A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-03 / 5. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 40» 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre_________________$6.00 fél évre --------------------------$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year _______________$6.00 Half Year _______________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. FELSZÁLLOTT A PÁVA Emléktáblát kapott Parisban Ady Endre. “Az embersiirüs gigászi vadon”, a magyar poéta Bakonya végre viszonozta a nagy költő nagy szerelmét. Némi késéssel ugyan, de ott díszeleg a dombormű a Rue Casimir-Delavigne egyik szállodájának, a Grand Hotel des Baleons falán. Itt élt, álmodott és lázongott az ifjú Ady Endre. Innen küldte legszebb verseit (haza a magyar lapoknak, itt érte utol élete ‘nagy szerelme, Léda, akihez annyi gyönyörű verset irt. A francia akadémia tagja, a világhírű író Jules Romains méltatta Ady Endrét a plakett leleplezésekor. Dallos Miklós szobrászművész alkotása a dombormű, amely Ady fejét ábrázolja. Andersen Felicia franciára fordított Ady verseket olvasott fel. Auer Pál, volt magyar követ beszélt az egylbesereglett magyarokhoz. ' Páris magyarjainak számára elégtétel ez a kultureseimény, a francia főváros elismerése. Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy a Szabadság és az Amerikai Magyar Népszava párisi munkatársa, a kiváló költőnő és írónő, Mayor Ilonka indította el az akciót az emléktábla megvalósításáért. Nem volt könnyű dolga, temérdek akadályba ütközött az engedély elnyerése és a domborműnek a szálloda falába való elhelyezése. De Mayor Ilonka nem vesztette el a kedvét, türelmét. Két évi fáradhatatlan harc után célt ért és az Ady plakett leleplezése megtörtént. Felszállott a páva a vármegyeházra, sok szegény legénynek szabadulására ... — irta Ady Endre. A felszabadulás balul ütött ki Magyarországon és a szabadság szavát ima csak külföldön hirdethetik a magyarok. - *My Endre szelleme ott lebeg a a^eneküK hontalan magyarok fölött és vezérli őket halhatatlan verseivel. EGY KIS PÉNZ TANÁCSRA Cincinnatiban súlyos büntetést kapott egy Bernard Rumpke nevű ember adócsalás miatt. Rumpke meggazdagodott abból, amit mások eldobtak — tudniillik a város egy szeméttelepének koncessziója volt az övé. Képzelhetjük, mennyi adót titkolt el, ha a bíróság egy évi börtön mellett 50,000 dollárra ítélte. Rumpke tanulatlan ember volt és ügyvédje a tárgyaláson azt szerette volna, ha a biró'ság tudatlanságát enyhítő körülménynek tekinti. De a bíró azt felelte, hogy aki ennyi pénzt keres, “az költhet belőle valamit tanácsra is”. A magunk részéről ehhez hozzátehetjük, hogy a törvény nem ismerése sohasem volt mentség. Továbbá, ha Rumpeknak volt annyi esze, hogy milliós vagyonra tegyen szert, bizonyára volt annyi is, hogy tisztában legyen: nagy jövedelem után nagy adót kell fizetni. Az a gyanúnk, hogy nem a tudás hiányzott belőle, hanem a jószándék. Rumpke esete csak egy a sokezer közül. Uncle Sam kincstárát évente öt billió dollárral károsítják meg az adócsalók. Rendszerint azok, akik könnyebben fizethetnék meg az adót, mint a kisember, akinek munkahelyén automatikusan levonják azt. ASSZONYREGIMENT? Európában elterjedt az a legenda, hogy Amerikát az asszonyok kormányozzák. Az európaiak logikája körülbelül így hangzik: Pénz beszél, pénz kormányoz, Amerikában az asszonyoké a pénz, tehát ők beszélnek és kormányoznak. Valami igazság van ebben a legendában, de ez persze legenda marad mindaddig, amíg a Fehér Házba nem vonul be az első elnöknő s a Legfelsőbb Bíróság padjain nem foglal helyet egy szoknyás főbíró. A statisztika, amely sokat tud és sóikat hazudik, elárul egyet-mást, ami alátámasztani látszik az európai legendát. És pedig: Amerikában 100 házasodási korban levő nőre 109 férfi esik. Ebiből következik, hogy a nők válogathatnak, és tudjuk, hogy a nők, amikor egy férfit felmérnek, nem a testmagasságát és a