A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-27 / 4. szám

A JÓ PÁSZTOR

2-IK OLDAL

A JÓ PÁSZTOR

(THE GOOD SHEPHERD;

Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította

Megjelenik minden pénteken

Published every Friday

Published by — Kiadó

l'HE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY

Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO

Telefon: CHerry 1-5028

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

Egy évre ----------------------------$6.00

Fél évre ---------------.________$3.50

SUBSCRIPTION RATES:

One Year ________________$6.00

Half Year ________________$3.50

ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879.

UJJÉ, ARANYÉLETÜNK LESZ!

Az olajipari munkások uniójának elnöke, Mr. Knight, úgy nyilatkozott, hogy öt éven belül az olajmunkások 'bérei meg fognak duplázódni.

Jó ihir, illetőleg kedves jövendölés. De Mr. Knightnak ez, úgy látszik, nem elég, ő többet akar és többet tud mondani. Tessék ide figyelni:

Az olajipari munkások évente négy, öt és hat heti fizetett szabadságot fognak kapni. A munkaadók fogják fizetni a teljes kórházi és orvosi biztositást. .A munkaadók kötelesek lesznek a munkások fiainak és leányainak college tandijait és ellátási dijait fizetni négy éven át.

Nos, mit szólnak ehhez? Igazán remek program, gyönyörű kilátások. És ne higyjélk, hogy a munkaadóknak e program ellen kifogásuk lesiz. Szó se róla, mondja Mr. Knight, a munkaadóknak még igy is olyan sok profitjuk lesz, hogy megduplázhatják a részvényeseiknek az osztalékokat.

Hogy is tartja a közmondás? A kecske jóllakik és a káposzta megmarad.

Szóval ez a Mr. Knight unió-elnök öt éves terve, öt éves jóslata. De, kérdezzük, mi lesz azután? Mi lesz az után, hogy az olajipari munkások fiai és leányai a munkaadók költségén college nevelést, college diplomát kapnak? Elmennek olajfinomítóba dolgozni?

íme, Mr. Knight, kibújt a bőségszaruból a kecskeláb ! Ha az olajipari munkások gyermekeit az ipar fehérgalléros, vasaltnadrágos urakká és festettszáju, festett körmü hölgyekké neveli, akkor az olajfinomítóknak nem lesz elég munkásuk, nem lesz elég profitjuk és nem lesznek képeseik sem dupla munkabért, sem dupla osztalékokat osztogatni.

Fából nem lehet vaskarikát csinálni, 200,000 olajipari munkásból nem lehet 200,000 Rockefellert csinálni.

“VAN ITT MÉG HELY!”

Louis St. Laurent kanadai miniszterelnök következő nyilatkozata figyelet érdemel:

Csak 14 millió kanadai van az 1951-es népszámlálás adatai szerint. Az 1901-es cenzus szerint számuk csak öt és egynegyed millió volt. Van itt hely imég sokkal több számára. Ha a népszaporulat jelenlegi arányszáma fennmarad, a 2001 évi népszámlálás alkalmával e szám 35 vagy 40 millió lehet. Van itt hely ennyinek is még sokkal többnek. Van itt gazdasági alap ennyire s még sokkal többre, csak használatba s fejlesztésbe kell venni azt. A mostaniak pedig hűek maradnak őseik hagyományaihoz, élet- és kulturformáihoz, a világ bármely részéből is jöttek légyen.

A múlthoz való ragaszkodás azonban nem akadályozza meg Kanadát, hogy fiatal ország legyen. Fiatal nemzet, mely uj eszméknek, uj kísérleteknek, uj eljárásmódoknak szélesre tárja kapuit, anyagi és szellemi vonatkozásban egyaránt.

NÉPSZERŰ PROGRAM

Franciaországban egy Pierre Poujade nevű demagóg hatalmas sikert aratott egy programmal, ami abból áll, hogy ne fizessünk adót. Az ember azt hinné, ilyen program inkább operettekbe való. De nem, kérem — Olaszországban máris követője akadt egy Raffael Garbin nevű halkereskedő személyében, aki most szervezi az adóellenes pártot.

És ez nem minden. Még Amerika sem mentes a fertőzéstől. Bracken Lee utahi kormányzó kijelentette, hogy nem fizet jövedelmi adót, mert azt külföldi segítségre használják, ami szerint alkotmányellenes1.

Nincs népszerűbb program, ugylátszik, mint megtagadni az idófizetést. Csak azt szeretnők tudni, hogy a tisztelt polgártárs azt sem kifogásolná-e, ha nem kapna közszolgálatot — például rendőrt, tűzoltót, útépítést, iskolát stb. Mert rendszerint ezek az adó-megtagadók az elsők, akik kifogásolák a közszolgálatok hiányosságát.

