A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 2. szám

fc-IK OLDAL "■•»•ni fsjpsMfir: Ä JŐ PISZTÖS —^ Vizkereszt után 2. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 2, 1—11 Azon időben harmadnapon menyegző Ion a ga­­lilei Kánában és ott vala Jézus anyja. Meg volt pedig hiva Jézus is tanítványaival együtt a menyegzőre. És fogytán lévén a bor, mondá Jézus anyja neki: Nincs boruk . . . Feleié neki Jézus: Mi közöm ne­kem és neked, ó asszony? Még nem jött el az én órám. Mondá az ő anyja a szolgának. Amit nektek mond, cselekedj étek. Vala pedig ott hat kőveder el­helyezve a zsidók tisztulására, egyenkint két vagy három korsó tartalmú. Mondá nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És színig tölték Nazokat. És mondá nekik Jézus ismét: Merítsetek most s vigyé­tek a násznagynak. És elvivék. Amint pedig megiz­­lelte a násznagy a borrá vált vizet és nem tudta, hogy honnét való az, de tudták a szolgák, akik a vizet me­rítették vala, előhivá a násznagy a vőlegényt s mon­dá neki: Minden ember először a jó bort adja és mi­után megittasodtak, akkor az alábbvalót, te pedig mindeddig tartogattad a jó bort . . . Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában és nyilvá­nosságra hozá dicsőségét, és hívének őbenne tanítvá­nyai. SZENTBESZÉD Krisztus Urunkat egy alkalommal a kánai me­nyegzőn találjuk édesanyjával és tanítványaival együtt. Ez volt Krisztus Urunknak első nyilvános fellépése a világ előtt. Egy menyegzőn jelenik meg először, megjelenik pedig édesanyja és tanítványai társaságában, tehát ünnepélyesen, hogy nyomatéko­san és félreismerhetetlenül jelezze, hogy a földön a legszentebb intézmény és a legszebb kötelék a házas­ság, de éppen azért az szorul legjobban és leginkább az Isten kegyelmére és malasztjára. Nem tudjuk, hogy ki volt az a boldog pár, akik­nek a házasságát maga Krisztus áldotta meg, de hát nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Krisztus a házas­ságot valóban megáldotta és első csodájával kitün­tette. Ez reánk nézve a kánai menyegző nagy tanul­sága, ez az első krisztusi csoda nagy bizonyságtétele. A házasság isteni intézmény és a házasságot Krisztus megáldotta . . . Manapság a házasság intéz­ménye körül bizonyos bűnös könnyelműség, káros felfogás kapott lábra és terjedt el az emberek kö­zött. Azt kezdték már terjesztgetni, hogy a házasság ' :sak holmi emberi szerződés és azért azt nem is kell okvetlenül a templomban megkötni, elég az úgyneve­zett “polgári” házasság, sőt mi több, az még jobb is, mert hát abból könnyebb kibújni. Az ám, de hát amint a fegyelmen is csak kis rést kell ütni, azután magától is könnyen lazul az tovább, éppen igy az emberek sem állottak meg a polgári há­zasságnál, hanem következett az elválások sora, kö­vetkezett az úgynevezett “próbaházasság”, a szabad szerelem hangoztatása. A huszadik század társadalma azzal, hogy a há­zasságtól, mint isteni intézménytől elfordult, és ar­ról letörölte a szentségi jelleget, alapjában megingat­ta a családot. A Vizkereszt utáni második vasárnapon tartotta az Egyház Jézus szentséges nevének ünnepét és Jé­zus éppen ezen a vasárnapon áldotta meg a házas­ságot. Jegyezzük meg: Krisztus Urunk Egyháza ez­zel arra tanít, hogy az a házasság számíthat manap­ság is Jézus áldására, amely házasságot Jézus szent nevében, vagyis Jézus tanítása és akarata szerint kötnek meg. Mert Jézus nevén kivid nincs üdvösség sem a földön, sem az Égben. Adja Isten, hogy minden házasságot Isten nevében kössenek meg. CSAK