gyerekekre már nem vár ilyen szörnyű sors, mert a iszulfa orvosságok a betegségnek legalább is ezt a megnyomorító hatá-Mindennapi gondjaink Nem élhetünk gondok nélkül de megtanulhatunk gondokkal élni Közismert statisztikai tény az, hogy a szivhalálozások száma ebben az országban a legnagyobb. Az is közismert £ény, hogy a szívbajok elég nagy mértékben lelki erede­tűek. Anélkül, hogy belemen­nénk annak firtatásába, hogy a szívbajt előidéző magas vér­nyomás hogyan keletkezik — amit maguk az orvosok sem tudnak biztosan — arra akar­juk felhívni olvasóink figyel­mét, hogy az orvosi kutatá­sokkal párhuzamosan sok ku­tatás folyik azon a téren is, hogyan tudnánk szorongása­inkat, félelmeinket fékezni. E téren érdemesnek találjuk is­mertetni egy Ardis Whitman nevű kutatónak legutóbbi cik­két, amelyből az olvasó sok tanulságot vonhat le és egy­ben útmutatást a jövőre. NEM LEHET MEGFELEDKEZNI . . . Whitman rossz tanácsnak tartja azt, hogy “feledkezz zünk meg gondjainkról. Ho­gyan feledkezhetnünk meg a gondjaikról, amikor azok éle­tünk menetét fenyegetik — legyen az állásunk elvesztése, zavarok a házasélét körül, pénzügyi gondok vagy egy bizonytalan öregkor kilátá­sa? Nem, gondjainkról nem feledkezhetünk meg — de megtanulhatunk gondjainké kai élni. Mindenekelőtt tudomásul kell vennünk,hogy nincs em­ber — különösen a mi gene­rációnkban — aki gondok nél­kül él. Egy bizonyos fokig a félelemérzet még szükséges s hasznos is: figyelmeztet a kö­zeledő veszélyre. Csak telje­sen tompaelméjü ember, aki­nek nincs képzelőereje, 'élhet gondok nélkül. A baj akkor kezdődik, amikor bajainkat túlzott arányokban látjuk, az megbénítja tetterőnket vagy életünket nem tudjuk hozzá­­idomitani a bajokhoz. Joshua Liebiman, á hires filozófus rabbi írja nagysikerű köny­vében: ’“Félelem és gond. az ára annak, hogy emberek va­gyunk”. A MÚLT ÁRNYÉKAI Egyszóval, feladatunk nem az, hogy gondok nélkül élhes­sünk — ami lehetetlen — ha­nem hogy megtanuljunk gon­dokkal élni és a gondokat he­lyes arányokban látni. Az el­ső szabály ezen a téren: ne fokozzuk igazi gondjainkat azzal, hogy hamis gondokat adunk hozzájuk. A hamis gondokat a miult árnyékai okozzák. Egyszer vagy másszor életünkben bah sikerünk volt valamivel — házassággal, állással, . pénz­ügyi vállalkozással, stb. — és az emlék kisért, visszatartva bennünket attól, hogy újból megpróbálkozzunk valamivel. Még súlyosabb, amikor ez az emlék ön-szemrehányásokkal párosul: ezt vagy azt a hibát követtük el. Ahelyett, hogy a tanulságot levonnánk hibá­inkból, önmarcangolások ál­dozatai leszünk. Whitman egy praktikus tanácsot ad: kép­zeljük el, hogy idősebbek va­gyunk. Kérdezzük meg ön­magunktól : ami ni,a zaklejt bennünket, fontos lesz egy év vagy tiz év múlva is ? » A MEGTORLÁS ÉRZETE Kétségbeesésünkben, zak­lató gondjainkban gyakran hibás lépéseket teszünk és nem ismerjük fel az alkal­mat, amely ajtónkon kopog­tat. Nem ritkán a megtorlás gondolata vezeti lépéseinket, többnyire tudattalanul. Nem fogadunk el segítséget, taná­csot, útbaigazítást valakitől, csak azért, mert ellenszenves­nek érezzük. Tulaj dónk épen az a célunk vele, hogy meg­sértsük ezt az embert, fájdal­mat okozzunk neki, megveté­sünket fejezzük ki iránta. De segít bennünket ez a maga­tartás ? Minden lépésünkben — fi­gyelmeztet a szerző — te­gyük fel magunknak a kér­dést, hogy a szóbanforgó lé­pés igazán hasznunkra