Azok részére, akik nem akarnak adót fizetni, volna egy javaslatunk —• költözzenek Monacoba, a kis operett hercegségbe, ahol az ország szükségleteit a kártyakaszinó jövedelméből fedezik. A magunk

A kanadai Dionne család ismét együtt töltötte — az újévet. A karácsonyi ünnepek alatt még dúlt az egyenetlenség, de aztán a szülők kibékültek leányaikkal, akik nagykorúságuk napján másfélmilliót kaptak kézhez.

Saint Germain gróf — a kalandorok királya

Londonban a 18. század derekán egy hegedűművészért rajongtak a hölgyek. Nemcsak a játéka volt tökéletesen művészi, hanem külön gyönyörűség volt nézni mozdulatainak elegánciáját. A legelőkelőbb szalonok nyíltak meg előtte, izzó szerelmi kalandokról suttogtak és . . . senki sem tudta, hogy ki ez az ember? Arcán titokzatos mosoly, életkora kiszámithatatlan, beszéde csodálatos. Az élő lexikon volt. Mindent tudott. De különösen ahhoz értett, hogy személyét valami rendkívül misztikus ködbe burkolja.

Ez az ember egyszerre csak Párásban tűnt fel. Ekkor már Saint Germain grófnak hívták és nem hegedűművész volt, hanem alchimista.

Ebben az időben az előkelő világban igen sokan hódoltak az alchimiának. Még mindig elvadult szenvedélolyel keresték a bölcsek kövét. És Saint Germainről lassanként az a legenda járta, hogy ő az egyetlen, aki a nagy titoknak csakugyan birtokába jutott. Képzelhető, hogy ez a hir micsoda izgalommal töltötte el a párisi alehimisták akkori vezetőjét, a dúsgazdag d’Arfé grófnőt. Sietett palotájába hívni Saint Germain grófot, ahol azonban a gróf — legnagyobb bosszúságára — már egy másik hírhedt kalandot talált, Casanova Jakabot, aki, mint tudjuk, időnként szintén az alchimia segítségével halászta ki az emberek zsebéből az aranyakat. Roppantul mulatságos küzdelem után végre is Casanovának sikerült d’Urfé grófnőt jobban elszéditeni és fantasztikus összeget csalt ki a hiszékeny öregasszonytól, akivel többek között azt hitette el, hogy gyermeke fog születni a Naptól, amellyel álmában szeretkezett.

De hogyha d’Urfé grófnőnél Casanova járt is nagyobb szerencsével, Saint Germain grófnak sem volt oka panaszkodni, mert csakhamar nem kisebb protektora akadt, mint a mindenható Pompadour, ki minden áron hozzá akart jutni ahhoz a fiatalító életlixirhez, amely a gróf birtokában volt. Az elixir csodahatásáról különben maga a gróf tett élő tanúságot, aki nem egyszer jelentette ki társaságokban, hogy öt-hatszáz éves. Hogy valójában mikor született, azt sohasem lehetett megállapítani, ezt máig sem tudják, de

kortársai valóban elhitték, hogy többszáz esztendőt ért meg. Akik ezen mosolyognak, gondoljanak arra, hogy még ma is akadnak okos, tanult, doktori diplomát nyert teozófusok, akik szentül állítják, hogy Indiában a hegyek között olyan fakirok élnek, akik már néhány száz esztendősek.

Pompadour protekciója révén csakhamar 15. Lajos kegyeibe került Saint Germain gróf. Egyizben a király gyönyörű gyémántot adott át Saint Germainnek, amelynek értéke hatezer frank volt. Azonban volt benne egy kis folt. E folt nélkül tízezret is ’mgeért'-wüNu A király megkérdezte, hogy nem tudná-e a foltot eltávolítani? A gróf habozás nélkül vállalkozott rá és azt mondta, hogy a gyémánt egy hónap múlva kifogástalan lesz. És csakugyan, a kitűzött idő elteltével viszszahozta a gyémántot, amely most mér teljesen hibátlan volt. A király odavolt a boldogságtól és a perctől fogva vakon bízott Saint Germainban. Arra persze nem gondolt a király, hogy milyen jó üzletet csinált a gróf, aki a rossz követ három-négyezer frank ráfizetéssel becserélte, viszont a királytól olyan állást kapott jutalmul, amely évi százezer frankot hozott neki.

