A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-05-25 / 21. szám
S-Hx OLDAL Mexico kegyetlen meghódítója Cortez spanyol kalandor kinpadra feszittette Montezuma császárt A nagy hódítók sorát Cortez Fernand nyitotta meg. Született Medellinhen, a spanyolországi Estremadura tartomány egyik városában, 1485-ben. Szülei szegények voltak, de azért elküldték egyetlen fiukat a világhírű salamancai egyetemre, hogy a papi pályára készüljön. De az ifjú heves természete nem volt arra való, hogy a vallás szelíd igéjét hirdesse, s mikor hire járt Columbus nagy felfedezésének, az alig 18 éves Cortez otthagyta az egyetemet szülői engedelem nélkül és felkereste az újvilágban egyik rokonát, ki Hispaniola sziget kormányzója volt. Ott csakhamar kitüntette magát bátorságával, de egyszersmind kíméletlenségével. A benszülöttekkel úgy bánt, hogy még rokona, Óvandó kormányzó is sokalta és azt a tanácsot adta neki, keressen magának egy távolabb fekvő országot, ahol kénye-ked4 ye szerint zsarnokoskadhat. A jó tanácshoz mellékelt háromezer aranyat és ezzel az összeggel nekiindult Cortez uj pályájának. Kitűzte házának erkélyére a fekete, aranyszegésii toborzó zászlót és csakhamar csoportosultak körülötte a kalandorok, kiknek nem volt veszteni valójuk. Mikor háromszáz önkéntes volt együtt, felszedte a sátorfát és Makakába ment, ahol vagyona roncsaiból élelmiszert vásárolt az útra. A hajókra már nem jutott pénze, de ezeknek tulajdonosait mindenféle csábitó ígérettel érdekébe vonta. S igy 1519. február 18-án tizenegy kis hajóval útra kelt, hogy meghódítson egy birodalmat, mely háromszor akkora volt, mint Spanyolország. A ikalandort a Taborsziko folyam torkolatánál megtámadták a benszülöttek és a véres csatában Cortez győzött. Ez volt az ő hadseregének tüzpróbája s mondhatjuk, hogy a szedett-vetett kalandorok hősiesen védelmezték a bőrüket. Végül kikötött San Juan, de Uluaban s ott megtudta, hogy a parton lakók egy nagy birodalom alattvalói, melynek császárja, Montezuma, Mexico nevű fővárosban lakik. Ez az ország a műveltség. magas fokán állott, de magában hordta már a romlás csiráját. Lakói bálványimádók voltak, kik bálványuknak emberekkel áldoztak. Minden esztendőben kétszer olyan vérontást vittek végbe vallási rajongásból, hogy a lakosság száma idővel nem hogy szaporodott volna, de még inkább csökkent. Azonfelül olyan nyomasztó volt a papok uralma — mert Montezuma papi családból származott —, hogy általános volt az országban azl elégedetlenség. Amint Montezuma megtudta, hogy idegen kötött ki országában, azonnal követséget menesztett Cortezhez és ráparancsolt, hogy hordja el magát. De a spanyol kalandor oda sem hederitett neki, hanem a part közelében várat épített, hogy legyen seregének hol meghúzódni, ha megtámadják. Mialatt ezzel a munkával el volt foglalva, a Montezumától elnyomott totonakok népe követeket küldött hozzá, hogy segítse őket Montezuma ellen. Cortez erre örömest ráállott, mert ilyen szövetségessel azt remélte, hogy könnyebben boldogulhat. A vera-cruzi erősség elkészülvén, Crotez otthagyta embereinek egyharmadát, maga pedig kétszáz emberével, köztük ötven lovassal a Moszkalai tartomány meghódítására indult. Harmincezer moszkalai indult ellene, de amint meglátták a lovasokat, kiket földöntúli lényeknek tartottak, annyira megrémültek, hogy rögtön meghódoltak és megesküdtek, hogy mindenben követni fogják a spanyol vezért. Húsz napi pihenés után hatezer benszülöttel gyarapodott seregével a főváros ellen indult Cortez. Egész utján szabaditó gyanánt fogadta a nép és igy diadalmenethez hasonlított a felvonulás Mexico kapui elé. Már alig volt egy órányira a fővárostól, mikor előkelő indusok mentek elébe és tudtára adták, hogy maga a császár közeledik. Az első találkozás nagyon barátságos volt s maga Montezuma vezette “vendégeit” a