testsúlyát, meg az agyában felhalmozódott műveltséget mérik, hanem diszkrét pillantással belekukkantanak a bankszámlájába is. És amikor kimondták a boldogító igent, az a bankszámla az ő bankszámlájuk . . . Az amerikai feleség átlag hat évvel éli túl a férjét. Özvegysége hat évében azzal a bankszámlával kizárólag ő rendelkezik. Állásban van, pénzt keres jelenleg 21 millió nő. 4 héten át tanulmányozták Amerikában a palié oltásokat ezek az orosz orvosok, akik elismerték, hogy Amerika “az első volt” a polió elleni szérumtermelésben. A történelem hires Ínyencei TIBERIUS CSÁSZÁR Ha Tiberius római császár kicsapongó életmódjával foglalkozunk, ne feledjük, hogy a császár 78 évet élt. A halál akkor érte utói, amikor kedvenc tartózkodási helyére, Capri szigetére utazott. Útközben megbetegedett és kénytelen volt egy vidéki kastélyban megszállni, amely valamikor Lucullusé volt. De még akkor is enni kért, amikor már magas láz gyötörte. A haláláról fennmaradt feljegyzések szerint megtagadták tőle a táplálékot és ez a körülmény siettette halálát. A legsúlyosabb büntetésnek amelyet unokáira, Néróra és Drususra mért, az éhhalált tartotta. Nagy gyönyörűsége telt benne, amikor Drusus a palatinusi földalatti üregekbe bezárva annyira szenvedett az éhségtől, hogy a fekhelyéül szolgáló szalmát akarta megenni. A legnagyobb csodálatot érezte az olyan férfiak iránt, akik az evés téréÁ különös hőstettekre voltak képesek. Suetonius | történetiró adatai szerint egy I sötét múltú embert nevezett | ki rendőrfőnökké egész sereg előkelő és érdemes jelölttel szemben. Ennek az egyénnek az volt az egyetlen képesítése a súlyos felelősséggel járó hivatalra, hogy amikor egyszer a császár vendége volt, vele együtt birta az ivást és egy borral teli kancsót egyet len hajtásra iiritett ki. Tiberius már fiatal korában olyan nagy képességeket árult el az ivás terén, hegy bizalmas körben a Beberius (italos) gúnynévvel illették. Trónralépése után Pomponius Flaccust, és Lucius Pisot mérkőzésre hivta ki, amely távevésből és ivásból állt és nappal elkezdve, éjszakán át folytatva másnap estig tartott egyfolytában . ERŐS ÁGOST Erős Ágost, Szászország uralkcdóhercege és Lengyelország királya, elég hatalmas volt, aUÉÉ^Aomv Nasv Péter orosz cárnak szövetségese és Károly svéd királynak ellensége legyen, de az utókor jobban tudja róla azt, hogy óriási testi ereje és alkatának megfelelő vértjét és sisakját még ma is mutogatják Drezdában. Azt mondják róla, hogy nyitott tenyerén fel tudott emelni egy gárdistát -teljes fegyverzetben. Óriás létére kötelességének tartotta, hogy étkezés közben hatalmas mennyiségeket íogyaszszon el. Lelkes barátja volt minden kicsapongásnak. Amikor Livlahiiot el akarta szakítani Svédországtól és erre a célra szövetségeséül nyerte meg Nagy Pétert, az orosz uralkodóval együtt tizenöt egymást követő napot dcrbézolt végig. Nagy Frigyes is lelkesedéssel látta abbeli képességeit, amikor tizenhatéves korában atyjával együtt látogatóban járt Drezdában Ágostnál, aki ekkor még csak Szászország uralkodóhercege volt. Ágostnak egyébként is különös ötletei voltak. Drezdában sok milliót éírő porcellán' gyűjteményt állított össze és Frigyes porosz királynak átengedte legjobb dragonyosezredét, hogy tizenkét drága vázát kapjon érte cserébe. Ritkaságokért a legképteleneibb összegeket fizette ki. Volt egy hatalmas képe, amelyet hatezer rőf vászonra festettek. Egy óriási tűzijátékhoz tizennyolcezer fa törzsét használták fel. Mulatságaira sem sajnálta a pénzt. Egy Mühlbergben rendezett nagyszabású ünnepély 2 millió márkájába került. Az európai országok aggodalommal gondoltak arra, hogy mi fog történni Lengyelország trónjával Ágost halála után. Ágost azt akarta, hogy hasonló nevű fia legyen az örököse. Svédországnak és Franciaországnak azonban más szándékai voltak és Ágost az osztrák uralkodóházzal is összezördült .Ezért Frigyes Vilmos porosz királlyal akart szövetséget