Saint Germain ékkövei legendásak voltak. Az egyik udvari bálon olyan briliánsok ragyogtak cipőcsatján és kézelőjén, melyeknek összértéke meghaladta a kétszázezer frankot és szebbek voltak, mint a királyé. Persze, az ilyesminek hire ment és nem csoda, ha a milliomos Zobor gróf, I. Ferenc osztrák császár kamarása Becsbe hivatta, hol arra kérte, tanítsa meg mesterséges gyémánt gyártására. Saint Germain vállalkozott is erre és . . . néhány százezer forinttal gazdagabban tért vissza Parisba. A szegény Zobor gréf pedig azokkal a csillogó üveg- és kvarcgolyócskákkal vigasztalhatta magát elvesztett rengeteg pénzéért, melyeket együtt “gyártott” Saint Germainnel.

Saint Geririain legragyogóbb kalandortette az volt, amikor a perzsa sah kincstárát kopasztotta meg alaposan.

Akkoriban (1737) Perzsia trónján a mindenhát/) Nadir Kuli ült, aki hóditó hadjárataival Perzsia hajdani fényét és hatalmát állította vissza és a kincstárában a világ 'legszebb gyémántj ai, gyöngyei

és rubinjai kápráztatták el az ámuló szemeket. A mágiának és bűvészkedésnek ősidők óta Perzsia a hazája, sehol nincsen a babonának, szemfényvesztésnek olyan kitűnő talaja, mint ott. Erre alapította Saint Germain számítását. Fényes kíséretet szervezett és elindult kifosztani a sah kincstárát. Öt esztendeig tartott ez az ut az akkori közlekedési viszonyok mellett. De kifizetődött. Saint Germain úgy vonult be a perzsa fővárosba, mint az európai mágusok királya.

Nadir Kuli nagy tisztelője volt Európának, minden törekvése az volt, hogy Erzsébet orosz cárnőt feleségül vegye és ezzel hatalmát Európára is kiterjessze. Nagy ünnepséggel fogadta tehát előkelő vendégét, aki jövetelét már hetekkel előbb követek utján megüzente. Saint Germain csodálatos volt. Bűvészmutatványaival elkápráztatta a perzsa sah udvarát, olyan remekül játszotta szerepét, hogy a perzsa szemfényvesztők térdrehullottak előtte és mint a bölcsesség apját üdvözölték.

Saint Germain bement a sah kincsesházába, ott a legszebb ékkövekről elhitette, hogy azok bizonyos titkos veszedelmet jelentenek a sahra és felajánlotta, 'hogy azokat más, veszélytelenebb ékkövekre cseréli ki. A sah hálálkodva ment be a cserébe és Saint Germain hosszú látogatása végén felbecsülhetetlen kincsekkel tért vissza Európába.

Uralkodók vetekedtek azért, hogy Saint Germaint magukhoz csalogassák. Választása végül is az öregedő Károly Hessen-Kassel uralkodó-hercegre esett, annak az udvarába vonult be. A herceg környezete hamarosan fel ismerte Saint Germain szélhámos voltát, ide nem tehettek ellene semmit, mert a véletlen megint segítségére jött. Az addig betegeskedő herceg egyszerre megerősödött, amit Saint Germain csoda-elixirjének tulajdonított.

A herceg kilencvenhárom esztendős lett és . . . túlélte Saint Germaint is, aki -a hercegi udvarban halt meg 1784- ben. Azt mondják, matuzsálemi kort ért meg, de erről senki sem tudott bizonyosat. Életkorát sohasem lehetett megállapítani és azt sem, hogy mi volt az igazi neve.

HALLOTTA MÁR?

... hogy a villanyáram áldozatai közt alig öt százalék nő akad.

. . . hogy Amerikában a tehenek átlagos évi termelése 5500 font tej.

részéről más megoldást nem tudunk az adók ellen. Jó lenne, ha a kecske is jóllakna és a káposzta is megmaradna, de olyan kecskét ési káposztát még nem láttunk.

EGY PILLANTÁS A JÖVŐBE...

A Research Institute of America fellibbenti a függönyt a jövő elől

Szeretnének önök 1965-ben élni? Tiz év alatt sokan fognak meghalni, akik e sorokat ma olvassák, de még többen életben lesznek. Akár élünk, akár nem, az emberi természet örök tulajdonsága, hogy szeretné ismerni a jövőt. Van egy intézet Amerikában — Research Institute of America — amely évente 6 millió dollárt költ arra, hogy megpróbálja előrelátni a jövőt. Fontos intézet ez, mert a kormány és gazdasági élet ennek az intézetnek kutatásai alapján készíti jövendő terveit. Az intézet kutatásaiban tényekre és irányzatokra támaszkodik. Munkája tehát részben adatok, részben spekuláció eredménye, de elég megbízható ahhoz, hogy közéletünk vezetői elfogadják irányadónak. Nos hát, ez az intézet legutóbb nyilvánosságra hozta, hogy milyennek látja az életet ebben az országban 1965-ben, mához tiz évre.