városba, hol fényes lakás várta őket. Cortez éles szeme rögtön észrevett egy nyugtalanító körülményt: az egész 'város szigeteken épült és az összeköttetést a részei közt csinált utak tartották fenn, amelyeket nagyon könnyen lehetett szétrombolni. Ha tehát valakit egészen körül akarnak zárni, hogy megsemmisítsék, mi sem volt könnyebb annál. Eleinte elég barátságos volt az érintkezés a spanyolok és a mexicoiak között. De Cortezt elragadta kapzsisága és mivel látta, hogy a mexicoiak nem mernek vele kikötni, ő lépett fel követelő módon. Zsarolta őket, sőt annyira ment vakmerőségében, hogy mikor Montezuma meglátogatta őt, foglyul ejtette ama ürügy alatt, hogy ellenségeivel cimborái. Ez a vakmerő eljárás annyira elkeserítette a me-A.Jtt PaSZTOíí Ä rendörkutya futni hagyja a kábítószer üzért .. Betörés hivatalos tanuk jelenlétében . . , “Tessék ==-=0==^ AZOK A NŐK kisétálni Vígjátékba illő jelenetek játszódtak le három nap egymásután a római rendőrséggel, úgy, Ihogy az egész város rajtuk nevet. Az első vidám jelenetet két rendőr és egy rendőrkutya játszották le. ők hármasban egy kokainkereskedőt kisérnek a börtön felé vezető utón. Közel a börtönhöz a kokainos ember kiugrik közülük és elszalad. Az egyik detektív utána. A másik leoldja a kutyát. A kutya buzgóságában az előtte szaladó üldöző detektív után veti magát. Elfogja és rátámad. Amig a másik detektív a társát meg akarja szabadítani a kutyától, a kokainos ember elmenekül. A másik “mozi”-jelenet a központi rendőrkapitányával szemben, Sorelle Adamoli boltja előtt folyt le. Az utón fel és alá járnak az egymást felváltó rendőr-őrszemek. Egy teherautomobil jön lassan az utón és megáll a bolt előtt. Munkás külsejű emberek ugranak le róla, kinyitják az üzletet és rendesen kihordják belőle az árukat. A kocsi megtelik mindenfélével, a munkáskülsejüek bezárják a boltot, felugrálnak az automobilra és el hajtanak. Egy óra múlva az üzlettulajdonos jelentkezik a rendőrségen azzal, mondja a börfönöi hogy 7000 dollár értékű áruját elrabolták. A harmadik “kacagtató” jelenet az egyik római börtönben folyt le. Armando Silva, büntetett előitéletü, állítólagos kommunista az egyik cella lakója. Azzal vádolják, hogy három lövéssel ő ölte meg Versinő veronai fascistát. A vizsgálati fogságban Silva, aki elegáns polgári ruháit viseli, könyveket olvas, ír, a városból étkezik. Reggel szokás szerint a börtönőr kinyitja a cella ajtókat a börtönudvari sétára induló foglyok előtt. Silva előtt is megnyitja a cellaajtót, azután továbbmegy a többi cellákhoz. Egy pár pillanattal később Silva felhúzza keztyüjét fogja a kalapját és bőr aktatáskáját, kilép a cellaajtón és a még üres folyosón nyugodtan végigsétál egészen a folyosó vasajtajáig. Azután az ajtónálló őrhöz fordul: — Legyen olyan szives és nyissa ki az ajtót. A börtönőr a tökéletes világfira bámul és ezt kérdi: — De hát ki ön és hova akar menni?! — Hova megyek ?! — vágja vissza Silva pillanatnyi zavarában. Azután elneveti magát. xicoiakat, hogy fegyvert ragadtak és megtámadták a spanyolokat. Csak most látta be Cortez, mily nagy hibát követett el, midőn egy olyan városba ment, ahol olyan könnyen elzárhatták a világtól. A mexicoiak halálmegvetéssel harcoltak és a spanyol kalandorok életükkel lakoltak volna, ha Montezuma az ő gyávaságában nem enged Cortez fenyegetésének. Kiment a Cortez-lakta palota tetőzetére, hogy népét az ellenségeskedés beszüntetésére felszólítsa. Eközben megtörtént, hogy egy nyílvessző találta és megsebesítette. Az indusok pedig, megrémülve azon, hogy a saját császárjukat megsebesítették, abbahagyták a harcot. De ezzel még sem mult el a veszedelem. Másnap újból támadtak az indusok és Cortez belátta, hogy csak a gyors visszavonulás mentheti meg őt és embereit. A rákövetkező éjjel megkísérelte, de alig, hogy a spanyolok