kötni. A porosz király nem tudta, hogy rokonának mik a valódi céljai. Hogy ezzel tisztába jöjjön, érdekes tervet szőtt. Grumbkow hadügyminisztert, akiről mindenki tudta, hogy tehetséges ivó és soha nem veszti el önuralmát, bármennyit öntött is a garatra, Drezdába küldte, hogy egykét estét Ágosttal töltve a bor segítségével csalja ki belőle titkát. Ez a versenyivászat egyike volt a világtörténelem legádázabb küzdelmeinek. És Ágost már nem volt az a férfiú, aki egykor volt. Erős bénulás érte, amelyből csak röviddel halála előtt gyógyult fel. Vitellius Vitellius római császár ahynyira falánk volt, hogy a legpiszkosabb hulladékot is képes volt megenni. Fiatal korában Galba császár kormányzóvá nevezte ki egy közeli provinciába. Galba, amikor figyelmeztették, hogy Vitellius könnyen a fe-A Jó Pásztor Verses Krónikája FOLYIK A TÖRTÉNELEM Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Krónikása vagyok jelennek és múltnak, s megtanultam, amit sokan nem tanultak. Kitártam szélesre az eszme-kalitkát, s megtanultam sok-sok rejtélynek a titkát. Nem kérdezem, meddig hatol el a hangom, lángoló lélekkel kongatom harangom. Sem náci, sem bolsi nem lehet irányom, Uncle Sam volt s maradt örök ideálom, S mivel nincs kantárja U. S.-ben a szónak, sajtókofák engem hivtak árulónak. Ki tudja a gyorsan elsuhanó mában a rohanó holnap, mit rejthet magában? Ringó szőlőfürttel ki tud szóba állni: mily hordóban fog majd lelke borrá válni? Ki tudhatja lelkünk szunnyadozó álmát, mely múltba, jövőbe könnyű füstként száll át? Napok jönnek-mennek tűnő éltünk felett, s ezer kérdésünkből egyre sincs felelet. Életnek, halálnak vagyunk hordozója, mily célra, mily végre? — Isten a tudója. Volt már a magyarnak gyászos Nagypéntekje, amikor rázuhant Trianon keresztje. És most újra ott függ a vérző kereszten a bolsik lakmároznak a haldokló testen. Kis nép bár a magyar, gyásza Égig ér fel, mégis országokat táplál szellemével. De a földön még sincs helye a Nap alatt, s keserű szájában, ha jut is, rabfalat. Egy nép felfüggesztve újabb keresztfára: feltámad-e még a magyar valahára? Most jó idők vannak, a férjek többet keresnek, mint valaha. Következésképpen az asszonyoknak több pénzük van, mint volt valaha. Akár dolgoznak és keresnek, akár otthon maradnak — sok péizük van. Öt év óta nagy változások voltak, 5-10 ezer dollárt ma 80 százalékkal több család keres, mint öt év előtt; 10 ezer dollárnál többet kereső családok száma 1950 óta 90 százalékkal növekedett. Van pénz Ibőven és ha az európai legenda igaz lenne, ma nemcsak otthon, hanem a közéletben is csak az asszonyok hangját lehetne hallani ... BUDI ÉS PEST - RÉGEN A magyar fővárosnak nagy és gazdag múltja van, csakhogy ez az elmúlt szépség is tragikus, mint ahogy tragikus maga a nemzet egész története. Alig van város a világon, amelyet annyiszor kellett volna újra építeni, mint Pestet és Budát. A mai Óbuda helyén például már a Krisztus előtti századokban pezsgő életű civilizáció volt s a római birodalom utolsó császárai alatt Aquincumban már császárt koronáztak, mégpedig római császárt, II. Valentiniánust, és Aquincum megfelelő keretet tudott adni a világ urának ragyogó bevonulásához. Aztán jött a népvándorlás. A longobárdok itt vívták meg szörnyű csatájukat a hunokkal és Vénus temploma, Probus császár villája, Valentinianus cirkusza, a dunai kőhíd, a vízvezeték rengeteg oszlopsora szétmállott, kő-, cserép- és szobortörmelékké vált és ezer esztendő a maga szélviharaival, esőivel, iszapjával, porával, tüzveszedelmeivel kelta, kvád, hun, longobárd, jazig, avar, szláv hordáival befedte, kimosta, megőrölte és lerombolta a tornacsarnokot, a füthető folyosókkal, lépcsőcsarnokkal, váróteremmel, medencékkel ellátott gőzfürdőt, a Mitra templomot, az oszlopos bazilikát és az egész ragyogó antik világot. így tűnt el az első korszak. Midőn a magyarok a 9-ik század végén ide értek a Dunához, csak kihalt és szomorú romokat találtak