A jövő körvonalai *

Az intézet egyes jövendölései kellemesek, mások meghökkentőek. Kellemes tudni például, hogy mához tiz évre valószínűleg a legtöbb ember heti 4 napot fog dolgozni. Meghökkentő, hogy a bűnözés és a válások száma emelkedni fog.

Az átlagos életszínvonal 1965-ben magasabb lesz, mint ahogy ma álmodni merünk. A fűtést a házakban a nap fogja szolgáltatni. A házak javarésze hűtőkészülékkel lesz felszerelve és azokat is a nap energiája fogja hajtani. A házakban a falak elmozdíthatok lesznek. Elektron készülék fogja zárni és nyitni az ajtókat. Egy készülék fogja szabályozni a fény és a nedvesség erősségét. A mai ember alig ismerne rá egy házra, amely tiz év múlva fog épülni.

Valamit az ünnepekről. Több ünnepet fogunk megtartani, mint most és az ünnepek mind hétfőre fognak esni, kivéve a karácsonyt és újévet. A hétfőre áttett ünnep célja, hogy meghosszabbítsa a hétvéget.

Főzés, élelmiszer, stb.

A jövő kályhája lényegesen egy elektron cső. A hőt rövidhullámok fogják szolgálni. Az ilyen módon megfőtt étel többet fog megtartani táperejéből.

A fagyasztott ételek használata sokkal elterjedtebb lesz, mint ma. Általános használatban lesznek az előre megfőzött ételek, amelyeket csak melegíteni kell. A kannák átlátszó plasztikból lesznek, úgy láthatjuk mi van bennük.

Színes televízió általános használatban lesz. Miután az embereknek több szabadidejük lesz, a nappali műsorok is jók lesznek. A kommerciális televízió mellett fizető televízió is fog működni. Az is lehetséges, hogy maga a televíziós készülék egy kis hordozható doboz lesz és a képet a falra lehet majd vetíteni. • •

Fizetés, munkaviszonyok

A következő tiz évben az ország egy kisebb depresszión fog átesni, de korántsem olyan súlyosan, mint a harmincas években. Az átlag jövedelem 20 százalékkal fog emelkedni és a dollár vásárlóereje szilárd marad. Tiz ember közül 7 valamiféle unió keretébe fog tartozni és garantált évi bére lesz. Egyre több ember fog a városon kívül dolgozni, különösen ha a vegyi, elektron vagy repülőgépiparban dolgozik.

A nyugdijak egyharmaddal nagyobbak lesznek, mint ma. A “főnök” nem a tulajdonos lesz, hanem egyre növekvő valószínűség szerint egy részvénytársaság fizetett alkalmazottja. A gépesítés, az automation irodában és gyárban egyaránt nagyobb méretű lesz. Sok alkalmazottnak külön tanfolyamot kell majd látogatnia, hogy megtanulja az uj gépek kezelését.

Az ipar és a uniók vezetői közelebb kerülnek egymáshoz. Gyakori lesz a “control board meeting”, ahol az ipari vezetők a részvényesek, a unió vezetők pedig a munkásság nevében beszélnek.

Több lesz az adó is

Az automation nem fogja sokkal csökkenteni az árakat. Mert amint az amerikai polgár több és jobb szolgálatot kap, nagyobb lesz az aggkori nyugdija és jobb az orvosi ellátása, abban a mértékben fognak növekedni az adók. Aki ma 400 dollár adót fizet, 500 dollár adóra számíthat tiz év múlva. Azonkívül további 50 dollár városi vagy állami adóra. Mindazonáltal, mindenki jövedelme 9 százalékát lesz képes megtakarítani és bankba tenni, szemben a mai 7 százalékos átlaggal.

Az autók száma 81 millió lesz, szemben a mai 59 millióval. De sajnos, az utak építése nem tart lépést a fejlődéssel. Az intézet azt hiszi, hogy a következő tiz évben ez egyik legsúlyosabb problémáinknak bizonyulhat.

Mellékesen: általános lesz, hogy a legtöbb embernek két autója legyen, egy városi és egy országúti kocsi. A városi autó öt lábbal rövidebb lesz, mint a

(Folytatás a 3. oldalon)