elhagyták védett állásukat, minden oldalról megtámadták őket. Gyászos éjszaka volt ez a spanyolokra és a szövetséges moszkalaiakra. Az utóbbiak közül négyezren hullottak el, a spanyolokból is csak vagy negyven menekült. Maga Cortez is megsebesült. Tokubálban a vera-cruzi erősségben hátrahagyott emberei hozzácsatlakoztak. De még csak most fenyegette az. igazi veszedelem.Otumiba közelében rátámadt egy másik mexicoi sereg és egy szerencsés körülmény nélkül vége lett volna az egész hadjáratnak. Egy Juan Salamanca nevű lovas látva a végső veszedelmet, nekiment a mexicoiaknak és leszúrta lándzsájával a mexicoi tábornokot, ki az ország zászlóját lengette. Amint a zászló porba omlott, a benszülötteket rettegés fogta el és eldobva fegyverüket, elmenekültek. Cortez hadserege ekkor száznegyven emberből állott. S ezzel a kis csapattal indult neki újból a fővárosnak. Mielőtt a döntő lépésre elszánta magát, felégette hajóit, hogy elzárja emberei előtt a menekülés útját. 1521 május havában vette ostrom alá Mexicot és sikerült neki egy kirohanás alkalmával Montezuma öccsét, Grálimocrint elfogni, ki az ellenállás lelke volt. Az idő alatt Hispaniolából segédcsapatok is érkeztek s ami ezeknél is fontosabb volt: ágyukat is kapott Cortez. De azért mégis hetvenöt napig tartott az ostrom és 240,000 mexicoi vesztette életét a város védelmében. Cortez első dolga az volt, mikor diadalmasan bevonult, hogy Montezumát és öccsét kinpadra feszittette. Mikor a szerencsétlen császár a tüzes rostélyon feküdve, kínjában feljajdult, öccse e szavakkal fordult hozzá: — Azt hiszed tán, hogy én rózsaágyon nyugszom? A fővárossal együtt az egész birodalom meghódolt és Cortez az ország ura lett. Hozzálátott most a szervezéshez és rövid idő alatt nagyon megbánatta a mexicoiakkal, hogy a végsőkig nem fejtettek ki ellenállást. CIVAKODÓ ASSZONYOK — Na, ez jó dolog’. Akkor maga foglyoknak néz engem! — De . . .hát ön tudja ... a börtönszabályok. Silva tovább nevet, mintha nagyszerűen élvezné a tréfát, amely a bőrére megy. — Nos, maga, bizonyára, uj ember, különben felismert volna. Én ügyvéd vagyok, Armando Silva védője. — Óh . . .ezer bocsánat. Tényleg uj ember vagyak, a poszton, — Na, hát semmi, jó ember. Csak a kötelességét teljesítette. Meg fogom mondani a főnökének, hogy micsoda nagyszerű ember áll itt az öröm. Itt az engedélyem. A megzavarodott őr egy futó pillantást vet a hivatalos aláírásra és a pecsétre az elébe nyújtott papiroson, ismételten bocsánatot kér, mélyen meghajlik és azután udvariasan kitárja a széles börtönajtót a, nevető' ügyvéd előtt . . . hogy az óriás teknősbéka, a papagáj és némely holló fajta 200 évig is elél. . . . hogy a kecskének nem sót kell adni, hanem szuperfoszfátot szopogasson. . . . hogy 1900 óta Amerika lakossága megduplázódott, a 65 éven felüliek száma négyszeres lett. . . . hogy Amerikában több fiú születik, mint leány és .mégis több nő van, mint férfi. Ennek magyarázata az, hogy a nők tovább élnek. . . . hogy ami tavaly ősszel Eisenhower elnökkel megtörtént, az Amerikában event 1,- 800,000 emberrel történik meg és a legtöbb esetről nem jelennek meg sem újsághírek, sem orvosi bulletinek.. A halálos végű szivattakok száma évenkint átlag 400,000. . . . hogy Monaco hires játékbarlangjában, Monte Carloban akárki szerencsét próbálhat, kivéve monacóiak. . . . hogy a vadludak és a vadkacsák azért repülnek V formációban, mert oldalra látnak és oldalról jobban tudják követni vezérüket. . . . hogy Vatikánváros kiterjedése mindössze egyhatod négyzetmérföld, még kisebb, mint Grace Kelly mopacoi hercegsége. • . . hogy téves az a nézet, mintha Amerikában érvénytelen lenne egy vasárnap kiállított csekk. BRONX. — Két asszony halálra égett egy itteni lakóház harmadik emeletén, amikor egy feleségével civakodó férj felgyújtotta a házat. A tűz 'Színhelye az 1398 Prospect Ave.