az egykor pompás és zajos római város helyén. De ekkor egyszersmind elkezdődik Buda története is. Tisztázatlan kérdés, hogy azelőtt mi volt a neve és miért és mikor kezdték hívni Óbudának. Annyi bizonyos, hogy az első Árpádok korában már ezen a néven emlegetik, de jelentősége nem volt nagy, csak amolyan királyi mulató vagy nyaralóhely, mint később Visegrád, vagy Gödöllő. I. Frigyes német birodalmi császár 1189-ben Magyarországon járt s a német krónika ekkor nevezi először Óbudát Etzelburgnak, ahol a császár a magyar királlyal vadászaton mulatozott. A császár járt már itt, még pedig 42 évvel ezelőtt s akkor még megvolt a szép római vízvezeték és a színház csaknem egészen épen. Most már csak néhány kődarab jelezte a helyet, és a király várkastélya, a templom és a prépostság épületei nagyrészt a régi Aquincum köveiből épültek. Budapest történetének ez lehetne a második fejezete, de ennek a második kornak a hőse nem Óbuda, hanem a folyam másik partján fekvő Pest, amely a 13. század elején már érdemes a város névre, többnyire német, vagy német vegyületü lakossággal. Budának még akkor hire-hamva sincsen, hacsak Budának nem akarjuk nevezni azt a pár viskót, amely a Várhegy és a Gellérthegy között néz szembe a mai pesti belvárossal. A német Ofen néven nem Budát értették, hanem Pestet, habár valószínű, hogy az a régi szláv Ovenből származik, amely szó kősziklát és barlangot, tehát valószínűleg a Gellérthegye' I és a mellette lévő révet jelentette. így nevezték a ve * le szemben levő magyar-német falut is Ofennek, vagy Pestnek, megkülönböztetve azt Óbudától, amely körülbelül egy mérfölddel állott feljebb, mint a jobbparti Pest. Az Árpádok korában tehát, ha valaki kimondta ezt a szót, hogy Pest, vagy németül Ofen, akkor ezen a mai pesti belvárost és vele szemben a Gellérthegy és Várhegy között levő szűk völgyteknőt értette, amely utóbbi a tatárjárás előtt jelentéktelen kis telepecske volt, szemben a balparti paraszti, kézműves, marhakereskedő, gabonaőrlő, vagyonos és vidám Pesttel. A 13. század elején Pesten már gazdag tőzsérek vannak, zsidók, mohamedánok, pesti szaracénusok, olasz kőművesek, szász hospesek s ekkor telepednek itt meg (1230) a dominikánus szerzetesek, akik nemcsak templomot és kolostort építenek, hanem azt erős falakkal veszik körül, amelyek mintegy belső várfalul szolgálnak a lakosság számára is. (FOLYTATJUK) je fölé nőhet, megvető mozdulattal jelezte, hogy nem fél tőle, mint vetélytárstól és csak ennyit mondott: — Senkitől sem kell oly kevéssé tartani, mint attól, aki csak a gyomra szükségleteivel törődik. Az a provincia még Vitellius telhetetlen étvágyát is ki fogja elégíteni. Az események úgy alakultak, hogy Galba halála után Vitellius került a trónra. Életét ezután is válogatott dorbézolással töltötte. Napjában három-négyszer főzette a legizesebb fogásokat és hogy mindenkor enni tudjon, megszokta, hogy kihányta azt, amit egyszer elfogyasztott. Lakomáit azonban többnyire úgy rendezte, hogy barátai viseljék a költségeit. A nap különböző óráira más és más barátaival hivatta meg magát. Suetonius feljegyzéseiből tudjuk, hogy egyik barátja 400,000 ezüst, garas költséggel szerezte be egy lakoma kellékeit. Az öccse, aki különös igyekezettel járt a kedvében, sorozatos vendéglátásai alkalmával 2000 halat és 7600 madarat tálaltatott fel. Vitellius azonban túltett rajta, még pedig egy tiszteletére összeállított uj eledel avatási ünnepén. Ezt a fogást Minerva pajzsának nevezték. Óriási edényben szolgálták fel a pirított halból, páva- és facánagyvelőből, flamingónyelvekből és orsóhalbelekből álló keveréket. Az egyes alkatrészeket külön hadihajók szállították! távoli vidékekről. Falánkságát soha nem bírta csillapítani és olyan mohó volt, hogy a féligfőtt halat vagy alig piruló süteményt .a tűzről kapta le és nyelte le. . Életmódjához méltó véget ért: a csőcselék körülfogta, agyonverte és holttestét beledobta a Tiberisbe.