A PÉNZ KELL, SEMMI MÁS! Az egyiptomi katonai kormány elnöke, Nasser ezredes, nagylelkűen kijelentette, hogy elfogadja az amerikai-angol 200 millió dollár kölcsönt a Nilus-gát építésére, de — csak minden feltétel nélkül. Semmi­esetre Sem fogadja el azt a feltételt, amit a Világ­bank szabott, hogy beleszólhassanak: Egyiptom gaz­dasági életének irányításába. Más szóval, az egyiptomi tisztek szabadon, el­lenőrzés nélkül akarnak gazdálkodni. Fenntartják maguknak, egyebek közt azt a jogot, hogy az adó­pénzeket elfecséreljék és aztán a Világbanknak azt üzenhessék, hogy “Nincs pénzt a kamatok fizetésé­re!” És mi lesz, ha az angol-amerikai hitel ennek foly­tán kútba esik? Akkor jöpnek az oroszok, segítséget Ígérnek, sőt adnak . . . Könnyű ma azoknak, akiknek a szabad világ és a szovjet rabvilág udvarol. Kétfelé kacsinthatnak, két kézzel zsarolhatnak . . . HALLOTTA MÁR? tője volt. , . „ T-i mí • • • hogy Amerikának eddig . . . hegy az első Erzsébet , f angol királynő nem ment ^ét elnöke volt, akik kunyhó­­férjhez. miértis Szűz Király- han születtek: Jefferson, Lin­­nő néven emlegették. A Szűz coin, Jackson, Fillmore, Bu- Királynőnek rengeteg szere- ehanán, Garfield és Arthur. A chicagói bíróságon 500 gyorshajtásért büntetett autós esküvel tett fogadalmat, hogy a jövőben óvatosan járnak el. * Elmélkedés az Időtlen öíökévalóságról Európa számos gondolkodó­ja, végiggyötrődve a háború borzalmait — kétségbeesett az idő értelmén. Egyre többen vetették fel a kérdést: van-e értelme az időnek? (Mert az időnek csak akkor lehet értel­me az ember számára, ha az idő múlásával valamilyen ér­tékes cél megvalósulása jár együtt. A két világháború után mindazok, akik a keresztény­ségtől elfordulva, pusztán az önmagára hagyatkozó észnek az uralmától vagy a techni­kai haladástól várták az em­beriség boldogulását, megbot­­ránkozva a kudarcokon — szembefordultak a haladás gondolatával is. Sőt mostaná­ban a Nyugat gondolkodói­nak egy része már az idő ér­telmét is kétségbe vonja. Töb­ben közülök visszakanyarod­nak az ókor vagy Ázsia törté­nelmi szemléletéhez és értel­metlennek látják az időben lezajló emberi eseménysoro­kat. Csalódott hangulatuk és sötétlátásuk igazolására ma­gát a kereszténységet is fel akarják használni és azt állít­ják, hogy az ortodox keresz­tény felfogás is szemben áll a haladással. Arasznyi léi Vájjon igy van-e ez? Általá­ban haladás-ellenes-e a ke­reszténység? Erre a kérdésre csak tagadóan válaszolha­tunk. A kereszténység megkö­veteli tőlünk, hogy az arasz­nyi létet használjuk ki a tö­kéletesedésre, magunk és em­bertársaink tökéletesítésére, mert az örökkévalóságban ezek a lehetőségek megszűn­nek a számunkra. A keresztény szemléletben a földi élet érzékelhető ideje az örökkévalóságban nyer be­fejezést. Az ókori kultúrákkal szemben igy éppen a keresz­ténység adta meg az idő he­lyes értelmezését és oldotta fel az idő és az örökkévalóság ellentétét. Ha az emberi történés foly­tonosan önmagába visszatérő körben zajlanék le, ha a 24,- 000 földi évből álló “világév” során az emberi történés ese­ményei változatlan egyhan­gúsággal újból és újból meg­ismétlődnének, akkor az idő­nek valóban nem lenne értel­me. Az időnek csak akkor van értelme, ha van örökkévaló­ság, amely gyökeresen más, mint az idő, teljesen más, mint akár a leghosszabb idő is. Az örökkévalóság keresz­tény fogalma nélkül nincs ér­telme a benne z,aj ló emberi erőfeszítésnek sem. A keresz­ténység éppen azáltal adott értelmet az időnek, hogy fel­ismerte