lesz, vagy csupán olyanok va­gyunk, mint a makrancos gyerek, aki egy szülői korho­­lás után még rakoncátlanabb •lesz. A világtörténelemben sok eset van, amikor sértett mgatartás volt katasztrófák rugója. Napoleon világhódí­tó szándékainak eredete pél­dául az, hogy Európa akkori uralkodói lenézték az uj csá­szárt. Benedict Arnoldot áru­lásra vitte, hogy nem léptet­ték elő. AZ ÖNSAJNÁLAT VESZÉLYE Egy másik lelki veszély, amire a szerző felhívja a fi­gyelmet, az önsajnálat. Ezt magunk elé tartjuk, mint va­lami pajzsot. Lélektani ma­gyarázata egyrészt az, hogy önsa j nálkozásunkkai rokon­­szenvet akarunk másoktól. Mélyebb oka az, hogy önma­gunk előtt felmentést érzünk hibás tetteinkért vagy tétlen­ségünkért. “A balszerencse üldöz” —- ez sok embernek jó ürügy önmaga előtt tétlen­ségre. Betrrand Russel, a nagy fi­lozófus mondta egyszer, hogy a nagy baj elleni egyetlen vé­delem egy még nagyobb vi­gasztalás. A kulcs ehhez a vallás, az igazi hit. Ne arra kérjük Istent, hogy óvjon meg bennünket a bajoktól, hanem arra, hogy erősítsen meg bennünket ellenük. Még az orvosi statisztika is alátá­masztja, hogy vallásos embe­rek között kevesebb az ideg­­bajos. AGGÓDJUNK MÁSOKÉRT .. . . Whitman egyik legfonto­sabb tanácsa ez: ne burkolóz­zunk be saját gondjainkba, hanem törődjünk mások ba­jaival. A mértéktelenül ag­gódó emlber a fától nem lát­ja az erdőt. Visszavonulva önmagába, csak saját gond­jait látja, a világ megszűnik számára. Ha mások gondjai­val törődne, a saját baját is helyesebb arányokban látná. Ne felejtsük el, hogy nincs olyan baj az életben, ami egyedülálló lenne, ami millió és millió más embernek is a baja. Hia azt látjuk, hogy csu­pán részei vagyunk egy nagy emberi közösségnek — és nem mi vagyunk a világ köze­pe a bajainkkal — saját gond j ainkat elviselhetőbbé tesszük. Ennyit tartunk érdemes­nek kivonatosan közölni Ar­dis Whitman cikkéből. Azt hisszük, hogy bölcs és hét­köznapi megfigyeléseket tar­talmaz. Nem várjuk tőle azt, hogy aki e tanácsokat és út­mutatásokat követi, egycsa­­pásra lerázhatja magáról a zaklató gondokat, de hisszük hogy megkönnyebbülést ta­lálhat általuk. VITA AZ ÁLLAMI ÉLELMISZERÜZLETBEN Állunk a pultnál. Mellett­iem egy termetes hogy pat­togva adja fel a rendelést: — Öt deka vajat kérek. A kiszolgálónő, ahogy szo­kás rányomja a vajat egy kis szlet papírra. — Csomagolja be, még nem megyek haza. — Sajnálom, kérem, nem jár több papiros — válaszol­ja a kiszolgáló nő. — Csomagolja be — kéri ismét a vevő. — Mondtam, hogy öt deka rajhoz nem adhatok több papirt. — Mondja kérem ... mi volt ön azelőtt? Kiszolgálónő: — Sajnálom, de öt deka vajhoz nem jár önéletrajz. BÖLCS SZAVAK Benjamin Franklint párisi látogatása alkamával meg­kérdezte Raynal abbé: — Véleménye szerint mi­­!yén ember a legsajnálatra­­méltóbb ? Az amerikai bölcs igy vá­laszolt :-— A legjobban sajnálom azokat a magános embere­ket, akik nem tudnak olvas­ni. sát kiküszöbölik. ZÜRICH, Svájc. — Egy asszony kölcsönkért egy kutyát rövid időre az állatvédő egyesülettől. Mi­ért csak rövid időre akarja a kutyát? — kérdezték. Azért, mert míg vakáción volt, a lakását ellepték bol­hák. Abban bízik, hogy a bolhák a kutya bundájába fognak költözni és amikor igy a lakás foolbamentes lesz, neki nem lesz imár szüksége a kutyára. LONDON. — C. W. Greenidge, az afrikai iben­­szülötteket rabszolgakereskedelem ellen védő szö­vetség