-n lévő ház volt, amelynek két felső emelete leégett. A 40 éves Howard Kennedyt letartóztatták g y u j togatás miatt. Az áldozatok, Beryl Santiago és Hortense Williams 34 éves asszonyok, tulajdonosai voltak a háznak. A tűz Kennedyék lakásában kevéssel éjjel 11 óra után keletkezett, amikor már az odahívott Edward Canepa rendőr a férjet a másik szobába küldte, hogy szétválassza feleségétől, a 43 éves Priscillától. Miközben a rendőr kikérdezte az asszonyt a másik szobából lángok törtek ki és percek alatt az egész ház lángba borult. Canepa rendőr fellármázta az emeleten lakókat, leütötte és kihurcolta a gyújtogató Kennedyt és kivezette az asszonyt és fiát, de mig 9 lakót sikerült idejében fellármáznia, a felső emeleten lakó két asszony bennrekedt és elpusztult. NEW York! — A 34 éves Enrique Calvijo, hat gyermek apja, petróleummal leöntötte és felgyújtotta 605 East 138 Streeten levő lakását, a feleségével való reggeli veszekedés után. De előbb hat gyermekét barátaihoz vitte. TELAVIV, Izráel. — Ávraham ben Mose összeveszett MEGELŐZÉS ARKANSAS CITY, Kan. — Jobb a bűntett megelőzése, mint megtorlása. Laurence Schulte feltételesen szabadlábon volt, ‘elmulasztotta az előirt időnkénti jelentkezést, miire letartóztatták. És találtak a zsebében egy cédulát, ezzel a szöveggel: “Adja ide az egész pénzt, fegyver van nálam.” TALPRAESETT VÁLASZ IZMIR, Törökország. — Betörő állt a bíró előtt. Hat betörést bevallott. És hány betörést követett el életében? Hányszor ült betörés miatt? —• kérdezte a bíró. Amire a betörő igy felelt : — Az én mesterségem a betörés, a maga feladata az hogy 26 feleségével. Az asszony jájveszékelve szalad ki a lakásból és a lakásból és a rendőrségig meg sem állt, ahol feljelentette férjét, hogy veszekedés közben leöntötte petróleummal és meg akarta gyújtani. * BRONX. — Mrs. Jean Klindworth három hónapai ezelőtt összeveszett 59 éves férjével, Henryvel. A férfi akkor 'belelőtt a balkarjába. Utána kibékültek, de a napokban ismét összevesztek és most az asszony egy húsvágó késsel 12 szúrást ejtett a mellén. A férfit kórházba szállitoták, az aszszny azzal védekezett, férje túlsókat ivott. * DENVER, Colo. — Ruben Wolf mult karácsonykor zongorát hozatott a háziba, de akármilyen szép volt az a zongora, Nancy asszonynak nem tetszett, mert tulmagas volt az ára. Azt mondta a férjének, nagyon szép, de a részletek fizetésére nincsen elég pénz, vissza veié! A férj erre dacosan azt felelte, hogy ha a zongora elmegy, ő is elmegy. Visszaküldte a zongorát és az asszony azóta sem látta —-= férjét. Nancy most hűtlen elhagyás címén válást kért és kapott. * AKRON, O. — Floyd Dockery, 45 éves, összeveszett a feleségével, egész éjjel civakodtak és a vége az lett, hogy a 42 éves feleség Ruby konyhakéssel halálra szúrta a férjét. számon tartsa az én büntetéseimet. FILMKRITIKA LOS ANGELES. — “Az anyós bosszúja” rossz film volt. Előadás után egy a nézők közül odalépett a pénztárosnőhöz, revolvert mutatott és igy szólt: — A darab csapnivalóan rossz volt. Adja ide az egész bevételt. 1 Key Stafford pénztároshő nem tehetett egyebet, odaadta a fegyveres rablónak az egész bevételt, 212 dollárt. HALLOTTA MÁR? ... . . . hogy az ülnököt magyarul ülnöknek és angolul az elnököt phairmannek nevezik, az régi jó időkből megmaradt szokás, amikor egy bizottságban csak egy személy részére volt szék. “Right over Home Plate ITT VAN MAMA KONYHAI TELEFONJA Okos házvezetőnő . . . Mama a konyhai telefonnal. Válaszolhat hívásokra és félszemmel a főzőkályhát figyeli. Konyhában levő telefon több, mint hasznos, mert járást kiméi . . . fáradságot ... és sok ebédet ment meg. Rendelése nagyon könnyű . . . hívja csupán a telefontársaság üzleti irodáját. THE OHIO BELL TELEPHONE COMPANY Emlékezzünk a régiekről Tévedései! vlgjaíéJka