az örökkévalóság be­kapcsolódását az időbe, felis­merte, hogy a második isteni személy a maga időtlenségé­ből belépett a történeti idő­be, programot adott az ember­nek. A legnagyobb és legne­hezebb programot, amit vala­ha is megjelöltek számunkra: legyetek, tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes. Kultúra és vallás Tagadhatatlan, hogy az eu­rópai kultúra ezzel a pro­grammal indult el. A tökéle-Jobb, mint az F „BJ. A Ford Motor Company jobb, mint az F.B.I. 36 éves volt, a detroiti F.B.I. iroda vezetője volt John S. Bugas 1944-ben. Akkor a Ford Motor Companynak sok baja volt a szervezett munkásság­gal és ezért az igazgatóság körülnézett, hol akadna egy kemény legény, aki a Reuthe­­rekkel és Frankensteenokkal el tud bánni. Elhivták az F.B. I.-tól Bugást, megtették sze­mélyzeti főnöknek. Bugásnak ákifor 6500 évi fi­zetése volt. Ha az F.B.I. szol­gálatában marad, ma már 12,- 000 dollár évi fizetése lenne. De Fordnál többet keres. Ez­­véi keresete 183,785 dollár. De lesz még több is. Mert Bugásnak, mint minden igaz­gatói rangban levő Ford alkal • mazottnak, kedvezményes 21 dolláros áron adnak el Ford részvényeket, 60,000 rész­vényt. Ha Bugas megveszi mind a 60,000-et, már ma is több mint három millió dollár extra jövedelemre tenne szert, mert a Ford részvényeket, amelyek most kerülnek piacra* 75 dollárra taksálják. De elér­hetik azok a részvények a 100 dollárt is, és 60,000-szer 100 dollár hat millió. . . tesedés és a haladás gondola­ta igy vált az európai keresz­tény népek legerősebb benső mozgatójává. Mindaddig, míg a laikus és a profán világ el nem vált az időtlen és örök­kévaló igazságokat képviselő tanítástól, az európai kultúra fel is tudta oldani az.örökké­valóság és az idő ellentétét. A katolicizmus a kultúrával való emez egybeforrottsága révén az idő feletti igazságo­kat át tudta adni az időben változó történelmi koroknak. S az Egyház rá tudott mu­tatni az örök igazságok hirde­tésében az időszerű eszközök­re és formákra. Minden kor más nyelven beszél, tehát minden kor szá­mára újra kell lefordítani az Evangéliumot. Ez pedig nem történhetik másképp, csak úgy, ha a változó történelmi folyamatok és korok szükség­lete számára az Egyház uj'ból és újból a kor nyelvére is le­fordítja az Evangélium örök igazságait és ezzel mindenki számára megadja az örökké­való és az idő egységét. Lejjebb, egyie lejjebb A föklmivelésügyi minisz­térium közli, hogy a farme­rek árai — amit termésükért és állataikért kapnak — de­cemberben újabb 1 százalék­kal csökkentek. A veszteség egy év óta 7 százalék. A farm paritás decemberben 80 szá­zalékban állott, 1950 óta a legalacsonyabb fokon. Eisenhower elnök a kormány kíséretében a floridai Key Wstben, Zakkeus vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Lukács, 19, 1—lü Azon időben: Jőve Jézus Jerikóba, és egy Zak­keus nevű férfiú, ki a vámosok feje és gazdag vala, kívánta látni Jézust, hogy ki ő; de nem láthatná a seregtől, mert alacsony termetű vala. És előre fut­ván, felhága egy vad fügefára, hogy lássa őt; mert ott vala átmenendő. És midőn ama helyre jutott, fel­tekintvén Jézus, látá őt, és mondá neki: Zakkeus, sietve szállj le, mert ma a te házad­ban kell maradnom. És sietve leszálla, és örömmel fogadé őt. Mikor ezt mindnyájan látták, zugolódának, mondván, hogy bűnös emberhez tért be. Megállván Zakkeus, monvá az Urnák: Uram, ime javaim felét a szegényeknek adom; és ha valamiben valakit meg­csaltam, négyannyit adok vissza. Mondá neki Jé­zus: ma lett üdvössége e háznak, mivelhogy ő is Áb­­rahám fia; mert az ember fia azt jött keresni és üd­vözíteni, mi elveszett vala. SZENTBESZÉD Zakkeus vámszedő volt és mint ilyen sokakat megkárosított, bűnös módon szerezte vagyonát és ép­pen ezért, mikor Jézus bement ennek a bűnösnek a házába, megszólták Jézust, mert az emberek úgy gondolkoznak, hogy ki kivel barátkozik, olyan őmaga is. Ámde Jézus azért tért be Zakkeus házába, hogy megtérítse őt. Jézus ugyanis, amint bement a házba, tanítani kezdett. Zakkeus megtérésével üdvösséget szerzett önma­gának és háza népének, mert belátta azt, hogy a va­gyonnál, a földi jólétnél és örömöknél van drágább kincs és ez a mi halhatatlan lelkünk és ezt a halha­tatlan lelket földi dolgokért nem szabad áruba bo­csátani, gonosz cselekedeteinkkel nem szabad elvesz­teni, mert mint a szentirás mondja: “mit ér, ha az ember az egész világot is megnyeri, de lelkének kárát vallja?” Jézus tanítása nem tiltja a földi vagyonszerzést, de szabályozza, mert ez kell az élet fenntartásához. Jézus is, mikor a földön élt és tanítványaival járt­kelt, perselyök volt és ebből fedezték kiadásaikat. Jézus nem tiltja a földi mulatságokat, vidámságot, hiszen ő is ott volt tanítványaival a kánai menyeg­zőn. Élvezzük az élet örömeit, szórakozásait, de min­dig úgy, hogy azok élvezete által lelkünk ne valljon kárt. Lelkünk drága kincs, mert az Isten képére van teremtve. A mi ősünk a mindenható Isten és az ő vég­telenül szerető szive adta meg a léleknek a létezés jo­gát. És hogy ezt a drága kincset, a mi lelkünket, el ne kótyavetyéljük, nemcsak arra kell törekednünk, hogy hosszú legyen a mi földi életünk, hanem hogy ez az élet Krisztus tanítása szerinti élet legyen. Az emberek életük meghosszabbítására vagyono­kat költenek, de hogy életük erényes, igazi keresz­tény élet legyen, azzal már keveset törődnek. Sajnál­ják azt a pár lépést megtenni, mely a templomba ve­zet; sajnálják azt a küzdelmet, melyet a kisértések a test gonosz kívánságai és emberi gyengességeik el­len kell folytatni. Az ilyen emberek elmerülnek az anyagiakban, mint Zakkeus tette, földi erszényök talán teli van, de lelkűk kincsesládája üres. Mások felteszik magukban, hogy ezentúl becsü­letes életet fognak élni, de ez csak beváltatlan Ígéret marad életük végéig, amikor meg kell jelenniük Krisz­tus itélőszéke előtt. És akkor mi lesz? Egy festő lángban álló háznak festette le a poklot, melynek aj­tajára ez volt írva: “Holnap.” Igen, a pokol csupa jószándékkal van kikövezve. Drága kincs a mi lel­künk, azért ne halasszuk az időt, hogy lelkűnkkel törődjünk. Moszkvai kommandó: "Népfront!" Az olasz kommunisták — és kétségtelenül más országok kommunistái is — uj hadiparancsot kaptak 'Moszkvából. Ez úgy hangzik, hogy újra népszerüsi­­teni kell az osztálybékét és a pártok együttműködé­sét is arra kell törekednie, hogy mindenütt a kommu­nisták bevonásával “széleskörű” népfront és Ikolaiciós kormányzat alákuljon ki. A békés együttműködést eszerint Kmscsevék annak a receptnek alapján képzelik el, amelyet Rá­kosi Mátyás oly találóan szalámiszeletelésnek neve­zett el. Ez azt jelenti, hogy koalíciós kormányokat kell alakítani, a kommunistáknak igyekezniük kell tnegkaparitani a katonaság és a rendőrség feleti ren­delkezés jogát, aztán sorra üldözőbe kell venni áru­lás, kémkedés stb. címén a nem-kommunista minisz­tereket és párttagokat. A végcél az, ami a kelet- és középeurópai rabországokban van: szovjet. Idő és haladás

Next

/
Oldalképek
Tartalom