titkára, jelentést tett az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Saudi Arábia részére folyó rabszol­­gaikereskedésrő 1. Régi szokás, hogy Saudi Arábia kényurai és* törzsfőnökei Afrikából hozatnak birto­kaikra és háztartásukba, úgyszintén hálószobáikba rabszolgákat és rabszolganőket, de ez az üzlet mód­felett felvirágzott az utóbbi években, amióta a misz­­sziónáriusoknak álcázott rabszolgakereskedők izgat­nak az angol és portugál gyarmati elnyomás ellen és több szabadságot ígérnek a félrevezetett ibenszülöt­­teknek. Az afrikai négereket azzal csalogatják el fal­vaikból, hogy elviszik őket a mohamedánok szenthe­lyére, Mekkába. Amikor a “zarándokok” megérkez­nek Saudi Arábiába, tiltott határátlépés címén bör­tönbe vetik őket s másnap kezdődik a vásár. Az átla­gos árfolyamok: 15 éven aluli lányok 500—1000 dol­lár, 40 éven aluli erős, egészséges férfiak 400 dollár, idősasszonyok 100 dollár. A férfiakat munkára fog­ják, a lányokat a nagyürak háremeibe viszik és ame­lyik gyermeket szül, azzal úgy bánnák, mint a többi feleségekkel. Egy-egy arab vidéki kiskirálynak pár tucat felesége van, a királynak sokkal több, a nemrég meghalt Ibn Szaud királynak 103 felesége és meg­számlálhatatlan sok gyermeke volt. Hasonló rabszol­gavásárt tartanák sokszor Yemen aralb országban is. RÍJAD, Saudi Arábia. — Miután a múlt héten Amerika 18 tankot és lőszert küldött Szaudi Arábiá­nak, most egy újabb szállítmányt állítanak össze, ugyancsak 18 tankot, de sokkal hatalmasabbat. Washingtonban eltérőek a nézetek, hogy szüksége van-e és hogy mi célból van szüksége Szaudi Arábiá­nak ilyen hatalmas gyilkos fegyverekre. A hivatalos felfogás szerint ezek a fegyverek módot adjanak Szaudi Arábiának arra, hogy az orosz vörös hadse­reg esetleges betörése ellen védekezni tudjon. RÓMA. — A máskor télidőben is napsütéses D él-01 asz országba n és Sziciliában Ítéletidő van most, dermesztő fagy, hóviharok, és a*hegyekről gyilkos lavinák zuhannak le a falvakra. A szegény nép sor­sa itt mindig sanyarú volt, de most elviselhetetlenné vált. Ez a katasztrófa kapóra jött az olasz kommu­nistáknak,'akik gyorsan felfokozták agitáció jukat a kormány ellen és izgatják a népet azzal a hamis állí­tással, hogy a kormány semmitsem tesz az érdekük­ben. WINNIPEG, Man. — A Shilo katonai tábor egyik katonáját az elmúlt héten megfagyva találták a tábortól egy mérföldnyire északra. A nagy hóvi­harba került katonát szivszélhüdés érte és eszméle­tét vesztve, megfagyott. A hatóságok az áldozat ne­vét nem adják ki addig, miig hozzátartozóit nem ér­tesítik. Élet a vasfüggöny mögött WÁMMEBOTEC kavc, kakaó, tea, nylon harisnya WÄÄfiSvmKlPi lE^ SZÖVET,VÁSZONAIPŐRÁDIOKEREKPÁR, CIGARETTA ÉS EGYÉBB CIKKEKNEK A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL VALÓ LESZÁLLÍTÁ­SÁRA FELVESZÜNK ES 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKET. BFVFZFTTl/R A GYÓGYSZEREK ÁRUSÍTÁSÁT /S AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI GYÓGYSZER HÁZ AH LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK. KIZÁRÓLAG RUHANEMŰT TARTALMAZÓ ^ POSTACSOMAGOK ffl/MJSA® JIWáTWSrMS MAfME/VTESITÉSÉRE SIÓIG ALÓ &/B/rExWtt:UWM:aM j ^ CÉGÜNKNÉL KAPHATÓK. ^ ÁRJEGYZÉKE T r- TUDNIV/7ÍÓK/JT /íflAmTRó /ÍL/LDÜ/VG -U. S. RELIEF PARCEL SERVICE mc P//0/VF: LEMGH 5-5535 5/5 FAST 79SI NFW YORK2/ /V.Y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom